Ugrás a tartalomhoz

„Igenév” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
 
(30 közbenső módosítás, amit 22 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
{{nincs forrás}}
Az '''igenév''' igéből képezhető átmeneti [[szófaj]], amely az [[ige]] sajátosságait más szófajok tulajdonságaival ötvözi. A [[vonzat]]ait, [[bővítmény]]eit gyakran örökli az eredeti igétől, viszont a mondatban, amelybe kerül, a névadó másik szófaj tulajdonságait mutathatja. [[Személy (nyelvtan)|Személye]], [[Szám (nyelvtan)|száma]] többnyire nincs (hacsak a másik szófaj ezt meg nem követeli), de lehet [[igeidő|ideje]], ill. [[aspektus]]a (egyidejű, előidejű, utóidejű), valamint [[igenem]]e (cselekvő vagy szenvedő). Alkalmas [[mondatrövidítő szerkezet]]ek létrehozására.
Az '''igenév''' igéből képezhető átmeneti [[szófaj]], amely az [[Ige (nyelvészet)|ige]] sajátosságait más szófajok tulajdonságaival ötvözi. A [[vonzat]]ait, [[bővítmény]]eit gyakran örökli az eredeti igétől, viszont a mondatban, amelybe kerül, a névadó másik szófaj tulajdonságait mutathatja. [[Személy (nyelvtan)|Személye]], [[Szám (nyelvtan)|száma]] többnyire nincs (hacsak a másik szófaj ezt meg nem követeli), de lehet [[igeidő|ideje]], ill. [[aspektus]]a (egyidejű, előidejű, utóidejű), valamint [[igenem]]e (cselekvő vagy szenvedő). Alkalmas [[mondatrövidítő szerkezet]]ek létrehozására.


A [[magyar nyelv|magyarban]] négy fajtáját ismerjük:
A [[magyar nyelv|magyarban]] négy fajtáját ismerjük:
*[[főnévi igenév]] ''(énekelni, éneklés)'' – vö. infinitivus
*[[főnévi igenév]] ''(énekelni)'' – vö. infinitivus
*[[melléknévi igenév]] ''(éneklő, [el]énekelt, [el]énekelendő)'' – vö. participium
*[[melléknévi igenév]] ''(éneklő, [el]énekelt, [el]énekelendő)'' – vö. participium
*[[határozói igenév]] ''([el]énekelve, [el]énekelvén)'' – vö. gerundium
*[[határozói igenév]] ''([el]énekelve, [el]énekelvén)'' – vö. gerundium
*[[igei igenév]] (anyám ''énekelte'' dal)
*[[igei igenév]] (anyám ''énekelte'' dal)


