„Észak-Korea” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎Általános adatok: Elírás javítása Az lakosság -} A lakosság
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
 
(36 közbenső módosítás, amit 23 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
21. sor:
|államforma = [[köztársaság]]
|vezető cím 1 = [[A köztársaság örökös elnöke|Örökös elnök]]<br>(államfő)
|vezető név 1 = [[Kim Ir Szen]], [[Kim Dzsongil]]
|vezető cím 2 = AzA [[Koreai Munkapárt]] [[Észak-Korea vezetőinek listája|Államügyi BizottságBizottságának elnöke]]<br>(vezető)
|vezető név 2 = [[Kim Dzsongun]]
|vezető cím 3 = [[Észak-Korea miniszterelnökeinek listája|Miniszterelnök]]<br>(kormányfő)
39. sor:
|elődállamok = [[Fájl:Flag of the Provisional People's Committee for North Korea.svg|20px]] [[Észak-koreai Népi Bizottság]]<br>[[Koreai Császárság]] <br> [[Csoszon]]
|népességrangsorban = 51
|becsült népesség = 2526 115072 311217
|becsült népesség éve = 20162023. július
|népsűrűség = 198,3
|népsűrűségi rangsorban = 63
68. sor:
}}
{{redir2|Koreai Népi Demokratikus Köztársaság|A|Koreai Népköztársaság}}
{{hangugeo|'''Észak-Korea''', hivatalos nevén '''Koreai Népi Demokratikus Köztársaság'''|조선민주주의인민공화국|朝鮮民主主義人民共和國|Joseon Minjuju-ui Inmin Gonghwaguk||Csoszon Mindzsudzsui Inmin Konghvaguk}} független [[Kelet-Ázsia|kelet-ázsiai]] államország a [[Koreai-félsziget]] északi részén. Délen egy [[demilitarizált övezet]], az Észak- és [[Dél-Korea]] közti ütközőzóna határolja, északon a [[Jalu (határfolyó)|Jalu]] és a [[Tumen (folyó)|Tumen]] folyók választják el [[Kína|Kínától]], északkeleten pedig a Tumen egy szakasza [[Oroszország]]tól.
 
Az országra gyakran hivatkoznak [[sztálinizmus|sztálinista]] berendezkedésű államként, azonban ez helytelen, Észak-Korea ugyanis a [[dzsucse|dzsucse-eszmét]] követi, amit az ország első vezetője, [[Kim Ir Szen]] [[a köztársaság örökös elnöke|örökös elnök]] dolgozott ki. Kim Ir Szen ötvözte a koreai és a [[neokonfucianizmus|neokonfucianista]] hagyományokat a [[marxizmus]]sal, a [[marxizmus–leninizmus]]sal, a [[sztálinizmus]]sal és a [[nacionalizmus]]sal, ám az alapok egyértelműen a történelmi időkbe nyúlnak vissza: nemcsak az ország neve utal [[Csoszon]]ra, az utolsó virágzó pánkoreai államra, hanem a főhatalom dinasztikus, nem [[primogenitúra]]-alapú örökítése, a hatalmat gyakorló [[Kim-dinasztia|dinasztiát]] körüllengő miszticizmus is csoszoni örökség, de Észak-Korea elzárása a külföldtől sem volt újdonság, hiszen elődállama történelmét ez[[izolacionizmus]] jellemzi egészen a [[19. század]] végéig.
 
Kim Ir Szent 1994-es halála után dinasztikus módon fia, [[Kim Dzsongil]] [[a köztársaság örökös elnöke|örökös elnök]] követte a hatalomban, kinek [[2011]]-es halálát követően [[Kim Dzsongun]], Kim Dzsongil egyik fiatalabb fia vette át az ország vezetését.<ref>''[https://index.hu/kulfold/2010/09/30/kim_dzsongil_rejtelyes_fia_keszul_a_hatalomba/ Kim Dzsongil rejtélyes fia veheti át a hatalmat]'' (Index, 2010. szeptember 30.), ''[https://index.hu/kulfold/2010/09/30/megjelent_az_elso_hivatalos_foto_kim_dzsongil_fiarol/ Megjelent az első hivatalos fotó Kim Dzsongil fiáról]'' (Index, 2010. szeptember 30.)</ref> A dzsucse-ideológia fő elve szerint az ország csak saját magára támaszkodhat, de szoros kapcsolatokat ápol más [[szocializmus|szocialista]] államokkal, például [[Vietnám]]mal, [[Laosz|Laosszal]], [[Mianmar]]ral és [[Kína|Kínával]]. A [[Szovjetunió]]nak, mint Észak-Korea fő kereskedelmi partnerének a fölbomlása és az [[1990-es évek]] éhínségei nyomán Kim Dzsongil az [[1995]]-ös reformokkal a hadseregre összpontosító és azt támogató gazdaságot hozott létre.
 
