„Észak-Korea” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
262. sor:
Észak-Korea [[buddhizmus|buddhista]] és [[konfucianizmus|konfucianista]] vallási örökséggel rendelkezik, de kimutatható a [[kereszténység]] és a [[cshondoizmus]] hatása is. Az ország hivatalosan [[ateizmus|ateista]], és bár a 2010-ben módosított alkotmány 68. paragrafusa szerint hivatalosan továbbra is vallásszabadság van, ugyanezen paragrafus szerint senki nem használhatja a vallást idegen hatalom céljaira vagy az állam, illetve a társadalmi rend kárára. Az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államok]] Külügyminisztériuma Észak-Koreát a világ vallásszabadság szempontjából különösen aggasztó helyzetű 8 országa közé sorolja. A Nemzetközi Vallásszabadság Bizottság 2013-as jelentése szerint a kormány szorosan ellenőriz minden vallási tevékenységet, és a Kim családot dicsőítő, vallásos jellegű szélsőséges személyi kultuszt tart fenn; minden más vallást a [[dzsucse]] ideológia vetélytársának tekintenek. A nem engedélyezett vallási tevékenységet tiltják, az engedélyezettet szoros felügyelet alatt tartják.
 
1988-ban az állam országos szervezeteket hozott létre a buddhisták, a cshondoisták, a [[protestantizmus|protestánsok]] és a [[Katolicizmus|katolikusok]] számára, ezek azonban csak a nemzetközi nyomás enyhítését célozzák. A buddhista szentélyeket a kulturális örökség részeként tartják fenn, vallási tevékenység nélkül; bizonyos buddhista szertartások engedélyezettek. [[Phenjan]]ban az [[1990-es évek]] óta egy katolikus, két protestáns és egy [[Orosz ortodox egyház|orosz ortodox]] templom épült, de ezek szoros felügyelet alatt vannak, és lényegében a külföldi vallásos segélyszervezetek és látogatók felé szolgálnak kirakatként, valamint utóbbi az országban élő [[oroszok|orosz]] közösséget szolgálja. Az országban katolikus papság nincsen jelen. A titkos protestáns vallási életben, illetve a jövendőmondásban részt vevőkre bebörtönzés, kínzás és kivégzés vár. Ezreket tartanak fogva hitükért büntető kényszermunkatáborokban. Az állam tart a vallásosság [[Kína|Kínából]] való beszivárgásától, ezért az onnan visszatelepülőket részletesen kivallatják, a rendőrség és a nemzetbiztonság emberei beépülnek kínai protestáns közösségekbe, sőt ál-összejöveteleket is szerveznek, hogy lebuktassák a hívőket. A nyílt elnyomás ellenére növekszik aaz föld alattiillegális vallási tevékenység.<ref>{{cite book |title=Annual Report 2013 |url=http://www.uscirf.gov/images/2013%20USCIRF%20Annual%20Report%20(2).pdf |format=pdf |accessdate=20130522 |month=április |publisher=United States Commission on International Religious Freedom |location=[[Washington (főváros)|Washington]] |language=angol |pages=3–4, 108–109 |archívurl=https://web.archive.org/web/20130905000233/http://www.uscirf.gov/images/2013%20USCIRF%20Annual%20Report%20(2).pdf |archívdátum=2013-09-05 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20130905000233/http://www.uscirf.gov/images/2013%20USCIRF%20Annual%20Report%20(2).pdf |archivedate=2013-09-05 }}</ref>
 
A koreaiak származásukat és nyelvüket tekintve egységesek. Habár Észak-Koreában nincsenek bennszülött kisebbségek, az országban él egy kis [[kína]]i közösség (kb. 50&nbsp;000 fő).