The health status of health professionals, including medical doctors is an important topic, although it is an under-researched area in Hungary and in the East-Central European countries as well. Our quasi-cohort research was focused on the health status, morbidities, anthropometric parameters, lifestyle and professional career of Hungarian medical doctors who graduated in 1979, following them 25y, 30y and 40y after graduation, seeking differences between professional groups and genders. In 2019, the mean age of participants was 64.9y, the average number of children was 2.08, higher among surgical professionals (2.43). Men reported higher number of own children. The number of night shifts decreased during the past decades. Most of them is already retired, 70% is working besides receiving a pension. 27% changed their medical specialty, 36% intended to work in another field of medicine, when graduated. About 10% of them achieved scientific (PhD) degree, most of them were satisfied with own professional carrier. The body weight and BMI significantly increased during decades, without statistical difference between genders and professional groups. Diabetes was self reported in 7%, hypertension in 44%. Men neglected more frequently their regular health check-up. Compared to their patients at the same age, 71% rated their own health status better. Among those, who reported regular physical activities, the ratio of men was higher; the average time spent on sport was the same as in the past decades, although the ratio of persons who had regular physical activity decreased, fewer participated in team sport activities. Their sleeping habit is quiet, the time is 6.3 h between workdays and 7.7 h on weekends. Burn-out was not reported. The ratio of smokers decreased; the self-reported daily intake of alcoholic beverages was 1.3, the weekly 3.7 units. Differences described earlier between professional groups disappeared. The problems of the recent Hungarian health care system were similarly rated, although the income of Hungarian physicians has increased to a great extent in the past years. Orv Hetil. 2023; 164(29): 1127-1133.
Az egészségügyi dolgozók, így az orvosok egészségi állapota fontos kutatásterület az egészségügyben, kevésbé hazánkban és a kelet-közép-európai országokban. A Budapesten 1979-ben végzett orvosok egészségi állapotát, morbiditását, antropometriai adatait, életmódját, szakmai pályafutását próbáltuk meg felmérni kohorszjellegű vizsgálatban 25, 30 és 40 évvel a diplomázást követően, különbséget keresve nemek és szakmacsoportok között. A 2019-ben elvégzett felméréskor a résztvevők átlagéletkora 64,9 év, átlagos gyermekszámuk 2,08, míg a manuális szakmákban dolgozók esetében magasabb (2,43) volt, a férfi orvosoknak volt több gyermekük. A pályafutásuk alatt teljesített ügyeletek száma az életkorral csökkent. Legnagyobb részük 2019-ben már nyugdíjas volt, 70%-uk nyugdíj mellett is dolgozott. A megkérdezettek 27%-a volt szakmaváltó, 36% nem arra a szakterületre készült, mint ahol befejezte pályafutását. Kb. 10% szerzett tudományos fokozatot, nagy részük elégedett volt szakmai pályafutásával. Az orvosok testsúlyának és testtömegindexének életkori emelkedésében nem volt statisztikai különbség a nemek és a szakmacsoportok között. Az általuk megadott adatok szerint diabetesben 7%, hypertoniában 44% szenvedett. A rendszeres szűrővizsgálatok elhanyagolása gyakoribb volt a férfiaknál. Azonos korosztályú betegeivel összehasonlítva 71% ítélte jobbnak saját egészségi állapotát. A sportolást említők körében a férfiak nagyobb arányban voltak; a sportolásra fordított idő átlagos mennyisége az évtizedek alatt nem változott, viszont a sportolók száma és a csapatsportokban részt vevők aránya jelentősen csökkent. Alvásuk jellemzően nyugodt, munkanapok között 6,3, hétvégente 7,7 óra terjedelmű volt. Kiégést nem említettek. A dohányzók aránya jelentősen lecsökkent, az elfogyasztott napi alkoholmennyiséget átlagosan 1,3, a hetit 3,7 egységnek adták meg. A korábbi vizsgálatokban talált különbségek 2019-re a szakmacsoportok között elmosódtak. A magyar egészségügy problémáit hasonlóan értékelik, bár jövedelmük az utóbbi években jelentősen emelkedett. Orv Hetil. 2023; 164(29): 1127–1133.
Keywords: Semmelweis Egyetem; Semmelweis University; anthropometrics; demography; demográfiai és antropometriai adatok; egészségi állapot; health status; lifestyle; medical doctors; orvosi pályafutás; orvosok; professional career; életmód.