Ugrás a tartalomhoz

„Dél-Dakota” változatai közötti eltérés

Hivatkozások szerkesztése
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
DenesFeri (vitalap | szerkesztései)
180 771 szerkesztés
Robot: Mountrushmore.jpg cseréje a következőre: Mount_Rushmore_Closeup_2017.jpg (CommonsDelinker kérése: poor quality by
 
(40 közbenső módosítás, amit 24 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
{{lektor}}
{{USA-tagállam infobox
{{USA-tagállam infobox
| név = Dél-Dakota
| név = Dél-Dakota
7. sor: 6. sor:
| becenév = The Mount Rushmore State
| becenév = The Mount Rushmore State
| mottó = Under God the people rule (angol) – Isten alatt a nép uralkodik
| mottó = Under God the people rule (angol) – Isten alatt a nép uralkodik
| térkép = Map_of_USA_highlighting_South_Dakota.png
| térkép = South Dakota in United States.svg
| térképméret =
| térképméret =
| hivatalos nyelv = [[angol nyelv|angol]]
| hivatalos nyelv = [[angol nyelv|angol]]
| himnusz =
| himnusz =
| ISO-kód = US-SD
| ISO-kód = US-SD
| kormányzó = [[Mike Rounds]] (R)
| kormányzó =
| legnagyobb város = [[Sioux Falls (Dél-Dakota)|Sioux Falls]]
| legnagyobb város = [[Sioux Falls]]
| postai rövidítés = SD
| postai rövidítés = SD
| székhely = [[Pierre (Dél-Dakota)|Pierre]]
| székhely = [[Pierre (Dél-Dakota)|Pierre]]
27. sor: 26. sor:
| terület =199 905
| terület =199 905
| vízi terület =1,6
| vízi terület =1,6
| időzóna =[[Central Standard Time Zone|CST]]: [[UTC]]-6/[[Daylight saving time|-5]] <small>(eastern)</small><br />[[Mountain Standard Time Zone|MST]]: [[UTC]]-7/[[Daylight saving time|-6]] <small>(western)</small>
| időzóna =[[Central Standard Time Zone|CST]] ([[egyezményes koordinált világidő|UTC]]–6 / [[nyári időszámítás|–5]]) <small>(keleten)</small><br />[[Mountain Standard Time Zone|MST]] ([[egyezményes koordinált világidő|UTC]]–7 / [[nyári időszámítás|–6]]) <small>(nyugaton)</small>
| szélesség =é. 42°29'30" – é. 45°56'
| szélesség = é. 42°29'30" – é. 45°56'
| hosszúság =ny. 98°28'33" – ny. 104°3'
| hosszúság = ny. 98°28'33" – ny. 104°3'
| kelet-nyugati kiterjedés =340
| kelet-nyugati kiterjedés =340
| észak-déli kiterjedés =610
| észak-déli kiterjedés =610
35. sor: 34. sor:
| átlagmagasság =670
| átlagmagasság =670
| legalacsonyabb pont =294
| legalacsonyabb pont =294
| térkép2 = Map of South Dakota NA.png
| weboldal =www.state.sd.us
| weboldal =www.state.sd.us
}}
}}


'''Dél-Dakota''' az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államok]] 40. tagállama, és annak középnyugati részén található. Nevét a két őslakos indián törzs, a lakota, és a dakota (Sioux, magyarul sziú) után kapta. A terület [[1889]]. [[november 2.|november 2]]-án, [[Észak-Dakota|Észak-Dakotával]] együtt csatlakozott az Egyesült Államokhoz.
'''Dél-Dakota''' ([[angol nyelv|angolul]] ''South Dakota'', [[Nemzetközi fonetikai ábécé|IPA]]: {{IPA|[ˌsɑʊθ dəˈkoʊtə]}} {{kiejtés|En-us-South Dakota.ogg}}) az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államok]] 40. [[Az Amerikai Egyesült Államok államai|tagállama]], és annak [[Közép-Nyugat|középnyugati]] részén található. A terület [[1889]]. [[november 2.|november 2]]-án, [[Észak-Dakota|Észak-Dakotával]] együtt csatlakozott az Egyesült Államokhoz.


Az Egyesült Államok középnyugati részén található államot a [[Missouri (folyó)|Missouri folyó]] választja ketté, mind földrajzilag, mind gazdaságilag, valamint a lakosság is kétfelé oszlik, attól függően, hogy a folyó melyik partján élnek (nyugati [west river], illetve keleti partiak [east river]). Az állam délnyugati részén emelkednek a Black Hills (Fekete-hegyek) lankás, fenyvesekkel borított ormai. A régió nagy értékkel bír az indiánok leszármazottai számára (vallási értelemben) éppúgy, mint a turistákra. Itt található a [[Rushmore-hegy]] is, ami az állam jelképe, és legismertebb helye is egyben.
Az állam délnyugati részén emelkednek a Black Hills (Fekete-hegyek) lankás, fenyvesekkel borított ormai. A régió nagy jelentőséggel bír az indiánok leszármazottai számára (vallási értelemben) éppúgy, mint a turisták számára. Itt található a [[Rushmore-hegy]] is, ami az állam jelképe, és legismertebb helye is egyben.


