Ugrás a tartalomhoz

„Mezőkövesdi repülőtér” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
aNincs szerkesztési összefoglaló
BluaBot (vitalap | szerkesztései)
botok
6 268 szerkesztés
a Bottal végzett egyértelműsítés
 
(27 közbenső módosítás, amit 18 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
{{Nincs forrás}}

{{Repülőtér infobox
{{Repülőtér infobox
|név=Mezőkövesdi repülőtér
|név=Mezőkövesdi repülőtér
|sajátnév=Klementina
|saját név=Klementina
|saját név 2=
|sajátnév2=
|kép=
|kép=Mezőkövesdi Repülőtér.jpg
|IATA=
|IATA=
|ICAO=
|ICAO=
|megnyitás_éve=1950-es évek eleje
|megnyitás_éve=[[1950-es évek]] eleje
|üzemeltető=Klementina Aero Klub
|üzemeltető=Klementina Aero Klub
|ország = {{Magyarország}}
|ország = {{Magyarország}}
12. sor: 14. sor:
|honlap_cím=http://www.bukkair.hu/
|honlap_cím=http://www.bukkair.hu/
|honlap_név=KLEMENTINA AEROKLUB
|honlap_név=KLEMENTINA AEROKLUB
|sz_fok= 47|sz_perc= 49|sz_mp= 00|sz_éd= É|h_fok= 20|h_perc= 38|h_mp= 06|h_kny=K
|szélességi fok= 47|szélességi ívperc= 49|szélességi ívmásodperc= 00|szélesség= É|hosszúsági fok= 20|hosszúsági ívperc= 38|hosszúsági ívmásodperc= 06|hosszúság=K
|utasforgalom=
|utasforgalom=
|teherforgalom=
|teherforgalom=
|gépmozgás=
|gépmozgás=
|kifutó_szög1=05/23
|kifutó szög 1=05/23
|kifutó_hossz1=3500
|kifutó hossz 1=3500
|kifutó_burkolat1=beton
|kifutó burkolat 1=beton
|kifutó szög 2=
|kifutó_szög2=
|kifutó_hossz2=1000
|kifutó hossz 2=1000
|kifutó_burkolat2=fű
|kifutó burkolat 2=fű
|kifutó szög 3=
|kifutó_szög3=
|kifutó hossz 3=
|kifutó_hossz3=
|kifutó burkolat 3=
|kifutó_burkolat3=
| pozíciós térkép = Magyarország
| szöveg pozíciója = balra
}}
}}


A '''Mezőkövesdi repülőtér''' (más néven Klementina) [[Mezőkövesd]] és [[Mezőkeresztes]] közigazgatási határán fekvő egykori szovjet katonai repülőtér. Noha mind az [[M3 (autópálya)|M3]]-as autópálya, mind a [[Budapest]]–[[Nyíregyháza]] vasútvonal közel van, esélyt a fejlesztésre a közelben fekvő [[Debreceni nemzetközi repülőtér]] konkurenciája miatt csak a legutóbbi időkben kaphatott.
A '''Mezőkövesdi repülőtér''' (más néven Klementina) [[Mezőkövesd]] és [[Mezőkeresztes]] közigazgatási határán fekvő egykori katonai repülőtér. Noha mind az [[M3-as autópálya (Magyarország)|M3]]-as autópálya, mind a [[Budapest]]–[[Miskolc]]-vasútvonal közel van, esélyt a fejlesztésre a közelben fekvő [[Debreceni nemzetközi repülőtér]] konkurenciája miatt csak a legutóbbi időkben kapott.


==További adatok==
== További adatok ==
* Területe: 657 hektár
* Területe: 657 [[hektár]]
* A guruló 21 méter széles, tehát alkalmas 1A, illetve 1B kategóriának megfelelő [[futópálya]] kialakítására.
* A guruló 21 méter széles, tehát alkalmas 1A, illetve 1B kategóriának megfelelő [[Futópálya (repülés)|futópálya]] kialakítására.
* A főpálya betonlapjai egymástól elmozdultak, ezért repülőgépek fel- és leszállására alkalmatlan (2008).
* A főpálya betonlapjai egymástól elmozdultak, ezért repülőgépek fel- és leszállására alkalmatlan (2008).
* Eredetileg rendelkezett vasúti bekötéssel is, de a síneket a térségben tevékenykedő fémtolvajok nagyrészt felszedték.
* Mivel eleve katonai céllal létesült, a környék közforgalmú útjairól való jó megközelíthetősége (valószínűleg) sosem volt igazán lényeges szempont a működésével kapcsolatban. A [[3-as főút (Magyarország)|3-as főút]] felől egy rossz állapotú betonozott úton, a [[3303-as mellékút (Magyarország)|3303-as út]] és a 33 111-es számú mellékút keresztezése felől pedig ugyancsak egy szilárd burkolatú, alsóbbrendű mellékúton érhető el.


