Introduction: It is known that there is a relationship between myocardial perfusion and left ventricular function.
Aim: The aim of the current study was to examine the relationship between myocardial reperfusion as assessed by videodensitometry on coronary angiograms following invasive treatment of ST elevation myocardial infarction and magnetic resonance imaging-derived late left ventricular function.
Method: The study included 25 patients with ST elevation myocardial infarction. A quantitative parameter of myocardial (re)perfusion was calculated by the ratio of maximal density (Gmax) and the time to reach maximum density (Tmax) following invasive treatment. Magnetic resonance imaging was performed 387±262 days after ST elevation myocardial infarction for the evaluation of left ventricular function in all cases.
Results: Significant correlations were demonstrated between left ventricular ejection fraction and Gmax (r = 0.40, p = 0.05) and Gmax/Tmax (r = 0.41, p = 0.04) following vessel masking.
Conclusions: The results demonstrate significant relationship between densitometric Gmax/Tmax and late left ventricular function following ST elevation myocardial infarction. Orv. Hetil., 2014. 155(5), 187-193.
Bevezetés: Ismert tény, hogy a myocardialis perfúzió és a bal kamra funkciója között összefüggés mutatható ki. Célkitűzés: A szerzők arra a kérdésre keresték a választ, vajon milyen kapcsolat áll fenn az ST-elevatióval járó myocardialis infarctus invazív ellátását követően a koronarográfiás felvételeken videodenzitometria során meghatározott myocardialis reperfúziót jellemző paraméterek és a mágneses rezonanciás képalkotás során vizsgált kései balkamra-funkció között. Módszer: A vizsgálatba 25 ST-elevatióval járó myocardialis infarctuson átesett beteget vontak be. Az invazív ellátást követően a koronarográfiás felvételeken a myocardialis (re)perfúziót jellemző kvantitatív paramétert számítottak a maximális denzitás (Gmax) és a maximális denzitás eléréséhez szükséges idő (Tmax) hányadosaként. Az ST-elevatióval járó myocardialis infarctust követően 387±262 nappal valamennyi esetben mágneses rezonanciás vizsgálat történt a bal kamra funkciójának meghatározása céljából. Eredmények: Szignifikáns korreláció volt igazolható a kései bal kamrai ejekciós frakció és az érmaszkolással mért Gmax (r = 0,40, p = 0,05) és Gmax/Tmax között (r = 0,41, p = 0,04). Következtetések: A denzitometriás Gmax/Tmax szoros összefüggést mutat a kései balkamra-funkció mértékével ST-elevatióval járó myocardialis infarctust követően. Orv. Hetil., 2014. 155(5), 187–193.
Keywords: bal kamra; blush; densitometry; denzitometria; left ventricle; magnetic resonance imaging; myocardial perfusion; myocardialis perfúzió; mágneses rezonanciás vizsgálat.