Most head and neck cancer patients are treated with combined modalities such as surgery, radiotherapy (RT), chemotherapy (ChT). Concurrent chemo-radiation has improved treatment outcomes with increased toxic effects. Reactions after RT are divided into early and late changes. Early reactions are seen during the course of therapy or within 3 months; these are reversible in most cases. Late complications are observed 3 months to years after RT and they are generally irreversible. As typical late reaction radiation induced necrosis may occur in soft tissues, cartilage, bones and brain. Tumor recurrence and post-radiation necrosis typically appear at the same time, within 2-3 years after RT; the differentiation may be difficult. Computed tomography (CT) and magnetic resonance imaging (MRI) have become the gold standards not only for staging and assessing tumor response, but also to evaluate posttreatment status, to distinguish residual or recurrent tumor and RT complications. Using baseline CT or MRI between 2-3 months after treatment and performing standard follow-up imaging with strict clinical follow-up are required to establish early salvage treatment.
A fej-nyaki daganatos betegek kezelése többnyire kombinált, mûtét, sugárterápia (RT) és kemoterápia alkalmazásával. A kemoradioterápia hatékonyabbá teszi az RT-t, de nagyobb a toxikus hatása is. Az RT utáni reakciókat koraiakra és késõiekre osztjuk. A koraiak a kezelés alatt vagy a kezelés után 3 hónapon belül jelentkeznek, legtöbbjük reverzibilis, a késõiek az RT befejezése után 3 hónappal vagy akár évekkel, gyakran irreverzibilisek. Sugárnekrózis lágyrészekben, porcban, csontban és az agyban is kialakulhat. A recidív tumor és az irradiáció utáni nekrózis leggyakrabban 2−3 éven belül jelenik meg, elkülönítésük sokszor nehéz. A komputertomográfia (CT) és a mágneses rezonancia képalkotás (MRI) alapvetõ diagnosztikus módszerré váltak nemcsak a tumorstádium, a terápiahatékonyság, hanem a kezelés utáni státusz értékelésére, reziduális, recidív tumor megtalálására, valamint a kezelés utáni komplikációk kimutatására is. A terápia után 2−3 hónappal státuszt rögzítõ CT/MRI javasolt, és standard képalkotói, valamint szoros klinikai követés, annak érdekében, hogy a szükséges újabb kezelés idõben megtörténhessen.