Jelenkori magyarországi országgyűlési választások
Magyarország államformája 1989. október 23. óta alkotmányos parlamentáris képviseleti demokrácia. A politikai rendszert a rendszerváltás során, 1989-ben nyugatnémet mintára hozták létre. Eszerint a magyar parlament egykamarás, az Országgyűlést négy évente parlamenti választások során választja a nép. Az Országgyűlés hozza meg a törvényeket, és 2/3-os többséggel módosíthatja az alkotmányt.
A választásokon a politikai pártok képviselőjelöltjei ill. független jelöltek indulnak. Az Országgyűlésben a választásokon mandátumot szerzett képviselők kapnak helyet. A választásokon legtöbb mandátumot elért pártok tárgyalásokat kezdenek egymással, hogy létrehozzanak egy több mint 50%-os parlamenti többséget, amely azután megválasztja a miniszterelnököt. A miniszterelnök hozza létre ezután az Országgyűlésnek felelős kormányát. A miniszterek a Parlamentben interpellálhatók, de a minisztert csak a miniszterelnök mozdíthatja el hivatalából. Az Országgyűlés csak a miniszterelnöktől vonhatja meg a bizalmat, s ezzel a teljes kormány megbízatása megszűnik (konstruktív bizalmatlansági indítvány). Szintén az országgyűlés választja meg Magyarország köztársasági elnökét.
A választások eredményei
Az 1990-es választás
Az első fordulót március 25-én, a másodikat április 8-án tartották. A megjelenési arány országosan az első fordulóban 65,11%, a másodikban 45,54% volt. A listás szavazás során hat párt lépte át a parlamentbe jutáshoz szükséges 4%-os küszöböt. A második fordulóban kizárólag egyéni választókerületi jelöltekre lehetett voksolni.
Az 1994-es választás
Az első fordulót május 8-án, a másodikat május 29-én tartották. A megjelenési arány országosan az első fordulóban 68,92%, a másodikban 55,12% volt.
Az 1998-as választás
Az első fordulót május 10-én, a másodikat május 24-én tartották. A megjelenési arány országosan az első fordulóban 56,26%, a másodikban 57,01% volt.
A 2002-es választás
Az első fordulót április 7-én, a másodikat április 21-én tartották. A megjelenési arány országosan az első fordulóban 70,53%, a másodikban 73,51% volt. Az első fordulóban az 5%-os parlamenti küszöböt három lista haladta meg: az MSZP (42%), a Fidesz-MDF (41%), és az SZDSZ (5,5%). Kiesett négy év után a MIÉP (4,6%), nem került be, de állami támogatásban részesült (a 2006-os választásokig): a Centrum (3,97%) és a Munkáspárt (2,16%). Kiesett (és aztán szét is) az FKGP (0,79%), értékelhetetlen eredményt ért el az Új Baloldal (0,08%).
A 2006-os választás
A választások első fordulóját április 9-én, a második fordulót április 23-án rendezték. Mindkét forduló az MSZP győzelmével zárult. Az első fordulóban a részvételi arány 67,83% volt, míg a második fordulóban a választópolgárok 64,39%-a jelent meg.
A 2010-es választás
A választások első fordulóját április 11-én, a második fordulót április 25-én rendezték. Mindkét forduló a Fidesz győzelmével zárult. Az első fordulóban a részvételi arány 64,20% volt, míg a második fordulóban a választópolgárok 46,64%-a jelent meg.
A 2014-es választás
Ez volt az első választás, amit a 2012. január 1-jével hatályba lépett új alaptörvény rendelkezései szerint tartottak meg. A választást április 6-án rendezték, a Fidesz-KDNP győzelmével zárult. A részvételi arány 61,24% volt.
| Szervezet | Országos listás szavazatszám (hazai) |
Szavazatok aránya (hazai) |
Országos listás szavazatszám (külföldi/levélbeni) |
Szavazatok aránya (külföldi/levélbeni) |
Összes szavazat | Összes aránya | Mandátumok száma | Mandátumok aránya | Parlamenti szerepe |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 2 142 142 | 43,55% | 122 638 | 95,49% | 2 264 780 | 44,87% | 133 | 66,83% | kormánypárt | |
| 1 289 311 | 26,21% | 1 495 | 1,16% | 1 290 806 | 25,57% | 38 | 19,10% | ellenzék | |
| 1 017 550 | 20,69% | 2 926 | 2,28% | 1 020 476 | 20,22% | 23 | 11,56% | ellenzék | |
| 268 840 | 5,47% | 574 | 0,45% | 269 414 | 5,34% | 5 | 2,51% | ellenzék | |
| 28 260 | 0,57% | 63 | 0,05% | 28 323 | 0,56% | - | - | nem jutottak be | |
| 23 478 | 0,48% | 29 | 0,02% | 23 507 | 0,47% | - | - | nem jutottak be | |
| 22 192 | 0,45% | 27 | 0,02% | 22 219 | 0,44% | - | - | nem jutottak be | |
| 107 618 | 2,18% | 677 | 0,52% | 108 295 | 2,70% | — | — | nem jutottak be | |
| Összesen | 4 899 391 | 100% | 128 429 | 100% | 5 027 820 | 100% | 199 | 100% | — |
Parlamenti mandátumok választások utáni megoszlása pártok szerint 2014-ben[4]
| ||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
A 2018-as választás
A választást április 8-án rendezték, a Fidesz-KDNP harmadszori győzelmével zárult.