==Története==
==Története==
⚫
A repülőtér a ''Klementina'' nevű nagybirtok egykori területén, az [[1950-es évek]] elején épült, katonai céllal. A repülőtéren 3500 méter hosszú és 80 méter szélességű futópályát alakítottak ki a hozzá tartozó gurulókkal, tankoló és nyűgöző helyekkel.


⚫
A bázis a [[Varsói Szerződés]] ellátó és tartalék repülőtereként üzemelt az [[1980-as évek]] közepéig. Szigorúan titkos katonai bázisként szerepelt, amire azért volt szükség, mert a korabeli elgondolások szerint háborús konfliktus esetén ide települtek volna a szovjet távolsági atombombázók. A légtér évente kétszer vált forgalmassá, amikor a szovjet csapatoknál eljött a váltás ideje, és a [[Tu–154]]-es személyszállító gépekkel a [[Szovjetunió]]ból utánpótlás érkezett. Szívesen szálltak le itt azok a hivatalos kiküldetésből hazaérkező magyar katonatisztek is, akik a [[Ferihegyi repülőtér|ferihegyi]] vámvizsgálatot szerették volna elkerülni a vámtisztviselők híján "tax free" módon üzemelő Klementinán.
⚫
A repülőtér a ''Klementina'' nevű nagybirtok egykori területén, az [[1950-es évek]] elején épült, katonai céllal. A repülőtéren 3500 m hosszú és 80 m szélességű futópályát alakítottak ki a hozzá tartozó gurulókkal, tankoló és nyűgöző helyekkel.

⚫
A bázis a [[Varsói Szerződés]] ellátó és tartalék repülőtereként üzemelt a [[1980-as évek]] közepéig. Szigorúan titkos katonai bázisként szerepelt, amire azért volt szükség, mert a korabeli elgondolások szerint háborús konfliktus esetén ide települtek volna a szovjet távolsági atombombázók. A légtér évente kétszer vált forgalmassá, amikor a szovjet csapatoknál eljött a váltás ideje, és a [[Tu–154]]-es személyszállító gépekkel a [[Szovjetunió]]ból utánpótlás érkezett. Szívesen szálltak le itt azok a hivatalos kiküldetésből hazaérkező magyar katonatisztek is, akik a [[Ferihegyi repülőtér|ferihegyi]] vámvizsgálatot szerették volna elkerülni a vámtisztviselők híján "tax free" módon üzemelő Klementinán.


A repülőtér [[2000]]-ig a [[Magyar Honvédség]] tulajdonában állt, ekkor vette át az [[ÁPV|ÁPV Rt.]] az üzemeltetést. Ekkora azonban a már jó ideje használaton kívüli repülőtérnek csak a romjait vehette át.
A repülőtér [[2000]]-ig a [[Magyar Honvédség]] tulajdonában állt, ekkor vette át az [[ÁPV|ÁPV Rt.]] az üzemeltetést. Ekkorra azonban a már jó ideje használaton kívüli repülőtérnek csak a romjait vehette át.


[[1999]]-ben készült egy hasznosíthatósági tanulmány, azonban a benne foglaltak végül nem valósultak meg. A fejlesztést akadályozza az is, hogy a területet mindenekelőtt meg kell tisztítani a földben található [[kerozin]]szennyeződéstől.
[[1999]]-ben készült egy hasznosíthatósági tanulmány, azonban a benne foglaltak nem valósultak meg. A fejlesztést akadályozza az is, hogy a területet mindenekelőtt meg kellene tisztítani a földben található [[kerozin]]szennyeződéstől.


[[Miskolc]], [[Eger]] és [[Mezőkövesd]] ezek után együtt pályáztak annak érdekében, hogy a repülőtéren fejlesztések történjenek, illetve, hogy megkaphassák a területet a magyar államtól. Ígéretek szerint a [[2008]]–tól [[2013]]-ig tartó fejlesztési tervekbe már bekerülhet a reptér helyzetének rendezése és esetleges fejlesztése.
[[Miskolc]], [[Eger]] és [[Mezőkövesd]] ezek után együtt pályáztak annak érdekében, hogy a repülőtéren fejlesztések történjenek, illetve, hogy megkaphassák a területet a magyar államtól. Ígéretek szerint a 2008-tól 2013-ig tartó fejlesztési tervekbe már bekerülhetett volna a reptér helyzetének rendezése és esetleges fejlesztése.