Fővárosa, legnagyobb városa, valamint gazdasági, kulturális és politikai központja [[Phenjan]].
 
A két koreai állam [[1953]]-ban tűzszünetet kötött egymással. Megállapodásokat, illetve egyezményeket írtak alá a két állam jövőbeli esetleges egyesítésével, illetve viszonyával kapcsolatban, ugyanakkor hivatalos, kétoldalú békeszerződést azóta sem. [[2018]]-ban a két koreai vezető megegyezett, hogy még abban az évben aláírják a háborút lezáró békeszerződést,<ref>{{cite news|url=https://www.sonline.hu/orszag-vilag/a-beke-lehetoseget-hangsulyozzak-a-ket-korea-vezetoi-targyalasukon-1036731/|title=Békekötés lehetősége a két Korea között|date=20180427|accessdate=20180529|publisher=Sonline.hu|archiveurl=https://web.archive.org/web/20180505134749/https://www.sonline.hu/orszag-vilag/a-beke-lehetoseget-hangsulyozzak-a-ket-korea-vezetoi-targyalasukon-1036731/|archivedate=2018-05-05}}</ref> azonban ez nem történt meg. Az év május 5-én a közeledés jeleként az időzónát is a délen használthoz igazították, vagyis fél órával előre állították.<ref>''[https://index.hu/kulfold/2018/05/05/a_del-koreai_idozonahoz_igazitottak_az_orakat_eszak-koreaban/ Egységes koreai időzóna]''</ref>
 
== Természetföldrajz ==
101. sor:
 
=== Vízrajz ===
Észak-Korea északi és keleti hegyvonulatai alkotják az ország legtöbb folyójának vízgyűjtő területét. A legtöbb folyam nyugati irányban halad és a [[Sárga-tenger]]be torkollik. A leghosszabb a [[Jalu (határfolyó)|Jalu]] (vagy más nevénnéven az Amnok) folyó, amely 790&nbsp;km hosszú. Teljes hosszúságából 678&nbsp;km-en hajózható. A Tumen folyó, az egyetlen jelentős, [[Japán-tenger]]be ömlő folyó 521&nbsp;km hosszú, de csak 85&nbsp;km-en alkalmas vízi közlekedésre a meredek lejtése miatt. A harmadik leghosszabb észak-koreai folyam a Phenjant kettészelő, 397&nbsp;km hosszú [[Tedong]]. A [[gleccser]]tevékenység hiánya és a földkéreg stabilitása miatt a tavak általában kicsik. Észak-koreai adatok alapján az országban 124 termál- és gyógyvízforrás van.
 
=== Éghajlat ===
 
A 38. és 43. [[Földrajzi koordináta-rendszer|északi szélességi fok]] között elhelyezkedő Észak-Korea éghajlata kontinentális jellegű, négy, jól elkülöníthető évszakkal. Az északi, hegyes területeken zord éghajlati viszonyok uralkodnak. Télen az időjárás leggyakrabban hideg, az ég felhőtlen. A [[Szibéria]] felől fújó szelek számos alkalommal okoznak heves hóviharokat. [[Phenjan]]ban a januári legmagasabb és legalacsonyabb átlaghőmérséklet napközben -3−3&nbsp;[[Celsius-skála|°C]] és -13−13&nbsp;°C. Csapadék decembertől februárig átlagosan 37 napon hullik. A nyarak rövidek, forrók, magas a páratartalom és nem ritka a csapadék a [[Csendes-óceán]] felől nedves levegőt szállító déli és délkeleti [[monszun]]ok miatt. A fővárosban az átlagos legmagasabb és legalacsonyabb nyári hőmérséklet 29&nbsp;°C és 20&nbsp;°C. Az éves csapadékmennyiség fele a nyári időszakban hullik. A tavasz és az ősz átmeneti időszakát enyhe időjárás és enyhe légmozgás jellemzi. Az országot évente legalább egyszer [[trópusi ciklon]] sújtja.
 
