„Igenév” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat]

[ellenőrzött változat]

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

Sorban

A lap jelenlegi, 2023. február 25., 16:13-kori változata

Az igenév igéből képezhető átmeneti szófaj, amely az ige sajátosságait más szófajok tulajdonságaival ötvözi. A vonzatait, bővítményeit gyakran örökli az eredeti igétől, viszont a mondatban, amelybe kerül, a névadó másik szófaj tulajdonságait mutathatja. Személye, száma többnyire nincs (hacsak a másik szófaj ezt meg nem követeli), de lehet ideje, ill. aspektusa (egyidejű, előidejű, utóidejű), valamint igeneme (cselekvő vagy szenvedő). Alkalmas mondatrövidítő szerkezetek létrehozására.

A magyarban négy fajtáját ismerjük:

főnévi igenév (énekelni) – vö. infinitivus
melléknévi igenév (éneklő, [el]énekelt, [el]énekelendő) – vö. participium
határozói igenév ([el]énekelve, [el]énekelvén) – vö. gerundium
igei igenév (anyám énekelte dal)

Elvétve további olyan, igéből képzett főnevek is előfordulnak, amelyek gyakran az igenevekhez hasonló funkciót töltenek be (többek közt ‑tán/‑tén, ‑at/‑et és ‑t képzővel). Ezek igenévi besorolása nem lehetséges olyankor, ha nem őrzik meg eredeti igei vonzataikat (tárgy és/vagy határozó), hanem az igei tárgy birtokos jelző formájában kapcsolódik hozzájuk (vö. dalt énekelni, dalt éneklő, dalt énekelve, viszont a dal[nak a] hallatán), illetve ha -ás/-és képzős főnevekkel helyettesíthetők.

Némelyek magukban is megállnak, ragozhatatlanok és határozói jelentésűek (hazafelé menet, visszafelé jövet),
mások kötelezően a tárgyra vonatkozó birtokos személyjelet viselnek, és jellemzően egyféle rag kapcsolódik hozzájuk (valami láttán, hallatán, olvastán, illetve feladata végeztével),
megint mások pedig az alanyra vonatkozó birtokos személyjelet viselik, és opcionálisan vagy akár kötelezően ragokat hordoznak (jártamban-keltemben, ott jártunkkor, röptében kapja el a legyet, valaki főztje, valaki léptei, valaki tudtával vagy tudtán kívül).