==További információk==
==Külső hivatkozások==
⚫
*[http://forum.index.hu/Article/showArticle?na_start=0&na_step=30&t=9079254&na_order= Index.hu fóruma a repülőtérről]
* [http://www.bukkair.hu Klementina Aero Klub]
{{Magyarország repülőterei}}{{portál|Közlekedés||Magyarország|-|}}
⚫
* [http://forum.index.hu/Article/showArticle?na_start=180&na_step=30&t=9079254&na_order=?cmd=Article_showArticle&na_start=180&na_step=30&t=9079254&na_order= Index.hu fóruma a repülőtérről]


[[Kategória:Magyarország repülőterei]]
[[Kategória:Magyarország repülőterei]]
[[Kategória:Mezőkövesd]]
[[Kategória:Mezőkövesd közlekedése]]
[[Kategória:Megszűnt repülőterek]]

A lap jelenlegi, 2023. március 4., 15:24-kori változata

 Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.
Mezőkövesdi repülőtér
Klementina
IATA:   ICAO:
Adatok
ElhelyezkedésMezőkövesd
 Magyarország
Kiszolgált városMezőkövesd
Megnyitás1950-es évek eleje
Bezárásnem ismert
ÜzemeltetőKlementina Aero Klub
Futópályák
IrányHosszBurkolat
05/233500 mbeton
1000 mfű
Elhelyezkedése
Mezőkövesdi repülőtér (Magyarország)
Mezőkövesdi repülőtér
Mezőkövesdi repülőtér
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 49′ 00″, k. h. 20° 38′ 06″47.816667°N 20.635000°EKoordináták: é. sz. 47° 49′ 00″, k. h. 20° 38′ 06″47.816667°N 20.635000°E
Térkép
A Mezőkövesdi repülőtér weboldala
Sablon • Wikidata • Segítség

A Mezőkövesdi repülőtér (más néven Klementina) Mezőkövesd és Mezőkeresztes közigazgatási határán fekvő egykori katonai repülőtér. Noha mind az M3-as autópálya, mind a Budapest–Miskolc-vasútvonal közel van, esélyt a fejlesztésre a közelben fekvő Debreceni nemzetközi repülőtér konkurenciája miatt csak a legutóbbi időkben kapott.

További adatok

[szerkesztés]
  • Területe: 657 hektár
  • A guruló 21 méter széles, tehát alkalmas 1A, illetve 1B kategóriának megfelelő futópálya kialakítására.
  • A főpálya betonlapjai egymástól elmozdultak, ezért repülőgépek fel- és leszállására alkalmatlan (2008).
  • Eredetileg rendelkezett vasúti bekötéssel is, de a síneket a térségben tevékenykedő fémtolvajok nagyrészt felszedték.
  • Mivel eleve katonai céllal létesült, a környék közforgalmú útjairól való jó megközelíthetősége (valószínűleg) sosem volt igazán lényeges szempont a működésével kapcsolatban. A 3-as főút felől egy rossz állapotú betonozott úton, a 3303-as út és a 33 111-es számú mellékút keresztezése felől pedig ugyancsak egy szilárd burkolatú, alsóbbrendű mellékúton érhető el.

Története

[szerkesztés]

A repülőtér a Klementina nevű nagybirtok egykori területén, az 1950-es évek elején épült, katonai céllal. A repülőtéren 3500 méter hosszú és 80 méter szélességű futópályát alakítottak ki a hozzá tartozó gurulókkal, tankoló és nyűgöző helyekkel.

A bázis a Varsói Szerződés ellátó és tartalék repülőtereként üzemelt az 1980-as évek közepéig. Szigorúan titkos katonai bázisként szerepelt, amire azért volt szükség, mert a korabeli elgondolások szerint háborús konfliktus esetén ide települtek volna a szovjet távolsági atombombázók. A légtér évente kétszer vált forgalmassá, amikor a szovjet csapatoknál eljött a váltás ideje, és a Tu–154-es személyszállító gépekkel a Szovjetunióból utánpótlás érkezett. Szívesen szálltak le itt azok a hivatalos kiküldetésből hazaérkező magyar katonatisztek is, akik a ferihegyi vámvizsgálatot szerették volna elkerülni a vámtisztviselők híján "tax free" módon üzemelő Klementinán.

A repülőtér 2000-ig a Magyar Honvédség tulajdonában állt, ekkor vette át az ÁPV Rt. az üzemeltetést. Ekkorra azonban a már jó ideje használaton kívüli repülőtérnek csak a romjait vehette át.

1999-ben készült egy hasznosíthatósági tanulmány, azonban a benne foglaltak nem valósultak meg. A fejlesztést akadályozza az is, hogy a területet mindenekelőtt meg kellene tisztítani a földben található kerozinszennyeződéstől.

Miskolc, Eger és Mezőkövesd ezek után együtt pályáztak annak érdekében, hogy a repülőtéren fejlesztések történjenek, illetve, hogy megkaphassák a területet a magyar államtól. Ígéretek szerint a 2008-tól 2013-ig tartó fejlesztési tervekbe már bekerülhetett volna a reptér helyzetének rendezése és esetleges fejlesztése.

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Mezőkövesdi_repülőtér&oldid=25887280”