„Gyulai Gaál Miklós” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
portál |
||
| (34 közbenső módosítás, amit 11 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 18. sor: | 18. sor: | ||
|civilben= |
|civilben= |
||
}} |
}} |
||
'''Gyulai Gaál Miklós''' ([[Zalaszegvár]], [[1799]]. [[február 14.]] – [[Pest (történelmi település)|Pest]], [[1854]]. [[november 30.]]) honvédtábornok. |
'''Gyulai Gaál Miklós''' ([[Zalaszegvár]], [[1799]]. [[február 14.]] – [[Pest (történelmi település)|Pest]], [[1854]]. [[november 30.]]) honvédtábornok. |
||
==Élete== |
==Élete== |
||
Az előkelő nemesi [[Gaál család|gyulai Gaál család]] Zala vármegyei ága leszármazottja. Édesapja a Zalaszegváron lakó gyulai Gaál Mihály, zalai táblabíró, édesanyja derzséri Bakó Krisztina volt.<ref>[https://books.google.hu/books?id=X_cUAAAAYAAJ&printsec=frontcover&dq=Magyarorsz%C3%A1g+csal%C3%A1dai&lr=&hl=hu#v=onepage&q&f=false Magyarország családai: Czimerekkel és nemzékrendi táblákkal]</ref> Gyulai Gaál Miklós apai nagyapja, a [[büssü]]i születésű gyulai Gaál Ignác ([[1731]]-[[1777]]), volt aki Zala megyébe került át Somogyból, amikor [[Csabrendek]]en vette el [[1761]]. [[április 26.]]-án [[Skerlecz család|lomniczai Skerlecz Júliát]] ([[1739]]-[[1779]]), lomniczai Skerlecz Sándor és [[Rosty család|barkóczi Rosty Mária]] ([[1710]]-[[1763]]) lányát,<ref>Szluha Márton. Vas vármegye nemes családjai. II. kötet. Budapest: Heraldika, 2012. (510. o.)</ref> majd [[Zalaszegvár]]ra költözött. Miklós testvérei között: gyulai Gaál Károly Erazmus ([[1808]]-[[1840]]), akinek a felesége a tehetős [[boldogfai Farkas család]]ból való boldogfai Farkas Franciska ([[1813]]-[[1895]]), a [[Zalaszentgyörgy|zélpusztai]] földbirtok egyetlen örököse,<ref>Zalamegye, 1895 (14. évfolyam, 1-26. szám). 1895-01-13 2. szám</ref> gyulai Gaál Amália, gyulai Gaál Mihály, jáprai [[Spissich Ignác]]né gyulai Gaál Klementina ([[1797]]-[[1877]]), gyulai Gaál Anna ([[1792]]-[[1866]]),<ref name="balasjozsefne">{{Cite web|url=https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/317278#|title=Országos Széchényi Könyvtár -gyászjelentések - Balás Józsefné gyulai Gaál Anna}}</ref> akinek a férje sipeki Balás József ([[1780]]–[[1847]]), királyi kamara ülnöke, Temes, Torontál és több nemes vármegye táblabírája, földbirtokos, valamint gyulai Gaál József ([[1788]]-[[1825]]) baranyai főjegyző voltak. |
|||
Egyike volt a honvéd hadsereg legképzettebb tisztjeinek. Tanulmányait a [[bécs]]i hadmérnöki akadémián végezte. 1818-ban hadapródként lépett a császári és királyi mérnökkarba. [[1848]]. szeptember elején mérnökkari alezredesként saját kérésére nyugalmazták. Szeptember közepén felajánlotta szolgálatait a magyar kormánynak és már a hónap végén részt vett a [[Josip Jelačić]] elleni hadműveletekben. Október végén [[Perczel Mór]] hadtestébe vezérkari – akkori szóval táborkari – alezredessé nevezték ki. Részt vett Perczel dél-dunántúli hadműveleteiben. |
|||
[[Fájl:Gyulai Gaál Miklós 1899-11.JPG|200px |
[[Fájl:Gyulai Gaál Miklós 1899-11.JPG|200px|bélyegkép|Gyulai Gaál Miklós honvédtábornok önarcképe, amelyet aradi fogsága alatt rajzolt]] |
||
Teljesítményéért december 1-jén ezredessé nevezték ki, de Perczel vezérőrnaggyal nem tudott jó viszonyt kialakítani ezért december 22-én áthelyezték az [[ |
