körülmény

Hungarian

Etymology

körül +‎ -mény

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈkørylmeːɲ]

• Audio:

  (file)

• Hyphenation: kö‧rül‧mény

Nomen

körülmény (plural körülmények)

1. circumstance, condition (state or quality)

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	körülmény	körülmények
accusative	körülményt	körülményeket
dative	körülménynek	körülményeknek
instrumental	körülménnyel	körülményekkel
causal-final	körülményért	körülményekért
translative	körülménnyé	körülményekké
terminative	körülményig	körülményekig
essive-formal	körülményként	körülményekként
essive-modal	—	—
inessive	körülményben	körülményekben
superessive	körülményen	körülményeken
adessive	körülménynél	körülményeknél
illative	körülménybe	körülményekbe
sublative	körülményre	körülményekre
allative	körülményhez	körülményekhez
elative	körülményből	körülményekből
delative	körülményről	körülményekről
ablative	körülménytől	körülményektől
non-attributive possessive - singular	körülményé	körülményeké
non-attributive possessive - plural	körülményéi	körülményekéi

Possessive forms of körülmény
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	körülményem	körülményeim
2nd person sing.	körülményed	körülményeid
3rd person sing.	körülménye	körülményei
1st person plural	körülményünk	körülményeink
2nd person plural	körülményetek	körülményeitek
3rd person plural	körülményük	körülményeik

Derived terms

• körülményes

 

Further reading

• körülmény in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN