„Hitelintézet” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
a →A hitelintézet és szervezeti formái: bellinkek |
||
(10 közbenső módosítás, amit 6 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
1. sor: | 1. sor: | ||
[[Fájl:Kolozsvári Takarékpénztár és Hitelbank R.T..jpg|thumb|right|A Kolozsvári Takarékpénztár és Hitelbank R.T. betétkönyve, 1941]] |
[[Fájl:Kolozsvári Takarékpénztár és Hitelbank R.T..jpg|thumb|right|A Kolozsvári Takarékpénztár és Hitelbank R.T. betétkönyve, 1941]] |
||
⚫ | A '''hitelintézet''' szó egy gyűjtőfogalom, amely alá tartozik az olyan [[pénzügyi intézmény]], amelyik betétet gyűjt és egyéb pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végez. A hitelintézetek jogállását Magyarországon jelenleg a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény szabályozza. |
||
⚫ | A '''pénzintézet''' fogalma helyett Magyarországon a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény a '''hitelintézet''' kifejezést vezette be illetve minden jogszabályban a pénzintézet kifejezést '''hitelintézet'''re cserélte. A hatályos |
||
A CRR (Capital Requirements Regulation, 575/2013/EU rendelet) definíciójában pedig olyan vállalkozás, amely a nyilvánosságtól betéteket vagy más visszafizetendő pénzeszközöket vesz át, valamint saját számlára hiteleket nyújt. Kizárólag hitelintézet jogosult betét gyűjtésére, valamint saját tőkéjét meghaladó mértékben más visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól való elfogadására; pénzváltási tevékenység végzésére. |
|||
A nyilvános forrásgyűjtés céljából – betét elfogadásán kívül – kizárólag kötvényt és letéti jegyet bocsáthat ki. Tehát nemcsak a betétesek, hanem más pénzeszköz-tulajdonosok részére is biztonság, hogy csak olyan intézmények számára lehetőség a saját tőkét meghaladó mértékű pénzeszközgyűjtés, amelyek a Hpt. szerinti felügyelet alá tartoznak, rendszeres ellenőrzés alatt állnak, illetve olyan prudenciális szabályok vonatkoznak rájuk, amelyek jelentősen csökkentik a náluk elhelyezett pénzeszközök kockázatát.<ref>{{Cite book |last=Vértesy |first=László |title=Jog és pénzügyek a bankszektorban |origyear=2020 |publisher=Akadémiai Kiadó |isbn=978 963 454 480 7 |page=134-135}}</ref> |
|||
== A pénzintézet fogalma helyett == |
|||
⚫ | A '''pénzintézet''' fogalma helyett Magyarországon a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény a '''hitelintézet''' kifejezést vezette be illetve minden jogszabályban a pénzintézet kifejezést '''hitelintézet'''re cserélte. A hatályos Hpt. <ref>2013. évi CCXXXVII. törvény</ref> ezt a szóhasználatot folytatja. A '''hitelintézet''' [[pénzintézeti tevékenység]]et folytató [[jogi személy]]. Nem hivatalos szakmai, valamint a köznapi szóhasználatban a '''pénzintézet''' kifejezést továbbra is használják. |
||
== A pénzintézetek fajtái Magyarországon 1996-ig == |
== A pénzintézetek fajtái Magyarországon 1996-ig == |
||
8. sor: | 15. sor: | ||
* [[befektetési bank]] |
* [[befektetési bank]] |
||
* [[takarékpénztár]].<ref>Bíró Endre: Jogi szótár 385. old.</ref> |
* [[takarékpénztár]].<ref>Bíró Endre: Jogi szótár 385. old.</ref> |
||
== Fogalma == |
|||
⚫ | A '''hitelintézet''' |
||
== A hitelintézetek fajtái Magyarországon == |
== A hitelintézetek fajtái Magyarországon == |
||
* [[bank]], |
* [[bank]], |
||
* szakosított hitelintézet (A szakosított pénzintézet fogalmát a hitelintézetekről |
* szakosított hitelintézet (A szakosított pénzintézet fogalmát a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény szakosított hitelintézetre változtatta.) |
||
* szövetkezeti hitelintézet (takarék-, illetőleg hitelszövetkezet) lehet.<ref>{{cite web|url=http://www.bankracio.hu/fogalom/293-penzintezet|publisher=BankRáció.hu|title=Pénzintézet|accessdate=20110907}}</ref> |
* szövetkezeti hitelintézet (takarék-, illetőleg [[hitelszövetkezet]]) lehet.<ref>{{cite web|url=http://www.bankracio.hu/fogalom/293-penzintezet|publisher=BankRáció.hu|title=Pénzintézet|accessdate=20110907}}</ref> |
