„Líbia” változatai közötti eltérés

| címer = TheSeal emblem onof the passportGovernment of National Unity (Libya).svg

| himnusz = Líbia, Líbia, Líbia

| szuverenitás megnevezése = [[1951]]. [[december 24.]] [[Franciaország]]tól és az [[Egyesült Királyság]]tól

| népsűrűség = 3{{népsűrűség}} <!-- a Wikidatából,1 ott pontos, friss adat van -->

| GDP per fő = 14 900 [[ USD]]

'''Líbia''' ({{arabul|ليبيا}}), hivatalosan '''Líbia Állam'''<ref name="Herald_StateofLibya">{{cite news |last=Zaptia |first=Sami |title=Líbia hivatalos neve „Líbia Állam” lett az új alkotmány kikiáltásáig |url=http://www.libyaherald.com/2013/01/10/gnc-officially-renames-libya-the-state-of-libya-until-the-new-constitution/ |accessdate=9 January 2013 |newspaper=Libya Herald |date=9 January 2013}}</ref><ref name=state-libya>{{cite web |title=A kormány elfogadta az ország hivatalos nevének a „Líbia Állam” megnevezést |url=http://www.aljazeera.net/news/pages/c93ef719-5f6c-439b-9a46-4a6ebfefc84d |publisher=الأخبار (Al Jazeera) |language=Arab |accessdate=2013-03-30 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20130927120619/http://www.aljazeera.net/news/pages/c93ef719-5f6c-439b-9a46-4a6ebfefc84d |archivedate=2013-09-27 }}</ref> ({{arabul| دولة ليبيا}}) [[Észak-Afrika|észak-afrikai]] [[állam]] a [[Földközi-tenger]] déli partján, [[Egyiptom]] és [[Tunézia]] között helyezkedik el. Nyugaton [[Algéria]], délen [[Niger (ország)|Niger]] és [[Csád]], míg délkeleten [[Szudán]] határolja. Az ország tagja az [[Egyesült Nemzetek Szervezete|ENSZ]]-nek, az [[Afrikai Unió]]nak, az [[OPEC]]-nek, az [[Arab Liga|Arab Ligának]] és az [[OAPEC]]-nek is. Az országban jelenleg a [[második líbiai polgárháború]] dúl, miután az [[első líbiai polgárháború]]ban megdöntötték [[Moammer Kadhafi]] több évtizedes diktatúráját, és azóta sem sikerült megegyezniük a különböző politikai vezetőknek egymással.

| hosszúsági fok6=18 | hosszúsági ívperc6=0

| szélességi fok10=31.7 |

| hosszúsági fok10=11.9 |

| szélességi fok11=25 | szélességi ívperc11=|

| hosszúsági fok11=15| hosszúsági ívperc11=|

Földközi-tengeri partvidéke [[Szubtrópusok|szubtrópusi]] sztyeppei éghajlatú, az ország többi részére [[sivatagi éghajlat]] jellemző. A leghidegebb hónap közép hőmérséklete 11-13&nbsp;°C, a legmelegebbé 26-34&nbsp;°C. A hőmérséklet abszolút maximumai a tengerpart kivételével meghaladják az 50&nbsp;°C-ot. A szélsőséges sivatagi klímát jellemzi, hogy télen mindenütt bekövetkezhet fagy, a Szahara líbiai területén több helyen mértek -5, -10&nbsp;°C közötti minimum hőmérsékletet. A száraz levegő és a felhőtlen égbolt miatt igen jelentős a hőmérséklet napi ingadozása, átlagos értéke minden évszakban eléri a 15-20&nbsp;°C-ot. A parti sztyepp övezet évi átlagos csapadéka 200–400&nbsp;mm, majdnem teljes egésze a téli félévben, októbertől márciusig esik. A sivatagban 50&nbsp;mm alatt marad a csapadék évi összege, vannak helyek, ahol évtizedek alatt sem hull mérhető csapadék. A Szahara északi peremén fekvő el-Azízia oázisban 1922-ben feljegyzett 58,0&nbsp;°C-os hőmérsékletet sokáig a Föld hőségrekordjaként tartották számon, a 2011-ben végzett vizsgálatok azonban megállapították, hogy a hőmérő különböző hibák miatt több fokkal melegebbet mért, mint a tényleges hőmérséklet.<ref>Péczely György: A Föld éghajlata. 1984., 403. old.</ref><ref>http://owww.met.hu/omsz.php?almenu_id=misc&pid=met_rekordok&pri=1&mpx=1&stt=homerseklet</ref>

