„Horvátország” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a link kékítés AWB |
|||
| (25 közbenső módosítás, amit 9 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
54. sor:
|törvényhozás=[[Szábor]]}}
'''Horvátország''' (hivatalosan '''Horvát Köztársaság''', {{ny-hr|Republika Hrvatska}}) [[Délkelet-Európa|délkelet-európai]] [[állam]] a [[Balkán-félsziget]]en. Északnyugatról [[Szlovénia]], északról [[Magyarország]], keletről [[Szerbia]], valamint [[Bosznia-Hercegovina]], délkeleten pedig egy rövid szakaszon [[Montenegró]] határolja. Délnyugaton az [[Adriai-tenger]] alkotja természetes határát. Az ország területe nem folytonos, [[Brezovica Žumberačka]] közelében két horvát [[Enklávé és exklávé|enklávé]] található szlovén területen.
Fővárosa [[Zágráb]], amely az ország politikai, kulturális, tudományos és gazdasági központja. További [[Horvátország legnagyobb települései lakónépesség szerint|nagyobb városok]] [[Split]], [[Fiume|Rijeka]] (''Fiume'') és [[Eszék]] (''Osijek''). A történelem során a legjelentősebb kulturális hatások a közép-európai és mediterrán kultúrkörből származtak.
A [[második világháború]] után [[Jugoszlávia]] része volt, majd az államalakulat felbomlása után [[1991]]-ben kikiáltotta a függetlenségét.
91 ⟶ 93 sor:
Faunája jellegzetesen európai, tipikus dél-európai fajokkal. A ragadozók közül él itt [[Szürke farkas|farkas]], [[aranysakál]], [[barna medve]] stb. Madárvilágában jellegzetesek a magashegyi és parti madarak. A farkos kétéltűek közül jellegzetes a [[Barlangi vakgőte|barlangi gőte]] és a fekete [[Szalamandrafélék|szalamandra]]. A kígyók közül előfordul a [[balkáni haragossikló]], a [[négycsíkos sikló]], a [[leopárdsikló]], a [[homoki vipera]]. {{refhely|Országok lexikona A-Z, 2007}}
Természetvédelmi területekben igen gazdag ország: nyolc [[nemzeti park]]ja, tíz természeti parkja, két szigorúan védett [[rezervátum]]a, hetvennégy különlegesen védett rezervátuma, nyolcvan természeti emlékhelye, harminckét védett tájegysége, harminchat parkerdeje van.▼
{{lásd|:Kategória:Horvátország állatvilága}}
====
Természetvédelmi területekben igen gazdag ország.
{{fő|Horvátország nemzeti parkjai}}Horvátországban nyolc [[nemzeti park]] található. Három a szigeteken ([[Kornati Nemzeti Park|Kornati]] , [[Brioni Nemzeti Park|Brioni]] és [[Mljet]]). Kettő a Karszton (horvát: Krš) (Plitvicei-tavak és a [[Krka Nemzeti Park]]), kettő a [[Velebit (hegység)|Velebit-hegységben]].▼
▲
▲
==== Természeti világörökség ====
* [[Plitvicei-tavak]] Nemzeti Park 1949 óta nemzeti park, 1979-től [[világörökség]]. Erdős hegyvidéken sok tó, barlangok, változatos állat- és növényvilág.
== Történelem ==
{{bővebben|Horvátország történelme}}
Az ún. [[fehér horvátok]]at a [[7. század]] végén [[Hérakleiosz bizánci császár|Hérakleiosz]] bizánci császár hívta mai a területükre, hogy segítsenek neki az [[avarok]] elleni harcban.
[[I. Tomiszláv horvát király|I. Tomiszláv]] volt az első uralkodó 925-ben. Megalapította a [[Horvát Királyság|Horvát királyság]]ot. A független horvát királyság [[IV. Krešimir horvát király|IV. Péter Krešimir]] uralkodása alatt ([[1058]]-[[1074]]) érte el fénykorát.
Magyarország és Horvátország több mint 800 éves közös történelemre tekint vissza, lévén, hogy [[1091]] és [[1918]] között Horvátország [[perszonálunió]]ban volt a [[Magyar Királyság]]gal (→ [[Pacta conventa]]).
1918-ban, az [[első világháború]] után rövid időre a szlovének, horvátok és szerbek államszövetéséghez kapcsolódott, amely kikiáltotta függetlenségét Ausztria-Magyarországtól, majd társalapítója a [[Jugoszláv Királyság]]nak. A [[második világháború]] alatt rövid ideig [[Fasizmus|fasiszta]] [[bábállam]]ként létezett.
