Ugrás a tartalomhoz

„Linz” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
B.Zsoltbot (vitalap | szerkesztései)
botok
323 661 szerkesztés
tartomány linkelve Wikidatából AWB
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
botok
666 151 szerkesztés
a →‎Fekvése: File: → Fájl:
23. sor: 23. sor:
{{csonk-szakasz}}
{{csonk-szakasz}}
Linz [[Felső-Ausztria]] keleti részén, a [[Duna]] két partján helyezkedik el. Észak-Dél irányban 18,6 km, kelet-Nyugat irányban 12,3 km a kiterjedése. A város a linzi medencében fekszik, nyugatról a [[Kürnbergi erdő]] és a termékeny [[Eferdingi medence]], északról az 539 m magas Pöstlinghegy, a 927 m-es Lichtenhegy és a festői Mühl-negyed határolja.
Linz [[Felső-Ausztria]] keleti részén, a [[Duna]] két partján helyezkedik el. Észak-Dél irányban 18,6 km, kelet-Nyugat irányban 12,3 km a kiterjedése. A város a linzi medencében fekszik, nyugatról a [[Kürnbergi erdő]] és a termékeny [[Eferdingi medence]], északról az 539 m magas Pöstlinghegy, a 927 m-es Lichtenhegy és a festői Mühl-negyed határolja.
[[File:Linz (5).jpg|thumb|Kikötő a 19. sz. végén]]
[[Fájl:Linz (5).jpg|thumb|Kikötő a 19. sz. végén]]
A város keleti határa a Duna, mely északkeleti-délkeleti irányban félkörben átfolyik, majd határolja a várost. A várostól délre kezdődik az Előalpok vidéke.
A város keleti határa a Duna, mely északkeleti-délkeleti irányban félkörben átfolyik, majd határolja a várost. A várostól délre kezdődik az Előalpok vidéke.


A lap 2016. augusztus 25., 09:13-kori változata

 Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.
Linz
Linz látképe
Linz látképe
Linz címere
Linz címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományFelső-Ausztria
JárásFelső-Ausztria (1918–)
PolgármesterKlaus Luger
Irányítószám4010, 4020, 4030, 4040, 4047
Körzethívószám0732
Forgalmi rendszámL
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség210 165 fő (2023. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság266 m
Terület95,98 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Térkép
Elhelyezkedése
Elhelyezkedése
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 18′ 21″, k. h. 14° 17′ 11″48.305833°N 14.286389°EKoordináták: é. sz. 48° 18′ 21″, k. h. 14° 17′ 11″48.305833°N 14.286389°E
Linz weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Linz témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Linz Ausztria Felső-Ausztria tartományának székhelye. 210 165 lakosával Bécs és Graz után Ausztria harmadik legnépesebb városa. Linzet sokáig acélvárosnak hívták, amit legnagyobb munkaadójának, a Voestalpine AG acélművének köszönhet, de számos környezetvédelmi és kulturális kezdeményezés született az elmúlt évtizedekben annak érdekében, hogy kulturális városként határozza meg magát. 2009-ben Linz volt Európa kulturális fővárosa Vilniusszal, Litvánia fővárosával együtt, ami nagy segítség volt ezekben a törekvéseiben. Ausztria fő gazdasági központjainak egyike.

Fekvése

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Linz Felső-Ausztria keleti részén, a Duna két partján helyezkedik el. Észak-Dél irányban 18,6 km, kelet-Nyugat irányban 12,3 km a kiterjedése. A város a linzi medencében fekszik, nyugatról a Kürnbergi erdő és a termékeny Eferdingi medence, északról az 539 m magas Pöstlinghegy, a 927 m-es Lichtenhegy és a festői Mühl-negyed határolja.

Kikötő a 19. sz. végén

A város keleti határa a Duna, mely északkeleti-délkeleti irányban félkörben átfolyik, majd határolja a várost. A várostól délre kezdődik az Előalpok vidéke.

Története

Őstörténete alapján i. e. 400 körül több kelta erődítmény és település keletkezett a mai város területén és annak környékén, valamint a Duna vonalán. A mai város határain belül található Gründberg, a Haselgraben völgy nyugati részén, a mai Urfahr folyó közelében, valamint Freinberg, a városközponttól nyugatra, hatásos kelta erődítményként emelkedik a város fölé. Akkoriban Freinberg városa valószínűleg a kelta Lentos nevet viselte, ami annyit tesz, mint hajlékony, görbe. A név később a vár helyére épülő új, római erődítmény miatt változott meg. A vár valószínűleg a római Noricum királyság békés hódításában bukott el.