=== Környezetvédelem ===
155. sor:
Észak-Korea [[pártállam]]. Az uralkodó párt a [[Demokratikus Front a Szülőföld Egyesítéséért]], amely a [[Koreai Munkapárt]] és két kisebb politikai erő, a [[Koreai Szociáldemokrata Párt]] és a [[Cshondoista Cshongu Párt]] koalíciójából jött létre. Ezek a pártok nevezik ki a Legfelsőbb Népi Gyűlés összes képviselőjét.
 
Az [[Amnesty International]] kétszázezer politikai fogolyról számol be, akik [[koncentrációs tábor]]okhoz hasonló körülmények közt élnek.<ref>''[https://index.hu/kulfold/2011/05/04/ketszazezr_politikai_fogoly_van_eszak-koreaban/ Kétszázezer politikai fogoly van Észak-Koreában]'' (Index, 2011. május 4.)</ref>
[[Fájl:Propagandamobile (6647263007).jpg|bélyeg|Politikai propagandahirdetés a fővárosban]]
 
174. sor:
| 3 || [[Keszong iparvidék]] ||개성 공업 지구
|-
| 4 || [[Gyémánt-hegység turistarégió]] ||금강산 관광 지구
|-
| 5 || [[Sinidzsu különleges közigazgatású régió]] || 신의주 특별 행정구
|-
!colspan="3"| Tartományok
230. sor:
 
== Demográfia ==
[[Fájl:Population density of North Korea provinces.png|thumb|Észak-Korea népsűrűsége 2008-ban]]
[[Fájl:North Korea - Sonbong bakers (6178711499).jpg|bélyegkép|Pékek Szonbong településen]]
{| class="wikitable" border="1" table cellspacing="0" style="border:1px black; float:centre; margin-left:1em;"
|-
! style="background:#F99;" colspan="3"|Népességi mutatók<ref>{{cite web |url=https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/kn.html#People |title=CIA - The World Factbook -- Korea, North |publisher=CIA World Factbook |date=2009-03-19 |accessdate=2009-03-25 |archívurl=https://web.archive.org/web/20200518081122/https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/kn.html#People |archívdátum=2020-05-18 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20150812052526/https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/kn.html#People |archivedate=2015-08-12 }}</ref>
|-
| [[Lélekszám|Népesség]] || 25 115 311 fő || (2016)
|-
| [[Népességnövekedés]] || 0,53% || (2016)
|-
| [[Születéskor várható élettartam|Várható élettartam]] || ''férfiak:'' 66,6 év<br />''nők:'' 74,5 év || (2016)
262. sor:
Észak-Korea [[buddhizmus|buddhista]] és [[konfucianizmus|konfucianista]] vallási örökséggel rendelkezik, de kimutatható a [[kereszténység]] és a [[cshondoizmus]] hatása is. Az ország hivatalosan [[ateizmus|ateista]], és bár a 2010-ben módosított alkotmány 68. paragrafusa szerint hivatalosan továbbra is vallásszabadság van, ugyanezen paragrafus szerint senki nem használhatja a vallást idegen hatalom céljaira vagy az állam, illetve a társadalmi rend kárára. Az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államok]] Külügyminisztériuma Észak-Koreát a világ vallásszabadság szempontjából különösen aggasztó helyzetű 8 országa közé sorolja. A Nemzetközi Vallásszabadság Bizottság 2013-as jelentése szerint a kormány szorosan ellenőriz minden vallási tevékenységet, és a Kim családot dicsőítő, vallásos jellegű szélsőséges személyi kultuszt tart fenn; minden más vallást a [[dzsucse]] ideológia vetélytársának tekintenek. A nem engedélyezett vallási tevékenységet tiltják, az engedélyezettet szoros felügyelet alatt tartják.
 
