„Gejzír” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 77.111.137.89 (vita) szerkesztéséről Hidaspal szerkesztésére |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 2001:4C4E:1158:CA00:40A6:DE87:E750:6ECA (vita) szerkesztéséről Jávori István szerkesztésére Címkék: Visszaállítás Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés Haladó mobilszerkesztés |
||
(18 közbenső módosítás, amit 17 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
1. sor: | 1. sor: | ||
[[Fájl:GeysirEruptionFar.jpg|jobbra|bélyegkép|250px| |
[[Fájl:GeysirEruptionFar.jpg|jobbra|bélyegkép|250px|Strokkur gejzír, [[Izland]]]] |
||
A '''gejzír''' (más néven ''szökőforrás'') melegvizes [[Forrás (hidrológia)|forrás]], mely többnyire szabályos időközönként kitör, és [[víz|vizet]], illetve [[vízgőz]]t juttat szökőkútszerűen a [[levegő]]be. |
A '''gejzír''' (más néven ''szökőforrás'') melegvizes [[Forrás (hidrológia)|forrás]], mely többnyire szabályos időközönként kitör, és [[víz|vizet]], illetve [[vízgőz]]t juttat szökőkútszerűen a [[levegő]]be. |
||
6. sor: | 6. sor: | ||
== Működése == |
== Működése == |
||
A ma is érvényben lévő elmélet szerint (aminek alapjait [[1846]]-ban [[Robert Wilhelm Bunsen]] fektette le) a gejzír üregeinek, csatornáinak mélyén [[magma]]tikus gázokból származó hő halmozódik fel. Ez a hő hevíti a mélyben lévő vizet, melynek következtében robbanásszerű gőzfejlődés indul el. A felfelé törekvő gőz löki ki a kürtőből a vizet, így keletkezik a |
A ma is érvényben lévő elmélet szerint (aminek alapjait [[1846]]-ban [[Robert Wilhelm Bunsen]] fektette le) a gejzír üregeinek, csatornáinak mélyén [[magma]]tikus gázokból származó hő halmozódik fel. Ez a hő hevíti a mélyben lévő vizet, melynek következtében robbanásszerű gőzfejlődés indul el. A felfelé törekvő gőz löki ki a kürtőből a vizet, így keletkezik a gejzírenként változó magasságú vízoszlop. Fontos, hogy a repedések, hasadékok járatai kanyargósak, változó szélességűek legyenek, ugyanis ha ez a feltétel nem adott, akkor a forrásban lévő víz szabályos mozgásba kezdene, cirkulálna, és ebben az esetben egyszerű hőforrás lenne. |
||
A kitörések időszakosságának az a magyarázata, hogy a víznek vissza kell térnie a repedésekbe, vagyis újra meg kell telnie a kürtőnek, illetve időre van szükség ahhoz, hogy a felszínre jutott, lehűlt víz ismét forrni kezdjen, és a gőzképződés meginduljon. |
A kitörések időszakosságának az a magyarázata, hogy a víznek vissza kell térnie a repedésekbe, vagyis újra meg kell telnie a kürtőnek, illetve időre van szükség ahhoz, hogy a felszínre jutott, lehűlt víz ismét forrni kezdjen, és a gőzképződés meginduljon. |
||
13. sor: | 13. sor: | ||
=== A működés szakaszai === |
=== A működés szakaszai === |
||
[[Fájl:Beehive geyser.jpg|jobbra|bélyegkép|200px|Beehive gejzír |
[[Fájl:Beehive geyser.jpg|jobbra|bélyegkép|200px|Beehive gejzír, [[Yellowstone Nemzeti Park]]]] |
||
Kövessünk végig egy ciklust lépésről lépésre. Kezdjük onnan, hogy a gejzír épp kitört, így a járatrendszer szinte üres, a víz pedig a felszínen jelentősen lehűlt. |
Kövessünk végig egy ciklust lépésről lépésre. Kezdjük onnan, hogy a gejzír épp kitört, így a járatrendszer szinte üres, a víz pedig a felszínen jelentősen lehűlt. |
||
20. sor: | 20. sor: | ||
* A vizet az alulról érkező hő melegíteni kezdi. A melegedő vízben egyre kevesebb [[szén-dioxid]] (feltehetjük, hogy a gáz nagy része ez) tud feloldódni, így megindul a buborékképződés. |
* A vizet az alulról érkező hő melegíteni kezdi. A melegedő vízben egyre kevesebb [[szén-dioxid]] (feltehetjük, hogy a gáz nagy része ez) tud feloldódni, így megindul a buborékképződés. |
