Introduction: The introduction of sentinel node biopsy (SNB) has led to a significant decrease of axillary lymph node dissections (ALND). The importance of the extracapsular extension (ECE) in the sentinel lymph node (SN) remains unclear. Method: The data of 635 patients with T1-T2N0M0 invasive breast cancer who underwent SNB between 2014 and 2018 were retrospectively analysed. 25% of the SNB patients (158) had metastasis in the SNs. These patients were grouped based on the presence or absence of ECE. The main objective of our study was to analyse the occurrence of massive (>3) node metastasis in the case of ECE negative and ECE positive patients, where ALND was performed. Results: There were 91/158 patients (58%) in the ECE negative group and 67/158 patients (42%) in the ECE positive group. ALND was performed in 42% of the ECE negative and in 69% of the ECE positive patients. There were no significant differences in the mean age of the patients; size, histological type and grade of the tumours, presence of lymphovascular invasion and proportion of hormone and HER2 receptor positivities. In the ECE negative ALND group, pN1 involvement was 82%, pN2+pN3 involvement represented 18% of cases. In the ECE positive ALND group, pN1 involvement was 60%, pN2+pN3 involvement was found in 40% of cases. The presence of ECE was associated with greater axillary disease burden. These results show a significant difference (p = 0.038). Conclusions: ECE of the SN is an important predictor for non-sentinel lymph node involvement. These data suggest, when ECE is confirmed, it is a further factor to be considered in deciding about ALND.
Absztrakt: Bevezetés: Az őrszemnyirokcsomó-biopszia (SNB) bevezetésével a hónalji blokkdissectiók (ABD) aránya jelentősen csökkent. Az extracapsularis terjedés (ECT) jelenléte az őrszemnyirokcsomókban azonban bizonytalan jelentőségű. Módszer: Retrospektív vizsgálatunkban 635 T1-T2N0M0 klinikai stádiumú emlőrákos beteg adatait elemeztük, akiknél SNB-t végeztünk 2014 és 2018 között. Az esetek 25%-ában (158 beteg) igazolódott őrszemnyirokcsomó- (SN) áttét. Az SN-áttétes betegeinket két csoportra osztottuk aszerint, hogy igazolódott-e az SN-ben ECT, vagy nem. Vizsgálatunk fő célja az volt, hogy elemezzük a masszív (>3) nyirokcsomóáttét arányát az ECT-negatív és -pozitív betegeknél, akiknél ABD történt. Eredmények: Az ECT-negatív csoportba 91/158 beteg (58%), míg az ECT-pozitívba 67/158 beteg (42%) került. Az ECT-negatív betegek 42%-ánál, az ECT-pozitívok 69%-ánál történt ABD. Nem találtunk szignifikáns különbséget a következő változókban: életkor, tumorméret, szövettani típus, grade és lymphovascularis invázió jelenléte, valamint a hormon- és HER2-receptorok arányai között. Amennyiben az SN-ben nem igazolódott ECT, de ABD történt, akkor a pN1-érintettség aránya 82%-os, míg a pN2+pN3 aránya 18%-os volt. Az ECT-pozitív ABD-s csoportban a pN1-érintettség 60%-os volt, míg a pN2+pN3 arány 40%-osnak bizonyult, amely az ECT-negatív csoport kétszerese; ez a különbség szignifikáns (p = 0,038). Következtetések: Az ECT a hónalj masszív nyirokcsomó-érintettség prediktora, ezért ha ECT igazolódik, akkor ez egy olyan tényező, amelyet az ABD-ről való döntésben figyelembe kell venni.
Keywords: axillary lymph node dissection; breast cancer; emlőrák; extracapsular extension; extracapsularis nyirokcsomó-érintettség; hónalji blokkdissectio; sentinel lymph node biopsy; őrszemnyirokcsomó-biopszia.