Teljesítményéért december 1-jén ezredessé nevezték ki, de Perczel vezérőrnaggyal nem tudott jó viszonyt kialakítani ezért december 22-én áthelyezték az [[Arad (Románia)|aradi]] várat ostromló magyar sereg élére. [[1849]]. január elején előléptették vezérőrnaggyá és kinevezték a honvédség hadmérnökkarának főnökévé, de ő maradt a mintegy hatezer fős aradi ostromsereg parancsnoka is. |
||
Kellő erő hiányában nem csak ostromolni nem tudta a várat, hanem az ostromzárat sem tudta fenntartani. Mikor a [[Damjanich János]] és [[Vécsey Károly]] hadtestét felrendelték a fő hadszíntérre, [[Kuzman Todorović]] tábornok egy délvidéki császári csapatokból és szerb felkelőkből álló hadtest élén Arad felé indult és [[február 7.|február 7-én]] támadást indított Gaál ostromló csapatai ellen. A [[február 8.|február 8-án]] is tartó ütközet során a magyar csapatok a [[Maros]] bal partjára szorultak vissza. Todorović néhány zászlóalja be tudott nyomulni Óaradra és utánpótlással látta el az aradi várat. Az ostromzárat [[február 9.|február 9-én]] sikerült helyreállítani, de Gaál Miklóst felmentették beosztásából és hadbírósági eljárást indítottak ellene. A vád alól végül felmentették és május elején kinevezték erődítési igazgatónak. Az ország több pontján ő irányította az erődítési munkálatokat és több utász egységet is felállított. Július 14-én lemondott beosztásáról és rövidesen nyugalmazták. |
Kellő erő hiányában nem csak ostromolni nem tudta a várat, hanem az ostromzárat sem tudta fenntartani. Mikor a [[Damjanich János]] és [[Vécsey Károly]] hadtestét felrendelték a fő hadszíntérre, [[Kuzman Todorović]] tábornok egy délvidéki császári csapatokból és szerb felkelőkből álló hadtest élén Arad felé indult és [[február 7.|február 7-én]] támadást indított Gaál ostromló csapatai ellen. A [[február 8.|február 8-án]] is tartó ütközet során a magyar csapatok a [[Maros]] bal partjára szorultak vissza. Todorović néhány zászlóalja be tudott nyomulni Óaradra és utánpótlással látta el az aradi várat. Az ostromzárat [[február 9.|február 9-én]] sikerült helyreállítani, de Gaál Miklóst felmentették beosztásából és hadbírósági eljárást indítottak ellene. A vád alól végül felmentették és május elején kinevezték erődítési igazgatónak. Az ország több pontján ő irányította az erődítési munkálatokat és több utász egységet is felállított. Július 14-én lemondott beosztásáról és rövidesen nyugalmazták. |
||
Az aradi hadbíróság húsz év várfogságra ítélte. A börtönben megírta emlékiratait. Rabkórházban halt meg. A hátrahagyott özvegye három évtizeddel később hunyt el Budapesten. |
Az aradi hadbíróság húsz év várfogságra ítélte. A börtönben megírta emlékiratait.<ref>1861-ben még kéziratban megvolt feleségénél (Politikai Ujdonságok 7/9, 139 1861. február 28.). Kiss Lajos szerint az Aradi Ereklyemúzeumnak ajándékozták 200 oldalas kéziratos imádságoskönyvét, amit a rabsága alatt írt.</ref> Rabkórházban halt meg. A hátrahagyott özvegye három évtizeddel később hunyt el Budapesten. Özvegye abonyi úrilakában 1861-ben katonai beszállásolás történt.<ref>Politikai Ujdonságok 7/31, 495 Adóbehajtás Abonyban (augusztus 1.)</ref> |
||
==Házassága és leszármazottjai== |
|||
==Felhasznált források== |
|||
Gaál Miklós felesége a családja másik ágából származó nagyemőkei születésű '''gyulai Gaál Vilma''' Mária Antónia ([[1812]]. [[augusztus 17.]]–[[Budapest]], [[1883]]. [[november 25.]]),<ref name="gaálvilmagyász">{{Cite web|url=https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/655773#|title=Országos Széchényi Köyvtár - gyászjelentések - gyulai Gaál Miklósné gyulai Gaál Vilma}}</ref> gyulai Gaál Tádé Nyitra megyei táblabíró és Szvetenay Jozefa lánya volt.<ref name="gaálvilma01">{{Cite web|url=https://familysearch.org/pal:/MM9.3.1/TH-1971-25977-35212-91?cc=1554443|title=familysearch.org gyulai Gaál Vilma keresztelőjének az adatlapja}}</ref><ref name="doktorigaal">{{Cite web|url=http://doktori.btk.elte.hu/hist/szarkalajos/diss.pdf|title=Eötvös Loránd Tudományegyetem |