Az államra egész története során a vidéki életmód és a kiterjedt mezőgazdaság volt jellemző és ennek megőrzése érdekében sok állami program ösztönzi a vidéki lakosságot. Bár az államban igen jelentős és kiterjedt a megművelt területek aránya, ez az Egyesült államok egyik legkisebb népsűrűségű területe.
Az államra egész története során a vidéki életmód és a kiterjedt mezőgazdaság volt jellemző és ennek megőrzése érdekében sok állami program ösztönzi a vidéki lakosságot. Bár az államban igen jelentős és kiterjedt a megművelt területek aránya, ez az Egyesült Államok egyik legkisebb népsűrűségű területe.


Az állam központjában található a főváros, [[Pierre]], míg a legnagyobb város a 150 000 lakosú [[Sioux Falls]].
Az állam központjában található a főváros, [[Pierre (Dél-Dakota)|Pierre]], míg a legnagyobb város a 150 000 lakosú [[Sioux Falls]].

== Neve ==
Nevét a két őslakos [[indiánok|indián]] törzs, a [[lakoták|lakota]], és a [[dakoták|dakota]] (Sioux, magyarul [[sziúk]]) után kapta.


== Földrajz ==
== Földrajz ==
'''Dél-Dakota''' az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államok]] észak-közép részén helyezkedik el. Annak ellenére, hogy a Great Plains régiója nagy területet foglal, el az államot a Közép-Nyugathoz sorolják. Ugyanakkor Dél-Dakotát az Államok nyugati államának is tekintik.
Dél-Dakota az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államok]] középső északi részén helyezkedik el. Annak ellenére, hogy a [[Great Plains]] régiója nagy területet foglal el, az államot a [[Közép-Nyugat]]hoz sorolják. Ugyanakkor Dél-Dakotát az Államok nyugati államának is tekintik. Határai északon [[Észak-Dakota]], keleten [[Iowa]], délen [[Nebraska]], nyugaton [[Wyoming]] és [[Montana (állam)|Montana]].

A [[Missouri (folyó)|Missouri]] folyó középen szeli ketté az állam területét. A folyótól keletre a gleccserek által lecsiszolt alacsony dombok láthatók, melyek megművelésre alkalmasak. A folyó nyugati oldalán a hullámos alföld terül el, amelynek része a kanyon.
A [[Missouri (folyó)|Missouri]] folyó középen szeli ketté az állam területét. A folyótól keletre [[gleccser]]ek által lecsiszolt alacsony dombok láthatók, melyek megművelésre alkalmasak. A folyó nyugati oldalán hullámos alföld terül el, amelynek része a [[kanyon]].


Teljes területét tekintve (199&nbsp;905&nbsp;km²) a tizenhetedik legnagyobb állam.<ref>[http://www.infoplease.com/ipa/A0108355.html/ "Land and Water Area of States (2000)".] www.infoplease.com. (Hozzáférés: 2008-09-10.)</ref> Határai északon [[Észak-Dakota]], keleten [[Iowa]], délen [[Nebraska]], nyugaton [[Wyoming]] és [[Montana]]. Az Egyesült Államok földrajzi középpontja, ([[Alaszka|Alaszkát]] és [[Hawaii]]t is beleértve) 27,36&nbsp;km-re Castle Rocktól nyugatra van Butte megyében.<ref name=Elevations >[http://erg.usgs.gov/isb/pubs/booklets/elvadist/elvadist.html/ "Elevations and Distances in the United States".] United States Geological Survey. (Hozzáférés: 2008-09-10.)</ref>
Teljes területét tekintve (199&nbsp;905&nbsp;km²) a tizenhetedik legnagyobb állam.<ref>[http://www.infoplease.com/ipa/A0108355.html/ "Land and Water Area of States (2000)".] www.infoplease.com. (Hozzáférés: 2008-09-10.)</ref> Az Egyesült Államok földrajzi középpontja, ([[Alaszka|Alaszkát]] és [[Hawaii]]t is beleértve) 27,36&nbsp;km-re [[Castle Rock (Dél-Dakota)|Castle Rocktól]] nyugatra van [[Butte megye (Dél-Dakota)|Butte megyében]].<ref name=Elevations >[http://erg.usgs.gov/isb/pubs/booklets/elvadist/elvadist.html/ "Elevations and Distances in the United States".] {{Wayback|url=http://erg.usgs.gov/isb/pubs/booklets/elvadist/elvadist.html/ |date=20080601170143 }} United States Geological Survey. (Hozzáférés: 2008-09-10.)</ref>


=== Területi egységek ===
=== Területi egységek ===
Dél-Dakota négy földrajzi egységre oszlik. Ezek a ''Drift Prairie'', a ''Dissected Till Plains'', a ''Great Plains'' és a Black Hills.
Dél-Dakota négy földrajzi egységre oszlik. Ezek a ''Drift Prairie'', a ''Dissected Till Plains'', a ''Great Plains'' és a ''Black Hills''.


