Molnár V. József

Molnár V. József (Marcali, 1930. március 17. – Budapest, 2022. február 21.) Magyar Örökség díjas „néplélektan-kutató”, néprajzkutató, grafikusművész, 1956-os szabadságharcos, a Történelmi Vitézi Rend tagja.

Molnár V. József
2010-ben Solymáron
Született	1930. március 17. Marcali
Elhunyt	2022. február 21. (91 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	néplélekrajz-kutató, grafikusművész
Tisztsége	egyetemi tanár
Kitüntetései	Magyar Örökség díj (2012)
IMDb
A Wikimédia Commons tartalmaz Molnár V. József témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Elméletei keresztényellenesek, áltudományosak és dilettánsak, megnyilvánulásai a pogányságot propagálják.

Életútja

A Somogy vármegyei Marcaliban született kispolgári családba. Édesapja, Molnár József, egy fakitermelő cégnél volt munkavezető; 1944-ben az oroszok elhurcolták málenkij robotra, ahonnan sosem tért vissza. Ezt követően a család az édesanyával és a gyermekekkel a nagyszülőkhöz költözött a Vas megyei Pankaszra. Itt ismerkedett meg a falusi kuruzslókkal és a paraszti életformával. Már 7-8 éves korában is a kanászok, pásztorok közé járt, hogy tanuljon tőlük. Édesapját több mint 30 évig várták haza. Jóval később tudták meg, hogy Temesváron a hadifogolytáborban vérhas ütött ki, amit helyben nem tudtak gyógyítani. Édesapjáról pedig a legutolsó hír Temesvárról érkezett.

Később Marcaliba visszatérve az ifjú Molnár József lett a családfenntartó. A vitéz Kovácsffy Arnold nyugalmazott katonatiszt tulajdonában lévő nyomdában volt tanonc, e mellett mindenféle ház körüli alkalmi munkát elvállalt. Kacsákat etetett, kapált, szüretelt, könyvesboltban takarított. Kovácsffyné, aki a herceg Esterházyaknál volt korábban nevelő, próbált segíteni Molnár Józsefen. Tőle kapott először „igazi” könyveket – ugyanis addig csak ponyva irodalmat olvasott. Meghatározó élménye volt, mikor elolvasta Az ember tragédiáját. Erről így ír:

„	„Amikor úgy érezte (Kovácsffyné), hogy érett vagyok már rá, akkor odaadta nekem Az ember tragédiáját. Én azzal elvonultam egy vasárnap Marcali határába, végigolvastam, és úgy éreztem, hogy én valami egészen más életbe avatódtam be. Egyik percről a másikra megváltozott a szemléletem, ahogy végigolvastam a könyvet. Estefelé ballagtam haza, napszentülte előtt, és éreztem, hogy szinte minden porcikámban kicserélődtem.	”
– Molnár V. József: Valaki bennem tovább él... 17. o.

1956-os szerepe

1956 őszén újságíró szakos egyetemi hallgatóként részt vett a budapesti harcokban. Október 22-én este még – mit sem sejtve a másnapi eseményekről – az ELTE színháztermében megalakították a Március 15-e Kört, aminek – diák létére, két egyetemi tanár mellé – beválasztottak a vezetőségébe. Tudták, hogy a Műegyetemen is összejöttek a diákok, és ők 16 pontban már a követeléseiket is megfogalmazták, így fölvették velük a kapcsolatot még aznap éjszaka, és másnapra szolidaritási gyűlést hirdettek a lengyel szabadság támogatására a Bem térre. A Rádió ostromában már nem vett részt, ugyanis az egyetem másnap megjelenő lapjának, az Egyetemi Ifjúságnak meg akarta írni az addigi eseményeket, elkészült írását azonban egy környékbeli razzia hallatára megette. Közben a Március 15-e Kör a műegyetemiekkel egyesülve Egyetemi Forradalmi Diákbizottsággá alakult, amelynek szintén az egyik vezetője lett.