|||
{{Commonskat|Miklós Gyulai Gaál}} |
|||
Bölcsészettudományi Kar. Doktori Disszertáció. Szarka Lajos. Gyulai Gaál Miklós honvédtábornok életrajza. Bp. 2011}}</ref> |
|||
== Források == |
|||
* Bona Gábor: Az 1848-49-es honvédsereg vezetői (Rubicon 1999/4) |
* Bona Gábor: Az 1848-49-es honvédsereg vezetői (Rubicon 1999/4) |
||
* Magyarország hadtörténete két kötetben (főszerkesztő: Liptai Ervin), Zrínyi Katonai Kiadó – 1985, ISBN |
* Magyarország hadtörténete két kötetben (főszerkesztő: Liptai Ervin), Zrínyi Katonai Kiadó – 1985, {{ISBN|9633263379}} |
||
* Hermann Róbert: Az 1848–1849-es szabadságharc nagy csatái, Zrínyi Kiadó – 2004, ISBN |
* Hermann Róbert: Az 1848–1849-es szabadságharc nagy csatái, Zrínyi Kiadó – 2004, {{ISBN|9633273676}} |
||
== További információk == |
== További információk == |
||
* [http://doktori.btk.elte.hu/hist/szarkalajos/tezis.pdf Szarka Lajos: Gyulai Gaál Miklós honvédtábornok életrajza], doktori.btk.elte.hu |
* [http://doktori.btk.elte.hu/hist/szarkalajos/tezis.pdf Szarka Lajos: Gyulai Gaál Miklós honvédtábornok életrajza], doktori.btk.elte.hu |
||
==Jegyzetek== |
|||
| ⚫ | |||
{{jegyzetek}} |
|||
| ⚫ | |||
{{nemzetközi katalógusok}} |
|||
{{portál|hadtudomány|i |1848–49-es forradalom és szabadságharc}} |
|||
| ⚫ | |||
[[Kategória:1799-ben született személyek]] |
[[Kategória:1799-ben született személyek]] |
||
[[Kategória:1854-ben elhunyt személyek]] |
[[Kategória:1854-ben elhunyt személyek]] |
||
| ⚫ | |||
A lap jelenlegi, 2023. november 24., 16:26-kori változata
| Gyulai Gaál Miklós | |
 | |
| Gyulai Gaál Miklós honvédtábornok | |
| Született | 1799. február 14. Zalaszegvár |
| Meghalt | 1854. november 30. (55 évesen) Pest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége |  magyar |
| Rendfokozata | honvédtábornok |
| Rokonai | felesége: gyulai Gaál Vilma Mária Antónia (1812 - 1883) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gyulai Gaál Miklós témájú médiaállományokat. | |
Gyulai Gaál Miklós (Zalaszegvár, 1799. február 14. – Pest, 1854. november 30.) honvédtábornok.
Élete
[szerkesztés]Az előkelő nemesi gyulai Gaál család Zala vármegyei ága leszármazottja. Édesapja a Zalaszegváron lakó gyulai Gaál Mihály, zalai táblabíró, édesanyja derzséri Bakó Krisztina volt.[1] Gyulai Gaál Miklós apai nagyapja, a büssüi születésű gyulai Gaál Ignác (1731-1777), volt aki Zala megyébe került át Somogyból, amikor Csabrendeken vette el 1761. április 26.-án lomniczai Skerlecz Júliát (1739-1779), lomniczai Skerlecz Sándor és barkóczi Rosty Mária (1710-1763) lányát,[2] majd Zalaszegvárra költözött. Miklós testvérei között: gyulai Gaál Károly Erazmus (1808-1840), akinek a felesége a tehetős boldogfai Farkas családból való boldogfai Farkas Franciska (1813-1895), a zélpusztai földbirtok egyetlen örököse,[3] gyulai Gaál Amália, gyulai Gaál Mihály, jáprai Spissich Ignácné gyulai Gaál Klementina (1797-1877), gyulai Gaál Anna (1792-1866),[4] akinek a férje sipeki Balás József (1780–1847), királyi kamara ülnöke, Temes, Torontál és több nemes vármegye táblabírája, földbirtokos, valamint gyulai Gaál József (1788-1825) baranyai főjegyző voltak.