||
* A keletkező buborékok elindulnak felfelé a rendszerben, és egyre nagyobbak lesznek, hiszen felfelé egyre kisebb a hidrosztatikai nyomás. |
* A keletkező buborékok elindulnak felfelé a rendszerben, és egyre nagyobbak lesznek, hiszen felfelé egyre kisebb a hidrosztatikai nyomás. |
||
* Ennek következtében a víz sűrűsége csökkenni kezd, tehát megnő a térfogata, s egy kis víz kiömlik. |
|||
* Ennek következtében a víz sűrűsége csökkenni kezd, így az alsóbb rétegekben is csökken a hidrosztatikai nyomás. A csökkenés során a nyomás előbb-utóbb eléri az alsóbb régiókban uralkodó hőmérséklethez tartozó gőznyomás értékét, így a túlmelegedett víz azonos mélységben nagyjából egyszerre hirtelen gőzzé alakul, vagyis felforr. |
|||
* Ennek következtében |
* Ennek következtében lecsökken a [[hidrosztatikai nyomás]], vagyis az alsó rétegekben lévő túlhevített víz gőzzé alakul, amely ugyancsak kiszorít egy kis vizet, így ez a folyamat erősíti magát: hirtelen felforr a rendszerben lévő víz és felszínre tör. |
||
* A kitörés hatására a járatrendszer kiürül, a magmatikus gázok ismét benyomulhatnak, és lassan kezd visszaszivárogni a felszínen lehűlt víz. |
* A kitörés hatására a járatrendszer kiürül, a magmatikus gázok ismét benyomulhatnak, és lassan kezd visszaszivárogni a felszínen lehűlt víz. |
||
== Előfordulásuk == |
== Előfordulásuk == |
||
Ritka képződmények [[Föld]]ön, |
Ritka képződmények a [[Föld]]ön, speciális [[geológia]]i és [[Éghajlat|klimatikus]] körülmények szükségesek a keletkezésükhöz. Hat olyan terület van a Földön, ahol sok gejzírt figyelhetünk meg: |
||
Hat olyan terület van a Földön, ahol sok gejzírt figyelhetünk meg: |
|||
* [[Yellowstone Nemzeti Park]] az [[Amerikai Egyesült Államok]] [[Wyoming]] államában. Itt több mint 500 gejzírt tartanak számon. |
* [[Yellowstone Nemzeti Park]] az [[Amerikai Egyesült Államok]] [[Wyoming]] államában. Itt több mint 500 gejzírt tartanak számon. |
||
* [[Dolina Gejzirov]] [[Oroszország]]ban, azon belül a [[Kamcsatka |
* [[Dolina Gejzirov]] [[Oroszország]]ban, azon belül a [[Kamcsatka]] félszigeten. Körülbelül 200 aktív gejzírrel. |
||
* [[Új-Zéland]] északi szigetén, ahol 51 található. |
* [[Új-Zéland]] északi szigetén, ahol 51 található. |
||
* [[Chile|Chilében]] az [[El Tatio]]. Itt összesen 38 működő gejzír van, egész Chilében 46. |
* [[Chile|Chilében]] az [[El Tatio]]. Itt összesen 38 működő gejzír van, egész Chilében 46. |
||
48. sor: | 46. sor: | ||
== A Strokkur kitörése == |
== A Strokkur kitörése == |
||
A [[Strokkur]] (jelentése: ''köpülő''), Izlandon a [[Haukadalur]]ben található, a [[Geysir]] közvetlen közelében. A Strokkur 8-10 percenként tör ki, és nagyjából 30 méter magasra lövi fel a vizet. |
A [[Strokkur]] (jelentése: ''köpülő''), Izlandon a [[Haukadalur]]ben található, a [[Geysir]] közvetlen közelében. A Strokkur 8-10 percenként tör ki, és nagyjából 30 méter magasra lövi fel a vizet. |
||
<center> |
<gallery class="center"> |
||
<gallery> |
|||
Kép:Strokkur1.jpg |
Kép:Strokkur1.jpg |
||
Kép: |
Kép:Strokkur 2.jpg |
||
Kép:Strokkur3.jpg |
Kép:Strokkur3.jpg |
||
Kép:Strokkur4.jpg |
Kép:Strokkur4.jpg |
||
58. sor: | 55. sor: | ||
Kép:Strokkur8.jpg |
Kép:Strokkur8.jpg |
||
</gallery> |
</gallery> |
||
</center> |
|||
== Hasznosításuk == |
== Hasznosításuk == |
||
66. sor: | 62. sor: | ||
== Nevezetes gejzírek == |
== Nevezetes gejzírek == |
||
[[Fájl:Steamboat Geysir Yellowston.jpg|jobbra|bélyegkép|A „Steamboat”, vagyis „gőzhajó”]] |