A forradalom leverése után elszegődött az illegálisan működő Magyar Demokratikus Függetlenségi Mozgalom által kiadott Október huszonharmadika című laphoz, ahol író-szerkesztő és terjesztő is volt. Ezért 1957. január 23-án elfogták és később 3 év börtönre ítélték, amelyből 1 évet magánzárkában töltött. Az ottani idő alatt eszmélt rá, hogy a természetes műveltségben egy-egy rajz a valóságnak összetett rétegeit idézi meg, annak gyakorlatát itt fedezte fel. A kép mágiájával is ekkor ismerkedett meg: a kép e szerint nem dísz, nem azért van, hogy az ember környezetét elviselhetőbbé vagy kellemessé, esztétikussá tegye.

Szabadulása után nem folytathatta tanulmányait. Nyomdászként helyezkedett el az egyetem tanszékének titkárnője segítségével. Itt belekerülhetett a művészeti életbe. Avantgárd festőként kiállításai is voltak, miközben a néprajzot is művelhette. Majd megnősült, és megszületett kislánya is. Azzal azonban, ami igazán érdekelte, csak a rendszerváltás után foglalkozhatott szabadon. Hintalan László néprajzossal már 1989-ben megalapították az Örökség Népfőiskolát, majd 1996-ban a Magyar Hagyományőrző Műhely szabadegyetemet. A tanítással párhuzamosan, 1999-ben végzett az áltudományos elméletek propagálásáról hírhedt kamuegyetemen, a Miskolci Bölcsész Egyesület Nagy Lajos Király Magánegyetemén, ahol még ugyanabban az esztendőben „doktorrá” avatták. A 86. életévén túl is sok előadást tartott a „doktori disszertációja” témájáról, az ősképeknek a saját elképzelése szerinti világáról.

Életében nagy fordulót jelentett, mikor alaposabban megismerkedett az őskori ember barlangi művészetével. Ekkor kezdte kidolgozni ősképekről szóló elméleteit. Ezt a formavilágot és a lényegét adó tartalmat nevezte el „szerves műveltségnek” vagy „természetes műveltségnek”.

Avantgárd művészként

Molnár V. József Csáji Attila festő, a progresszív avantgárd csoport egyik vezéralakjának barátjaként megismerkedett Pauer Gyulával, Papp Oszkárral és Csutoros Sándor szobrászművésszel. 1970-ben nyílt élete első önálló kiállítása a József Attila Művelődési központban. Az első igazán jelentős avantgárd kiállítása az R-Klubban volt. A nemzeti avantgárd (köztük Molnár V. Józseffel) és a kozmopolita irányzat képviselői (többek között Erdély Miklós, Bak Imre, Hencze Tamás) egyaránt részt vettek ezen a rendezvényen, ahova Aczél György is elment. „Aczél ott rögtön tudta, hogy neki mi a teendője, hogy ezekből az avantgarde törekvésekből mindazt, ami nagyon közel van a politikához, vagy a puszta dekorativitáshoz, azt az államnak támogatnia kell, a többit pedig szépen háttérbe szorítani, megszüntetni...”

2012-ben megkapta a Magyar Örökség díjat.

Munkássága

Molnár V. József egy 2007-es előadásán Pomázon

Áltudományos elméletei kidolgozásában segítette Nagy Dénes elméleti matematikus, Lugosi György vegyészmérnök, Váci Pál mérnök és Pap Gábor művészettörténész. Molnár V. József szerint a hagyomány egyetlen célja a hagyomány folytatása. Hintalan Lászlóval és Pap Gáborral létrehozta az Örökség Népfőiskolát. A Kárpát-medencét járva a magyar hagyomány műveit népszerűsítő rádiósorozatokat, előadásokat tart.

Az Ég és föld ölelésében, A Nap arca és az Újraszülető világ című könyveiben gyerekrajzokat elemez. A Kalendárium című könyvéből megismerhetők az adott napnak az évszakhoz, a paraszti élethez vagy éppen a valláshoz köthető hagyományai. A könyv a naptári évet kétszeresen osztja fel: az állatövi jegyek és a naptári hónapok szerint is. Ezzel megismerhetővé válik a hagyományos népi kultúrában élő ember életének és az évszakok körforgásának kapcsolata, vagyis hogy a klasszikus paraszti világban az ember szinte együtt lélegzett a természettel, az évszakok változásával, azaz a Nappal, annak útjával, „forgásával”.