Elvétve további olyan, igéből képzett főnevek is előfordulnak, amelyek gyakran az igenevekhez hasonló funkciót töltenek be (többek közt ''‑tán/‑tén,'' ''‑at/‑et'' és ''‑t'' képzővel). Ezek igenévi besorolása nem lehetséges olyankor, ha nem őrzik meg eredeti igei vonzataikat (tárgy és/vagy határozó), hanem az igei tárgy birtokos jelző formájában kapcsolódik hozzájuk (vö. ''dalt énekelni, dalt éneklő, dalt énekelve,'' viszont ''a dal[nak a] hallatán''), illetve ha ''-ás/-és'' képzős főnevekkel helyettesíthetők.
Elvétve egyes további, rögzült igenévi alakok is előfordulnak ''‑tán/‑tén,'' ''‑at/‑et'' és ''‑t'' képzővel:
*Némelyek magukban is megállnak, és ragozhatatlanok (hazafelé ''men'''et''','' visszafelé ''jöv'''et'''''),
*Némelyek magukban is megállnak, ragozhatatlanok és határozói jelentésűek (hazafelé ''men'''et''','' visszafelé ''jöv'''et'''''),<!-- határozói vonzata van, nem kell azt mondani, hogy "a hazafelé való menet", tehát ez speciel lehetne igenév -->
*mások kötelezően a tárgyra vonatkozó birtokos személyjelet viselnek, és szintén ragozhatatlanok (valami ''lát'''tán''', halla'''tán''', olvas'''tán'''''),
*mások kötelezően a tárgyra vonatkozó birtokos személyjelet viselnek, és jellemzően egyféle rag kapcsolódik hozzájuk (valami ''lát'''tán''', halla'''tán''', olvas'''tán''''', illetve ''feladata végez'''t'''ével''),
*megint mások az alanyra vonatkozó birtokos személyjelet viselik, és opcionálisan vagy akár kötelezően ragokat hordoznak (''jár'''t'''amban-kel'''t'''emben,'' ott ''jár'''t'''unkkor,'' ''röp'''t'''ében'' kapja el a legyet, valaki ''főz'''t'''je,'' valaki ''lép'''t'''ei,'' valaki ''tud'''t'''ával'' vagy ''tud'''t'''án'' kívül),
*megint mások pedig az alanyra vonatkozó birtokos személyjelet viselik, és opcionálisan vagy akár kötelezően ragokat hordoznak (''jár'''t'''amban-kel'''t'''emben,'' ott ''jár'''t'''unkkor,'' ''röp'''t'''ében'' kapja el a legyet, valaki ''főz'''t'''je,'' valaki ''lép'''t'''ei,'' valaki ''tud'''t'''ával'' vagy ''tud'''t'''án'' kívül).
*míg máskor a tárgyra utaló birtokos személyjel található a szó végén, s ezt szintén rag követi (feladata ''végez'''t'''ével'').
<!-- Ne törölj a példák közül, mert igen kevés van belőlük összesen.-->
<!-- Ne törölj a példák közül, mert igen kevés van belőlük összesen.-->
{{csonk-nyelv}}
{{csonk-nyelv}}
{{Nemzetközi katalógusok}}

{{Portál|Nyelvészet}}
{{DEFAULTSORT:Igenev}}
{{DEFAULTSORT:Igenev}}
[[Kategória:Szófajok]]
[[Kategória:Szófajok]]

A lap jelenlegi, 2023. február 25., 16:13-kori változata

Az igenév igéből képezhető átmeneti szófaj, amely az ige sajátosságait más szófajok tulajdonságaival ötvözi. A vonzatait, bővítményeit gyakran örökli az eredeti igétől, viszont a mondatban, amelybe kerül, a névadó másik szófaj tulajdonságait mutathatja. Személye, száma többnyire nincs (hacsak a másik szófaj ezt meg nem követeli), de lehet ideje, ill. aspektusa (egyidejű, előidejű, utóidejű), valamint igeneme (cselekvő vagy szenvedő). Alkalmas mondatrövidítő szerkezetek létrehozására.

A magyarban négy fajtáját ismerjük:

Elvétve további olyan, igéből képzett főnevek is előfordulnak, amelyek gyakran az igenevekhez hasonló funkciót töltenek be (többek közt ‑tán/‑tén, ‑at/‑et és ‑t képzővel). Ezek igenévi besorolása nem lehetséges olyankor, ha nem őrzik meg eredeti igei vonzataikat (tárgy és/vagy határozó), hanem az igei tárgy birtokos jelző formájában kapcsolódik hozzájuk (vö. dalt énekelni, dalt éneklő, dalt énekelve, viszont a dal[nak a] hallatán), illetve ha -ás/-és képzős főnevekkel helyettesíthetők.

  • Némelyek magukban is megállnak, ragozhatatlanok és határozói jelentésűek (hazafelé menet, visszafelé jövet),
  • mások kötelezően a tárgyra vonatkozó birtokos személyjelet viselnek, és jellemzően egyféle rag kapcsolódik hozzájuk (valami láttán, hallatán, olvastán, illetve feladata végeztével),
  • megint mások pedig az alanyra vonatkozó birtokos személyjelet viselik, és opcionálisan vagy akár kötelezően ragokat hordoznak (jártamban-keltemben, ott jártunkkor, röptében kapja el a legyet, valaki főztje, valaki léptei, valaki tudtával vagy tudtán kívül).