Wikipédia

„Észak-Korea” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
aNincs szerkesztési összefoglaló
 
(24 közbenső módosítás, amit 16 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
19. sor:
|hosszúság = K
|legnagyobb város = Phenjan
|államforma = [[népköztársaságköztársaság]]
|vezető cím 1 = [[A köztársaság örökös elnöke|Örökös elnök]]<br>(államfő)
|vezető név 1 = [[Kim Ir Szen]], [[Kim Dzsongil]]
|vezető cím 2 = AzA [[Koreai Munkapárt]] [[Észak-Korea vezetőinek listája|Államügyi BizottságBizottságának elnöke]]<br>(vezető)
|vezető név 2 = [[Kim Dzsongun]]
|vezető cím 3 = [[Észak-Korea miniszterelnökeinek listája|Miniszterelnök]]<br>(kormányfő)
39. sor:
|elődállamok = [[Fájl:Flag of the Provisional People's Committee for North Korea.svg|20px]] [[Észak-koreai Népi Bizottság]]<br>[[Koreai Császárság]] <br> [[Csoszon]]
|népességrangsorban = 51
|becsült népesség = 2526 115072 311217
|becsült népesség éve = 20162023. július
|népsűrűség = 198,3
|népsűrűségi rangsorban = 63
68. sor:
}}
{{redir2|Koreai Népi Demokratikus Köztársaság|A|Koreai Népköztársaság}}
{{hangugeo|'''Észak-Korea''', hivatalos nevén '''Koreai Népi Demokratikus Köztársaság'''|조선민주주의인민공화국|朝鮮民主主義人民共和國|Joseon Minjuju-ui Inmin Gonghwaguk||Csoszon Mindzsudzsui Inmin Konghvaguk}} független [[Kelet-Ázsia|kelet-ázsiai]] államország a [[Koreai-félsziget]] északi részén. Délen egy [[demilitarizált övezet]], az Észak- és [[Dél-Korea]] közti ütközőzóna határolja, északon a [[Jalu (határfolyó)|Jalu]] és a [[Tumen (folyó)|Tumen]] folyók választják el [[Kína|Kínától]], északkeleten pedig a Tumen egy szakasza [[Oroszország]]tól.
 
Az országra gyakran hivatkoznak [[sztálinizmus|sztálinista]] berendezkedésű államként, azonban ez helytelen, Észak-Korea ugyanis a [[dzsucse|dzsucse-eszmét]] követi, amit az ország első vezetője, [[Kim Ir Szen]] [[a köztársaság örökös elnöke|örökös elnök]] dolgozott ki. Kim Ir Szen ötvözte a koreai és a [[neokonfucianizmus|neokonfucianista]] hagyományokat a [[marxizmus]]sal, a [[marxizmus–leninizmus]]sal, a [[sztálinizmus]]sal és a [[nacionalizmus]]sal, ám az alapok egyértelműen a történelmi időkbe nyúlnak vissza: nemcsak az ország neve utal [[Csoszon]]ra, az utolsó virágzó pánkoreai államra, hanem a főhatalom dinasztikus, nem [[primogenitúra]]-alapú örökítése, a hatalmat gyakorló [[Kim-dinasztia|dinasztiát]] körüllengő miszticizmus is csoszoni örökség, de Észak-Korea elzárása a külföldtől sem volt újdonság, hiszen elődállama történelmét ez[[izolacionizmus]] jellemzi egészen a [[19. század]] végéig.
 
Kim Ir Szent 1994-es halála után dinasztikus módon fia, [[Kim Dzsongil]] [[a köztársaság örökös elnöke|örökös elnök]] követte a hatalomban, kinek [[2011]]-es halálát követően [[Kim Dzsongun]], Kim Dzsongil egyik fiatalabb fia vette át az ország vezetését.<ref>''[https://index.hu/kulfold/2010/09/30/kim_dzsongil_rejtelyes_fia_keszul_a_hatalomba/ Kim Dzsongil rejtélyes fia veheti át a hatalmat]'' (Index, 2010. szeptember 30.), ''[https://index.hu/kulfold/2010/09/30/megjelent_az_elso_hivatalos_foto_kim_dzsongil_fiarol/ Megjelent az első hivatalos fotó Kim Dzsongil fiáról]'' (Index, 2010. szeptember 30.)</ref> A dzsucse-ideológia fő elve szerint az ország csak saját magára támaszkodhat, de szoros kapcsolatokat ápol más [[szocializmus|szocialista]] államokkal, például [[Vietnám]]mal, [[Laosz|Laosszal]], [[Mianmar]]ral és [[Kína|Kínával]]. A [[Szovjetunió]]nak, mint Észak-Korea fő kereskedelmi partnerének a fölbomlása és az [[1990-es évek]] éhínségei nyomán Kim Dzsongil az [[1995]]-ös reformokkal a hadseregre összpontosító és azt támogató gazdaságot hozott létre.
101. sor:
 