Az ókorban Lentia erődítményét 166 és 180 között alapították a Markomann háborúk alatt. Linz városát 410- ben említették meg először a római állami kézikönyvben Lentia néven. A település a Duna kanyarulatáról lett elnevezve, ahol is a város határai kezdődtek. Az egyesítés biztosításának érdekében a rómaiak az első évszázad közepén építtettek egy erődöt a Dunán, amit a 2. évszázadban egy nagyobbra cseréltek. Lentiát a 2. évszázadban pár alkalommal megzavarta az ellenséges germán csapatok betörése, de átvészelte a népvándorlást.

Látnivalók

  • Fő tér (Hauptplatz)
    • Szentháromság-szobor (1717)
    • Városháza
    • Weissenwolff-palota (1660)
    • Városi plébániatemplom (Stadtpfarrkirche)
  • Régi dóm (Alter Dom)
  • Felső-Ausztriai Tartományi Múzeum (Oberösterreichisches Landesmuseum)
  • Várkastély (15-17. sz.)
  • Martinskirche
  • Promenade
    • Tartományi Színház (Landestheater)
    • Tartományi székház (Landhaus)
    • Erzsébet királyné szobra
  • Landhauskirche (1752-1758)
  • Orsolya-templom
  • Népkert (Volksgarten)
  • Opera (Musiktheater, épült 2013-ban)
  • Püspöki palota (1721-1726)
  • Irgalmas barátok temploma (1729)
  • Új székesegyház (Neue Dom)
  • Kapucinus templom (1660-1662): itt van eltemetve Montecuccoli
  • Botanikus kert
  • Pöstlingberg (539 m): a hegy csúcson áll a Szűz Mária hét fájdalmas Bazilika. Kedvelt kiránduló hely, ahonnan csodás panoráma van a Mühlviertel és Alpok, Linz városára. A Főtérről a hegyre menő 50-es villamos (Pöstlingbergbahn) végállomása a zarándoktemplom alatt található.

Közlekedés

Vasút

Az 1825-1832-ben megnyitotta lóvasút volt első vasút az európai kontinensen és Gmunden keresztül Wels és Linz - České Budějovice településeket érintette. Ez a vasútvonal volt az, amely összekötötte a Duna folyót és a Moldvát és tette Linzet egy fontos közlekedési csomóponttá. Linz 1852-ben csatlakozik Kaiserin Elisabeth-Bahn vasúttársaság által épített München és Salzburg vasútvonalhoz. A város akkori déli végén létesült a Főpályaudvar 1880-ban. Az eredeti Linzer Hauptbahnhof épülete elpusztult a második világháborúban, ezért újat építették 1945-1950-ben, majd 2000-2004 között ennek helyébe is egy új állomás épület a jobb közlekedési kapcsolatokat kiszolgálása érdekében. A vasútállomás új épülete a nagyvonalú tervezés és világos hangulata alapján 2005 és 2011. között 7 alkalommal nyerte el a Közlekedési Klub Ausztria által a "Legnépszerűbb és legszebb vasútállomás Ausztriában" címet.

Pályaudvarok:

  • Linz Hauptbahnhof
  • Mühlkreis pályaudvar (1888) A Duna bal partján fekszik, és az északi régió vasútforgalmát szolgálja.

Közút

Linz egy fontos közlekedési csomópont. Az A1-es autópálya a várostól délre fút, amelyet A7-es autópálya köt össze délről, illetve északi folytatásában a S10-es autóút kapcsolja össze Prága felé. Az A7-es autópálya a városon is átvezet, ezért a jelentős napi forgalma mellett gyakori torlódások alakulnak rajta ki. A város alatt 3 jelentősebb alagút találhat: a Römerberg alagút a belvárosban (1967-ből), az A7-es autópályán Bindermichl Autobahneinhausung (2005-ből) 1062 m és 580 m hosszú városi alagút, a Mona-Lisa alagút (2000-ből) 750 m hosszú vasútvonal és Ebelsberg und Pichling városrészek alatt. Belvárosában a gyalogos zónák a közelmúltban kiterjesztésre kerültek, így a Fő tér (Hauptplatz) mellett számtalan óvárosi utca a gyalogos zóna része.

Duna hidak, hidak

  • Nibelungen híd (1940)
  • Vasúti híd: (1900)
  • VÖEST híd: (1971)
  • Steyregger híd: (1979
  • Ebelsberger híd (Traun folyó felett).

