„Pápua Új-Guinea” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a hivatkozás áthelyezése az írásjel mögé, egyéb apróság AWB |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
14. sor: | 14. sor: | ||
| hosszúsági ívperc = 7 |
| hosszúsági ívperc = 7 |
||
| hosszúság = K |
| hosszúság = K |
||
| államforma = [[alkotmányos monarchia]] |
| államforma = [[Monarchia|alkotmányos monarchia]] |
||
| vezető cím 1 = |
| vezető cím 1 = Uralkodó |
||
| vezető név 1 = II. Erzsébet brit királynő |
| vezető név 1 = [[II. Erzsébet brit királynő|II. Erzsébet pápua új-guineai királynő]] |
||
| vezető cím 2 = Főkormányzó |
| vezető cím 2 = Főkormányzó |
||
| vezető név 2 = Michael Ogio |
| vezető név 2 = Michael Ogio |
A lap 2015. december 6., 16:36-kori változata
Pápua Új-Guinea Független Állam | |||
Independent State of Papua New Guinea Independen Stet bilong Papua Niugini | |||
| |||
Nemzeti himnusz: O arise all you sons of this land | |||
Fővárosa | Port Moresby | ||
d. sz. 9° 30′, k. h. 147° 07′9.500000°S 147.116667°EKoordináták: d. sz. 9° 30′, k. h. 147° 07′9.500000°S 147.116667°E | |||
Államforma | alkotmányos monarchia | ||
Vezetők | |||
Uralkodó | II. Erzsébet pápua új-guineai királynő | ||
Főkormányzó | Michael Ogio | ||
Miniszterelnök | Peter O'Neill | ||
Hivatalos nyelv | angol, tok pisin, hiri motu | ||
függetlenség | Ausztráliától | ||
kikiáltása | 1975. szeptember 16. | ||
Tagság | Lista | ||
Népesség | |||
Népszámlálás szerint | 8 935 000 fő (2020) | ||
Rangsorban | 99 | ||
Becsült | 7 398 500 fő (2013. július) | ||
Rangsorban | 99 | ||
Népsűrűség | 11 fő/km² | ||
GDP | |||
Összes | 14 343 millió USD (126) | ||
Egy főre jutó | 2911 USD | ||
HDI (2007) | 0,541 (148) – közepes | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 462 840 km² | ||
Rangsorban | 53 | ||
Víz | 2% | ||
Időzóna | AEST (UTC+10) | ||
Egyéb adatok | |||
Pénznem | kina (PKG ) | ||
Nemzetközi gépkocsijel | PNG | ||
Hívószám | 675 | ||
Segélyhívó telefonszám |
| ||
Internet TLD | .pg | ||
Villamos hálózat | 240 volt | ||
Elektromos csatlakozó | AS/NZS 3112 | ||
Közlekedés iránya | bal | ||
A Wikimédia Commons tartalmaz Pápua Új-Guinea Független Állam témájú médiaállományokat. | |||
Pápua Új-Guinea Óceánia egyik állama, mely a Föld második legnagyobb szigetének, Új-Guinea szigetének keleti részét és számtalan kisebb szigetet foglal magában. Fővárosa és a néhány nagyvárosának egyike Port Moresby, ami a sziget keleti csücskének déli partvonalán fekszik. 850-féle bennszülött nyelv és legalább ennyi hagyományos népcsoport létezik a 6 milliónál valamivel kisebb létszámú országban. Az egyik leginkább vidékies jellegű ország is, csupán a népesség 18%-a él városokban.[1] Az ország egyike a legkevésbé felfedezetteknek kulturális és földrajzi értelemben is, és vélhetően számos felfedezetlen növény- és állatfaj él Pápua Új-Guinea belsejében.
A név eredete
Nevét részben őslakóiról, a pápuákról kapta. A maláj eredetű pepuah szó jelentése: „göndör hajú”. Nevének másik része főszigetére utal, amelyet Yñigo Ortiz de Retez spanyol hajós nevezett el 1545-ben. Az elnevezés onnan ered, hogy a sziget őslakói hasonlítottak az afrikai Guinea lakosaira.