A történelem előtti időkből származó sziklarajzok tanúsága szerint Líbia területén valamikor [[zsiráf]], [[elefánt]] és [[rinocérosz]] élt. Még 2500 évvel ezelőtt is élt itt [[oroszlán]], szarvval rendelkező [[szamár]] és [[Medvefélék|medve]]. Mindezek a fajok mára teljesen eltűntek. A kevés megmaradt emlősfaj a sivatagi élethez alkalmazkodott. Ezek közé tartozik a [[gazella]] és a félénk ''waddan'' (egy kecskeszerű őzfaj), ez utóbbi a hegyekben él. A [[sivatagi róka]] éjszakai állat, a nappali forróságot föld alatti üregekben vészeli át. A legnagyobb testű [[Rágcsálók|rágcsáló]] a ''gundi''. Egyes helyeken farkasok és [[kígyók]] is megélnek.

Líbia a [[madarak]] vonulási útvonalán fekszik, elsősorban a tengerparti rész. Időszakosan látható: a Lanner [[Sólyomfélék|sólyom]], a [[sivatagi veréb]], az egyiptomi [[keselyű]], a [[gébicsfélék]], a [[pacsirtafélék|pacsirta]], a [[varjú]], a [[vadgalamb]] és a [[bülbül]]. A houbara [[túzokfélék|túzok]] a vadászok kedvenc célpontja volt, ezért manapság védett állat. A moula moula madár az ország délebbi részén állandóan látható (fekete toll és fehér sapka jellemzik az apró madarat). A tuaregek „hírvivő” madárnak nevezik és boldogsághozónak tartják.

| align=right | ?80

| align=center |1986

| align=right | 440

[[1951]]. december 24-én független királysággá vált. A Líbiai Egyesült Királyság uralkodójává I. Idrisz emelkedett, aki addig, mint meghatározó vallási vezető töltött be fontos szerepet, a szenussziak emírjeként. 1954-ben jelentős kőolaj-készletet fedeztek fel, ennek nyomán megnőttek az állami bevételek. A világ egyik legszegényebb országából hirtelen rendkívül gazdag ország lett. Bár az olajjövedelem nagyon megnövelte a líbiai állam pénzügyi lehetőségeit, a népességet irritálta, hogy ez a gazdagság a király és az elit kezében összpontosult. Ebben az időben terjedtek el [[nasszerizmus]] és az arab nacionalizmus eszméi [[Észak-Afrika|Észak-Afrikában]] és a [[Közel-Kelet]]en. Ez is kihatott Líbia belső viszonyaira.

