Hungary is a world leader in lung cancer deaths, so it is particularly important that patients could have access to modern treatments. The aim of our analysis was to find how drug treatments are used in Hungary and how they are compatible with international practice. The in-patient and prescription database of the National Health Insurance Fund for three years (2008-2010) was used to study the frequency of certain chemotherapy protocols, the duration of therapies, and the changes in the individual protocols and drugs used for lung cancer treatment (ICD: C33H0-C34) during the reviewed period. We did not differentiate between neoadjuvant and adjuvant treatment and therapy after progression. During the study period 12326 lung cancer patients received first-line chemotherapy, one third of those (n=3791) received second-line, and one third of those (n=1174) third-line treatment. The average treatment duration was between 3 and 4 months. The first-line treatment of NSCLC mainly consisted of platinum treatment in combination with third generation cytotoxic agents. A downward trend of gemcitabine, still the most common combination compound, was observed, in parallel with the increased use of paclitaxel, and as a consequence carboplatin replaced cisplatin. Among new agents the use of pemetrexed and bevacizumab has increased. Pemetrexed appeared mainly in second-line treatment, while erlotinib also in second, but mostly in third line. The first-line treatment of SCLC consisted of a platinum-etoposide combination, and in second-line setting topotecan was the most commonly used drug. According to our results the chemotherapeutic combinations and sequencing are in accordance with international and national recommendations. Further detailed analysis of the available data may help to obtain more accurate picture of the efficacy of lung cancer treatments as well.
Magyarország világelsõ a tüdõrák-halálozás terén, ezért különösen nagy jelentõsége van annak, hogy a betegek hozzájussanak a korszerû kezelésekhez. Vizsgálatunkkal arra kerestük a választ, hogy milyen gyógyszeres kezeléseket alkalmaznak Magyarországon, és azok hogyan viszonyulnak a nemzetközi gyakorlathoz. Az OEP Intézményi Adattárházában található járó- és fekvõbeteg-szakellátási, illetve vényadatbázis felhasználásával megvizsgáltuk a 2008–2010. évben, három év alatt légzõszervi daganatok (BNO: C33H0–C34) esetén alkalmazott kemoterápiás kezelések protokolljainak egymás utáni sorrendjét, gyakoriságát, az egyes protokollok medián terápiahosszát (megkezdett hónapban), illetve a vizsgált idõszakban történt változásokat az egyes protokollok és gyógyszerek vonatkozásában. A vizsgálatban nem különítettük el a neoadjuváns, az adjuváns, illetve a progresszióban alkalmazott kezeléseket. A fenti idõszakban 12326 tüdõrákos beteg részesült valamilyen általunk vizsgált kezelésben. Ennek harmada, 3791 beteg kapott második választású kezelést, és tizede, 1174 beteg kapott még ezt követõen az elõzõtõl eltérõ, harmadik kezelést. A nem-kissejtes tüdõrák elsõ kezelésénél döntõen a harmadik generációs citotoxikus szerek platinakombinációját alkalmazzák. A kombinálószerek közül a gemcitabin csökkenõ tendenciával még a leggyakoribb, de a paclitaxel alkalmazása fokozatosan emelkedik. A cisplatin helyét a carboplatin veszi át. Az új szerek közül a pemetrexed és a bevacizumab használata növekedett. Amíg a pemetrexed sorrendben másodikként tört elõre, addig az erlotinib második, de inkább harmadik választandó szerként jelent meg. A kissejtes tüdõrák kezelésében elsõként a platina-etoposid kombinációt alkalmazzák, második terápiaként viszont a topotecan térnyerése tapasztalható. A kemoterápiás kombinációk összetétele és sorrendisége megfelel a nemzetközi és a hazai szakmai ajánlásoknak. A rendelkezésre álló adatok további részletesebb elemzése segíthet abban, hogy még pontosabb képet kaphassunk a kezelések eredményességérõl is.