Henryk Sienkiewicz
| Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. (2007 februárjából) |
Henryk Adam Aleksander Pius Sienkiewicz (1846. május 5. – 1916. november 15.) XIX. századi lengyel regényíró, irodalmi Nobel-díjas.
Élete
Elszegényedett nemesi család gyermekeként Wola Okrzejskaban született, az akkor orosz fennhatóság alatt álló Lengyelországban. 1861-ben a család anyagi okok miatt Varsóba költözött. Az író itt végezte az elemi és középiskolát, majd 1866-ban beiratkozott a főiskolára, ahol orvostudományt és jogot, később bölcsészetet és történelmet tanult. 1872-től a Gazeta Polska munkatársa lett, amelynek rövid történeteket és tudósításokat írt. Az itt szerzett jövedelméből Belgiumba, Franciaországba, Kaliforniába, Olaszországba utazott. 1879-ben Velencében megismerte Maria Szetkiewiczet, aki később a felesége lett. Két gyerrmekük született, majd Maria megbetegedett TBC-ben, és 1885-ben meghalt. Walter Scott és a francia romantikus regényírók hatására 1882-ben elkezdte írni történelmi trilógiáját, amely a XVII. századi Lengyelországban játszódik. A regényírás közben rengeteget utazott: Olaszország, Ausztria, Franciaország, Spanyolország, Görögország, Konstantinápoly, Egyiptom, Zanzibár. 1892-ben Ogyesszában megismerkedett Maria Romanowskaval, 1893-ban összeházasodtak. (Érdekesség: mind az öt nő, akinek szerepe volt Sienkiewicz életében, a Maria nevet viselte). 1895-ben megkezdte a Quo vadis írását. 1896-ban befejezte a regényt, és mivel felesége elhagyta, pápai engedéllyel elvált. 1900-ban befejezte a Keresztes lovagokat. 1904-ben a francia becsületrenddel tüntették ki. 1905-ben irodalmi Nobel díjat kapott; a közhiedelemmel ellentétben nem a Quo vadis című regényéért, hanem "kiemelkedő epikai munkásságáért". A világháború kitörésekor Veveybe (Svájc) költözött. Itt Ignacy Jan Paderewskivel együtt megszervezte a Háború lengyel áldozatait segítő bizottságot. 1916-ban halt meg Vevey-ben. Hamvait 1924-ven visszavitték Lengyelországba.
Művei
- A trilógia (Trylogia), a következő részekkel:
- Tűzzel és vassal (Ogniem i mieczem, 1884)
- Özönvíz (Potop, 1886)
- A kislovag (Pan Wołodyjowski, 1888)
- Keresztes lovagok(Krzyżacy, 1900)
- Quo Vadis (1895).
- Sivatagon és vadonban (W pustyni i w puszczy, 1912).
- A Polaniecki család (Rodzina Połanieckich, 1894).
Magyar fordítói
- Szekrényi Lajos r.k. lelkész
- Mészáros István
Művei a Magyar Elektronikus Könyvtárban
Műveiből készült ismertebb filmek
(A cím után a rendező neve szerepel. A felsorolásban a filmváltozatok címei szerepelnek, melyek olykor nem egyeznek a könyvcímekkel. A "Sivatagban, őserdőben" két filmváltozatánál nem tüntettem fel a tévésorozatokat, melyeket mindkét esetben ugyanazok a stábok készítettek.)
- 1902 Quo Vadis Lucien Nonguet
- 1912 Quo Vadis Enrico Guazzoni
- 1915 Özönvíz Pyotr Chardynin
- 1925 Quo Vadis Gabriellino D'Annunzio és Georg Jacoby
- 1951 Quo Vadis Mervyn LeRoy
- 1960 Keresztesek Aleksander Ford
- 1962 Tűzzel-vassal Fernando Cerchio
- 1969 A kislovag Jerzy Hoffmann
- 1973 Sivatagban, őserdőben Wladyslaw Slesicki
- 1974 Özönvíz Jerzy Hoffmann
- 1985 Quo Vadis (tévésorozat) Franco Rossi
- 1999 Tűzzel-vassal Jerzy Hoffmann
- 2001 Quo Vadis Jerzy Kawalerowicz
- 2001 Sivatagban, őserdőben Gavin Hood