▲{{bővebben|Horvátország történelme}}
1945-ben a [[Jugoszlávia|Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság]] egyik alapító tagja lett. Fennállásának kezdetén ez az állam a Szovjetunió által uralt [[keleti blokk]]kal szövetséges volt, bár nem csatlakozott a [[Varsói Szerződés]]hez. [[1991]]-ben, a többpárti politika és a demokrácia bevezetését követően Horvátország (Szlovéniával együtt) kikiáltotta függetlenségét Jugoszláviától, és független szuverén állammá vált. A jugoszláv szövetségi kormány nem volt hajlandó elismerni ezt a nyilatkozatot, és [[Délszláv háború|háborút indított]] a szövetségi állam megőrzése érdekében. A háború után 2004-ben megszerezte az [[Európai Unió]] tagjelölt státuszát, majd [[2013]]-ban az EU tagja lett.
== Politika és közigazgatás ==
150 ⟶ 158 sor:
A Szervezett Bűnözés és Korrupció Elleni Iroda (USKOK) az elmúlt években javított munkáján, az Állami Ügyészség (DORH) pedig növelte az ilyen ügyek vádemelési sebességét és mennyiségét. A DORH által készített vádiratok azonban gyakran terjedelmesek, több ezer oldalnyi bizonyítékot tartalmaznak, ami negatívan befolyásolja az ilyen ügyek bíróságok általi hatékony kezelését. Emellett a tisztviselők jogvédői rendszeresen élnek a joghézagokkal az elsőfokú ítéletek fellebbezése vagy a bírósági ügyek teljes felülvizsgálata érdekében.<ref name="BTI" />
=== Emberi jogok ===
Az [[emberi
A [[Freedom Speech]] szerint az Európai Unióban Horvátországban a leggyakoribb, hogy újságírókat rágalmazási perek formájában akarnak elhallgattatni.<ref>[https://www.amnesty.org/en/location/europe-and-central-asia/croatia/report-croatia/ CROATIA 2022 (Amnesty International)]</ref> Ritkán előfordul erőszakos fellépés is újságírókkal és riporterekkel szemben.<ref>[https://freedomhouse.org/country/croatia/freedom-world/2021 FREEDOM IN THE WORLD 2021 Croatia (Freedom House)]</ref>▼
Az [[európai migrációs válság]] kapcsán is több bírálat érte a horvát hatóságokat az érkezőkkel szembeni bánásmód miatt. Ugyancsak bírálatok érték az országot a
===Külkapcsolatok===
176 ⟶ 191 sor:
=== Népességének változása ===
{{népességdiagram}}
Népességének változása [[1960]] és [[2020]] között:<ref name="worldometers.info">https://www.worldometers.info/world-population/croatia-population/</ref>
{{Import style|sticky}}
{|
|- class="is-sticky sortable"
|+colspan="5" align="center" bgcolor="lightyellow" | '''Horvátország népességének változása'''
|-▼
! Év !! Népesség (millióban) !! Népsűrűség (fő/km²)
|-
256 ⟶ 272 sor:
A horvátok többsége a [[római katolikus egyház]] híve, míg a szerbek a [[szerb ortodox egyház]] követői. Ezen kívül még kisebb számban [[protestáns]]ok és muszlimok is élnek az országban. A református egyház két részre oszlik: a [[Horvátországi Protestáns Református Keresztyén Egyház|horvát]] és [[Horvátországi Református Keresztyén Kálvini Egyház|magyarajkú]] hívek három külön szervezetbe tömörülnek, bár egyikük az [[anglikán egyház]] kebelén belül működik mint [[protestantizmus|protestáns]] felekezet. Az egykori Jugoszláviai Református Keresztyén Egyház horvátországi jogutódja a [[Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház]].
[[Római katolikus egyház|Római katolikus]] 86-88%, [[Ortodox kereszténység|ortodox]] kb. 4,4%, [[iszlám|
{{lásd még|Horvát katolikus
== Gazdaság ==
312 ⟶ 328 sor:
=== Gazdasági ágazatok ===
Jelenleg{{mikor}} a gazdaság vezető ágazata a szolgáltatás, s ezen belül is az [[
==== Mezőgazdaság ====
322 ⟶ 338 sor:
====Turizmus ====
Az [[1980-as évek]]ben a jugoszláviai horvát tagköztársaság adta az ország idegenforgalmi bevételének 80%-át.