Földrajz
Óceánia egyik szigetcsoportja,melynek jelentősebb szigetei a Bismarck-szigetek és a Salamon-szigetek egy része. A szigetnek szárazföldi határa csak Nyugaton van Indonéziával. Délen Ausztráliával, míg keleten a Salamon-szigetekkel van szomszédságban.
Domborzat
Az ország 80%-a Új-Guinea szigetének keleti felén helyezkedik el. A további 20%-ot más szigetek alkotják. Legjelentősebbek közülük: New Britain, New Ireland, Bougainville.
Új-Guinea legmagasabb pontja a 4694 méter magas Mount Wilhelm. A szigeteken sok a még ma is aktív működő vulkán.
Új-Guinea szigete geológiai szempontból fiatal képződmény. A felszínen megfigyelhető kőzetek a földtörténeti harmad- és negyedidőszak szülöttei, részben tengeri és szárazföldi üledékek, részben vulkanikus anyagok.
Új-Guinea szigetét alig 20-50 méter mélységű sekély tenger választja el Ausztráliától. A sziget középső vidékén húzódik a 3000-4000 méter magas Központi-hegységrendszer. Itt található az ország legmagasabb csúcsa, a 4694 m magas Mount Wilhelm. A Központi-hegységrendszer északi oldalán medencék láncolata helyezkedik el, amelyeket a Sepik, a Ramu és a Markham folyók hordaléka töltött fel egyenletes síksággá. A tenger mellékén újabb hegyvonulatok húzódnak, a széttagolt Parti-hegység, amelynek folytatása átnyúlik New Britain szigetére. Ezen a vidéken gyakoriak a földrengések és sok működő tűzhányót is találunk. A Maláj-szigetek közelsége ellenére Új-Guinea sohasem volt Ázsia része.[2]
Vízrajz
Legnagyobb folyói a Sepik és a Fly. Legnagyobb édesvizű tava a Murray. Az éves csapadék körülbelül 1040 mm.
Éghajlat
Meleg, nedves egyenlítői éghajlat jellemzi a szigeteket. Az átlagos évi hőmérséklete 28 °C. Csapadék: 1040mm.
A partvidéken trópusi hőség, fülledtség uralkodik, meg-megújuló záporokkal. A magasabb fennsíkok éghajlatára a csapadékos időjárás jellemző. Új-Guinea éghajlatát két nagy légáramlási rendszer szabályozza. Az egyik a délkeleti passzátszél , mely májustól októberig uralkodik. A tenger felől fújó passzátszél a hegylejtőkre nagy mennyiségű csapadékot szállít. A novembertől áprilisig terjedő időszakban – a déli félteke nyarán – az egyenlítői alacsony nyomású öv Új-Guineától délre tolódik át. Ilyenkor Ázsia felől megjelenik a monszun.
A kétféle szélrendszer időszakos és rendszeres megjelenése miatt Új-Guinea lakói két évszakot különböztetnek meg: a délkeleties szelek és az északnyugatias szelek időszakát. A két szeles évszak között egy-két hónapon át nyugalmas, csendes időjárás uralkodik.[3]
Élővilág, természetvédelem
Ausztrália és Új-Guinea között a jégkorszakban szárazföldi összeköttetés volt. Ennek következtében élőviláguk közeli rokon, vannak olyan kengurufajok, amelyek megtalálhatók mind Ausztráliában, mind Új-Guineában. Nyugat felől meg a maláj esőerdők néhány növényfaja tudott átkelni Új-Guineába. A többi nagyobb szigetnek sohasem volt összeköttetése Új-Guineával, emiatt élőviláguk erősen különbözik.