[[Fájl:Steamboat Geysir Yellowston.jpg|jobbra|bélyegkép|A „Steamboat”, vagyis „gőzhajó” gejzír, Yellowstone Nemzeti Park]] |
||
* A jelenleg működők közül a ''Steamboat'' (=gőzhajó) (Yellowstone Nemzeti Park) produkálja a legmagasabb vízoszlopot. Szerencsés esetben 130 méter magasra lövi fel a vizet, bár az ilyen magasságú kitörés nagyon ritka. Az átlagos érték sem csekély, hiszen minden alkalommal legalább 75 méteres a vízoszlop. |
* A jelenleg működők közül a ''Steamboat'' (=gőzhajó) (Yellowstone Nemzeti Park) produkálja a legmagasabb vízoszlopot. Szerencsés esetben 130 méter magasra lövi fel a vizet, bár az ilyen magasságú kitörés nagyon ritka. Az átlagos érték sem csekély, hiszen minden alkalommal legalább 75 méteres a vízoszlop. |
||
* Az Új-Zélandon egykor található ''Waimangu'' a történelem legmagasabbra kitörő példánya. Csak [[1900]] és [[1904]] között működött, de akkor 460 méter magasra is képes volt a vizet eljuttatni. Sajnos egy földcsuszamlás véget vetett a látványnak és a gejzírnek is. |
* Az Új-Zélandon egykor található ''Waimangu'' a történelem legmagasabbra kitörő példánya. Csak [[1900]] és [[1904]] között működött, de akkor 460 méter magasra is képes volt a vizet eljuttatni. Sajnos egy földcsuszamlás véget vetett a látványnak és a gejzírnek is. |
||
* A ''Grot Jubilejnyij'' a Dolina Gejzirovban található szökőforrások egyike. Érdekessége, hogy a víz nem függőlegesen, hanem ferdén tör ki. A vízsugár legmagasabb pontja nem emelné ki a gejzírek közül, hiszen az „mindössze” 33 méter, ám 76 méterre is képes eltávolítani a vizet a kitörés pontjától. |
* A ''Grot Jubilejnyij'' a Dolina Gejzirovban található szökőforrások egyike. Érdekessége, hogy a víz nem függőlegesen, hanem ferdén tör ki. A vízsugár legmagasabb pontja nem emelné ki a gejzírek közül, hiszen az „mindössze” 33 méter, ám 76 méterre is képes eltávolítani a vizet a kitörés pontjától. |
||
81. sor: | 75. sor: | ||
== Gejzírek a Földön kívül == |
== Gejzírek a Földön kívül == |
||
* A [[Szaturnusz]] egyik [[hold]]ján, az [[Enceladus]]on a [[Cassini-Huygens|Cassini-Huygens űrszonda]] észlelt hatalmas gejzíreket. Az égitest déli sarkának vidékén több kitörést is rögzített a szonda. |
* A [[Szaturnusz]] egyik [[hold]]ján, az [[Enceladus]]on a [[Cassini-Huygens|Cassini-Huygens űrszonda]] észlelt hatalmas gejzíreket. Az égitest déli sarkának vidékén több kitörést is rögzített a szonda. |
||
* A [[Neptunusz]] [[hold]]ján, a [[Triton (hold)|Tritonon]] vannak olyan gejzírek, melyek víz helyett folyékony [[nitrogén]]t lövellnek a magasba. Itt előfordul 8 km magas nitrogénsugár is. |
* A [[Neptunusz]] [[hold]]ján, a [[Triton (hold)|Tritonon]] vannak olyan gejzírek, melyek víz helyett folyékony [[nitrogén]]t lövellnek a magasba. Itt előfordul 8 km magas nitrogénsugár is. |
||
87. sor: | 80. sor: | ||
{{commonskat|Geyser}} |
{{commonskat|Geyser}} |
||
* [http://www.sg.hu/cikkek/43285/viz_jeleire_bukkant_a_cassini_az_enceladuson Gejzírek az Enceladuson] |
* [http://www.sg.hu/cikkek/43285/viz_jeleire_bukkant_a_cassini_az_enceladuson Gejzírek az Enceladuson] |
||
* [http://www.du.edu/~jcalvert/geol/geyser.htm A működésükről (angolul)] |
* [https://web.archive.org/web/20060617083313/http://www.du.edu/~jcalvert/geol/geyser.htm A működésükről (angolul)] |
||
{{Nemzetközi katalógusok}} |
|||
{{DEFAULTSORT:Gejzir}} |
{{DEFAULTSORT:Gejzir}} |
A lap 2024. január 16., 18:08-kori változata
A gejzír (más néven szökőforrás) melegvizes forrás, mely többnyire szabályos időközönként kitör, és vizet, illetve vízgőzt juttat szökőkútszerűen a levegőbe.