Ez a nyelvészeti tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

Nyelvészetportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
+{{nincs forrás}}
-Az '''igenév''' igéből képezhető átmeneti [[szófaj]], amely az [[ige]] sajátosságait más szófajok tulajdonságaival ötvözi. A [[vonzat]]ait, [[bővítmény]]eit gyakran örökli az eredeti igétől, viszont a mondatban, amelybe kerül, a névadó másik szófaj tulajdonságait mutathatja. [[Személy (nyelvtan)|Személye]], [[Szám (nyelvtan)|száma]] többnyire nincs (hacsak a másik szófaj ezt meg nem követeli), de lehet [[igeidő|ideje]], ill. [[aspektus]]a (egyidejű, előidejű, utóidejű), valamint [[igenem]]e (cselekvő vagy szenvedő). Alkalmas [[mondatrövidítő szerkezet]]ek létrehozására.
+Az '''igenév''' igéből képezhető átmeneti [[szófaj]], amely az [[Ige (nyelvészet)|ige]] sajátosságait más szófajok tulajdonságaival ötvözi. A [[vonzat]]ait, [[bővítmény]]eit gyakran örökli az eredeti igétől, viszont a mondatban, amelybe kerül, a névadó másik szófaj tulajdonságait mutathatja. [[Személy (nyelvtan)|Személye]], [[Szám (nyelvtan)|száma]] többnyire nincs (hacsak a másik szófaj ezt meg nem követeli), de lehet [[igeidő|ideje]], ill. [[aspektus]]a (egyidejű, előidejű, utóidejű), valamint [[igenem]]e (cselekvő vagy szenvedő). Alkalmas [[mondatrövidítő szerkezet]]ek létrehozására.
 A [[magyar nyelv|magyarban]] négy fajtáját ismerjük:
-*[[főnévi igenév]] ''(énekelni, éneklés)'' – vö. infinitivus
+*[[főnévi igenév]] ''(énekelni)'' – vö. infinitivus
 *[[melléknévi igenév]] ''(éneklő, [el]énekelt, [el]énekelendő)'' – vö. participium
 *[[határozói igenév]] ''([el]énekelve, [el]énekelvén)'' – vö. gerundium
 *[[igei igenév]] (anyám ''énekelte'' dal)
+Elvétve további olyan, igéből képzett főnevek is előfordulnak, amelyek gyakran az igenevekhez hasonló funkciót töltenek be (többek közt ''‑tán/‑tén,'' ''‑at/‑et'' és ''‑t'' képzővel). Ezek igenévi besorolása nem lehetséges olyankor, ha nem őrzik meg eredeti igei vonzataikat (tárgy és/vagy határozó), hanem az igei tárgy birtokos jelző formájában kapcsolódik hozzájuk (vö. ''dalt énekelni, dalt éneklő, dalt énekelve,'' viszont ''a dal[nak a] hallatán''), illetve ha ''-ás/-és'' képzős főnevekkel helyettesíthetők.
-Elvétve egyes további, rögzült igenévi alakok is előfordulnak ''‑tán/‑tén,'' ''‑at/‑et'' és ''‑t'' képzővel:
-*Némelyek magukban is megállnak, és ragozhatatlanok (hazafelé ''men'''et''','' visszafelé ''jöv'''et'''''),
+*Némelyek magukban is megállnak, ragozhatatlanok és határozói jelentésűek (hazafelé ''men'''et''','' visszafelé ''jöv'''et'''''),<!-- határozói vonzata van, nem kell azt mondani, hogy "a hazafelé való menet", tehát ez speciel lehetne igenév -->
-*mások kötelezően a tárgyra vonatkozó birtokos személyjelet viselnek, és szintén ragozhatatlanok (valami ''lát'''tán''', halla'''tán''', olvas'''tán'''''),
+*mások kötelezően a tárgyra vonatkozó birtokos személyjelet viselnek, és jellemzően egyféle rag kapcsolódik hozzájuk (valami ''lát'''tán''', halla'''tán''', olvas'''tán''''', illetve ''feladata végez'''t'''ével''),
-*megint mások az alanyra vonatkozó birtokos személyjelet viselik, és opcionálisan vagy akár kötelezően ragokat hordoznak (''jár'''t'''amban-kel'''t'''emben,'' ott ''jár'''t'''unkkor,'' ''röp'''t'''ében'' kapja el a legyet, valaki ''főz'''t'''je,'' valaki ''lép'''t'''ei,'' valaki ''tud'''t'''ával'' vagy ''tud'''t'''án'' kívül),
+*megint mások pedig az alanyra vonatkozó birtokos személyjelet viselik, és opcionálisan vagy akár kötelezően ragokat hordoznak (''jár'''t'''amban-kel'''t'''emben,'' ott ''jár'''t'''unkkor,'' ''röp'''t'''ében'' kapja el a legyet, valaki ''főz'''t'''je,'' valaki ''lép'''t'''ei,'' valaki ''tud'''t'''ával'' vagy ''tud'''t'''án'' kívül).
-*míg máskor a tárgyra utaló birtokos személyjel található a szó végén, s ezt szintén rag követi (feladata ''végez'''t'''ével'').
 <!-- Ne törölj a példák közül, mert igen kevés van belőlük összesen.-->
 {{csonk-nyelv}}
+{{Nemzetközi katalógusok}}
+{{Portál|Nyelvészet}}
 {{DEFAULTSORT:Igenev}}
 [[Kategória:Szófajok]]