=== Vízrajz ===
Észak-Korea északi és keleti hegyvonulatai alkotják az ország legtöbb folyójának vízgyűjtő területét. A legtöbb folyam nyugati irányban halad és a [[Sárga-tenger]]be torkollik. A leghosszabb a [[Jalu (határfolyó)|Jalu]] (vagy más nevénnéven az Amnok) folyó, amely 790&nbsp;km hosszú. Teljes hosszúságából 678&nbsp;km-en hajózható. A Tumen folyó, az egyetlen jelentős, [[Japán-tenger]]be ömlő folyó 521&nbsp;km hosszú, de csak 85&nbsp;km-en alkalmas vízi közlekedésre a meredek lejtése miatt. A harmadik leghosszabb észak-koreai folyam a Phenjant kettészelő, 397&nbsp;km hosszú [[Tedong]]. A [[gleccser]]tevékenység hiánya és a földkéreg stabilitása miatt a tavak általában kicsik. Észak-koreai adatok alapján az országban 124 termál- és gyógyvízforrás van.
 
=== Éghajlat ===
 
A 38. és 43. [[Földrajzi koordináta-rendszer|északi szélességi fok]] között elhelyezkedő Észak-Korea éghajlata kontinentális jellegű, négy, jól elkülöníthető évszakkal. Az északi, hegyes területeken zord éghajlati viszonyok uralkodnak. Télen az időjárás leggyakrabban hideg, az ég felhőtlen. A [[Szibéria]] felől fújó szelek számos alkalommal okoznak heves hóviharokat. [[Phenjan]]ban a januári legmagasabb és legalacsonyabb átlaghőmérséklet napközben -3−3&nbsp;[[Celsius-skála|°C]] és -13−13&nbsp;°C. Csapadék decembertől februárig átlagosan 37 napon hullik. A nyarak rövidek, forrók, magas a páratartalom és nem ritka a csapadék a [[Csendes-óceán]] felől nedves levegőt szállító déli és délkeleti [[monszun]]ok miatt. A fővárosban az átlagos legmagasabb és legalacsonyabb nyári hőmérséklet 29&nbsp;°C és 20&nbsp;°C. Az éves csapadékmennyiség fele a nyári időszakban hullik. A tavasz és az ősz átmeneti időszakát enyhe időjárás és enyhe légmozgás jellemzi. Az országot évente legalább egyszer [[trópusi ciklon]] sújtja.
 
=== Környezetvédelem ===
306. sor:
[[Fájl:GNPNK.jpg|bélyeg|230px|Az ország egy főre jutó bruttó hazai termelése az 1995–2004-es időszakban (amerikai dollár)]]
 
2006-ban az [[Amnesty International]] jelentése szerint az észak-koreai kormány, az [[UNICEF]] és a [[Világélelmezési Program]] által végzett felmérés kimutatta, hogy az észak-koreai gyerekek 7%-a súlyosan alultáplált, 34%-a kórosan alultáplált és 23%-a rendkívül sovány. Ez különösen igaz a vidéken élő gyermekekre. Rendszeres és kielégítő táplálékhoz főleg a fővárosban élő pártelit,pártfunkcionáriusok vágyés a párthoz kötődő személyek gyerekei és családtagjai jutnak. AMiközben a szűk politikai elit életszínvonala magas, a falvakban a nyomor leírhatatlan, az éhínség miatt a szülők sokszor egyszerűen kidobják a gyermekeiket. Lelencek, árvák és fiatal felnőttek szinte hatalmas tömegei kóvályognak országszerte fedél nélkül,. többségükTöbbségük lopásból próbálja fenntartani magát, de így is sokan közülük idővel belepusztulnak az éhezésbe és a betegségekbe.
 
Észak-Korea ma is kap élelmiszersegélyeket [[Kína|Kínától]], [[Dél-Korea|Dél-Koreától]] és az [[Amerikai Egyesült Államok]]tól a nukleáris programjának beszüntetéséért cserébe. 2005 júniusában az Egyesült Államok bejelentette, hogy 50&nbsp;000 tonna élelmiszert küld Észak-Koreába,<ref>{{cite web|url=http://www.voanews.com/english/archive/2005-06/2005-06-22-voa75.cfm?CFID=35305266&CFTOKEN=91018440|title=US to ship 50 000 tons of food to North Korea|accessdate=2007-12-26|accessmonthday=|accessyear=|author=|last=|first=|authorlink=|coauthors=|date=2005-06-22|year=|month=|format=|work=|publisher=VOAnews|pages=|language=angol|archiveurl=https://web.archive.org/web/20081118181543/http://voanews.com/english/archive/2005-06/2005-06-22-voa75.cfm|archivedate=2008-11-18}}</ref> miközben 2004-ben 50&nbsp;000, 2003-ban pedig 100&nbsp;000 tonna segélyt nyújtott. 2005. szeptember 19-én Észak-Koreának élelmiszerküldeményt ígért Dél-Korea, az Egyesült Államok, [[Japán]], [[Oroszország]] és Kína kormánya, szintén a nukleáris program leállítása ellenében. Kína a jelentős élelmiszersegélyek mellett [[kőolaj]]at is exportál Észak-Koreába, a világpiacinál jóval alacsonyabb áron. Ez az országba érkező összes kőolaj szállítmány 80-90%-át teszi ki.
367. sor:
Fájl:Shinwiju-pyongyang train.jpg|Vonat Phenjan és Sinidzsu között
</gallery>
 