Nevét a világ szinte minden nyelve az Izlandon található Geysir nevű gejzír nevéből vette. Ennek a nevezetes gejzírnek az izlandi gjósa (=kitörni) igéből származik az elnevezése.
Működése
A ma is érvényben lévő elmélet szerint (aminek alapjait 1846-ban Robert Wilhelm Bunsen fektette le) a gejzír üregeinek, csatornáinak mélyén magmatikus gázokból származó hő halmozódik fel. Ez a hő hevíti a mélyben lévő vizet, melynek következtében robbanásszerű gőzfejlődés indul el. A felfelé törekvő gőz löki ki a kürtőből a vizet, így keletkezik a gejzírenként változó magasságú vízoszlop. Fontos, hogy a repedések, hasadékok járatai kanyargósak, változó szélességűek legyenek, ugyanis ha ez a feltétel nem adott, akkor a forrásban lévő víz szabályos mozgásba kezdene, cirkulálna, és ebben az esetben egyszerű hőforrás lenne.
A kitörések időszakosságának az a magyarázata, hogy a víznek vissza kell térnie a repedésekbe, vagyis újra meg kell telnie a kürtőnek, illetve időre van szükség ahhoz, hogy a felszínre jutott, lehűlt víz ismét forrni kezdjen, és a gőzképződés meginduljon.
A vízoszlop által elért magasságot és a kitörések között eltelő időt alapvetően két paraméter befolyásolja. Egyrészt a járatok, repedések alakja, másrészt az az idő, ami ahhoz kell, hogy a kitörés után ismét megteljenek vízzel a járatok. Ennek köszönhető, hogy a világ szökőforrásai nagyon különböznek a kitörő vízoszlop magasságában, és a kitörések közötti időtartamban.
A működés szakaszai
Kövessünk végig egy ciklust lépésről lépésre. Kezdjük onnan, hogy a gejzír épp kitört, így a járatrendszer szinte üres, a víz pedig a felszínen jelentősen lehűlt.
- A felszíni, hidegebb víz visszaszivárog a járatrendszer felsőbb rétegeibe, és az alsóbb szintek is kezdenek feltöltődni forró, magmatikus gázokkal dúsított vízzel.
- Ahogy a rendszer kezd megtelni, a hidrosztatikai nyomás az alsóbb rétegekben is eléri a normális értéket.
- A vizet az alulról érkező hő melegíteni kezdi. A melegedő vízben egyre kevesebb szén-dioxid (feltehetjük, hogy a gáz nagy része ez) tud feloldódni, így megindul a buborékképződés.
- A keletkező buborékok elindulnak felfelé a rendszerben, és egyre nagyobbak lesznek, hiszen felfelé egyre kisebb a hidrosztatikai nyomás.
- Ennek következtében a víz sűrűsége csökkenni kezd, tehát megnő a térfogata, s egy kis víz kiömlik.
- Ennek következtében lecsökken a hidrosztatikai nyomás, vagyis az alsó rétegekben lévő túlhevített víz gőzzé alakul, amely ugyancsak kiszorít egy kis vizet, így ez a folyamat erősíti magát: hirtelen felforr a rendszerben lévő víz és felszínre tör.
- A kitörés hatására a járatrendszer kiürül, a magmatikus gázok ismét benyomulhatnak, és lassan kezd visszaszivárogni a felszínen lehűlt víz.
Előfordulásuk
Ritka képződmények a Földön, speciális geológiai és klimatikus körülmények szükségesek a keletkezésükhöz. Hat olyan terület van a Földön, ahol sok gejzírt figyelhetünk meg:
- Yellowstone Nemzeti Park az Amerikai Egyesült Államok Wyoming államában. Itt több mint 500 gejzírt tartanak számon.