A '''Drift Prairie''' az állam keleti felének legnagyobb hányadát foglalja el. Ezek alacsony dombok gleccser tavakkal tarkítva. Ezt a vidéket a korai francia telepesek ''Coteau des Prairies'' préri domboknak nevezték, mely keleti határát a Minnesota folyó völgye (Minnesota River Valley) alkotja, s a nyugati határ a James folyó medencéje (James River Basin).
A '''Drift Prairie''' az állam keleti felének legnagyobb hányadát foglalja el. Ezek alacsony dombok gleccser tavakkal tarkítva. Ezt a vidéket a korai francia telepesek ''Coteau des Prairies'', azaz [[préri]] domboknak nevezték, melynek keleti határát a Minnesota folyó völgye ''(Minnesota River Valley)'' alkotja, a nyugati határa pedig a James folyó medencéje ''(James River Basin)''.


A ''''James River Basin''' követi az északról délre tartó James folyót, s felszíne többnyire lapos.
A '''James River Basin''' követi az északról délre tartó James folyót, s felszíne többnyire lapos.


A felszabdalt '''Till Plains''' Dél-Dakota délkeleti sarkában fekszik. Az a terület dimbes-dombos, s több kisebb folyó szalad rajta.
A felszabdalt '''Till Plains''' Dél-Dakota délkeleti sarkában fekszik. Ez a terület dimbes-dombos, s több kisebb folyó szalad rajta.
[[Fájl:National-atlas-south-dakota.png|left|thumb|Geographic and political features of South Dakota]]


A '''Great Plains''' Dél-Dakota nyugati részén van, s a teljes terület mintegy kétharmad részét foglalja el.
A '''Great Plains''' Dél-Dakota nyugati részén van, s a teljes területének mintegy kétharmad részét foglalja el.


A '''Coteau de Missouri''' dombok és völgyek a ''Drift Prairie'' és a [[Missouri (folyó)|Missouri]] folyó között fekszik.
A '''Coteau de Missouri''' dombok és völgyek a ''Drift Prairie'' és a [[Missouri (folyó)|Missouri]] folyó között fekszik.
[[Fájl:Inyan-Kara.jpg|thumb|Black hills]]
A föld felszíne a Missouri folyótól nyugatra jobban és jobban felszabdalt, amelyet dombok, alföldek kanyonok és meredek lapos tetejű dobok alkotnak. Ezek a lapos tetejű dombok néha 120-180 méter magasra is emelkednek. Délen a Black Hill-től keletre fekszik Dél-Dakota Badkands National Park-ja.


[[Fájl:Inyan-Kara.jpg|bélyegkép|jobbra|Black Hills]]
A '''Black Hills''' az állam délnyugati részén húzódik és átnyúlik [[Wyoming]] területére. Ezek az alacsony hegyek 15&nbsp;500&nbsp;km² foglalnak el. Egyes részei eléri a 600-1&nbsp;200 méter magasságot. Legmagasabb pontja, amely egyben az állam legmagasabb pontja is a ''Harney Peak''. Tengerszint feletti magassága 2&nbsp;207 méter.<ref name=Elevations/> A Black Hills gazdag ásványi anyagokban; arany, ezüst, réz és ólom bányákat tártak fel. Itt találhatjuk a ''Homestake'' bányát, az Egyesült Államok legnagyobb arany bányáját. A bányát bezárták és egy földalatti tudományos laboratóriumot építettek az aknáiba.<ref>Harlan, Bill."Rapid City Journal" [http://www.rapidcityjournal.com/articles/2007/07/11/news/top/doc4693a5141fbf9361583968.txt] 11 July 2007. (Hozzáférés: 2008-09-12.)</ref>
[[Fájl:Missouri River 1.jpg|thumb|Missouri folyó]]
A Missouri folyó nem csak földrajzi választóvonal, de szociális, politikai, kulturális válaszvonal is. A folyótól nyugatra eső területeket West River-nek és a keletre eső területeket East River-nek hívják. A West River területe sokkal szárazabb, s gazdasága főként a turizmustól és a farmoktól függ. Politikai beállítottsága konzervatív. Az East River oldal sokkal sűrűbben lakott, gazdaságát sokkal inkább a mezőgazdaság alapozza meg, s a politikai beállítottsága sokkal liberálisabb.<ref>Hasselstrom, Linda: Roadside History of South Dakota, pages 2-4. Mountain Press Publishing Company, 1994</ref><ref>Johnson, Dirk. ''Gold Divides Dakotans as River Did'' [http://query.nytimes.com/gst/fullpage.html?res=940DE1DF1539F93AA35753C1A96E948260] The New York Times. 9 October 1988. (Hozzáférés: 2008-09-11.)</ref>


A föld felszíne a Missouri folyótól nyugatra jobban és jobban felszabdalt, amelyet dombok, alföldek kanyonok és meredek lapos tetejű dombok alkotnak. Ezek a lapos tetejű dombok néha 120-180 méter magasra is emelkednek. Délen a Black Hill-től keletre fekszik Dél-Dakota Badkands Nemzeti Parkja.
A Missouri folyó az Államok legnagyobb és a leghosszabb folyója. Más fontos folyók a [[Cheyenne]], a James, a [[Big Sioux]], és a [[White]].

