Ugrás a tartalomhoz

„Bedő (település)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
szövegjavítás
Nem baj, ha mind a két említésnél ugyanaz az évszám szerepel
29. sor: 29. sor:
Érdekessége, hogy a település Bojt-Biharkeresztes felőli részen [[bizánci rítus]]ú [[baziliták|bazilita]] kolostor romjai voltak láthatók még 1870 táján is. Itt húzódik a [[szarmaták]] 1260 kilométer hosszú sáncának, a [[Csörsz árka|Csörsz árkának]] egyik szakasza.
Érdekessége, hogy a település Bojt-Biharkeresztes felőli részen [[bizánci rítus]]ú [[baziliták|bazilita]] kolostor romjai voltak láthatók még 1870 táján is. Itt húzódik a [[szarmaták]] 1260 kilométer hosszú sáncának, a [[Csörsz árka|Csörsz árkának]] egyik szakasza.


Az egykoron Bihar vármegyéhez tartozó Bedő község Hajdú-Bihar megyében található, a Berettyóújfalui járásban, a Kis-Körös folyó partján, Biharkeresztestől északra. Az Árpád-kori település a kun [[Borsa nemzetség]]nek volt a birtoka. Okiratilag az 1552. évi Bihar vármegyei összeírásban szerepelt először, mely szerint hét portából állott, földesura a nagyváradi prépost volt. 1566 után egy időre a kincstár háza volt, bizonyítékául annak, hogy a lakosság az elsők között tért át a [[kálvinizmus|református hitre]]. [[Buda visszafoglalása]] után, 1686-ban a kelet felé menekülő református papot, Pathi Miklóst családjával együtt rabszíjra fűzve elhurcolták. Rövid idő múltán a helységben [[Ortodox kereszténység|görögkeleti vallású]] [[Magyarországi románok|románok]] telepedtek meg, akik közé egynéhány család visszatért az eredeti magyar lakosság közül. 1732-ben a vármegyei összeírás szerint Bedő ismét a nagyváradi préposté volt. 1779-ben az egész lakosság áttért a [[Keleti katolikus egyházak|görögkatolikus]] hitre, egyházat alapított, mely anyakönyveit 1781-től vezeti. Ma is álló templomát az egyház 1847-ben építtette.
Az egykoron Bihar vármegyéhez tartozó Bedő község Hajdú-Bihar megyében található, a Berettyóújfalui járásban, a Kis-Körös folyó partján, Biharkeresztestől északra. Az Árpád-kori település a kun [[Borsa nemzetség]]nek volt a birtoka. Okiratilag az 1552. évi Bihar vármegyei összeírásban szerepelt először, mely szerint hét portából állott, földesura a nagyváradi prépost volt. 1566 után egy időre a kincstár háza volt, bizonyítékául annak, hogy a lakosság az elsők között tért át a [[kálvinizmus|református hitre]]. [[Buda visszafoglalása]] után, 1686-ban a kelet felé menekülő református papot, Pathi Miklóst családjával együtt rabszíjra fűzve elhurcolták. Rövid idő múltán a helységben [[Ortodox kereszténység|görögkeleti vallású]] [[Magyarországi románok|románok]] telepedtek meg, akik közé egynéhány család visszatért az eredeti magyar lakosság közül. 1732-ben a vármegyei összeírás szerint Bedő ismét a nagyváradi préposté volt. 1779-ben az egész lakosság áttért a [[Keleti katolikus egyházak|görögkatolikus]] hitre, egyházat alapított, mely anyakönyveit 1781-től vezeti. Ma is álló templomát az egyház 1845 és 1852 között építtette.


Komornyik János jegyző 1864-ben a következőket jegyezte fel: ''„Bedő község tartozik Bihar Vármegye Sárréti járáshoz, szolgabírói szakasz Mezőkeresztes. Nevezett községnek két neve van most, Bedő és Oláhul (Bedeu) mi országszerte ismeretős. A községet a Török pusztitások után mingyárt említetik.”
Komornyik János jegyző 1864-ben a következőket jegyezte fel: ''„Bedő község tartozik Bihar Vármegye Sárréti járáshoz, szolgabírói szakasz Mezőkeresztes. Nevezett községnek két neve van most, Bedő és Oláhul (Bedeu) mi országszerte ismeretős. A községet a Török pusztitások után mingyárt említetik.”
77. sor: 77. sor:


== Nevezetességei ==
== Nevezetességei ==
* Görögkatolikus temploma 1845 és 1852 között épült.{{jegyzet|{{CitWeb|tit=Bedő görögkatolikus parókia|work=Nyíregyházi Görögkatolikus Egyházmegye|url=https://www.nyirgorkat.hu/?q=parokia&id=14|accd=2021-07-03}}}}
* [[Görögkatolikus]] temploma - [[1845]]-ben épült.
* A településtől nyugatra halad el a [[Sarmata-jászok|szarmaták]] által [[324]] és [[337]] között épített, az [[Alföld]]et körbekerülő [[Csörsz árka|Csörsz-árok]] vagy más néven Ördögárok nyomvonala.
* A településtől nyugatra halad el a [[Sarmata-jászok|szarmaták]] által [[324]] és [[337]] között épített, az [[Alföld]]et körbekerülő [[Csörsz árka|Csörsz-árok]] vagy más néven Ördögárok nyomvonala.