||
== A hitelintézet és szervezeti formái == |
== A hitelintézet és szervezeti formái == |
||
* Hitelintézet az a pénzügyi intézmény, amely a 3. §-ban meghatározott pénzügyi szolgáltatások közül legalább betétet gyűjt, vagy más visszafizetendő pénzeszközt fogad el a nyilvánosságtól - ide nem értve a jogszabályban meghatározott nyilvános kötvénykibocsátást -, valamint hitelt és pénzkölcsönt nyújt.<ref>2013. évi CCXXXVII. törvény 8. § (1)bek.</ref> |
* '''Hitelintézet''' az a pénzügyi intézmény, amely a 3. §-ban meghatározott pénzügyi szolgáltatások közül legalább betétet gyűjt, vagy más visszafizetendő pénzeszközt fogad el a nyilvánosságtól - ide nem értve a jogszabályban meghatározott nyilvános kötvénykibocsátást -, valamint hitelt és pénzkölcsönt nyújt.<ref>2013. évi CCXXXVII. törvény 8. § (1)bek.</ref> |
||
* Kizárólag hitelintézet jogosult |
* Kizárólag hitelintézet jogosult |
||
** a) betét gyűjtésére, valamint saját tőkéjét meghaladó mértékben - hitelintézet vagy állam által a visszafizetésre vállalt kezesség vagy garancia nélkül - más visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól való elfogadására, |
** a) betét gyűjtésére, valamint saját tőkéjét meghaladó mértékben - hitelintézet vagy állam által a visszafizetésre vállalt kezesség vagy garancia nélkül - más visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól való elfogadására, |
||
24. sor: | 28. sor: | ||
* A hitelintézet bank, szakosított hitelintézet vagy - részvénytársasági vagy szövetkezeti formában működő - szövetkezeti hitelintézet lehet. A szövetkezeti hitelintézet lehet bank, szakosított hitelintézet és takarék- vagy hitelszövetkezet.<ref>2013. évi CCXXXVII. törvény 8. § (3)bek.</ref> |
* A hitelintézet bank, szakosított hitelintézet vagy - részvénytársasági vagy szövetkezeti formában működő - szövetkezeti hitelintézet lehet. A szövetkezeti hitelintézet lehet bank, szakosított hitelintézet és takarék- vagy hitelszövetkezet.<ref>2013. évi CCXXXVII. törvény 8. § (3)bek.</ref> |
||
* A [[bank]] az a hitelintézet, amely a 3. § (1) bekezdés a), b) és d) pontjában meghatározott tevékenységet üzletszerűen végzi. Kizárólag bank kaphat engedélyt a 3. § (1) bekezdésében foglalt tevékenységek teljes körének végzésére.<ref>2013. évi CCXXXVII. törvény 8. § (4) bek.</ref> |
* A [[bank]] az a hitelintézet, amely a 3. § (1) bekezdés a), b) és d) pontjában meghatározott tevékenységet üzletszerűen végzi. Kizárólag bank kaphat engedélyt a 3. § (1) bekezdésében foglalt tevékenységek teljes körének végzésére.<ref>2013. évi CCXXXVII. törvény 8. § (4) bek.</ref> |
||
* A szakosított hitelintézet a rá vonatkozó külön törvényi szabályozásnak megfelelően jogosult tevékenységének végzésére, azzal, hogy nem kaphat engedélyt a 3. § (1) bekezdésében foglalt tevékenységek teljes körének végzésére.<ref>2013. évi CCXXXVII. törvény 8. § (5) bek.</ref> |
* A '''szakosított hitelintézet''' a rá vonatkozó külön törvényi szabályozásnak megfelelően jogosult tevékenységének végzésére, azzal, hogy nem kaphat engedélyt a 3. § (1) bekezdésében foglalt tevékenységek teljes körének végzésére.<ref>2013. évi CCXXXVII. törvény 8. § (5) bek.</ref> |
||
* A szövetkezeti formában működő szövetkezeti hitelintézet a 3. § (1) és (2) bekezdésében, valamint a 7. § (3) bekezdésében megjelölt tevékenységet, illetve kiegészítő tevékenységet végezhet.<ref>2013. évi CCXXXVII. törvény 8. § (6) bek.</ref> |
* A szövetkezeti formában működő '''szövetkezeti hitelintézet''' a 3. § (1) és (2) bekezdésében, valamint a 7. § (3) bekezdésében megjelölt tevékenységet, illetve kiegészítő tevékenységet végezhet.<ref>2013. évi CCXXXVII. törvény 8. § (6) bek.</ref> |
||
* |
* A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvényben<ref>rövidítése: Szhitv.</ref> meghatározott Integrációs Szervezethez csatlakozott hitelintézetekre vonatkozó további, e törvénytől eltérő, illetve az e törvényt kiegészítő szabályokat a Szhitv. állapítja meg.<ref>2013. évi CCXXXVII. törvény 8. § (7) bek.</ref> |