A természetes növényzet a trópusi esőerdő. Összesen 56 erszényes emlősfaj él Új-Guineában. A dendrolagus (fakúszó kenguru) Új-Guinea egyik legismertebb és igen elterjedt állata. Az erszényesek közé tartozik, amelyek jóval nagyobb szerepet játszanak a szigetek állattársadalmában, mint a magasabb rendű szárazföldi emlősök. Míg az ausztráliai kengurufajták a pusztai élethez alkalmazkodtak, új-guineai rokonaik az esőerdő követelményeinek megfelelően, fákon járó állatokká.
Pápua Új-Guinea nemzeti állatának számít az igen elterjedt Raggi-paradicsommadár, a helyiek nyelvén a kumul. A paradicsommadarak családjának legtöbb faja Új-Guineán őshonos. Elterjedt állatok még a foltos kuszkusz, a vaddisznó, a kazuárfélék, kígyók, krokodilok, lepkék és varánuszfélék számos faja.[4]
-
Pandanus Conoideus
Nemzeti parkok
Új-Guineában is kiépült a természetvédelem hatósági rendszere. Az állatrezervátumok mellett a következő nemzeti parkokat jelölték ki:[5]
- Varirata Nemzeti Park hegyvidék a főváros közelében.
- McAdam Nemzeti Park kis területen nagyon változatos élővilág.
- Lake Kutubu Nemzeti Park festői tóban madarak, lepkék, teknősbékák.
Történelem
Pápua Új-Guinea területén már az őskorban is éltek emberek. Kb. 60 000 évvel ezelőtt - az Afrikából kirajzó első emberek csoportjai között - érkeztek a pápuák a térségbe. A sziget belsejében levő felföldön önállóan háziasítottak növényeket.
A sziget partvidékét a portugál és spanyol hajósok már a 16. század első felében felderítették. Ekkor kezdődött Új-Guinea írott történelme. 1512-ben Antonio d'Abreu és Francisco Serrano portugál tengerészek először pillantják meg a még ismeretlen szigetet, amikor a Maluku-szigetekhez tartozó Ceram felé hajóztak. 1526-ban egy másik portugál, Jorge de Meneses kikötött a Vogelkop-félszigeten, s ő adja a nagy szigetnek az első nevet: Ilhas dos Papuas, azaz a pápuák szigete. 1545-ben pedig egy spanyol felfedező, Ynigo Ortiz de Retes az Új-Guinea nevet adta a szigetnek, mivel a sziget partvidéke és lakói hasonlítottak az afrikai Guinea lakóihoz. A portugálok délkelet-ázsiai birtokaikon elterjesztették a Dél-Amerikából származó édesburgonya termesztését. Ezt átvették Új-Guinea belső vidékein lakók is. Az édesburgonya elterjedése népességrobbanást okozott körükben.
1643-ban Abel Tasman Új-Írország és Új-Guinea szigetek egyes részeibe látogatott el. A 18. században már az angolok is elkezdenek érdeklődni a szigetek iránt. 1768-ban az angol Philip Carteret kapitány elérte New Britain szigetét és angol felségterületnek nyilvánította. 1824-ben Hollandia és Anglia megegyezett Új-Guinea felosztásában. 1842-ben Blackwood brit kapitány Fly nevű hajóján a Pápua-öböl egy részét átvizsgálta és hajójával behatolt a hajójáról elnevezett folyó torkolatába. 1848-ban a hollandok hivatalosan is jogot formáltak Új-Guinea nyugati felére (ez a terület ma Indonézia része). 1873-ban Új-Guinea keleti felét a britek és a németek gyarmatosították. Hivatalosan a brit védnökséget 1884-ben mondták ki.[6]
