„Festetics Leó” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Munkái |
a Kategória:A Fiumei Úti Sírkertben eltemetett személyek automatikusan hozzáadva a Wikidata alapján |
||
(19 közbenső módosítás, amit 12 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
1. sor:
{{személy infobox
|típus=zenész
|alsablon={{személy infobox/Zenész
|típus=zenész
| név = Festetics Leó
| háttérszín =
| kép = Festetics Leó.jpg
| képaláírás = Festetics Leó
| képméret =
| születési név =
| születési dátum = [[1800]]. [[október 8.]]
|
|
| halál helye = [[Budapest]]
| aktív =
| együttes =
18 ⟶ 22 sor:
| honlap =
}}
{{Személy infobox/Vezető
|típus=zenész
|állam=A [[Nemzeti Színház]]
|előd=[[Simontsits János]]
|utód=[[Nyéky Mihály]]
|megnevezés=igazgatója
|terminus kezdete=[[1852]]
|terminus vége=[[1854]]
}}
{{Személy infobox/Vezető
|típus=zenész
|állam=A [[Színház- és Filmművészeti Egyetem|Színészeti Tanoda]]
|előd=nem volt
|utód=[[Gömöry Oszkár]]
|megnevezés=igazgatója
|terminus kezdete=[[1865]]
|terminus vége=[[1880]]
}}
}}
Tolnai gróf '''Festetics Leó''' ([[Pécs]], [[1800]]. [[október 8.]] – [[Budapest]], [[1884]]. [[november 15.]]) a pesti [[Nemzeti Színház]] igazgatója, [[zeneszerző]].
==Életpályája==
Festetics Péter és Katharina Sturm egyetlen gyermeke volt. Különösen érdeklődött a művészetek, leginkább a [[zene]] iránt. Előbb a bécsi [[Theresianum (Bécs)|Theresianumban]], majd a [[Festetics György (mezőgazdász)|György nagybátyja]] által alapított keszthelyi [[Georgikon]]ban tanult. 1825-1840 között gyakorta megfordult a pozsonyi országgyűlésben, illetve környékén, ahová azonban nem a politika, hanem inkább a társasélet vonzotta. Az 1830-as években kibontakozott „[[óvoda]]mozgalom” ügyét felkarolva a [[Tolna (Magyarország)|Tolnán]] telket és házat adományozott egy "kisdedóvóintézet" felállítására, amely 1836-ban nyílt meg. Leó 1843-ban örökölt birtokaitól megvált és [[Veszprém]]ben vett újat, ahová el is költözött. Az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc]] alatt visszahúzódva élt, szerepet egyik oldalon sem vállalt.
1852-ben a kormány kinevezte a [[Nemzeti Színház]] igazgatójává. Ezen pozícióban töltött ideje alatt nem éppen szerencsésen működött, szemére vetették, hogy elhanyagolja a drámát az [[opera (színmű)|opera]] miatt, és a modora is kissé rideg. Emiatt [[1853]]-ban ''Délibáb''<ref>http://real-j.mtak.hu/9483/</ref> címmel lapot is indított a maga művészeti nézeteinek kifejtésére, propagálására. A színház bevételeinek növelése végett ugyanakkor megépíttette a nagyerkélyt. [[1854]]-es távozása után gróf [[Ráday Gedeon (főispán)|Ráday Gedeon]] lett a vezető.
1864-ben részt vett az Országos Színiiskola (Színészeti Tanoda) megalakításában, aminek 1865-ben a főigazgatója lett. Állásából 1880-ban a közte és az egyik tanár, [[Szigeti József (
== Családja ==
Első felesége krajovai és topolyai báró Kray Borbála (
==Munkái==
34 ⟶ 59 sor:
A korabeli lapokban polémikus cikkei jelentek meg. Zeneszerzőként egyházi énekeket, zongoraműveket írt.
==
{{jegyzetek}}
== Források ==
*{{Szinnyei|3||f/f05510.htm}}
*{{SzínhLex||http://mek.oszk.hu/02100/02139/html/sz07/217.html}}
== Kapcsolódó lapok ==
* [[Kondorosi csárda mellett]]
{{A Nemzeti Színház igazgatói}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|zene||Pécs|-}}
[[Kategória:Magyar zeneszerzők]]
[[Kategória:Romantikus zeneszerzők]]
[[Kategória:Festetics család|Leó]]
[[Kategória:Pécsi zenészek]]
[[Kategória:Színigazgatók]]
[[Kategória:1800-ban született személyek]]
[[Kategória:1884-ben elhunyt személyek]]
[[Kategória:A Fiumei Úti Sírkertben eltemetett személyek]]
|