Pap Gábor ösztönzésére dolgozta ki áltudományos elméleteit, melyeket a Világ-virág. A természetes műveltség alapjelei és azok rendszere című munkájában adott közre.

2004-ben alternatív általános iskolai történelemtankönyv-sorozatot indított Bakay Kornéllal és Harangozó Imrével közösen (első kötete: Történelem 5. osztályosoknak címmel jelent meg). A sorozat nagy botrányt kavart. Bírálói úgy ítélték meg, hogy a könyv nem a történelem hiteles bemutatását, hanem hamis nemzeti mítoszok építését célozza. Így például – tankönyvtől szokatlan módon – a könyvek sokszor tagadó formában fogalmaznak: közismert tények átértelmezése a céljuk, nem pedig azok egyszerű bemutatása. Amellett, hogy a szerzők tagadják a darwini evolúciót is, az őskori barlangfestményeken magyar rovásírást vélnek felfedezni, a legrégibb írásrendszernek állítják a magyar rovásírást, és összekapcsolják a sumér írással. Tagadják az ókori zsidó állam, emellett Dávid és Salamon király létezését, a hunokat és szkítákat a magyarok rokonainak állítják be, sőt a kelta, etruszk, görög kultúrát is a magyarból eredeztetik. Krisztus zsidó mivoltát tagadják, helyette pártusnak állítják be, miközben a középkori rabszolga-kereskedelmet a zsidók nyakába varrják. Állításaik igazolására semmilyen forrást sem hoznak fel. Ilyen és ehhez hasonló, a hazai és nemzetközi szaktudományos közmegegyezéssel egyaránt ellentétes, áltudományos és dilettáns állítások miatt a könyveket nem nyilvánították tankönyvvé.

A katolikus egyház álláspontja Molnár V. Józseffel kapcsolatban

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia, a magyar katolikus egyház nevében, a 2009. szeptember 20-án kelt körlevelében elítélt egyes, újpogánynak és ősmagyar szinkretizmusnak minősülő, keresztényellenes és történelemhamisító nézeteket: „Azt tapasztaljuk, hogy ismét erőre kapott egyfajta pogányság. Ahogyan Szent István halála után, úgy most is támadja a kereszténységet. [...] a különböző vallási elemeket keverő ún. »ősmagyar szinkretizmus« [...] kereszténynek tűnő vallási nyelvezetet használ és könnyen megtévesztheti még a vallásukat gyakorló hívőket is. Ezek közé tartoznak a Jézusról és Szűz Máriáról szóló tudománytalan állítások. Ilyenek pl. a »Jézus, pártus herceg«-elmélet, vagy a táltosok, a sámánok és a pogány ősmagyar vallás egyéb valós vagy vélt elemeinek újraélesztése. Olykor még a legnemesebb hagyományőrző mozgalmakat is felhasználják arra, hogy a pogányságot népszerűsítsék.” A körlevél megjelenését követően a katolikus klérus több tagja név szerint említette meg Molnár V. Józsefet, mint ilyen, a katolikus felfogás szerint is keresztényellenes és történelemhamisító nézetek képviselőjét. Nem sokkal ezután Ablonczy Bálint a témával foglalkozó cikkében szintén megemlítette Molnár V. Józsefet, mint a keresztényellenes, pogány nézetek propagálóját.

2023 szeptemberében a karizmatikus.hu katolikus hitvédő portálon megjelent cikk súlyos kritikával illette (az akkor már másfél éve elhunyt, így védekezni képtelen) Molnár V. József keresztényellenes, neopogány tevékenységét. Az írás Molnár V. Józsefről kijelenti, hogy nem egy tudós, aki a valóságot kívánja leírni, hanem a pogányság ideológusa, aki a pogányságnak akar híveket toborozni. A(z álnéven publikáló) szerző szerint tevékenysége közvetlenül arra irányul, hogy támadja az egyházat; írásaiban a kereszténységet pusztán a pogányság egyik megnyilatkozási formájának, alesetének igyekszik beállítani. A cikkben egyértelművé teszik: aki a kereszténységet a pogánysággal és a bálványimádással akár csak kibékíthetőnek tartja – hát még ha a kereszténységet a pogányság alesetének tekinti – hittagadást követ el, ami pedig a katolikus egyház szemében halálos bűn. Az írás konklúziója, hogy aki Molnár V. Józsefet és a körébe tartozókat bármilyen módon támogatja, vagy akármilyen módon bekapcsolódik a tevékenységükbe – akár elméletgyártóként, akár követőként –, az a gonosz működését támogatja.