1860-ban a Johan Cesar Godeffroy & Sohn hamburgi cég az északi parton kókuszdiót termesztett, koprával kereskedett. A mai ország északi területét 1884-ben Otto Finsch a Neuguinea-Konsortium ügynöke, a feltételezett brit annexiót elkerülendő a német császár birtokának nyilvánította, még ebben az évben a konzorciumot Új-Guinea Társaság (Neuguinea-Kompagnie) névre keresztelték. 1885. május 17-én az I. Vilmos császár által kiállított Schutzbrief e terület és a Bismarck-szigetek felségjogait a társaságra ruházta, ezeket a berlini kormány 1898-ban vásárolta vissza, hivatalosan csak ekkortól lett Német Új-Guinea (Deutsch Neuguinea) részeként a Német Birodalom gyarmata. A kolónia a következő területekből állt: a Vilmos Császár Föld (a tulajdonképpeni német birtok Új-Guineán), a Bismarck-szigetek, az északi Salamon-szigetek, a Karolina-szigetek, a Mariana-szigetek északi része Guam nélkül, Palau, Nauru és a Marsall-szigetek.[7]
A déli részen 1884. november 6-án a britek Brit Új-Guinea (British New Guinea) néven egy új protektorátust hoztak létre, majd 1888. szeptember 4-én gyarmattá nyilvánították. 1895-ben Nagy-Britannia és Hollandia megegyezett a közös határban. 1905-ben Nagy-Britannia területeit Territory of Papua néven átengedte birodalma önkormányzattal bíró domíniumának, Ausztráliának. Az első világháborúban a német gyarmatot az ausztrálok elfoglalták, ez 1919-ben ausztrál védnökség alá került a Népszövetség révén Új-Guinea Mandátumterület (Mandated Territory of New Guinea) néven. Pápuát Ausztrália birtokaként továbbra is külön igazgatták, közigazgatásilag csak 1949-ben egyesítették őket Pápua és Új-Guinea Terület (Territory of Papua and New Guinea) néven.[8]
1941 decemberében a japán seregek behatoltak a sziget északi részére. Port Moresby-ben pedig amerikaiak táboroztak. A harcokban az ország mai területén 216 000 japán, ausztrál és amerikai katona veszítette életét.[9] 1945-ben a sziget teljes területe felszabadult a japán megszállás alól és ismét Ausztrália igazgatása alá került.
1951-ben első alkalommal ül össze a törvényhozó testület Port Moresby-ben.[10] 1963-ban az ausztrál hatóságok megszüntetik az őslakókkal szembeni szesztilalmat. Ezzel egy időben az államigazgatás törvényt hoz a faji megkülönböztetés megszüntetésére.A pápua önrendelkezési mozgalom újabb jelentős sikere volt, amikor 1964-ben megalakult az első parlament (House of Assembly). Az első országgyűlésnek 64 tagjából 38-at az őslakók választottak. Hamarosan létrejött a pápua nacionalisták pártja, a Pangu Pati, amely a függetlenségi mozgalom élére állt. 1971-ben egy pápua iskoláslány, Susan Karike megtervezi a nemzeti lobogót. Az országgyűlés az új zászlót a címerrel együtt elfogadja, és a két régi ikertartomány (Pápua és Új-Guinea) nevét Pápua Új-Guineára változtatja.[11]
1972-ben választásokat tartottak, amelyben a szavazók függetlenségre szavaztak. 1973 decemberében Pápua Új-Guinea autonómiát, 1975. szeptember 16-án függetlenséget kapott az ausztrál kormánytól. Ekkor Bougainville szeparatistái önálló függetlenséget szerettek volna elérni, végül 2005-ben a sziget autonómiát kapott.
Államszervezet és közigazgatás
Az ország államformája: alkotmányos monarchia, az államfő a mindenkori brit uralkodó, jelenleg II. Erzsébet, Pápua Új-Guinea királynője (Queen of Papua New Guinea) címmel, akit a főkormányzó képvisel. A végrehajtó hatalom a miniszterelnök és kormánya kezében van.