== Telekommunikáció ==
{| class="wikitable"
|[[Hívójelprefix|Hívójel prefix]]
|HM, P5-P9
|-
|[[Nemzetközi Távközlési Egyesület|ITU]] zóna
|44
|-
|[[CQ]] zóna
|25
|}
{{Lásd még|Észak-Korea hívójelkörzetei}}
 
== Kultúra ==
 
=== Internet ===
2021 elején ez az egyetlen ország a világon, ahol az átlagemberek nem férhetnek hozzá aaz internethez.<ref>{{Cite web |title=Győzelmet aratott Észak-Korea, bejött az erőszakoskodás |url=https://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/eszak-korea-del-korea-kim-dzsongun-roplapozas-propaganda.720512.html |work=Napi.hu |accessdate=2021-01-03 |last=www.napi.hu}}</ref>
 
Kiépült ugyan a saját belső intranetjük, de csak a legtehetősebbek engedhetik meg maguknak.
385 ⟶ 399 sor:
 
==== Űrkutatás ====
Észak-Korea 2009. április 5-én kísérleti rakétaindítást hajtott végre, melynek során egy Tephodong-2 rakétát lőttek ki a [[Csendes-óceán]] irányába. A hivatalos bejelentés szerint műholdat kívántak pályára állítani, külföldi megfigyelők szerint azonban kísérleti rakétaindításról volt szó. A rakéta mintegy 3800&nbsp;km-t tett meg, közben rövid ideig elérte a 80&nbsp;km-es magasságot, nagyjából a [[világűr]] határát. A tervezettel ellentétben a szilárd hajtóanyagú harmadik fokozat begyújtásakor hiba történt, miután a második fokozat normál üzeme véget ért, a Japán Védelmi Minisztérium és az Amerikai Védelmi Minisztérium jelentése szerint. A jelentést radarokkal való követésre és az Amerikai Légierő korai műholdas riasztórendszerének adataira alapozták. A rakéta fejlett irányítási rendszerrel rendelkezett. A második fokozat [[–11 (rakéta)|Scud]]-ER rakétahajtóművet használt (ER: ''extended range'' = megnövelt hatótávolság).<ref name="spaceflightnow.com">http://spaceflightnow.com/news/n0904/10northkorea/ North Korean rocket flew further than earlier thought - BY CRAIG COVAULT, SPACEFLIGHT NOW, Posted: April 10, 2009</ref>
 
2012. december 12-én felbocsátották a '''Kvangmjongszong―3Kvangmjongszong–3 2. egység''' (Chosŏn'gŭl: 《광명성―3》호 2호기; Hanja: 光明星3号2号機; magyar jelentése: „fényes csillag”, vagy „vezérlő csillag”) nevű műholdat. Észak-Koreának ez az első olyan műholdja, ami sikeresen elérte a világűrt és pályára állt. A műhold az április 13-i sikertelenül felbocsátott műhold tervezett helyére kerül.<ref name="bbc.co.uk">{{cite web|url=http://www.bbc.co.uk/news/world-asia-20690338|title=North Korea defies warnings to launch rocket|publisher=BBC|date=12 December 2012|accessdate=12 December 2012}}</ref> Feladata földmegfigyelés.
 
Politikai és katonai megfigyelők szerint a felbocsátás valódi célja ballisztikus rakéta kipróbálása volt, aminek hatótávolsága mintegy 10&nbsp;000&nbsp;km, tehát akár az USA nyugati partvidékét is el tudja érni.<ref name="Reuters">{{cite web|url=http://www.reuters.com/article/2012/12/12/us-korea-north-rocket-idUSBRE8BB02K20121212|title=North Korea launches rocket in defiance of critics|publisher=Reuters|date=12 December 2012|accessdate=12 December 2012|archiveurl=https://web.archive.org/web/20150924172548/http://www.reuters.com/article/2012/12/12/us-korea-north-rocket-idUSBRE8BB02K20121212|archivedate=2015-09-24}}</ref>
478 ⟶ 492 sor:
===Kötetek===
*Fodor Zsolt: ''Észak-Korea: nukleáris fegyverkezés és belpolitika''; SVKI, Bp., 1999 (''Védelmi tanulmányok'')
*Stefan Bosbeijk: ''Észak-Korea 2002. Egy turistaút tükre''; ford. Gazsi Miklós; magánkiad.magánkiadás, Bp., 2002 (''Emlékmű könyvek'')
*Csoma Mózes: ''Koreaiak Magyarországon az 1950-es években''; Könyvpont–L'Harmattan, Bp., 2012
*Blaine Harden: ''Menekülés a 14-es táborból. Észak-Koreából a szabadságba''; ford. Nagy Marcell, Rádai Andrea; HVG Könyvek, Bp., 2013
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Észak-Korea”