1988-ban az állam országos szervezeteket hozott létre a buddhisták, a cshondoisták, a [[protestantizmus|protestánsok]] és a [[Katolicizmus|katolikusok]] számára, ezek azonban csak a nemzetközi nyomás enyhítését célozzák. A buddhista szentélyeket a kulturális örökség részeként tartják fenn, vallási tevékenység nélkül; bizonyos buddhista szertartások engedélyezettek. [[Phenjan]]ban az [[1990-es évek]] óta egy katolikus, két protestáns és egy [[Orosz ortodox egyház|orosz ortodox]] templom épült, de ezek szoros felügyelet alatt vannak, és lényegében a külföldi vallásos segélyszervezetek és látogatók felé szolgálnak kirakatként, valamint utóbbi az országban élő [[oroszok|orosz]] közösséget szolgálja. Az országban katolikus papság nincsen jelen. A titkos protestáns vallási életben, illetve a jövendőmondásban részt vevőkre bebörtönzés, kínzás és kivégzés vár. Ezreket tartanak fogva hitükért büntető kényszermunkatáborokban. Az állam tart a vallásosság [[Kína|Kínából]] való beszivárgásától, ezért az onnan visszatelepülőket részletesen kivallatják, a rendőrség és a nemzetbiztonság emberei beépülnek kínai protestáns közösségekbe, sőt ál-összejöveteleket is szerveznek, hogy lebuktassák a hívőket. A nyílt elnyomás ellenére növekszik aaz föld alattiillegális vallási tevékenység.<ref>{{cite book |title=Annual Report 2013 |url=http://www.uscirf.gov/images/2013%20USCIRF%20Annual%20Report%20(2).pdf |format=pdf |accessdate=20130522 |month=április |publisher=United States Commission on International Religious Freedom |location=[[Washington (főváros)|Washington]] |language=angol |pages=3–4, 108–109 |archívurl=https://web.archive.org/web/20130905000233/http://www.uscirf.gov/images/2013%20USCIRF%20Annual%20Report%20(2).pdf |archívdátum=2013-09-05 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20130905000233/http://www.uscirf.gov/images/2013%20USCIRF%20Annual%20Report%20(2).pdf |archivedate=2013-09-05 }}</ref>
 
A koreaiak származásukat és nyelvüket tekintve egységesek. Habár Észak-Koreában nincsenek bennszülött kisebbségek, az országban él egy kis [[kína]]i közösség (kb. 50&nbsp;000 fő).
306. sor:
[[Fájl:GNPNK.jpg|bélyeg|230px|Az ország egy főre jutó bruttó hazai termelése az 1995–2004-es időszakban (amerikai dollár)]]
 
2006-ban az [[Amnesty International]] jelentése szerint az észak-koreai kormány, az [[UNICEF]] és a [[Világélelmezési Program]] által végzett felmérés kimutatta, hogy az észak-koreai gyerekek 7%-a súlyosan alultáplált, 34%-a kórosan alultáplált és 23%-a rendkívül sovány. Ez különösen igaz a vidéken élő gyermekekre. Rendszeres és kielégítő táplálékhoz főleg a fővárosban élő pártelit,pártfunkcionáriusok vágyés a párthoz kötődő személyek gyerekei és családtagjai jutnak. AMiközben a szűk politikai elit életszínvonala magas, a falvakban a nyomor leírhatatlan, az éhínség miatt a szülők sokszor egyszerűen kidobják a gyermekeiket. Lelencek, árvák és fiatal felnőttek szinte hatalmas tömegei kóvályognak országszerte fedél nélkül,. többségükTöbbségük lopásból próbálja fenntartani magát, de így is sokan közülük idővel belepusztulnak az éhezésbe és a betegségekbe.
 