== Források ==
* {{BorovszkyBihar}}


== Híres szülöttei ==
== Híres szülöttei ==
88. sor: 85. sor:
== Jegyzetek ==
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
{{jegyzetek}}

== További információk ==
== Források ==
* {{BorovszkyBihar}}


{{Hajdú-Bihar megye települései}}
{{Hajdú-Bihar megye települései}}

A lap 2021. július 3., 10:44-kori változata

Bedő
Görögkatolikus templom
Görögkatolikus templom
Bedő címere
Bedő címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeHajdú-Bihar
JárásBerettyóújfalui
Jogállásközség
PolgármesterEszenyi Antal (független)[1]
Irányítószám4128
Körzethívószám54
Népesség
Teljes népesség267 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség29,02 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület10,2 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 09′ 50″, k. h. 21° 45′ 03″47.163861°N 21.750850°EKoordináták: é. sz. 47° 09′ 50″, k. h. 21° 45′ 03″47.163861°N 21.750850°E
Bedő (Hajdú-Bihar vármegye)
Bedő
Bedő
Pozíció Hajdú-Bihar vármegye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Bedő témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Bedő (románul Bedeu) község Hajdú-Bihar megyében, a Berettyóújfalui járásban.

Fekvése

Hajdú-Bihar megyében a Kis-Körös bal partján, Biharkeresztestől északra fekvő település. Földrajzi szempontból a Bihari-sík északkeleti peremén fekvő település.[3]

Története

Érdekessége, hogy a település Bojt-Biharkeresztes felőli részen bizánci rítusú bazilita kolostor romjai voltak láthatók még 1870 táján is. Itt húzódik a szarmaták 1260 kilométer hosszú sáncának, a Csörsz árkának egyik szakasza.

Az egykoron Bihar vármegyéhez tartozó Bedő község Hajdú-Bihar megyében található, a Berettyóújfalui járásban, a Kis-Körös folyó partján, Biharkeresztestől északra. Az Árpád-kori település a kun Borsa nemzetségnek volt a birtoka. Okiratilag az 1552. évi Bihar vármegyei összeírásban szerepelt először, mely szerint hét portából állott, földesura a nagyváradi prépost volt. 1566 után egy időre a kincstár háza volt, bizonyítékául annak, hogy a lakosság az elsők között tért át a református hitre. Buda visszafoglalása után, 1686-ban a kelet felé menekülő református papot, Pathi Miklóst családjával együtt rabszíjra fűzve elhurcolták. Rövid idő múltán a helységben görögkeleti vallású románok telepedtek meg, akik közé egynéhány család visszatért az eredeti magyar lakosság közül. 1732-ben a vármegyei összeírás szerint Bedő ismét a nagyváradi préposté volt. 1779-ben az egész lakosság áttért a görögkatolikus hitre, egyházat alapított, mely anyakönyveit 1781-től vezeti. Ma is álló templomát az egyház 1845 és 1852 között építtette.

Komornyik János jegyző 1864-ben a következőket jegyezte fel: „Bedő község tartozik Bihar Vármegye Sárréti járáshoz, szolgabírói szakasz Mezőkeresztes. Nevezett községnek két neve van most, Bedő és Oláhul (Bedeu) mi országszerte ismeretős. A községet a Török pusztitások után mingyárt említetik.”

1930-ban a község lakossága 660 lélek, kik közül 132 magyar, 537 román volt. Felekezeti szempontból 27 lakosa római katolikus, 530 görög katolikus, 55 református, 41 görög keleti, 7 izraelita.

Polgármesterei

Időszak Polgármester Párt
1990–1994 Kádár Mihály független[4]
1994–1998 független[5]
1998–2002 Eszenyi Antal FKgP[6]
2002–2006 független[7]
2006–2010 független[8]
2010–2014 független[9]
2014–2019 független[10]
2019-től független[1]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
264
278
291
327
265
267
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 60%-a román, 37%-a magyar, 2%-a cigány, 1%-a német nemzetiségűnek vallotta magát.[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,2%-a magyarnak, 6,7% cigánynak, 1,3% németnek, 48,8% románnak, 0,4% ruszinnak mondta magát (3,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 11,3%, református 11,7%, görögkatolikus 58,3%, felekezeten kívüli 3,3% (12,5% nem válaszolt).[12]

Nevezetességei

  • Görögkatolikus temploma 1845 és 1852 között épült.[13]
  • A településtől nyugatra halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.

Híres szülöttei

Jegyzetek

  1. a b Bedő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. 263. o. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. Bedő települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Bedő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  6. Bedő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
  7. Bedő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
  8. Bedő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
  9. Bedő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 6.)
  10. Bedő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
  11. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora[halott link]
  12. Bedő Helységnévtár
  13. Bedő görögkatolikus parókia. Nyíregyházi Görögkatolikus Egyházmegye (Hozzáférés: 2021. július 3.)

Források

  • Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.