Sok természetes tó található többnyire az állam keleti részén. Emellett sok mesterséges vízgyűjtőt létesítettek a Missouri folyón: Ilyenek a Lake tó, Sharpe tó, Francis Case tó, és a Lewis and Clark tó.
A '''Black Hills''' az állam délnyugati részén húzódik és átnyúlik [[Wyoming]] területére. Ezek az alacsony hegyek 15&nbsp;500&nbsp;km² területet foglalnak el. Egyes részei elérik a 600-1&nbsp;200 méter magasságot. Legmagasabb pontja, amely egyben az állam legmagasabb pontja is, a ''Harney Peak''. Tengerszint feletti magassága 2&nbsp;207 méter.<ref name=Elevations/> A Black Hills gazdag ásványi anyagokban; arany, ezüst, réz és ólom bányákat tártak it fel. Itt találhatjuk a ''Homestake'' bányát, az Egyesült Államok legnagyobb aranybányáját. A bányát bezárták és egy földalatti tudományos laboratóriumot építettek az aknáiba.<ref>Harlan, Bill."Rapid City Journal" [http://www.rapidcityjournal.com/articles/2007/07/11/news/top/doc4693a5141fbf9361583968.txt] {{Wayback|url=http://www.rapidcityjournal.com/articles/2007/07/11/news/top/doc4693a5141fbf9361583968.txt#|date=20090705031333}} 11 July 2007. (Hozzáférés: 2008-09-12.)</ref>


