„Bukaresti béke (1812)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
→Következmények: lásd még |
→Kapcsolódó szócikkek: nk, pt, kat |
||
43. sor: | 43. sor: | ||
* [[Moldva|Moldva (régió)]] |
* [[Moldva|Moldva (régió)]] |
||
* [[Moldvai Fejedelemség]]{{Wd|Q10957559}} |
* [[Moldvai Fejedelemség]]{{Wd|Q10957559}} |
||
== Jegyzetek == |
|||
{{jegyzetek}} |
|||
{{Nemzetközi katalógusok}} |
|||
{{portál|Oroszország|-|Törökország|-|Románia|-}}{{portál|Történelem||Hadtudomány|i |Politika}} |
|||
[[Kategória:Békeszerződések]] |
|||
[[Kategória:1812]] |
|||
[[Kategória:Orosz–oszmán háborúk]] |
|||
[[Kategória:Románia történelme]] |
|||
[[Kategória:Oroszország történelme]] |
|||
[[Kategória:Moldova történelme]] |
|||
[[Kategória:Bukarest]] |
|||
[[Kategória:Oszmán Birodalom]] |
A lap 2019. július 19., 23:59-kori változata
Ez a szócikk/szakasz most épül, még dolgoznak az első verzión! |
Bukaresti béke (1812) | |
Területi változások a bukaresti békeszerződés értelmében. Oroszország szerzeménye vörös-zöld színnel sávozva. | |
Típusa | békeszerződés |
Aláírás dátuma | 1812. május 28. |
Aláírás helye | Manuc Fogadó, Bukarest |
Aláírók | Mihail Kutuzov Láz Aziz pasa |
Ratifikációs okmányok leadása | 1812. július 5. |
Az 1812-es bukaresti békeszerződés a hetedik orosz–török háborút (1806–12) zárta le. 1812. május 28-án Bukarestben írták alá a hadviselő felek képviselői, Mihail Kutuzov tábornok, I. Sándor orosz cár nevében és Láz Aziz Ahmed pasa nagyvezír, II. Mehmed oszmán szultán nevében.
Előzmények
1806-ban az orosz cári csapatok bevonultak az Oszmán Birodalom két csatlós államába, a Moldvai és a Havasalföldi Fejedelemségbe Válaszul 1806. december 24-én a Magas Porta hadat üzent az Orosz Birodalomnak, kitört a hetedik orosz–török háború. 1812 tavaszán, amikor Oroszország nyugati határán már küszöbön állt Napóleon császár tervezett oroszországi hadjárata, I. Sándor cár gyors békekötést kívánt a törökökkel, hogy elkerüljön egy kétfrontos háborút.
A szerződés aláírása és tartalma
A béketárgyalások a bukaresti Manuc Fogadóban (románul: Hanul lui Manuc), a város legrégebbi szállodájában folytak, orosz részről Mihail Illarionovics Kutuzov tábornok, a moldvai orosz hadsereg parancsnoka, török részről Láz Aziz Ahmed pasa nagyvezír († 1819) között. Itt írták alá a békeszerződést 1812. május 28-án. Ratifikálására július 5-én került sor. Az aktussal hivatalosan is lezárult a hat éve tartó orosz–török háború, alig 13 nappal azelőtt, hogy Napóleon hadserege megindult Oroszország ellen.[1]
Az 1812-es békeszerződés rendelkezése szerint megkapta a Moldvai Fejedelemség területének keleti felét, azaz a Prut folyótól keletre eső, mintegy 110 km széles területsávot, a későbbi Besszarábiát. Mintegy 45 630 km2-nyi terület került így az Orosz Birodalom fennhatósága alá. Az Orosz Birodalom 1812-ben sikerrel tolta ki nyugat felé az Oszmán Birodalommal közös történelmi balkáni határvonalat, a Dnyeszter folyó helyett a Prut folyó képezte a határt. Ezekért a területi nyereségekért cserébe Oroszország lemondott az Oszmán Birodalom két vazallus fejedelemségéről, az ún. „Dunai Fejedelemségekről”, azaz Moldvának a Prut-tól nyugatra fekvő maradék területéről és a Havasalföldi Fejedelemség egészéről. Oroszország továbbá kereskedelmi jogokat szerzett a Duna folyóra.
A szerződés 8. cikkelye alapján fegyvernyugvás jött létre az első szerb felkelés (1804–1813) vezetőjével, Petrovics Gyorgye Karagyorgyével. Karagyorgye felkelő éllamalakulata, a „Forradalmi Szerbia” autonómiát kapott.[2]
Következmények
A szerződést orosz részről aláíró Kutuzov tábornagyot, a dunai orosz hadtest parancsnokát a szmolenszki csata után a cár 1812. augusztus 20-án az orosz haderő főparancsnokává nevezte ki, e minőségében 1812 decemberére – súlyos hadvezéri mulasztásai ellenére – győzelemre vitte a Napóleon elleni honvédő háborút.
A szerződést oszmán részről aláíró Láz Aziz Ahmed pasa nagyvezírt politikai ellenfelei bevádolták a szultán előtt, aki ennek nyomán 1812. szeptember 5-én inkompetencia (hozzá nem értés) címén leváltotta. Helyére Aziz Ahmed ellenségét és vádlóját, Hursid Ahmed pasát nevezte ki nagyvezírré.
Kapcsolódó szócikkek
- Orosz–török háborúk
- Havasalföld (régió)
- Havasalföldi Fejedelemség
- Moldva (régió)
- Moldvai Fejedelemség
Jegyzetek
- ↑ Robarts, Andrew. Bucharest, Treaty of, Encyclopedia of the Ottoman Empire (angol nyelven). Facts On File (2008). ISBN 978-0-8160-6259-1
- ↑ Ćirković, Sima. The Serbs (angol nyelven). Malden: Blackwell Publishing, 182. o. (2004)