||
* |
* A '''hitelszövetkezet''' a (6) bekezdésben meghatározott tevékenységeket - a pénzváltás kivételével - csak saját tagjai körében végezheti.<ref>2013. évi CCXXXVII. törvény 8. § (8) bek.</ref> |
||
* |
* Harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe útján a 3. § (1) bekezdésében, illetve a 3. § (2) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott tevékenységet végezhet, ha ezek végzésére a székhelye szerinti illetékes felügyeleti hatóságtól engedéllyel rendelkezik.<ref>2013. évi CCXXXVII. törvény 8. § (9) bek.</ref> |
||
* |
* Hitelintézet nyilvános forrásgyűjtés céljából - betét elfogadásán kívül - kizárólag [[kötvény]]t és [[letéti jegy]]et bocsáthat ki.<ref>2013. évi CCXXXVII. törvény 8. § (10) bek.</ref> |
||
== Források == |
== Források == |
||
* a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény |
* a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény |
||
* [http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1300237.TV a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény] |
* [http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1300237.TV a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény] (rövidítve: Hpt.) |
||
* [https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A32013R0575 Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete ( 2013. június 26. ) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról EGT-vonatkozású szöveg] |
|||
== Jegyzetek == |
== Jegyzetek == |
A lap jelenlegi, 2023. február 6., 23:20-kori változata
A hitelintézet szó egy gyűjtőfogalom, amely alá tartozik az olyan pénzügyi intézmény, amelyik betétet gyűjt és egyéb pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végez. A hitelintézetek jogállását Magyarországon jelenleg a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény szabályozza.
A CRR (Capital Requirements Regulation, 575/2013/EU rendelet) definíciójában pedig olyan vállalkozás, amely a nyilvánosságtól betéteket vagy más visszafizetendő pénzeszközöket vesz át, valamint saját számlára hiteleket nyújt. Kizárólag hitelintézet jogosult betét gyűjtésére, valamint saját tőkéjét meghaladó mértékben más visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól való elfogadására; pénzváltási tevékenység végzésére.
A nyilvános forrásgyűjtés céljából – betét elfogadásán kívül – kizárólag kötvényt és letéti jegyet bocsáthat ki. Tehát nemcsak a betétesek, hanem más pénzeszköz-tulajdonosok részére is biztonság, hogy csak olyan intézmények számára lehetőség a saját tőkét meghaladó mértékű pénzeszközgyűjtés, amelyek a Hpt. szerinti felügyelet alá tartoznak, rendszeres ellenőrzés alatt állnak, illetve olyan prudenciális szabályok vonatkoznak rájuk, amelyek jelentősen csökkentik a náluk elhelyezett pénzeszközök kockázatát.[1]
A pénzintézet fogalma helyett
[szerkesztés]A pénzintézet fogalma helyett Magyarországon a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény a hitelintézet kifejezést vezette be illetve minden jogszabályban a pénzintézet kifejezést hitelintézetre cserélte. A hatályos Hpt. [2] ezt a szóhasználatot folytatja. A hitelintézet pénzintézeti tevékenységet folytató jogi személy. Nem hivatalos szakmai, valamint a köznapi szóhasználatban a pénzintézet kifejezést továbbra is használják.
A pénzintézetek fajtái Magyarországon 1996-ig
[szerkesztés]- kereskedelmi bank
- szakosított pénzintézet (Egyes pénzintézeti tevékenységek illetve pénzintézeti tevékenységek meghatározott körének végzésére felhatalmazott pénzintézet volt)
- befektetési bank
- takarékpénztár.[3]
A hitelintézetek fajtái Magyarországon
[szerkesztés]- bank,
- szakosított hitelintézet (A szakosított pénzintézet fogalmát a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény szakosított hitelintézetre változtatta.)