=== Ökológia ===
=== Ökológia ===
[[Fájl:Haliaeetus leucocephalus-tree-USFWS.jpg|left|thumb|Fehérfejű rétisas]]
[[Fájl:Haliaeetus leucocephalus-tree-USFWS.jpg|bélyegkép|balra|120px|[[Fehérfejű rétisas]]]]
[[Fájl:Pronghorn-855.jpg|thumb|Egy villásszarvú antilop Wind Cave National Park-ban]]
[[Fájl:Pronghorn-855.jpg|bélyegkép|jobbra|Egy villásszarvú antilop Wind Cave National Park-ban]]
Dél-dakota túlnyomó része, a Back Hills kivételével füves terület.<ref>{{cite web | title = A Short Introduction to Terrestrial Biomes | publisher = www.nearctica.com | accessdate = 2008-09-11 | url = http://www.nearctica.com/ecology/habitats/biointro.htm}}</ref> A füves területet a folyó közelében lombhullató fák, mint például az amerikai nyárfa, szilfa, fűzfa tarkítják.<ref>{{cite web | title = South Dakota Flora | publisher = Northern State University | accessdate = 2008-09-11 | url = http://www.northern.edu/natsource/flora1.htm}}</ref> Ezen a területen élő emlősök közé tartozik az amerikai bölény, a szarvas, a villásszarvú amerikai antilop, a prérifarkas és a préri kutya.<ref name=SDFauna>{{cite web | title = South Dakota Fauna | publisher = Northern State University | accessdate = 2008-09-11 | url = http://www.northern.edu/natsource/fauna1.htm}}</ref>
Dél-dakota túlnyomó része, a Back Hills kivételével füves terület.<ref>{{cite web | title = A Short Introduction to Terrestrial Biomes | publisher = www.nearctica.com | accessdate = 2008-09-11 | url = http://www.nearctica.com/ecology/habitats/biointro.htm | archiveurl = https://web.archive.org/web/20070928020341/http://www.nearctica.com/ecology/habitats/biointro.htm | archivedate = 2007-09-28 }}</ref> A füves területet a folyó közelében lombhullató fák, mint például az [[amerikai nyárfa]], [[szilfa]], [[fűzfa]] tarkítják.<ref>{{cite web | title = South Dakota Flora | publisher = Northern State University | accessdate = 2008-09-11 | url = http://www.northern.edu/natsource/flora1.htm | archiveurl = https://web.archive.org/web/20080514053225/http://www.northern.edu/natsource/flora1.htm# | archivedate = 2008-05-14 }}</ref> Ezen a területen élő emlősök közé tartozik az amerikai bölény, a szarvas, a villásszarvú amerikai antilop, a prérifarkas és a prérikutya.<ref name=SDFauna>{{cite web | title = South Dakota Fauna | publisher = Northern State University | accessdate = 2008-09-11 | url = http://www.northern.edu/natsource/fauna1.htm | archiveurl = https://web.archive.org/web/20071015051320/http://northern.edu/natsource/fauna1.htm | archivedate = 2007-10-15 }}</ref>
Madárvilága jellegzetes és gazdag. Itt fészkel a kínából származó gyűrűs nyakú fácán, amely az állam szimbólumai közé tartozik. A már-már kihalásra ítélt [[fehérfejű rétisas]] állomány végre növekvő tendenciát mutat, s elterjedt az egész állam területén. Kedvelt fészkelő helye a Missouri folyó környéke.<ref>{{cite web | title = Ring-Necked Pheasant | publisher = Northern State University | accessdate = 2008-09-11 | url = http://www.northern.edu/natsource/BIRDS/Ringne1.htm}}</ref><ref>Hetland, Cara. ''South Dakota bald eagles make a comeback'' [http://minnesota.publicradio.org/display/web/2007/02/07/sdeaglesuccess/] Minnesota Public Radio. 8 February 2007. (Hozzáférés: 2008-09-11.)</ref> Folyóiban, tavaiban szintén sokfajta hal van. Ilyenek a süllő, ponty, csuka, és pisztráng sügér.<ref name=SDFauna/> A Black montain ökológiája a magasságnak és a magasabb csapadéknak megfelelően változik. A dombokat sűrű fenyő erdő borítja. Különböző fenyőfák között megtaláljuk az amerikai ponderosa fenyőt, és a lucfenyőt.<ref>{{cite web | title = Pines of South Dakota | publisher = Northern State University | accessdate = 2007-09-22 | url = http://www.northern.edu/natsource/TREESA1/Pineso1.htm}}</ref> Csakúgy mint a növényvilága az állatvilága is különböző. Erdei otthont adnak a sokféle szarvasfajtának, az amerikai jávorantilopnak, a nagyszarvú juhnak, a hegyi kecskének, hegyi oroszlánnak és még sok más kisebb emlős állatnak, sebes folyású folyóiban honos a pisztráng.<ref name=SDFauna/><ref>{{cite web | title = Mountain Goat | publisher = South Dakota Department of Game, Fish, and Parks | accessdate = 2008-09-11 | url = http://www.sdgfp.info/wildlife/hunting/BigGame/MtGoat.htm}}</ref><ref>{{cite web | title = General Facts About Mountain Lions | publisher = South Dakota Department of Game, Fish, and Parks | accessdate = 2008-09-11 | url = http://www.sdgfp.info/Wildlife/MountainLions/Facts.htm}}</ref>
Madárvilága jellegzetes és gazdag. Itt fészkel a Kínából származó gyűrűs nyakú fácán, amely az állam szimbólumai közé tartozik. A már-már kihalásra ítélt [[fehérfejű rétisas]] állomány végre növekvő tendenciát mutat, s elterjedt az egész állam területén. Kedvelt fészkelőhelye a Missouri folyó környéke.<ref>{{cite web | title = Ring-Necked Pheasant | publisher = Northern State University | accessdate = 2008-09-11 | url = http://www.northern.edu/natsource/BIRDS/Ringne1.htm | archiveurl = https://web.archive.org/web/20081210094336/http://www.northern.edu/natsource/BIRDS/Ringne1.htm# | archivedate = 2008-12-10 }}</ref><ref>Hetland, Cara. ''South Dakota bald eagles make a comeback'' [http://minnesota.publicradio.org/display/web/2007/02/07/sdeaglesuccess/] {{Wayback|url=http://minnesota.publicradio.org/display/web/2007/02/07/sdeaglesuccess/|date=20071015051544}} Minnesota Public Radio. 8 February 2007. (Hozzáférés: 2008-09-11.)</ref> Folyóiban, tavaiban szintén sokfajta hal van. Ilyenek a süllő, ponty, csuka, és pisztrángsügér.<ref name=SDFauna/> A Black montain ökológiája a magasságnak és a magasabb csapadéknak megfelelően változik. A dombokat sűrű fenyőerdő borítja. Különböző fenyőfák között megtaláljuk az amerikai ponderosa fenyőt, és a lucfenyőt.<ref>{{cite web | title = Pines of South Dakota | publisher = Northern State University | accessdate = 2007-09-22 | url = http://www.northern.edu/natsource/TREESA1/Pineso1.htm | archiveurl = https://web.archive.org/web/20071015051314/http://northern.edu/natsource/TREESA1/Pineso1.htm | archivedate = 2007-10-15 }}</ref> Csakúgy mint a növényvilága, az állatvilága is különböző. Erdei otthont adnak a sokféle szarvasfajtának, az amerikai jávorantilopnak, a nagyszarvú juhnak, a hegyi kecskének, hegyi oroszlánnak és még sok más kisebb emlősállatnak, sebes folyású folyóiban honos a pisztráng.<ref name=SDFauna/><ref>{{cite web | title = Mountain Goat | publisher = South Dakota Department of Game, Fish, and Parks | accessdate = 2008-09-11 | url = http://www.sdgfp.info/wildlife/hunting/BigGame/MtGoat.htm | archiveurl = https://web.archive.org/web/20080911014637/http://www.sdgfp.info/Wildlife/hunting/BigGame/MtGoat.htm# | archivedate = 2008-09-11 }}</ref><ref>{{cite web | title = General Facts About Mountain Lions | publisher = South Dakota Department of Game, Fish, and Parks | accessdate = 2008-09-11 | url = http://www.sdgfp.info/Wildlife/MountainLions/Facts.htm | archiveurl = https://web.archive.org/web/20080911015600/http://www.sdgfp.info/Wildlife/MountainLions/Facts.htm# | archivedate = 2008-09-11 }}</ref>