Az ország idegenforgalmi területei a következők: [[Isztriai-félsziget|Isztria]], [[Kvarner-öböl]], [[Dalmácia (horvátországi régió)|Dalmácia]] ([[Zára]]i régió, [[Šibenik]]i régió, [[Split]]i régió, [[Dubrovnik]]i régió), Közép-Horvátország, [[Zágráb]], [[Szlavónia]] és a [[Drávaszög]].
370 ⟶ 386 sor:
== Média ==
=== Rádió-televízió ===
[[Fájl:Hrvatska Radiotelevizija logo.svg|thumb
A horvát állami televízió és rádiószolgáltató a ''[[Hrvatska
2004 óta az [[RTL Group|RTL Csoport]] is jelen van az országban, az [[RTL Televizija]], az RTL II. és még néhány másik csatorna üzemeltetői. A másik népszerű magántelevízió a [[Nova TV]]. Ezenfelül még több helyi televízió is van: [[Z1]], [[OTV]], [[NeT]].
381 ⟶ 397 sor:
Hetilapok: Feral Tribune, Fokus, Glas Koncila, Globus, Hrvatski list, Hrvatsko slovo, Imperijal, Nacional.
===
{| class="wikitable"
▲Az emberi jogokat a horvát alkotmány 14-től a 69-ig paragrafusig tartó szakasza határozza meg. Az országban számos civil szervezet működik, továbbá a kormánynak is van egy külön emberi jogi hivatala és külön ombudsmanok alakultak az emberi jogok, a nemek közötti egyenlőség, a gyerekek és a fogyatékkal élők érdekeinek biztosítására. A Tuđman-korszakban Horvátország megítélése az emberi jogok tekintetében kedvezőtlenebb volt, mint napjainkban: [[1991]]-től [[1999]]-ig a [[Szabadság a világban (Freedom House)|Freedom House]] csak ''részben szabad'' országok között tartotta számon Horvátországot.<ref>[https://view.officeapps.live.com/op/view.aspx?src=https%3A%2F%2Ffreedomhouse.org%2Fsites%2Fdefault%2Ffiles%2F2022-02%2FCountry_and_Territory_Ratings_and_Statuses_FIW_1973-2022.xlsx&wdOrigin=BROWSELINK Freedom House (2022): Country and Territory Ratings and Statuses, FIW 1973-2022]</ref>
|+
|[[Hívójelprefix|Hívójel prefix]]
▲A [[Freedom Speech]] szerint az Európai Unióban Horvátországban a leggyakoribb, hogy újságírókat rágalmazási perek formájában akarnak elhallgattatni.<ref>[https://www.amnesty.org/en/location/europe-and-central-asia/croatia/report-croatia/ CROATIA 2022 (Amnesty International)]</ref> Ritkán előfordul erőszakos fellépés is újságírókkal és riporterekkel szemben.<ref>[https://freedomhouse.org/country/croatia/freedom-world/2021 FREEDOM IN THE WORLD 2021 Croatia (Freedom House)]</ref>
|9A
▲|-
▲Az [[európai migrációs válság]] kapcsán is több bírálat érte a horvát hatóságokat az érkezőkkel szembeni bánásmód miatt. Ugyancsak bírálatok érték az országot a romákat érő diszkrimináció és fizikai erőszak miatt. Nem ritka a cigányok megkülönböztetése lakhatás, munkavállalás és egészségügyi ellátás terén. Egy [[2013]]-as kutatás szerint az ország lakosságának mintegy 44%-a előítéletes a cigányokkal szemben.<ref>[https://balkaninsight.com/2015/04/03/un-committee-concerned-on-roma-position-in-croatia/ Roma Suffer Racial Discrimination in Croatia, UN Says (Balkan Transitional Justice)]</ref>
|[[Nemzetközi Távközlési Egyesület|ITU]] zóna
|28
|-
|[[CQ]] zóna
|15
|}
{{Lásd még|Horvátország hívójelkörzetei}}
== Kultúra ==
459 ⟶ 482 sor:
'''Hivatalos ünnepnapok''' az országban:
{{Import style|sticky}}
{|class="wikitable" border="1" class="wikitable" align="center" cellpadding="2" cellspacing="0"
|- class="is-sticky sortable"
! Dátum
! Név
| |||