„Igenév” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
(30 közbenső módosítás, amit 22 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{nincs forrás}} |
|||
Az '''igenév''' igéből képezhető átmeneti [[szófaj]], amely az [[ige]] sajátosságait más szófajok tulajdonságaival ötvözi. A [[vonzat]]ait, [[bővítmény]]eit gyakran örökli az eredeti igétől, viszont a mondatban, amelybe kerül, a névadó másik szófaj tulajdonságait mutathatja. [[Személy (nyelvtan)|Személye]], [[Szám (nyelvtan)|száma]] többnyire nincs (hacsak a másik szófaj ezt meg nem követeli), de lehet [[igeidő|ideje]], ill. [[aspektus]]a (egyidejű, előidejű, utóidejű), valamint [[igenem]]e (cselekvő vagy szenvedő). Alkalmas [[mondatrövidítő szerkezet]]ek létrehozására. |
Az '''igenév''' igéből képezhető átmeneti [[szófaj]], amely az [[Ige (nyelvészet)|ige]] sajátosságait más szófajok tulajdonságaival ötvözi. A [[vonzat]]ait, [[bővítmény]]eit gyakran örökli az eredeti igétől, viszont a mondatban, amelybe kerül, a névadó másik szófaj tulajdonságait mutathatja. [[Személy (nyelvtan)|Személye]], [[Szám (nyelvtan)|száma]] többnyire nincs (hacsak a másik szófaj ezt meg nem követeli), de lehet [[igeidő|ideje]], ill. [[aspektus]]a (egyidejű, előidejű, utóidejű), valamint [[igenem]]e (cselekvő vagy szenvedő). Alkalmas [[mondatrövidítő szerkezet]]ek létrehozására. |
||
A [[magyar nyelv|magyarban]] négy fajtáját ismerjük: |
A [[magyar nyelv|magyarban]] négy fajtáját ismerjük: |
||
*[[főnévi igenév]] ''(énekelni |
*[[főnévi igenév]] ''(énekelni)'' – vö. infinitivus |
||
*[[melléknévi igenév]] ''(éneklő, [el]énekelt, [el]énekelendő)'' – vö. participium |
*[[melléknévi igenév]] ''(éneklő, [el]énekelt, [el]énekelendő)'' – vö. participium |
||
*[[határozói igenév]] ''([el]énekelve, [el]énekelvén)'' – vö. gerundium |
*[[határozói igenév]] ''([el]énekelve, [el]énekelvén)'' – vö. gerundium |
||
*[[igei igenév]] (anyám ''énekelte'' dal) |
*[[igei igenév]] (anyám ''énekelte'' dal) |
||
Elvétve további olyan, igéből képzett főnevek is előfordulnak, amelyek gyakran az igenevekhez hasonló funkciót töltenek be (többek közt ''‑tán/‑tén,'' ''‑at/‑et'' és ''‑t'' képzővel). Ezek igenévi besorolása nem lehetséges olyankor, ha nem őrzik meg eredeti igei vonzataikat (tárgy és/vagy határozó), hanem az igei tárgy birtokos jelző formájában kapcsolódik hozzájuk (vö. ''dalt énekelni, dalt éneklő, dalt énekelve,'' viszont ''a dal[nak a] hallatán''), illetve ha ''-ás/-és'' képzős főnevekkel helyettesíthetők. |
|||
Elvétve egyes további, rögzült igenévi alakok is előfordulnak ''‑tán/‑tén,'' ''‑at/‑et'' és ''‑t'' képzővel: |
|||
*Némelyek magukban is megállnak, és |
*Némelyek magukban is megállnak, ragozhatatlanok és határozói jelentésűek (hazafelé ''men'''et''','' visszafelé ''jöv'''et'''''),<!-- határozói vonzata van, nem kell azt mondani, hogy "a hazafelé való menet", tehát ez speciel lehetne igenév --> |
||
*mások kötelezően a tárgyra vonatkozó birtokos személyjelet viselnek, és |
*mások kötelezően a tárgyra vonatkozó birtokos személyjelet viselnek, és jellemzően egyféle rag kapcsolódik hozzájuk (valami ''lát'''tán''', halla'''tán''', olvas'''tán''''', illetve ''feladata végez'''t'''ével''), |