Egyike volt a honvéd hadsereg legképzettebb tisztjeinek. Tanulmányait a bécsi hadmérnöki akadémián végezte. 1818-ban hadapródként lépett a császári és királyi mérnökkarba. 1848. szeptember elején mérnökkari alezredesként saját kérésére nyugalmazták. Szeptember közepén felajánlotta szolgálatait a magyar kormánynak és már a hónap végén részt vett a Josip Jelačić elleni hadműveletekben. Október végén Perczel Mór hadtestébe vezérkari – akkori szóval táborkari – alezredessé nevezték ki. Részt vett Perczel dél-dunántúli hadműveleteiben.
Teljesítményéért december 1-jén ezredessé nevezték ki, de Perczel vezérőrnaggyal nem tudott jó viszonyt kialakítani ezért december 22-én áthelyezték az aradi várat ostromló magyar sereg élére. 1849. január elején előléptették vezérőrnaggyá és kinevezték a honvédség hadmérnökkarának főnökévé, de ő maradt a mintegy hatezer fős aradi ostromsereg parancsnoka is.
Kellő erő hiányában nem csak ostromolni nem tudta a várat, hanem az ostromzárat sem tudta fenntartani. Mikor a Damjanich János és Vécsey Károly hadtestét felrendelték a fő hadszíntérre, Kuzman Todorović tábornok egy délvidéki császári csapatokból és szerb felkelőkből álló hadtest élén Arad felé indult és február 7-én támadást indított Gaál ostromló csapatai ellen. A február 8-án is tartó ütközet során a magyar csapatok a Maros bal partjára szorultak vissza. Todorović néhány zászlóalja be tudott nyomulni Óaradra és utánpótlással látta el az aradi várat. Az ostromzárat február 9-én sikerült helyreállítani, de Gaál Miklóst felmentették beosztásából és hadbírósági eljárást indítottak ellene. A vád alól végül felmentették és május elején kinevezték erődítési igazgatónak. Az ország több pontján ő irányította az erődítési munkálatokat és több utász egységet is felállított. Július 14-én lemondott beosztásáról és rövidesen nyugalmazták.
Az aradi hadbíróság húsz év várfogságra ítélte. A börtönben megírta emlékiratait.[5] Rabkórházban halt meg. A hátrahagyott özvegye három évtizeddel később hunyt el Budapesten. Özvegye abonyi úrilakában 1861-ben katonai beszállásolás történt.[6]
Házassága és leszármazottjai
[szerkesztés]Gaál Miklós felesége a családja másik ágából származó nagyemőkei születésű gyulai Gaál Vilma Mária Antónia (1812. augusztus 17.–Budapest, 1883. november 25.),[7] gyulai Gaál Tádé Nyitra megyei táblabíró és Szvetenay Jozefa lánya volt.[8][9]
Források
[szerkesztés]- Bona Gábor: Az 1848-49-es honvédsereg vezetői (Rubicon 1999/4)
- Magyarország hadtörténete két kötetben (főszerkesztő: Liptai Ervin), Zrínyi Katonai Kiadó – 1985, ISBN 9633263379
- Hermann Róbert: Az 1848–1849-es szabadságharc nagy csatái, Zrínyi Kiadó – 2004, ISBN 9633273676
További információk
[szerkesztés]- Szarka Lajos: Gyulai Gaál Miklós honvédtábornok életrajza, doktori.btk.elte.hu
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Magyarország családai: Czimerekkel és nemzékrendi táblákkal
- ↑ Szluha Márton. Vas vármegye nemes családjai. II. kötet. Budapest: Heraldika, 2012. (510. o.)
- ↑ Zalamegye, 1895 (14. évfolyam, 1-26. szám). 1895-01-13 2. szám
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár -gyászjelentések - Balás Józsefné gyulai Gaál Anna
- ↑ 1861-ben még kéziratban megvolt feleségénél (Politikai Ujdonságok 7/9, 139 1861. február 28.). Kiss Lajos szerint az Aradi Ereklyemúzeumnak ajándékozták 200 oldalas kéziratos imádságoskönyvét, amit a rabsága alatt írt.
- ↑ Politikai Ujdonságok 7/31, 495 Adóbehajtás Abonyban (augusztus 1.)
- ↑ Országos Széchényi Köyvtár - gyászjelentések - gyulai Gaál Miklósné gyulai Gaál Vilma
- ↑ familysearch.org gyulai Gaál Vilma keresztelőjének az adatlapja
- ↑ [http://doktori.btk.elte.hu/hist/szarkalajos/diss.pdf Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. Doktori Disszertáció. Szarka Lajos. Gyulai Gaál Miklós honvédtábornok életrajza. Bp. 2011]
