Introduction: Breast conserving surgery for breast cancer requires the analysis of surgical margins. If the tumor is not removed completely, additional treatments (reoperation, boost irradiation) are generally recommended. Aim: To analyze the information content of histopathology reports on surgical margins in consecutive cases of breast conservation for invasive female breast cancer, to evaluate the frequency of incompletely removed tumors and to estimate the rate of further treatments after incomplete removal. Method: Analysis of margin related data of consecutive histopathology reports from 8 Hungarian pathology units with locoregional treatment related data in case of unsafe margins. Results: 386 reports were analyzed after exclusions. 200 and 32 cases were identified as having unsafe margins according to the previous (<5 mm) and the new (0 mm) definition of unclear margin, respectively. Unsafe margins were more common with lobular carcinomas. Specimens with clear margins weighed more. Reoperations for unsafe margins were performed in 43/180 and 12/22 cases according to the previous and the new definitions, respectively. Only 75/137 patients without reoperation received boost irradiation of the tumor bed; information on boost radiotherapy was often missing. Residual cancer was identified in 15/43 reoperated patients, of whom 9 had >0 mm margin distance. Conclusions: Some pathology reports lack information on surgical margins. Unsafe margin rates decreased with the new definition. Residual cancer may be left behind in case of clear margins with no ink on tumor. Neither reoperation, nor boost radiotherapy is given to some patients with unclear surgical margins. Orv Hetil. 2019; 160(26): 1036-1044.
Absztrakt: Bevezetés: Szervmegtartó műtéttel eltávolított emlőrákoknál fontos a sebészi szélek állapotának vizsgálata, dokumentálása. Ha az eltávolítás nem az épben történik, általában kiegészítő kezelés (ismételt sebészet, tumorágy-besugárzás) javasolt. Célkitűzés: Szervmegtartó műtéttel eltávolított női emlőrákok patológiai leleteinek sebészi szélekre vonatkozó információtartalmának elemzése, a nem ép szélek gyakoriságának felmérése és nem ép szélek esetén a további kezelések gyakoriságának becslése. Módszer: Nyolc magyar patológiai részlegből származó, mellrák miatt végzett szervmegtartó műtéthez tartozó patológiai leletek elemzése, nem ép szél esetén további lokális kezelésre vonatkozó adatok gyűjtésével. Eredmények: Kizárások után 386 leletet elemeztünk. Az ép szél korábbi definíciója (<5 mm) alapján 200, az újabb értelmezés (0 mm) alapján 32 lelet dokumentált nem ép széleket. Lobularis carcinoma esetén gyakoribb volt a szélek pozitivitása, mint nem lobularis rákok esetén. Az épben eltávolított tumorok műtéti anyaga nagyobb tömegű volt. Reoperáció 43/180, illetve 12/22 esetben történt a régi és az új definíció szerinti nem ép szélek esetén. A nem reoperált betegek közül csak 75/137 kapott biztosan külön tumorágy-besugárzást; sok esetben a ’boost’ kezelésről nem állt rendelkezésre információ. Reziduális tumor a reoperált betegek közül csak 15/43-nál igazolódott, 9-nél közülük úgy, hogy a festett szélben a primer műtéti anyagban nem írtak le daganatot. Következtetések: A patológiai leletek sebészi szélre vonatkozó információtartalma nem teljes körű. Az új biztonságos szél definíciója csökkentette a nem ép szél előfordulási gyakoriságát, de alkalmazásakor ép szélek mellett is maradhat reziduális daganat az emlőben, amint azt a reoperációs minták igazolják. Nem épben történő tumoreltávolításkor az esetek egy részében nem történik sem további sebészi kezelés, sem külön tumorágy-besugárzás. Orv Hetil. 2019; 160(26): 1036–1044.
Keywords: breast cancer; emlőrák; histopathology; patológia; resection margin; residual tumor; reszekciós szél; reziduális daganat.