||
*megint mások az alanyra vonatkozó birtokos személyjelet viselik, és opcionálisan vagy akár kötelezően ragokat hordoznak (''jár'''t'''amban-kel'''t'''emben,'' ott ''jár'''t'''unkkor,'' ''röp'''t'''ében'' kapja el a legyet, valaki ''főz'''t'''je,'' valaki ''lép'''t'''ei,'' valaki ''tud'''t'''ával'' vagy ''tud'''t'''án'' kívül) |
*megint mások pedig az alanyra vonatkozó birtokos személyjelet viselik, és opcionálisan vagy akár kötelezően ragokat hordoznak (''jár'''t'''amban-kel'''t'''emben,'' ott ''jár'''t'''unkkor,'' ''röp'''t'''ében'' kapja el a legyet, valaki ''főz'''t'''je,'' valaki ''lép'''t'''ei,'' valaki ''tud'''t'''ával'' vagy ''tud'''t'''án'' kívül). |
||
*míg máskor a tárgyra utaló birtokos személyjel található a szó végén, s ezt szintén rag követi (feladata ''végez'''t'''ével''). |
|||
<!-- Ne törölj a példák közül, mert igen kevés van belőlük összesen.--> |
<!-- Ne törölj a példák közül, mert igen kevés van belőlük összesen.--> |
||
{{csonk-nyelv}} |
{{csonk-nyelv}} |
||
{{Nemzetközi katalógusok}} |
|||
{{Portál|Nyelvészet}} |
|||
{{DEFAULTSORT:Igenev}} |
{{DEFAULTSORT:Igenev}} |
||
[[Kategória:Szófajok]] |
[[Kategória:Szófajok]] |
A lap jelenlegi, 2023. február 25., 16:13-kori változata
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Az igenév igéből képezhető átmeneti szófaj, amely az ige sajátosságait más szófajok tulajdonságaival ötvözi. A vonzatait, bővítményeit gyakran örökli az eredeti igétől, viszont a mondatban, amelybe kerül, a névadó másik szófaj tulajdonságait mutathatja. Személye, száma többnyire nincs (hacsak a másik szófaj ezt meg nem követeli), de lehet ideje, ill. aspektusa (egyidejű, előidejű, utóidejű), valamint igeneme (cselekvő vagy szenvedő). Alkalmas mondatrövidítő szerkezetek létrehozására.
A magyarban négy fajtáját ismerjük:
- főnévi igenév (énekelni) – vö. infinitivus
- melléknévi igenév (éneklő, [el]énekelt, [el]énekelendő) – vö. participium
- határozói igenév ([el]énekelve, [el]énekelvén) – vö. gerundium
- igei igenév (anyám énekelte dal)
Elvétve további olyan, igéből képzett főnevek is előfordulnak, amelyek gyakran az igenevekhez hasonló funkciót töltenek be (többek közt ‑tán/‑tén, ‑at/‑et és ‑t képzővel). Ezek igenévi besorolása nem lehetséges olyankor, ha nem őrzik meg eredeti igei vonzataikat (tárgy és/vagy határozó), hanem az igei tárgy birtokos jelző formájában kapcsolódik hozzájuk (vö. dalt énekelni, dalt éneklő, dalt énekelve, viszont a dal[nak a] hallatán), illetve ha -ás/-és képzős főnevekkel helyettesíthetők.
- Némelyek magukban is megállnak, ragozhatatlanok és határozói jelentésűek (hazafelé menet, visszafelé jövet),
- mások kötelezően a tárgyra vonatkozó birtokos személyjelet viselnek, és jellemzően egyféle rag kapcsolódik hozzájuk (valami láttán, hallatán, olvastán, illetve feladata végeztével),
- megint mások pedig az alanyra vonatkozó birtokos személyjelet viselik, és opcionálisan vagy akár kötelezően ragokat hordoznak (jártamban-keltemben, ott jártunkkor, röptében kapja el a legyet, valaki főztje, valaki léptei, valaki tudtával vagy tudtán kívül).