Komáromi Református Kollégium

A Komáromi Református Kollégium nagy múltra visszatekintő kollégium, melynek épülete a Jókai utcában található, tágas udvar közepén. A kollégiumot 1851-es megszűnése után 1994-ben alapították újjá Calvin János Teológiai Akadémia néven, majd 2004-ben beolvadt az akkor létrehozott Selye János Egyetembe, mint Teológiai Kar.

Komáromi Református Kollégium

Alapítva1607
Bezárva1945
HelyMagyarország, Komárom
Típushittudományi iskola
Elhelyezkedése
Komáromi Református Kollégium (Magyarország)
Komáromi Református Kollégium
Komáromi Református Kollégium
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 45′ 36″, k. h. 18° 07′ 53″47.759960°N 18.131370°EKoordináták: é. sz. 47° 45′ 36″, k. h. 18° 07′ 53″47.759960°N 18.131370°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Komáromi Református Kollégium témájú médiaállományokat.

A református főiskola a 17. század elején jött létre a triviális református iskola továbbfejlesztésével. Ekkoriban Komárom lakóinak többsége református vallású volt. A nyolcosztályos internátussal egybekötött kollégium a komáromi gyülekezet másodlelkészének, Pécseli Király Imrének köszönhetően 1607-ben kezdte meg működését. Bár az ellenreformáció 1672-ben megszüntette a kollégiumot, a felsőbb oktatás titokban tovább folyt a református népiskola keretében.

A kollégium bejárata az emléktáblával

A Türelmi rendelet révén a református egyház ismét legálisan működhetett Komáromban is. 1793-ban kérvényezték a város reformátusai a királynál iskola építésének engedélyezését, amit a következő évben meg is kaptak. A Szombathy- és Mórocz-féle nemesi telkek megvásárlása után 1795-ben megkezdődött a kollégium építése. Egyemeletes, kis bádogtornyú épülete 1796. december 28-án készült el. Berendezését a gazdag komáromi református családok vállalták. Homlokzatán vörösmárvány emléktáblát helyeztek el. A kollégium kiváló tanárai révén hamarosan rendkívül népszerű lett. Itt tanult Jókai Mór is, aki később a Felvidék Mekkájaként emlékezett a kollégiumra.

Az 1848/49-es szabadságharc idején az épületet hadikórházként hasznosították. 1851-ben megfosztották nyilvánossági jogától is. Bár megkísérelték magángimnáziumként fenntartani, 1852-ben megszűnt a tanítás. Ezután a református népiskola használta az épületet, az üres tantermeket tanítói lakásnak alakították át. Később a községi elemi iskola fiúosztályait helyezték ide. 1887-1897 között az emeleti nagyteremben tárolták a megyei és városi történeti és régészeti egylet gyűjteményét. 1896-1910 között a polgári fiúiskola használta az épületet, később lelkészlakás, hitelintézet, különféle egyletek használták. 1935-1945 között Református Tanítóképző Intézet működött itt.

Az 1950-es években a Komáromi Állami Gazdaság igazgatóságának adott otthont, majd később újra lelkészlakás lett. 1994-ben alapították meg (az 1990-ben létesült Teológiai Intézet továbbfejlesztéseként) a Calvin János Teológiai Akadémiát, mely 2004-ig működött itt, ekkortól a Selye János Egyetem Teológiai Karaként folytatja működését.

A kollégium falán helyezték el Jókai Mór és Csokonai Vitéz Mihály emléktábláját. A bejárat felett ma is megvan az 1796-ból származó emléktábla a következő felirattal: MUSIS POSITUM SUMPT. ECCL. REF. COMAROM MDCCXCVI

Híres diákok és tanítók

szerkesztés
  • Beke Ödön (1883–1964) nyelvész, finnugrista, az MTA tagja
  • Hatvani István (1718-1786) – 1737-ben egy évig tanított itt a debreceni főiskola későbbi híres professzora.
  • Jókai Mór (1825-1904) – Komárom híres író-szülötte 1837-1840 között volt az intézmény diákja.
  • Katona Mihály (1764-1822) – a híres földrajztudós volt a kollégium első rektora 1796-1803 között.
  • Vály Ferenc (1810-1882) – a neves tudós, Jókai későbbi sógora a kollégium igazgatója volt 1839-1847 között.
A Wikimédia Commons tartalmaz Komáromi Református Kollégium témájú médiaállományokat.
  • Mácza Mihály: Komárom – Történelmi séták a városban, Madách, 41.-42. p.