Background and purpose: <p>Quadriceps femoris muscle spasticity is commonly measured by the Wartenberg pendulum test. It is generally assumed that lower values of the number of swings of the leg and lower relaxation indexes are associated with higher muscle tone and more spasticity. Still, there is incoherence regarding the test’s applications with various body positions and starting mechanisms. This study aims to investigate the influence of body position, leg dominance, and automatic leg-releasing mechanism on muscle tone measured by pendulum test in healthy population whose muscle tone is often compared to the spastic muscle tone of patients with neurologic disorders. </p>.
Methods: <p>15 healthy adults (age: 19-32 years, 9 males, 6 females) participated in this study. A Zebris 3D ultrasound-based motion analysis system was used to record kinematic data during the pendulum test. The number of swings of the leg and the relaxation index were computed from the collected data. The pendulum test was completed in eight conditions: in supine and semi-supine positions on the dominant and non-dominant leg separately and with investigator-release and automata-release mechanisms. Paired t-tests and Wilcoxon test with the significance level of .05 were applied in comparison of pairs of the pendulum test condition.</p>.
Results: <p>1) Applying automata-release mode, in the non-dominant leg the number of swings (p=0.03) and the relaxation index (p<0.001) were significantly higher in semi-supine than in supine position. 2) The non-dominant leg had significantly more swings than the dominant leg in both body positions with automata-release mode (p=0.009, p<0.001). In investigator-release mode this occurred in supine position (p<0.001). 3). Regarding the number of swings in investigator-release versus automata-release mode, no significant differences were found in any test condition, but the relaxation index showed significant difference for the non-dominant leg (p=0.01, p=0.009). 4) The values of the relaxation index didn’t support in all test conditions the results what the number of swings provided about the muscle tone. In automata-release mode, the dominant leg has a lower number of swings and a higher relaxation index than the non-dominant leg.</p>.
Conclusion: <p>The effect of body position on the quadriceps muscle tone can be assessed by applying the pendulum test with an automatic leg-releasing mechanism even when the application of conventional investigator-release mode does not show a significant effect. The pendulum test is more sensitive to assess spasticity with automatic-release than with investigator-release mode. </p>.
Background and purpose: <p>A quadriceps femoris izom spasticitasának meghatározására gyakran Wartenberg-pendulumtesztet alkalmaznak. Általánosságban azt feltételezik, hogy a lábszár lengésszámának alacsonyabb értékei és az alacsonyabb relaxációs indexek magasabb izomtónussal és nagyobb spasticitassal járnak együtt, de nincs egységes testhelyzet- és indítási módszer alkalmazás a teszt során. A jelen tanulmány célja megvizsgálni a testhelyzet, a lábdominancia és a láb automata elengedésének hatását a pendulumteszttel mért izomtónusra egészséges populációban, akiknek izomtónusát gyakran hasonlítják össze neurológiai betegek spasticus izom-tónusával.</p>.
Methods: <p>Tizenöt egészséges, felnőtt (életkor: 18–32 év, 9 férfi, 6 nő) önkéntes vett részt a vizsgálatban. A pendulumteszt során kinematikai adatokat rögzítettünk Zebris 3D-s ultrahang alapú mozgásvizsgáló rendszerrel. Ezekből az adatokból számítottuk a láb lengésszámát és a relaxációs indexet. A tesztet nyolc kondícióban végeztettük el: félfekvő helyzetben, háton fekvésben, a domináns és a nem domináns végtaggal külön-külön, a vizsgáló általi és az automata elengedés módszerével. A kondíciók adatainak összehasonlításához páros t-próbát és Wilcoxon tesztet alkalmaztunk, a szignifikanciaszint p < 0,05 volt.</p>.
Results: <p>1) Automata elengedés alkalmazásakor a lengésszám (p = 0,03) és a relaxációs index (p < 0.001) magasabb volt félfekvő helyzetben, mint háton fekvésben. 2) A nem domináns végtagnál a lengések száma magasabb volt, mint a domináns ol­dalon, mindkét testhelyzetben, amikor automata elengedést alkalmaztunk (p = 0,009, p < 0,001). A vizsgáló általi elengedés esetén ezt háton fekvésben tapasztaltuk (p < 0.001). 3) A lengések számában nem találtunk szig­nifikáns különbséget a vizsgáló általi elengedés és az automata elengedés között egyik kondícióban sem, de a relaxációs index ér­tékei szignifikáns különbséget mutattak a nem domináns végtag esetén (p = 0,01, p = 0,009). 4) A relaxációs index értékei nem minden tesztkondícióban támasztották alá a lengések számából következtethető izomtónus-eredményt. Automata elengedéskor a domináns oldali alsó végtag lengésszáma alacsonyabb, relaxációs indexe pedig magasabb volt, mint a nem dominánsé. </p>.
Conclusion: <p>A testhelyzet hatása az izom tónusára mérhetővé válik olyan pendulumteszt alkalmazásánál, amelynél automata indítást használnak, még abban az esetben is, ha ezt a hagyományos, vizsgáló által indított teszt nem mutatja. A pendulumteszt érzékenyebb spasticitast mérő módszer automata elengedést alkalmazva, mint a vizsgáló általi elengedést használva.</p>.
Keywords: Wartenberg pendulum test; leg swings; spasticity.