Észak-Korea ma is kap élelmiszersegélyeket [[Kína|Kínától]], [[Dél-Korea|Dél-Koreától]] és az [[Amerikai Egyesült Államok]]tól a nukleáris programjának beszüntetéséért cserébe. 2005 júniusában az Egyesült Államok bejelentette, hogy 50&nbsp;000 tonna élelmiszert küld Észak-Koreába,<ref>{{cite web|url=http://www.voanews.com/english/archive/2005-06/2005-06-22-voa75.cfm?CFID=35305266&CFTOKEN=91018440|title=US to ship 50 000 tons of food to North Korea|accessdate=2007-12-26|accessmonthday=|accessyear=|author=|last=|first=|authorlink=|coauthors=|date=2005-06-22|year=|month=|format=|work=|publisher=VOAnews|pages=|language=angol|archiveurl=https://web.archive.org/web/20081118181543/http://voanews.com/english/archive/2005-06/2005-06-22-voa75.cfm|archivedate=2008-11-18}}</ref> miközben 2004-ben 50&nbsp;000, 2003-ban pedig 100&nbsp;000 tonna segélyt nyújtott. 2005. szeptember 19-én Észak-Koreának élelmiszerküldeményt ígért Dél-Korea, az Egyesült Államok, [[Japán]], [[Oroszország]] és Kína kormánya, szintén a nukleáris program leállítása ellenében. Kína a jelentős élelmiszersegélyek mellett [[kőolaj]]at is exportál Észak-Koreába, a világpiacinál jóval alacsonyabb áron. Ez az országba érkező összes kőolaj szállítmány 80-90%-át teszi ki.
322. sor:
Az országnak jelentős szén-, vasérc-, magnezit-, arany-, cink-, rézérc, mészkő-, grafit-, volfrám- és [[Ritkaföldfémek|ritkaföldfém]]-nyersanyagforrásai vannak. Kína után a második legnagyobb magnezittartalékkal rendelkezik, volfrámból pedig a világon hatodik helyen áll. A ritkaföldfémekre óriási szükségük van a modern elektronikai eszközök gyártóinak, az űriparnak, a nukleáris technológiáknak és nem utolsósorban a hadiiparnak is.<ref>[http://www.origo.hu/gazdasag/20180621-felfoghatatlanul-ertekes-kincsen-ul-eszakkorea-latorallam.html origo.hu: Felfoghatatlanul értékes kincsen ül az észak-koreai latorállam, 2018-06-23]</ref>
 
A politikai berendezkedése és [[nukleáris fegyver|atomfegyver]] programja miatt [[Egyesült Nemzetek Szervezete|ENSZ]]-szankciók, [[embargó]]k és nemzetközi kereskedelmi blokádok sújtják az országot. A saját [[valuta|valutájának]] csekély a tőzsdepiaci értéke. [[Hitel (közgazdaságtan)|Hitel]]t egyik [[bank]]tól sem kaphat. Ahhoz, hogy a tartós [[államháztartás]]i hiány ellensúlyozására [[amerikai dollár]]hoz jusson és a csekély fejlődéshez, továbbá a helyi elit életszínvonalának fenntartásához [[import]]képes maradjon, az elmúlt években bevételi forrást jelentő tényezővé növekedett a feketemunka, a [[feketegazdaság]], a [[kiberbűnözés]] és a [[szervezett bűnözés]] aránya. Az [[államcsőd]] elkerülése érdekében a keményvonalas kommunista vezetés következetesen huny szemet többek között a rendszerszintű pénzhamisítás, a fegyver- és drog[[csempészet]], éstovábbá az [[emberkereskedelem]] felett.<ref>''[https://index.hu/gazdasag/2016/05/21/eszak-korea_feketepiac_kapitalizmus_drogcsempeszet_emberkereskedelem_kommunizmus_reform Mészáros R. Tamás - De miért nem halt még mindenki éhen Észak-Koreában?]'' (Index.hu, 2016.05.21.)</ref><ref>''[https://telex.hu/kulfold/2021/07/05/eszak-korea-hekkeles-hekkerek-bankrablas-lopas-kriptovaluta-kim-dzsongun-atomprogram-drogcsempeszet Mészáros R. Tamás - Észak-Korea a filmbe illő banki csalások mellett a világ legprofibb kriptovaluta-rablójává vált]'' ([[Telex.hu]], 2021.07.05.)</ref>
 
=== Gazdasági ágazatok ===
335. sor:
 
