„Diplomata” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

Sorban

A lap 2020. március 31., 07:56-kori változata

A diplomata a diplomáciai tevékenységet hivatásszerűen végző, megfelelő szakképesítéssel és nyelvtudással rendelkező állami tisztviselő.

A foglalkozás jellemzői

A diplomata vagy a külügyi szolgálatot irányító központi szervnél, jellemzően a külügyminisztériumban, vagy nemzetközi szervezetekben (multilaterális diplomácia), vagy a kétoldalú kapcsolatokban, a külképviseleten, ami lehet nagykövetség (nagykövet) vagy konzulátus (konzul) végzi munkáját, látja el országának képviseletét. A diplomáciai munkát különböző beosztásokban, diplomáciai rangokba sorolva végzik a tisztviselők.

Legfontosabb feladata, hogy országa külpolitikai céljainak megvalósulását körültekintően és hatékonyan szolgálja. Hazája állampolgárait a képviseleti országban szükség esetén az előírásoknak megfelelően segíti, részükre jogi segítséget nyújt (pl. elveszett okmányok pótlása, zaklatás tisztázása stb.) A külpolitikai kapcsolatok alakulását folyamatosan figyelemmel kíséri, szükség esetén jelentéseket készít. A képviseleti ország hivatalos fogadásain részt vesz.

Tágabb értelemben diplomatáknak nevezik azokat a politikusokat is, akik aktívak az adott állam külkapcsolatai területén. A legmagasabb rangú diplomata, az adott ország diplomáciai szolgálatának vezetője a külügyminiszter, aki egyben magas rangú politikus is, a kormány tagja.

A nemzetközi jog nem határozza meg, hogy ki lehet diplomata, ez az adott országok saját szabályaitól függ.

Történelmileg a diplomaták – különösen a francia forradalom előtt – a főnemesség soraiból kerültek ki, később helyet kaptak a vagyonos polgárság képviselői is.

Képzés

Több felsőfokú intézmény foglalkozik nemzetközi szakon diplomata képzéssel mesterszakon. Az alapképzés hat félév.^[1] A legismertebbek:

Jegyzetek

↑ A szak leírása
↑ BCE diplomata szakok
↑ Nemzetközi tanulmányok
↑ Nemzetközi tanulmányok alapképzés
↑ Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar. [2019. június 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. június 5.)

Források

NPP honlapja
Új magyar lexikon II. (D–F). Szerk. Berei Andor és 11 tagú szerk.bizottsága. Budapest: Akadémiai. 1960. 73. oldal
Diplomata képzés

Kapcsolódó szócikkek

Diplomáciai rangok
Magyarország nagyköveteinek listája

Politikaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] A szak leírása

[2] BCE diplomata szakok

[3] Nemzetközi tanulmányok

[4] Nemzetközi tanulmányok alapképzés

[5] Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar. [2019. június 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. június 5.)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

@@ 2. sor: / 2. sor: @@
 == A foglalkozás jellemzői ==
-A diplomata vagy a külügyi szolgálatot irányító központi szervnél, jellemzően a külügyminisztériumban, vagy a külképviseleten, ami lehet nagykövetség ([[nagykövet]]) vagy konzulátus ([[Konzul (nemzetközi jog)|konzul]]) végzi munkáját, látja el országának képviseletét. A diplomáciai munkát különböző beosztásokban, [[diplomáciai rangok]]ba sorolva végzik a tisztviselők.
+A diplomata vagy a külügyi szolgálatot irányító központi szervnél, jellemzően a külügyminisztériumban, vagy nemzetközi szervezetekben (multilaterális diplomácia), vagy a kétoldalú kapcsolatokban, a külképviseleten, ami lehet nagykövetség ([[nagykövet]]) vagy konzulátus ([[Konzul (nemzetközi jog)|konzul]]) végzi munkáját, látja el országának képviseletét. A diplomáciai munkát különböző beosztásokban, [[diplomáciai rangok]]ba sorolva végzik a tisztviselők.
 Legfontosabb feladata, hogy országa külpolitikai céljainak megvalósulását körültekintően és hatékonyan szolgálja. Hazája állampolgárait a képviseleti országban szükség esetén az előírásoknak megfelelően segíti, részükre jogi segítséget nyújt (pl. elveszett okmányok pótlása, zaklatás tisztázása stb.) A külpolitikai kapcsolatok alakulását folyamatosan figyelemmel kíséri, szükség esetén jelentéseket készít. A képviseleti ország hivatalos fogadásain részt vesz.