Elismerései

• Történelmi Vitézi Rend tagja (2009)
• Magyar Örökség díj (2012)
• A Magyar Kultúra Lovagja (2016)
• Budapest XVI. kerület díszpolgára (2016)
• A Magyar Művészeti Akadémia Életműdíja (2018)

Művei

• A nap arca. A gyermekrajzok üzenete; Petőfi Művelődési Központ, Gödöllő, 1990 (Örökség könyvek)
• Az emberélet fordulói; Melius Alapítvány, Pécs, 1991
• Tanulmányok az esztendő körének rítusrendszeréhez; Melius Alapítvány, Pécs, 1992 (Régi Gyógyítás Műhely)
• Világ-virág. A természetes műveltség alapjelei és azok rendszere; Örökség Alapítvány, Bp., 1996 (Örökség könyvek)
• Egész-ség; Melius Alapítvány, Pécs, 1995
• Ég és föld ölelésében: Tanulmányok a gyermekvilágról. Örökség könyvműhely, 1998
• Kalendárium: Az esztendő körének szokásrendszere. Örökség Könyvműhely, 1998
• Idvezlégy, kegyelmes Szent László kerály, Magyarországnak édes oltalma. Örökség könyvműhely, 1999
• Hétboldogasszony: Főnix Könyvműhely "Múltat s Jövendőt" Közművelődési Egyesület, Debrecen, 2001
• Újraszülető világ: A kisgyermek rajzos üzenete. Örökség Könyvműhely, 2009
• Valaki bennem tovább él... Molnár V. József élete és hitvallása Tóth Péter Pál portréfilmje alapján. Ős-Kép Kiadó, 2010
• Az emberélet szentsége. Főnix Könyvműhely, "Múltat s Jövendőt" Közművelődési Egyesület, Debrecen, 2011
• Örökség: Válogatott tanulmányok 1994–2011. Ős-Kép Kiadó, 2011
• Világ – virág: A természetes műveltség alapjelei, és azok rendszere. Ős-Kép Kiadó, 2013
• Örökség. Válogatott tanulmányok, 1994–2011; 2. bőv. kiad.; Ős-kép, Bp., 2013
• A magyar lélek képe. Az emberi élet fordulói néphagyományunkban; Hun-idea, Bp., 2014 (Magyarságtudományi füzetek)
• A nap arca. A gyermekrajzok üzenete; Ős Kép, Bp., 2014
• Hétboldogasszony; Két Hollós, Bp., 2015 (Hazatalálás füzetek)
• "Nem én segítök..." Adalékok az "eszköztelen" népi gyógyításhoz; Két Hollós, Bp., 2017 (Hazatalálás füzetek)
• Kerek istenfája. Az esztendő körének szokásrendszere; jav., bőv. kiad.; Ős-Kép, Bp., 2018

Források

• Molnár V. József életrajza
• Molnár V. József magyar lélekkutató Archiválva 2014. augusztus 8-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Pirkad már, Interjú Molnár V. Józseffel; Demokrata 2010/14. szám], demokrata.hu – 2010. április 17.
• Valaki bennem tovább él. Tóth Péter Pál filmje, 1996
• Molnár V. József: Valaki bennem tovább él... Molnár V. József élete és hitvallása. Ős-Kép Kiadó, 2010
• Nyolcvan év Isten tenyerén. Megtartó szeretettel Molnár V. Józsefnek; szerk. Molnár Zoltán, Németh Zsolt, Vass Csaba; Ős-Kép, Bp., 2010
• Évkönyv Molnár V. József 82. születésnapjára; szerk. Németh Zsolt; Püski, Bp., 2012
• Évkönyv Molnár V. József 85. születésnapjára; szerk. Németh Zsolt; Püski, Bp., 2015
• Mészáros Tibor: Néprajz és néplélek (9. old.), XVI. kerületi újság XXV. évfolyam 7. szám, bp16.hu – 2016. április 6.

További információk

• Molnár V József rajongói oldal a Facebookon