Az [[1969]]. szeptember 1-jén katonai puccsal létrehozott, iszlám alapokon nyugvó arab, szocialista állam egyre fokozódóan nyugatellenes politikát folytatott. Az ország élére az akkor még mindössze 26 éves [[Moammer Kadhafi]] ezredes került. Az arab [[nacionalizmus]] és a [[szocializmus]] egy sajátos ötvözetét dolgozta ki és tette általánossá az országban. Líbia az arab egység érdekében többször tett föderációs javaslatot Egyiptomnak, Tunéziának és [[Csád]]nak is. [[1972]]-ben [[Egyiptom]]mal és Szíriával közösen megalapították az Arab Köztársaságok Szövetségét, de [[1977]] novemberében, tiltakozásul az egyiptomi elnök izraeli látogatása miatt, Líbia kilépett az államszövetségből, amely ezzel meg is szűnt létezni. Az ország nevét [[1976]]-ban változtatták meg a mai nevére. Líbia az 1970-es évek közepétől törekedett atomfegyver kifejlesztésére vagy megszerzésére. Líbia az 1978-as Camp Davidi megállapodást nem volt hajlandó elismerni, azaz nem fogadta el a békét Izraellel. Líbia 1981-ben a Szidra -öbölben a felségvizeit -– az [[UNCLOS]] egyezményeknek megfelelően -– 12 [[tengeri mérföld]]re kiterjesztette. Ezek miatt az [[Amerikai Egyesült Államok|USA]] provokációra szánta el magát az országgal szemben. Az Egyesült Államok a Szidra-öbölben tartott hadgyakorlatot. A gyakorlat során a líbiai légierő több kísérletet is tett a szuverenitását megsértő [[Amerikai Egyesült Államok|USA]] hadihajók, és repülőgépek elijesztésére, ennek során az amerikaiak két líbiai [[SZU-22Szu–22]] vadászbombázót lelőttek. Ezt az amerikaiak azzal magyarázták, hogy 12 tengeri mérföldre a partoktól az ő megítélésükben már nemzetközi felségvíz van, megsértve Líbiának az unún. [[csatlakozó övezet]]re vonatkozó jogát. Az USA álláspontja szerint ők jogosan tarthattak hadgyakorlatot két nukleáris repülőgép-hordozóval, és több tízezer katonával a líbiai csatlakozó övezetben, és joguk van lelőni bármilyen fegyveres repülőgépet, amely megközelíti a hajóikat, és felszólításra nem fordul vissza. Líbia ezzel szemben az 1958. évi [[UNCLOS|UNCLOS I]] egyezményre hivatkozott, mely szerint bármilyen hadihajót kiutasíthat a csatlakozó övezetből, ha az engedély nélkül próbál áthaladni, vagy tartózkodni ott. Líbia ezután elkezdte támogatni az nyugati imperialisták ellen küzdő gerillákat, illetve terroristákat ([[Lockerbie-merénylet]]), 1986-ban Amerika megtorlásul bombázta Bengázit és Tripolit. Az [[Egyesült Nemzetek Szervezete|ENSZ]] [[1992]]-ben szankciókat, többek között olajembargót vezetett be az ország ellen. Ezek az olajipar leépüléséhez, az állami bevételek drasztikus visszaeséséhez vezettek. [[1996]] nyarán sor került az első ellenzéki tüntetésre is. [[2002]]-ben tárgyalások kezdődtek a Lockerbie-merénylet áldozatai hozzátartozóinak kárpótlásáról,<ref>{{cite web | url= http://www.origo.hu/nagyvilag/20020506elkezdodtek.html | title= Folynak a tárgyalások a Lockerbie-merénylet kártérítéséről | accessdate= 2008-03-26 | date= 2002-05-06 }}</ref> majd Kadhafi [[2003]]-ban váratlanul bejelentette, hogy országa felhagy nukleáris programjával.<ref>{{cite web | url= http://www.origo.hu/nagyvilag/20040104libia.html | title= Líbia már majdnem kész volt az atombombával | accessdate= 2008-03-26 | date= 2004-01-04 }}</ref> Mindennek következtében feloldották a szankciókat, és tárgyalások kezdődtek a líbiai olajiparba való külföldi befektetésekről, illetve a nukleáris energia békés célú, nemzetközi ellenőrzés melletti felhasználásáról.<ref>{{cite web | url= https://index.hu/politika/kulfold/libia0317/ | title= Líbia csak tiszta vizet csinálna az atomból | accessdate= 2008-03-26 | date= 2006-03-17 }}</ref>

Október 20-án az Átmeneti Nemzeti Tanács katonái döntő rohamot indítottak [[Szurt]] város ellen, melynek során sikerült benyomulniuk a város még Kadhafi katonái által ellenőrzött felébe is. A harcok során [[Moammer Kadhafi]] és belügyminisztere, [[Abu Bakr Junisz Jabr]], sőt meg nem erősített hirekhírek szerint Szejf al-Iszlam Kadhafi is életét vesztette. Nem sokkal a diktátor halála után Szirte teljes egészében a felkelők kezére került, ezzel az utolsó líbiai város is felszabadult a kadhafista erők uralma alól, és véget ért a líbiai polgárháború.<ref>http://www.origo.hu/nagyvilag/percrolpercre/20111020-libia-hirek-moammer-kadhafi-elfogasarol-allitolagos-halalarol.html</ref>

[[2013]]. [[november 3.|november 3]]-án]] a [[kőolaj]]ban gazdag keleti országrész, [[Cyrenaica]] saját [[kormány (állami szerv)|kormányt]] alakított.<ref>[http://nol.hu/kulfold/libia_keleti_resze_sajat_kormany_alakitott Kelet-Líbia saját kormányt alakított] – Népszabadság, 2013. november 3.</ref> A helyi törzsi vezetők és a fegyveres milíciák parancsnokai [[föderáció|föderatív]] állammá alakítanák át Líbiát. Haftar nyugalmazott tábornok 2014. május 16-án megtámadta a bengázi iszlamista csoportokat.<ref>[http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+MOTION+B8-2014-0136+0+DOC+XML+V0//HU Líbiai helyzet - Európai Unió nyilatkozata]</ref> Ezzel kitört a [[második líbiai polgárháború]]. 2014. szeptember 2-án megválasztották Omár el-Hászit kormányfőnek. Így az országnak két kormánya lett, hisz a keleti országrészben [[Abdullah al-Száni]] vezetésével kormányoznak.<ref>[http://hvg.hu/vilag/20140903_Libianak_mar_ket_kormanya_van Líbiának két kormánya van]</ref> A politikai helyzet azóta sem stabilizálódott. A politikai vezetők azért nem tudnak megegyezni, mert a tobruki kormányzat egy szekuláris államot szeretne létrehozni, míg a tripoli kormányzat egy olyan államberendezkedést képzel el, ahol a vallás és politika nem válik el egymástól.<ref>{{cite web |url=http://kitekinto.hu/afrika/2016/02/02/libia_egy_vegzetes_megosztottsag_okai |title=Líbia egy végzetes megosztottság okai |work=kitekinto.hu |accessdate=2018-02-11 }}</ref>