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
Lásd:
Politikai pártok
Közigazgatási felosztás
Védelmi rendszer
Népesség
Képek
|
Népesség: 6 552 730 fő[12] (2014. július)
Legnépesebb települések
Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás
Pápua Új-Guinea egyedülálló a világon abban a tekintetben, hogy egy országon belül itt beszélik a legtöbb különböző nyelvet: az országban a jelenlegi ismeretek szerint 841 nyelvet beszélnek (ebből 11 nyelvnek nincs ismert beszélője, így is marad 830),[13] ami a világ összes nyelveinek kb. egynyolcada, nyelvenként átlagosan kb. 6000 beszélővel.
Az országban három hivatalos nyelv van: az angol a kormányzat és az oktatás nyelve, de ezt kevéssé beszélik. Az elsődleges közvetítőnyelv a tok pisin, ami egy angol, új-guineai és melanéz pidzsin – ezen a nyelven hangzik el a legtöbb parlamenti felszólalás, és ez a hirdetések, a közérdekű információk és a nemzeti hírlap, a Wantok nyelve. Pápuaföldön, az ország déli részén, a harmadik hivatalos nyelv, a hiri motu az elterjedtebb.
Néhány nyelv:
- Hiri Motu nyelv: a gyarmati időben a rendőrség használta.
- Simbu nyelv: 138 ezren beszélik
- enga nyelv: 165 ezren beszélik
- Sepik/Ramu nyelvek (10 nyelv)
- Torricelli nyelvek (50 nyelv)
- kelet-pápua nyelvek (30 nyelv)
- Sko (7 nyelv)
- Arai (6 nyelv)
- Kwomtari (4 nyelv)
- Amto-Musian (2 nyelv)
- Busa
- Nagataman
- Yuri nyelvek
- Porome
- Maisin
- Kwomtari-Baibai
A szigeten lakók legnagyobb része törzsi vallású (35%).A legnagyobb keresztény egyház az országban a római katolikus egyház (20%). Az országban megtalálhatjuk még a református (11%) és anglikán (6%) vallást, valamint egyéb vallásokat (6%). A lakosság rendkívül heterogén, több mint hétszáz különböző törzs él az országban. Az ország névadói a pápuák nyolcvan százalékot tesznek ki az ország lakosságán belül. A pápuákon belül öt százalékot tesznek ki az engák. Fontosabb pápua törzsek: min, mendek, csimbu, kukukuku, bainging. Az egyéb melanéz törzsek: tolaik, motuk, stb. tíz százalékot tesznek ki. A fennmaradó lakosság legnagyobb része polinéz, maláj, kínai, pakisztáni és európai.
A pápua nyelvek nem egységes nyelvcsalád. Teljesen eltérnek a melanéz (ausztronéz) nyelvektől, ezért egyszerűen „nem ausztronéz” nyelveknek is szokták őket nevezni. Főként Új-Guinea belső területein, Bougainville déli részén, elszórtan New Britain és New Ireland szigeteken is beszélik. Számuk Pápua Új-Guineában legalább ötszáz, s bár legtöbbjüket kis közösségek beszélik, akadnak olyanok is, amelyeket százezernél többen használnak.[14]
A pápuán kívül a másik nagy nyelvcsalád a melanéz. A melanéz nyelveket az ausztronéz nyelvekhez sorolják. Új-Guineában a melanézt beszélő népek főként a partvidékeken és a szigeteken élnek. E nyelvek száma mintegy kétszáz. Rendszerint kis közösségek nyelvei, amelyeket összességében Pápua Új-Guinea lakosságának 15 százaléka használ.[14] A melanézek nyugat felől vándoroltak be Új-Guineába, mintegy ötezer évvel ezelőtt.
Szociális rendszer
Gazdaság
Az országban jelentős a bányászat. Főbb nyersanyagok: réz, arany, ezüst, földgáz, platina, kőolaj. A mezőgazdaságban jellemző növények: burgonya, kókuszdió, ananász, banán, manióka.