- szövetkezeti hitelintézet (takarék-, illetőleg hitelszövetkezet) lehet.[4]
A hitelintézet és szervezeti formái
[szerkesztés]- Hitelintézet az a pénzügyi intézmény, amely a 3. §-ban meghatározott pénzügyi szolgáltatások közül legalább betétet gyűjt, vagy más visszafizetendő pénzeszközt fogad el a nyilvánosságtól - ide nem értve a jogszabályban meghatározott nyilvános kötvénykibocsátást -, valamint hitelt és pénzkölcsönt nyújt.[5]
- Kizárólag hitelintézet jogosult
- a) betét gyűjtésére, valamint saját tőkéjét meghaladó mértékben - hitelintézet vagy állam által a visszafizetésre vállalt kezesség vagy garancia nélkül - más visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól való elfogadására,
- b) pénzváltási tevékenység végzésére.[6]
- A hitelintézet bank, szakosított hitelintézet vagy - részvénytársasági vagy szövetkezeti formában működő - szövetkezeti hitelintézet lehet. A szövetkezeti hitelintézet lehet bank, szakosított hitelintézet és takarék- vagy hitelszövetkezet.[7]
- A bank az a hitelintézet, amely a 3. § (1) bekezdés a), b) és d) pontjában meghatározott tevékenységet üzletszerűen végzi. Kizárólag bank kaphat engedélyt a 3. § (1) bekezdésében foglalt tevékenységek teljes körének végzésére.[8]
- A szakosított hitelintézet a rá vonatkozó külön törvényi szabályozásnak megfelelően jogosult tevékenységének végzésére, azzal, hogy nem kaphat engedélyt a 3. § (1) bekezdésében foglalt tevékenységek teljes körének végzésére.[9]
- A szövetkezeti formában működő szövetkezeti hitelintézet a 3. § (1) és (2) bekezdésében, valamint a 7. § (3) bekezdésében megjelölt tevékenységet, illetve kiegészítő tevékenységet végezhet.[10]
- A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvényben[11] meghatározott Integrációs Szervezethez csatlakozott hitelintézetekre vonatkozó további, e törvénytől eltérő, illetve az e törvényt kiegészítő szabályokat a Szhitv. állapítja meg.[12]
- A hitelszövetkezet a (6) bekezdésben meghatározott tevékenységeket - a pénzváltás kivételével - csak saját tagjai körében végezheti.[13]
- Harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe útján a 3. § (1) bekezdésében, illetve a 3. § (2) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott tevékenységet végezhet, ha ezek végzésére a székhelye szerinti illetékes felügyeleti hatóságtól engedéllyel rendelkezik.[14]
- Hitelintézet nyilvános forrásgyűjtés céljából - betét elfogadásán kívül - kizárólag kötvényt és letéti jegyet bocsáthat ki.[15]
Források
[szerkesztés]- a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény
- a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (rövidítve: Hpt.)
- Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete ( 2013. június 26. ) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról EGT-vonatkozású szöveg
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Vértesy, László. Jog és pénzügyek a bankszektorban. Akadémiai Kiadó, 134-135. o. [2020]. ISBN 978 963 454 480 7
- ↑ 2013. évi CCXXXVII. törvény
- ↑ Bíró Endre: Jogi szótár 385. old.
- ↑ Pénzintézet. BankRáció.hu. (Hozzáférés: 2011. szeptember 7.)
- ↑ 2013. évi CCXXXVII. törvény 8. § (1)bek.
- ↑ 2013. évi CCXXXVII. törvény 8. § (2)bek.
- ↑ 2013. évi CCXXXVII. törvény 8. § (3)bek.
- ↑ 2013. évi CCXXXVII. törvény 8. § (4) bek.
- ↑ 2013. évi CCXXXVII. törvény 8. § (5) bek.
- ↑ 2013. évi CCXXXVII. törvény 8. § (6) bek.
- ↑ rövidítése: Szhitv.
- ↑ 2013. évi CCXXXVII. törvény 8. § (7) bek.
- ↑ 2013. évi CCXXXVII. törvény 8. § (8) bek.
- ↑ 2013. évi CCXXXVII. törvény 8. § (9) bek.
- ↑ 2013. évi CCXXXVII. törvény 8. § (10) bek.