- Dolina Gejzirov Oroszországban, azon belül a Kamcsatka félszigeten. Körülbelül 200 aktív gejzírrel.
- Új-Zéland északi szigetén, ahol 51 található.
- Chilében az El Tatio. Itt összesen 38 működő gejzír van, egész Chilében 46.
- Izlandon a Haukadalur nevű területen 26 található.
- Alaszkában az Umnak szigeten 8 darabot tartanak számon.
Ezeken a helyeken kívül többfelé találhatók kisebb számban (többnyire önállóan) gejzírek:
- Az Egyesült Államokban: Nevada, Kalifornia és Oregon államokban Alaszkán kívül.
- Indonéziában Szumátrán, Jáván, Celebeszen, illetve Pápua Új-Guineában.
- Peruban 10, Mexikóban 9, Bolíviában 2 gejzír ismert.
- Kínában szintén 10, Japánban 4.
- Kenyában 4, Etiópiában 2.
Az aktív gejzírek számával óvatosan kell bánni, mert nagyon könnyen sérülhet az aktivitás. Egy földrengés könnyen megszüntetheti a működést, de ritka esetekben inaktív gejzír válhat földrengés hatására ismét aktívvá. Ez utóbbi történt a Geysirrel is Izlandon 2000-ben.
A geotermikus energia hasznosítása miatt több helyen „szemet vetettek” a gejzírekre, ami veszélyezteti az aktivitást.
A Strokkur kitörése
A Strokkur (jelentése: köpülő), Izlandon a Haukadalurben található, a Geysir közvetlen közelében. A Strokkur 8-10 percenként tör ki, és nagyjából 30 méter magasra lövi fel a vizet.
Hasznosításuk
A gejzírek természetesen komoly turisztikai célpontok. Igazán látványos jelenségek, így nagy tömegeket vonzanak.
Ezen kívül is van azonban hasznuk az ember számára. Izlandon, Új-Zélandon és Japánban fűtésre is használják a gejzírek hőenergiáját, amit geotermikus erőművekkel termelnek ki.
Nevezetes gejzírek
- A jelenleg működők közül a Steamboat (=gőzhajó) (Yellowstone Nemzeti Park) produkálja a legmagasabb vízoszlopot. Szerencsés esetben 130 méter magasra lövi fel a vizet, bár az ilyen magasságú kitörés nagyon ritka. Az átlagos érték sem csekély, hiszen minden alkalommal legalább 75 méteres a vízoszlop.
- Az Új-Zélandon egykor található Waimangu a történelem legmagasabbra kitörő példánya. Csak 1900 és 1904 között működött, de akkor 460 méter magasra is képes volt a vizet eljuttatni. Sajnos egy földcsuszamlás véget vetett a látványnak és a gejzírnek is.
- A Grot Jubilejnyij a Dolina Gejzirovban található szökőforrások egyike. Érdekessége, hogy a víz nem függőlegesen, hanem ferdén tör ki. A vízsugár legmagasabb pontja nem emelné ki a gejzírek közül, hiszen az „mindössze” 33 méter, ám 76 méterre is képes eltávolítani a vizet a kitörés pontjától.
Egyéb érdekességek
Kassától 40 km-re, Ránkfüred község mellett található egy mesterségesen, de véletlenül létrehozott gejzír. A területen végzett próbafúrás során 40 méter magasra lövellt ki a felszín alatt összegyűlt víz. Azóta folyamatosan működik, 20-24 óránként 25 méter magasságig tör fel. A Zempléni-hegység szlovákiai folytatásában található gejzír Közép-Európában egyedülálló.
Ez a gejzír viszont hidegvizes gejzír, csak úgy mint a Németországban található Andernach-i hidegvizes gejzír (http://www.geysir-andernach.de/). Ezek "mozgatórugója" viszont nem a hő, hanem a széndioxid, és ezek minden esetben mesterséges keletkezésűek, de így is alig több mint 10 darab található belőle a világon (abból 4 Európában).
Gejzírek a Földön kívül
- A Szaturnusz egyik holdján, az Enceladuson a Cassini-Huygens űrszonda észlelt hatalmas gejzíreket. Az égitest déli sarkának vidékén több kitörést is rögzített a szonda.
- A Neptunusz holdján, a Tritonon vannak olyan gejzírek, melyek víz helyett folyékony nitrogént lövellnek a magasba. Itt előfordul 8 km magas nitrogénsugár is.