Közlekedés
Kultúra
Képek a kultúráról
|
Pápua Új-Guinea kultúrájára a rendkívüli sokszínűség jellemző, mivel az országban több száz kisebb népcsoport él, főként a belső területek falvaiban. Közös jellemzője a pápua közösségeknek a természetvallás és az animizmus. A pápua falvak vallási központja a szellemház. Az ősök tisztelete igen fontos része a pápua hitvilágnak, fából faragják ki az ősöket ábrázoló szobrokat és a szellemházban helyezik el. Nem ritka az állatáldozat bemutatása a szellemeknek, de a belső területeken előfordul még a kannibalizmus is. A szellemeket tisztelik és tartanak a démonoktól, akik hitük szerint emberi és állati alakot egyaránt felvehetnek. A pápua falvakra jellemző, hogy külön nagy házban élnek a férfiak és a nők. A sértéseket vérbosszúval torolták meg, emiatt gyakori volt régen a törzsek közötti háborúskodás.[15]
Oktatási rendszer
A népesség jelentős része írástudatlan. Az analfabetizmus különösen a nők körében magas. A legtöbb alapszintű iskolát a keresztény egyházak működtetik. Pápua Új-Guineában hat egyetem működik, a legnevezetesebb a Port Moresbyben székelő University of Papua New Guinea és a Lae városában működő Papua New Guinea University of Technology. Az egyetemek a függetlenség elnyerése előtt néhány évvel nyitották meg kapuikat, hogy kiképezzék az új független pápua állam értelmiségi és vezető rétegét.[16]
Kulturális intézmények
Kulturális világörökség
Az UNESCO felvette a kulturális világörökségek listájára a Kuk nevű korai mezőgazdasági települést.
Tudomány
Művészetek
Gasztronómia
Turizmus
Sport
Legnépszerűbb sport a rögbi és a labdarúgás.
Labdarúgás
A Pápua új-guineai labdarúgó-válogatott még nem jutott ki egyetlen világbajnokságra sem. A világranglistán 2012 júniusában a 193. helyen állt.[17]
Olimpia
Pápua Új-Guinea az 1976-os első szereplése óta összesen 8 alkalommal vett részt a nyári olimpiai játékokon, de sportolói még nem nyertek olimpiai érmet.
Ünnepek
Jegyzetek
- ↑ Világbank (2003). World Bank data on urbanisation. (Hozzáférés: 2005. július 15.)
- ↑ Balázs: Pápua Új-Guinea. 11-13. o.
- ↑ Balázs: Pápua Új-Guinea. 18-19. o.
- ↑ Balázs: Pápua Új-Guinea. 157. o.
- ↑ http://www.jasons.com/Papua-New-Guinea/national-parks-in-papua-new-guinea
- ↑ Balázs: Pápua Új-Guinea. 292. o.
- ↑ Horst Gründer: Geschichte der Deutschen Kolonien. 5. Aufl., Paderborn (Schöningh) 2004.
- ↑ Hermann Kinder-Werner Hilgemann: SH Atlasz Világtörténelem Springer Kiadó Bp. 1995.
- ↑ Weiszhár Attila-Weiszhár Balázs: Háborúk lexikona Athenaeum Kiadó Bp. 2007.
- ↑ Balázs: Pápua Új-Guinea. 295. o.
- ↑ Balázs: Pápua Új-Guinea. 294. o.
- ↑ Becsült népességi adatok (2014). The World Factbook. CIA, 2014. július. (Hozzáférés: 2014. szeptember 11.) (angolul)
- ↑ http://www.ethnologue.com/show_country.asp?name=PG - Ethnologue; Languages of Papua New Guinea
- ↑ a b Balázs: Pápua Új-Guinea. 48. o.
- ↑ Balázs: Pápua Új-Guinea. 102. o.
- ↑ Balázs: Pápua Új-Guinea. 10. o.
- ↑ FIFA
Források
- Balázs Dénes: Pápua Új-Guinea. Gondolat, Budapest, 1976. ISBN 9632803345
- Földrajzi Világatlasz. Cartographia, Budapest, 2007. ISBN 352360-02
További információk
- PápuaÚjGuinea.lap.hu (linkgyűjtemény)