* Legfontosabb termesztett növények: [[rizs]], [[kukorica]], [[burgonya]], [[Kölesformák|kölesfélék]], [[árpa (növényfaj)|árpa]], [[búza]], [[szójabab]], [[dohány]]
* Legfontosabb tenyésztett állatok: [[HázisertésHázi sertés|sertés]], [[szarvasmarha]], [[juh]], [[HázikecskeHázi kecske|kecske]], [[Selyemlepke|selyemhernyó]]
 
A [[koreai háború]] után romokban heverő mezőgazdaság fellendítése rendkívül nehéz feladat volt. Az ország csekély természeti forrásai korlátozták a [[mezőgazdaság]]i növekedést. Az éghajlat, a terepviszonyok, a termőföld minősége nem megfelelő a gazdálkodásos életmódhoz. Az összterület mindössze 18%-a, azaz 22&nbsp;000 [[négyzetkilométer]] művelhető, mivel az ország nagy része egyenetlen, hegyes vidék. A csapadékmennyiség régiónként és évszakonként szabálytalanul váltakozik. Észak-Korea nagy részében az éves csapadék fele a három nyári hónapban hullik. Az időjárás nagyban függ a [[tengerszint feletti magasság]]tól is. A 400 méter felett fekvő területek a kevés csapadék és a terméketlen talaj miatt a legeltetésen kívül alkalmatlanok bármilyen mezőgazdasági kihasználásra. Az előbb felsorolt tényezők kedveznek a [[rizs]]termesztésnek a melegebb, öntöző- és árvízvédelmi rendszerekkel felszerelt területeken. Ahol azonban ezek hiányoznak, ott a gazdálkodók kénytelenek az országban közkedvelt rizst egyéb gabonafélékkel és más növényekkel helyettesíteni.
367. sor:
Fájl:Shinwiju-pyongyang train.jpg|Vonat Phenjan és Sinidzsu között
</gallery>
 
== Telekommunikáció ==
{| class="wikitable"
|[[Hívójelprefix|Hívójel prefix]]
|HM, P5-P9
|-
|[[Nemzetközi Távközlési Egyesület|ITU]] zóna
|44
|-
|[[CQ]] zóna
|25
|}
{{Lásd még|Észak-Korea hívójelkörzetei}}
 
== Kultúra ==
 
=== Internet ===
2021 elején ez az egyetlen ország a világon, ahol az átlagemberek nem internetezhetnekférhetnek hozzá az internethez.<ref>{{Cite web |title=Győzelmet aratott Észak-Korea, bejött az erőszakoskodás |url=https://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/eszak-korea-del-korea-kim-dzsongun-roplapozas-propaganda.720512.html |work=Napi.hu |accessdate=2021-01-03 |last=www.napi.hu}}</ref>
 
VanKiépült ugyan a saját belső intranetjük, habár aztde csak a legtehetősebbek engedhetik meg maguknak.
 
=== Kulturális intézmények ===
385 ⟶ 399 sor:
 
==== Űrkutatás ====
Észak-Korea 2009. április 5-én kísérleti rakétaindítást hajtott végre, melynek során egy Tephodong-2 rakétát lőttek ki a [[Csendes-óceán]] irányába. A hivatalos bejelentés szerint műholdat kívántak pályára állítani, külföldi megfigyelők szerint azonban kísérleti rakétaindításról volt szó. A rakéta mintegy 3800&nbsp;km-t tett meg, közben rövid ideig elérte a 80&nbsp;km-es magasságot, nagyjából a [[világűr]] határát. A tervezettel ellentétben a szilárd hajtóanyagú harmadik fokozat begyújtásakor hiba történt, miután a második fokozat normál üzeme véget ért, a Japán Védelmi Minisztérium és az Amerikai Védelmi Minisztérium jelentése szerint. A jelentést radarokkal való követésre és az Amerikai Légierő korai műholdas riasztórendszerének adataira alapozták. A rakéta fejlett irányítási rendszerrel rendelkezett. A második fokozat [[–11 (rakéta)|Scud]]-ER rakétahajtóművet használt (ER: ''extended range'' = megnövelt hatótávolság).<ref name="spaceflightnow.com">http://spaceflightnow.com/news/n0904/10northkorea/ North Korean rocket flew further than earlier thought - BY CRAIG COVAULT, SPACEFLIGHT NOW, Posted: April 10, 2009</ref>
 