=== Folyók, tavak ===
=== Folyók, tavak ===
[[Fájl:South Dakota East River West River.png|bélyegkép|jobbra|Missouri folyó kettéosztja Dél-Dakotát]]
<center>

<gallery>
A [[Missouri (folyó)|Missouri]] folyó az Államok legnagyobb és a leghosszabb folyója. A Missouri nemcsak földrajzi, hanem szociális, politikai, kulturális válaszvonal is Dél-Dakotában. A folyótól nyugatra eső területeket ''West River''-nek, a keletre eső területeket ''East River''-nek hívják. A West River területe sokkal szárazabb, s gazdasága főként a [[turizmus]]tól és a farmoktól függ. Politikai beállítottsága [[konzervativizmus|konzervatív]]. Az East River oldal sokkal sűrűbben lakott, gazdaságát sokkal inkább a [[mezőgazdaság]] alapozza meg, s a politikai beállítottsága sokkal [[liberalizmus|liberálisabb]].<ref>Hasselstrom, Linda: Roadside History of South Dakota, pages 2-4. Mountain Press Publishing Company, 1994</ref><ref>Johnson, Dirk. ''Gold Divides Dakotans as River Did'' [http://query.nytimes.com/gst/fullpage.html?res=940DE1DF1539F93AA35753C1A96E948260] The New York Times. 9 October 1988. (Hozzáférés: 2008-09-11.)</ref>

Más fontos folyók a [[Cheyenne (folyó)|Cheyenne]], a [[James (folyó)|James]], a [[Big Sioux]], és a [[White (folyó)|White]].

Sok természetes [[tó]] található többnyire az állam keleti részén. Emellett sok mesterséges víztározót létesítettek a Missouri folyón: ilyenek a [[Lake-tó]], [[Sharpe-tó]], [[Francis Case-tó]], és a [[Lewis and Clark-tó]].
<gallery class="center">
Fájl:Missouri River 1.jpg|Missouri folyó
Fájl:Missouri River 1.jpg|Missouri folyó
Fájl:James River Scotland South Dakota.jpg|James folyó
Fájl:James River Scotland South Dakota.jpg|James folyó
Fájl:Whetstone River.jpg|Whetstone folyó
Fájl:Whetstone River.jpg|Whetstone folyó
Fájl:Pactola Lake.jpg|Pactola tó
Fájl:Pactola Lake.jpg|Pactola-tó
</gallery>
</gallery>
</center>


== Éghajlata ==
=== Éghajlat ===
Dél-Dakota éghajlata szárazföldi, ahol a négy évszak váltakozik. A tél nagyon hideg, s a nyár forró. A nyár folyamán az átlagos nappali hőmérséklet 32,2 [[°C]], de éjszakára lehűlhet 15,5 °C-ra is. Nem szokatlan a forró száraz nyár, s a hőmérő higanyszála felszaladhat 38 °C-ra, s a hőség megrekedhet napokig, sőt hetekig. A téli átlagos nappali hőmérséklet -12,2 °C az egész állam területén.
Dél-Dakota éghajlata [[kontinentális éghajlat|szárazföldi]], ahol a négy évszak váltakozik. A tél nagyon hideg, s a nyár forró. A nyár folyamán az átlagos nappali hőmérséklet 32,2 [[°C]], de éjszakára lehűlhet 15,5 °C-ra is. Nem szokatlan a forró száraz nyár, s a hőmérő higanyszála felszaladhat 38 °C-ra, s a hőség megrekedhet napokig, sőt hetekig. A téli átlagos nappali hőmérséklet -12,2 °C az egész állam területén.


A csapadék eloszlás az állam területén különböző. Az északnyugati részen az átlagos évi csapadél mennyisége 381 mm, míg a délkeleti részén 635 mm. Egy kis részén az államnak Lawrence megye környékén 762 mm átlagos mennyiségű csapadékot mértek.
A [[csapadék]] eloszlása az állam területén különböző. Az északnyugati részen az átlagos évi csapadék mennyisége 381 mm, míg a délkeleti részén 635 mm. Egy kis részén az államnak, [[Lawrence megye (Dél-Dakota)|Lawrence megye]] környékén 762 mm átlagos mennyiségű csapadékot mértek.