Parkolás

A belváros szélesebben vett övezetében korlátozott időtartamra (Kurzparkzonen) igénybe vehető, - általában 30, 90, 150 perces várakozással - fizető övezet került kijelölésre. A parkolásért naponta 8 és 18.30 között kell fizetni, szombaton 8-15.30 között. A Főpályaudvar környezetében mindennap 8-18.30. között fizetni kell.[2] A belvárosban a terek alatt kiterjedt többszintes mélygarázsok, a bevásárló központokhoz parkolóházak épültek, összesen 28 ilyen van a belvárosban.[3]

Közösségi közlekedés

A városban villamos, autóbusz és trolibusz közlekedés üzemel. A 900 mmm-es keskeny nyomtávolságú villamos története az 1880-ban alapított lóvasútig vezet vissza. Az elektromos megtáplálást 1897-ben kapta meg. A kezdetben egy vágányú villamost 1902-ben Ebelsbergig meghosszabbították, igaz a Traun hídon való áthaladásig 1929-ig várni kellett, mivel a korábbi híd nem bírta el a villamosokat. Ezt követően kisebb nyugati irányú fejlesztések és a vonalak kétvágányúsítása következett. 1973-ban hídépítés során megszűnt az Edelsbergig futó vonal. 1977-ben az Egyetemig hosszabbították a vonalat. 2002-től ismételten jár Edelsbergig villamos, amelyet 2005. szeptember 2-án solarCity-ig meghosszabbítottak. 2009. május 29-én a Pöstlingbergbahnt integrálták a villamoshálózatba. 2011. augusztus 13-től a 3-as vonal ideiglenes végállomása a Doplerholz lett. A jövőben a 2-es vonalat Pichlingig, a 3-as és 4-es villamosokat Traun – Haid – Ansfelden/Kremsdorf Nettingsdorf felé kívánják meghosszabbítani.

01 Egyetem – Auwiesen 14,5 km 35 megálló egyirányú vezető állású szerelvény
02 Egyetem – solarCity 18,5 km 44 megálló egyirányú vezető állású szerelvény
03 Landgutstraße – Doblerholz 08,5 km 18 megálló egyirányú vezető állású szerelvény
50 Fő tér – Pöstlingberg 04,1 km 14 megálló kétirányú vezető állású szerelvény

Az első linzi trolibusz vonal - később O1 vonal - 1944. május 15-én indult el, 8,2 kilométer hosszú volt és Hessen - St. Martin között járt. A tízperces követéssel a járatok naponta 6:00-22:30 között közlekedtek. A felsővezeték megsérültek a második világháború légitámadásai alatt. A vonal helyreállítását követően 1945. szeptember 17-től járat ismét a járat, amelynek útvonalát 1952-ben és 1963-ban megnövelték. 1952-től járt a O2 viszonylat (ma 41-es). A városi közlekedés folyamatos átszervezésével és az egyes utcák forgalmi rendjének átépítésével egyetemben az útvonalak és irányok változtak.

41 Hessenplatz – Baintwiese 06:15–07:45 óra: 10 perces követés (csak iskola időben), 8:00-19:00 óra: 15 perces követés , 19:00 órától 30 perces követés
43 Hessenplatz – Traun Stadtfriedhof 06:15–07:45 óra: 10 perces követés (csak iskola időben)
45 Stieglbauernstraße – Főpályaudvar (Buszpályaudvar) 13:00–17:30 óra: 10 perces követés
45a Stieglbauernstraße – Froschberg
46 Hafen – Froschberg 13:00–17:30 óra: 10 perces követés

Kultúra

Múzeumok

Kastély
  • Ars Electronica Center
  • Városi múzeum
  • Fogmúzeum
  • Építészetháza
  • Felső-Ausztriai állami múzeum
  • Kastélymúzeum
  • Modern művészetek háza

Színház

  • Állami színház
  • Phönix színház
  • Kaméleon színház
  • Pinceszínház
  • Zeneszínház

Vallás

  • Fontosabb templomok: Új Dom, Régi Dom, Stadtpfarrkirche, Wallfahrtsbasilika Pöstlingberg, Pfarrkirche Urfahr, Friedenskirche Urfahr, Martinskirche, Pfarrkirche Ebelsberg.
  • Katolikus Privátegyetem
  • Zsinagóga

Testvérvárosai

Média

1848-ban alapították a Linzer Zeitungot és a Volksblatt für Herzet.

1865-ben megjelent a Tagespost, azaz a napi posta.

A 20. században a rádiók is megjelentek: Radio FRO, KroneHit.

A televíziók: LT1 (magántelevízió), és több kábeltelevízió

Jegyzetek

Ez a szócikk részben vagy egészben a Linz című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

  1. ↑ Bevölkerung zu Jahresbeginn nach administrativen Gebietseinheiten (Bundesländer, NUTS-Regionen, Bezirke, Gemeinden) seit 2002 (.ods). Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2023. február 26.)
  2. ↑ Parkolási zónák Linzben
  3. ↑ Parkolóházak, mélygarázsok Linzben
  4. ↑ Németül: Budweis
  5. ↑ testvértelepülések (horvát nyelven). www.rijeka.hr. [2011. július 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 23.)

További információk

Előző:
Liverpool, Stavanger 		Következő:
Pécs, Essen, Isztambul
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Linz&oldid=17870876”