2012. december 12-én felbocsátották a '''Kvangmjongszong―3Kvangmjongszong–3 2. egység''' (Chosŏn'gŭl: 《광명성―3》호 2호기; Hanja: 光明星3号2号機; magyar jelentése: „fényes csillag”, vagy „vezérlő csillag”) nevű műholdat. Észak-Koreának ez az első olyan műholdja, ami sikeresen elérte a világűrt és pályára állt. A műhold az április 13-i sikertelenül felbocsátott műhold tervezett helyére kerül.<ref name="bbc.co.uk">{{cite web|url=http://www.bbc.co.uk/news/world-asia-20690338|title=North Korea defies warnings to launch rocket|publisher=BBC|date=12 December 2012|accessdate=12 December 2012}}</ref> Feladata földmegfigyelés.
 
Politikai és katonai megfigyelők szerint a felbocsátás valódi célja ballisztikus rakéta kipróbálása volt, aminek hatótávolsága mintegy 10&nbsp;000&nbsp;km, tehát akár az USA nyugati partvidékét is el tudja érni.<ref name="Reuters">{{cite web|url=http://www.reuters.com/article/2012/12/12/us-korea-north-rocket-idUSBRE8BB02K20121212|title=North Korea launches rocket in defiance of critics|publisher=Reuters|date=12 December 2012|accessdate=12 December 2012|archiveurl=https://web.archive.org/web/20150924172548/http://www.reuters.com/article/2012/12/12/us-korea-north-rocket-idUSBRE8BB02K20121212|archivedate=2015-09-24}}</ref>
466 ⟶ 480 sor:
* Hyeonseo Lee, David John: A lány hét névvel. Libri, 2015. {{ISBN|9789633103784}}
=== Riportok az ország 2010-es látogatása után ===
* ''[https://index.hu/kulfold/2010/06/01/elet_az_eszak-koreai_buborekban/ Őrök és poloskák követik a külföldieket Észak-Koreában]'' (Index, 2010. június 1.)
* ''[https://index.hu/kulfold/2010/06/26/korea/ Ceauşescu nyeretlen kezdő volt ehhez képest]'' (Index, 2010. június 26.)
=== További riportok, filmek, képek ===
* ''[https://index.hu/nagykep/2013/03/24/amikor_a_vilag_racsodalkozott_eszak-koreara/ Képriport John Bulmer fotóiból]'' {{hu}}
* [http://mandiner.blog.hu/2011/04/03/eszak_korea_elet_a_minigaz_toveben Észak-Korea – Élet a Minigaz tövében] (Mandiner, 2011. április 3.)
* [https://www.flickr.com/photos/mytripsmypics/sets/72157604812751507/ Képek] (Flickr)
* {{en}} [http://roflnet.blog.hu/2011/01/08/utikalauz_eszak_korea Egyórás útifilm három részben]
* {{en}} [http://vienna-pyongyang.blogspot.com/ Másfél nap felügyelet nélkül Észak-Koreában], YouTube-összefoglaló: [https://www.youtube.com/watch?v=-pA3jRC0uSc 1. rész], [https://www.youtube.com/watch?v=-X9yqGM5tw8 2. rész]
* ''[http://www.nyugat.hu/tartalom/cikk/ahogy_meg_csak_kevesen_lathattak_eszak_koreat Észak-Korea, ahogy még csak kevesen láthatták]''
 
===Kötetek===
*Fodor Zsolt: ''Észak-Korea: nukleáris fegyverkezés és belpolitika''; SVKI, Bp., 1999 (''Védelmi tanulmányok'')
*Stefan Bosbeijk: ''Észak-Korea 2002. Egy turistaút tükre''; ford. Gazsi Miklós; magánkiad.magánkiadás, Bp., 2002 (''Emlékmű könyvek'')
*Csoma Mózes: ''Koreaiak Magyarországon az 1950-es években''; Könyvpont–L'Harmattan, Bp., 2012
*Blaine Harden: ''Menekülés a 14-es táborból. Észak-Koreából a szabadságba''; ford. Nagy Marcell, Rádai Andrea; HVG Könyvek, Bp., 2013