{|class="wikitable sortable sticky-header" style="text-align:right"

A lakosság vallásai: iszlám [[szunnita]] (közel 97%), [[Kereszténység|keresztény]] (közel 3%).<ref>{{Cite web |url=https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/ly.html |title=Archivált másolat |accessdate=2015-09-25 |archívurl=https://web.archive.org/web/20161224023634/https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/ly.html |archívdátum=2016-12-24 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20161224023634/https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/ly.html |archivedate=2016-12-24 }}</ref>

A GDP 1983 és 1988 között 40%-kal esett vissza. A hét évig tartott [[Egyesült Nemzetek Szervezete|ENSZ]] [[embargó]] gazdasági kára Líbia számára becslések szerint 30 milliárd [[USD]]t USDt tesz ki.

A nomád állattenyésztés ([[kecske]], [[juh]], [[teve]]) színtere a száraz [[sztyeppe|sztyeppéksztyepp]]ék.

* [[Tadrárt AkákuszAkákúsz]] sziklafestményei;

A helyi tévéadók a francia [[SecamSECAM]] rendszert alkalmazzák, amit korábban a kelet-európai országok is (köztük Magyarország) használtak.

'''algarra''' -– [[bárány]] vagy tengeri élőlény húsát magas hőfokon megsütik egy lezárt amforában, melybe ízesítésként [[menta]], [[bazsalikom]], [[Paradicsom (növényfaj)|paradicsom]] és [[zöldpaprika]] kerül; az amforát a vendég asztalához viszik, és egy kalapáccsal összetörik.

'''bourdim''' -– homokgödörben lassan sütött hús

'''fitaat''' -– [[Főzeléklencse|lencse]], [[birka]]hús, [[hajdina]] tésztában kisütve; közös tálból, kézzel eszik

'''rishda''' -– [[cérnatészta]]-módra készült metélt tészta [[csicseriborsó]]val, paradicsommal és karamellizált [[vöröshagyma|hagymával]]

'''asz-szida''' -– liszt, sós vízben főzve; [[olívaolaj]]jal, [[datolya]]lével vagy [[lekvár]]ral fogyasztják; különleges alkalmakkor szolgálják fel -– ilyen például [[Mohamed próféta]] születésnapja

'''bszisza''' -– finomra összeőrölt magokból készült kenyér, amit olajjal összekevernek; reggelire fogyasztják vagy tea mellé (nyugat-Líbia)

'''oszban''' -– juh gyomrát megtisztítás után megtöltik [[rizs|rizzsel]], fűszerekkel, [[máj]]jal, [[vese|vesével]] és más húsokkal, majd gőz fölött párolják vagy lében kifőzik

'''zumejta''' -– vízben és olajban megfőzött [[árpa]]

'''Tilos fényképezni''': katonai létesítmény, kikötő, határállomás, ellenőrzőpont, rendőrség, illetve bármely egyenruhában lévő személy. (A rendőröket néha nehéz beazonosítani -– kétség esetén rá kell kérdezni, illetve a fényképező eszközre mutogatni).

Nyilvános vécék nincsenek. A szállodák és éttermek vécéit lehet használni (a nevük ''al-hammam'' vagy ''mirhad''). A mecseteknél és az olcsóbb vendéglőkben guggolós vécé található, ahol a papírtörlőt külön a szemetesbe kell dobni (mint Oroszországban, hogy el ne duguljon a lefolyó).

* Kaddáfi Líbiája -– történeti áttekintés in http://zoldkonyvetmagyarorszagnak.blog.hu/2011/03/06/kaddafi_libiaja_torteneti_attekintes_2

* [http://www.libya-watanona.com Libya Our Home: News and Views] {{Wayback|url=http://www.libya-watanona.com/ |date=20110722175544 }}