Parlamenti mandátumok választások utáni megoszlása pártok szerint 2018-ban[5]
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
A 2022-es választás
A választást április 3-án rendezték, a Fidesz-KDNP negyedik győzelmével zárult.[7]
Az alakuló Országgyűlés összetétele
| 1990–1994: |
| ||||||||||||||||||
| 1994–1998: |
| ||||||||||||||||||
| 1998–2002: |
| ||||||||||||||||||
| 2002–2006: |
| ||||||||||||||||||
| 2006–2010: |
| ||||||||||||||||||
| 2010–2014: |
| ||||||||||||||||||
| 2014–2018: |
| ||||||||||||||||||
| 2018–2022: |
| ||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||
Listás szavazatok és mandátumok aránya
A magyar választási rendszer ún. vegyes rendszer, ebből adódóan a győztes pártnak (pártszövetségnek) a pártlistákra leadott szavazatok arányánál több mandátuma lesz. A győztes pártok felülreprezentációja mértéke sok mindentől függ (pl. egyéni jelöltek teljesítménye, a többi párt megosztottsága, győzteskompenzáció stb.), de az aránya az eddigi összes választáson nagyobb volt, mint 1.[8]
| Év | Pártlista | Listás szavazatok aránya | Mandátumok aránya | Győztes párt felülreprezentációja (1 = arányos eredmény, 2 = arányos eredmény kétszerese) |
|---|---|---|---|---|
| 1990 | MDF | 24,73% | 42,75% | 1,72 |
| 1994 | MSZP | 32,99% | 54,15% | 1,64 |
| 1998 | Fidesz | 29,48% | 38,34% | 1,3 |
| 2002 | MSZP | 42,05% | 46,11% | 1,09 |
| 2006 | MSZP | 43,21% | 49,20% | 1,14 |
| 2010 | Fidesz-KDNP | 52,73% | 68,13% | 1,29 |
| 2014 | Fidesz-KDNP | 44,87% | 66,83% | 1,48 |
| 2018 | Fidesz-KDNP | 49,27% | 66,83% | 1,35 |
Kapcsolódó szócikkek
Jegyzetek
- ↑ Magyarnarancs cikksorozata a kamupártokról 9. rész
- ↑ A Haza Nem Eladó Mozgalom
- ↑ A Haza PártjaElég fura némelyik honlap. Néhány kép kimondottan irritáló lehet.
- ↑ Az országgyűlés összetétele
- ↑ Országgyűlési képviselők választása 2018
- ↑ Parlament - Bevezetés"Az Országgyűlésben függetlennek kell tekinteni azokat a képviselőket, akik nem csatlakoznak valamely frakcióhoz. Így a független képviselő az, aki a választásokon független jelöltként indult, de az is, aki bár valamely párt jelöltjeként szerzett mandátumot, de egyedül van, vagy többen vannak ugyan, de ahhoz kevesen, hogy frakciót alakíthassanak. Ezek a képviselők természetesen képviselhetik a pártjukat az Országgyűlésben és parlamenti munkájukat ennek jegyében szervezhetik meg."A "függetlenség" az Országgyűlés gyakorlatában tehát elsősorban nem a politikai jellegre utaló minősítést, hanem "ténykérdés": a képviselő tagja-e egy frakciónak vagy nem. (Volt olyan képviselő is, aki a választásokon "független" jelöltként indult, mégis belépett valamelyik párt képviselőcsoportjába.) A házszabályi rendelkezések értelmében független képviselőnek kell tekinteni azt, aki kilépett a frakcióból, vagy akit a frakció kizárt tagjai sorából. Más képviselőcsoporthoz csak hat hónap elteltével csatlakozhat."
- ↑ Így látják külföldön...Portfolio 2022. április 04. 18:18" A Fidesz, illetve a magyar kormánypártok választási győzelme várható volt, ennek mértéke azonban általános meglepetést okozott - így összegezhetők a külföldi televíziók első elemzései a magyar parlamenti választásokról. A német lapok szerint az orosz–ukrán háború alapvetően határozta meg a magyarországi választási kampányt, és az unióval folytatott csaták folytatását jövendölik – derül ki az Infostart külföldi sajtókörképéből. Fölényes választási győzelmét Orbán Viktor miniszterelnök arra használta fel, hogy hadat üzenjen az európai intézményeknek, amelyekkel előszeretettel száll harcba - hangsúlyozta a magyar választásokkal foglalkozó tudósításában Stefan Löwenstein, a német konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) újság szakértője. Meglepetésként értékelte a lap szélsőjobboldali Mi Hazánk párt bejutását a parlamentbe."
- ↑ Szánthó Miklós: A választás hálójában Archiválva 2018. április 19-i dátummal a Wayback Machine-ben - Mandiner, 2018. április 19.