A nyár gyakran tarkított viharokkal erős szél kíséretében. Előfordul, hogy az erős szél jégesőt hoz. A keleti területeken a tornádó is előfordulhat, amely része az ún. „tornado alley”-nak.<ref>{{cite web | title = Tornado Climatology | publisher = National Climatic Data Center | accessdate = 2008-09-11 | url = http://www.ncdc.noaa.gov/oa/climate/severeweather/tornadoes.html}}</ref> Évente átlagosan 23 tornádót jegyeznek fel.<ref>{{cite web | url = http://www5.ncdc.noaa.gov/climatenormals/clim60/states/Clim_SD_01.pdf | title = Climate of South Dakota | format = [[comma-separated values|CSV]] | publisher = National Climatic Data Center | accessdate = 2008-09-11}}</ref> A tél valamivel kiszámíthatóbb, de előfordulhat a hó és jégvihar.
A nyár gyakran tarkított viharokkal erős [[szél]] kíséretében. Előfordul, hogy az erős szél jégesőt hoz. A keleti területeken a tornádó is előfordulhat, amely része az ún. „tornádófolyosónak” ''(tornado alley)''.<ref>{{cite web | title = Tornado Climatology | publisher = National Climatic Data Center | accessdate = 2008-09-11 | url = http://www.ncdc.noaa.gov/oa/climate/severeweather/tornadoes.html}}</ref> Évente átlagosan 23 tornádót jegyeznek fel.<ref>{{cite web | url = http://www5.ncdc.noaa.gov/climatenormals/clim60/states/Clim_SD_01.pdf | title = Climate of South Dakota | format = [[comma-separated values|CSV]] | publisher = National Climatic Data Center | accessdate = 2008-09-11 | archiveurl = https://web.archive.org/web/20080624205247/http://www5.ncdc.noaa.gov/climatenormals/clim60/states/Clim_SD_01.pdf | archivedate = 2008-06-24 }}</ref> A tél valamivel kiszámíthatóbb, de előfordulhat hó- és jégvihar.


== Történet ==
== Történet ==
[[Fájl:Portrait of Red Bird.jpg|thumb|Red Bird sziú indián főnök]]
[[Fájl:Portrait of Red Bird.jpg|thumb|Red Bird sziú indián főnök]]
[[Fájl:MankatoMN38.JPG|thumb|Sziú indiánok tömeges kivégzése az 1862-es sziú felkeléskor, Mankato, [[Minnesota]]]]
[[Fájl:Execution_of_38_Sioux_Indians_at_Mankato_Minnesota_1862.jpg|thumb|Sziú indiánok tömeges kivégzése az 1862-es sziú felkeléskor, Mankato, [[Minnesota]]]]
Dél-Dakotát már jó pár ezer éve lakják emberek. Bár a franciák és más európai felfedezők több települést (például: Omaha, Arikara [Ree]) is létrehoztak itt az 1700-as években, egészen [[1800-as évek]] elejéig a [[sziú indián]] törzs volt az uralkodó (dakoták, lakoták és nakoták). [[1743]]-ban a LaVerendyre, a mai Pierre városának határában kikiáltották, hogy a terület Franciaországé, és új Franciaországhoz csatolták.
Dél-Dakotát már jó pár ezer éve lakják emberek. Bár a franciák és más európai felfedezők több települést (például: Omaha, Arikara [Ree]) is létrehoztak itt az 1700-as években, egészen [[1800-as évek]] elejéig a [[sziú indián]] törzs volt az uralkodó (dakoták, lakoták és nakoták). [[1743]]-ban a LaVerendyre, a mai Pierre városának határában kikiáltották, hogy a terület Franciaországé, és új Franciaországhoz csatolták.


[[1803]]-ban az Egyesült Államok megvásárolta a területet [[I. Napóleon francia császár|Bonaparte Napóleon]] első konzultól, és az új elnök [[Thomas Jefferson]] egy expedíciót szervezett az új területek feltérképezésére (Lewis and Clark expedíció). [[1817]]-ben egy prémkereskedő megalapította az első állandó amerikai települést, a Fort Pierre-t (Pierre erőd). 1855-ben az Egyesült Államok hadserege megvásárolta az erődöt, de a következő évben magára hagyták azt (ahogyan délebbre a Randall erődöt is). A következő években gyorsan nőtt az európai települések száma, majd [[1858]]-ban a sziúk az 1858-as egyezmény aláírásával átengedték a területet az Egyesült Államoknak.
[[1803]]-ban az Egyesült Államok megvásárolta a területet [[I. Napóleon francia császár|Bonaparte Napóleon]] első konzultól, és az új elnök [[Thomas Jefferson]] egy expedíciót szervezett az új területek feltérképezésére (Lewis and Clark expedíció). [[1817]]-ben egy prémkereskedő megalapította az első állandó amerikai települést, a Fort Pierre-t (Pierre erőd). 1855-ben az Egyesült Államok hadserege megvásárolta az erődöt, de a következő évben magára hagyták azt (ahogyan délebbre a Randall erődöt is). A következő években gyorsan nőtt az európai települések száma, majd [[1858]]-ban a sziúk az 1858-as egyezmény aláírásával átengedték a területet az Egyesült Államoknak.


Napjaink két legnagyobb települését: [[Sioux Falls]]t és Yanktont telekspekulánsok alapították [[1856]]-ban és [[1859]]-ben. [[1861]]-ben a kormány megalapította a Dakota területként ismert részt, ami a mai Észak- és Dél-Dakotát, valamint [[Montana]] és [[Wyoming]] állam egyes területeit fedte le. Miután a transzamerikai vasútvonal keleti szárnya elérte [[Yankton]] városát, megnőtt az európai telepesek beáramlása, ami tovább fokozódott, amikor egy [[George A. Custer]] által vezetett katonai expedíció 1874-ben aranyat talált [[Black Hills]]ben. Ennek következményeként született meg a Fort Laramie-i egyezmény ([[1868]]), melyben a sziúk átadták a még birtokukban lévő területeket a telepeseknek. Miután a sziúk megtagadták a Black Hills-beli bányászat jogát, háború tört ki köztük és az Egyesült Államok hadserege között (ugyanis a hadsereg nem volt képes meggátolni a bányászok beözönlését a területre). Végül a sziúk vereséget szenvedtek, és csak pár településük maradt meg Észak- és Dél-Dakotában.
Napjaink két legnagyobb települését: [[Sioux Falls]]t és Yanktont telekspekulánsok alapították [[1856]]-ban és [[1859]]-ben. [[1861]]-ben a kormány megalapította a Dakota területként ismert részt, ami a mai Észak- és Dél-Dakotát, valamint [[Montana (állam)|Montana]] és [[Wyoming]] állam egyes területeit fedte le. Miután a transzamerikai vasútvonal keleti szárnya elérte [[Yankton (Dél-Dakota)|Yankton]] városát, megnőtt az európai telepesek beáramlása, ami tovább fokozódott, amikor egy [[George Armstrong Custer|George A. Custer]] által vezetett katonai expedíció 1874-ben aranyat talált [[Black Hills]]ben. Ennek következményeként született meg a Fort Laramie-i egyezmény ([[1868]]), melyben a sziúk átadták a még birtokukban lévő területeket a telepeseknek. Miután a sziúk megtagadták a Black Hills-beli bányászat jogát, háború tört ki köztük és az Egyesült Államok hadserege között (ugyanis a hadsereg nem volt képes meggátolni a bányászok beözönlését a területre). Végül a sziúk vereséget szenvedtek, és csak pár településük maradt meg Észak- és Dél-Dakotában.


A térség Észak- és Dél-Dakotára való kettészakadását az egyre növekvő népesség okozta (mint [[Montana]] és [[Washington (állam)|Washington]] állam estében). Az ezt megerősítő tárgyalások [[1889]]. [[Február 22.|február 22]]-én kezdődtek [[Grover Cleveland]] vezetése alatt, akitől később [[Benjamin Harrison]] vette át a feladatot, aki [[1889]]. [[november 2.|november 2-án]] beléptette a két államot az unióba. Harrison utasította [[James G. Blaine]] államtitkárt, hogy keverje össze a papírokat, nehogy kiderüljön, hogy ő írta alá először.
A térség Észak- és Dél-Dakotára való kettészakadását az egyre növekvő népesség okozta (mint [[Montana (állam)|Montana]] és [[Washington (állam)|Washington]] állam esetében). Az ezt megerősítő tárgyalások [[1889]]. [[Február 22.|február 22]]-én kezdődtek [[Grover Cleveland]] vezetése alatt, akitől később [[Benjamin Harrison]] vette át a feladatot, aki [[1889]]. [[november 2.|november 2-án]] beléptette a két államot az unióba. Harrison utasította [[James G. Blaine]] államtitkárt, hogy keverje össze a papírokat, nehogy kiderüljön, hogy ő írta alá először.


[[1890]]. [[December 29.|december 29]]-én a [[Szellemtánc]] (Ghost Dance) nevű sziú vallási mozgalom ellen elkövetett Wounded Knee-patak melletti mészárlás során, ami a [[Pine Ridge]] indián rezervátumban történt, körülbelül 300 sziú (köztük sok asszony és gyermek) és 25 amerikai katona halt meg. Ez volt az utolsó nagyobb fegyveres összecsapás a sziúk és az amerikaiak között.
[[1890]]. [[December 29.|december 29]]-én a [[Szellemtánc]] (Ghost Dance) nevű sziú vallási mozgalom ellen elkövetett Wounded Knee-patak melletti mészárlás során, ami a [[Pine Ridge]] indián rezervátumban történt, körülbelül 300 sziú (köztük sok asszony és gyermek) és 25 amerikai katona halt meg. Ez volt az utolsó nagyobb fegyveres összecsapás a sziúk és az amerikaiak között.
113. sor: 118. sor:
Az [[1930-as évek]]ben több gazdasági és környezeti tényező hatására az állam katasztrofális helyzetbe került. A kevés eső, a magas hőmérséklet, valamint a túlművelés hatására az egész állam és még több szomszédos középső állam is egy nagy porkatlanná vált (ez a név, angolul [[Dust Bowl]], maradt meg a köztudatban is). A felső talajréteget felkapta a szél, és hatalmas porviharok száguldottak át az egész államon, elpusztítva még több ültetvényt. Ennek és a kényszerárverezéseknek eredményeként az állam mély recesszióba süllyedt, és sok dakotai végleg elhagyta a területet ([[1930]] és [[1940]] között a lakosság majdnem 7%-kal csökkent).
Az [[1930-as évek]]ben több gazdasági és környezeti tényező hatására az állam katasztrofális helyzetbe került. A kevés eső, a magas hőmérséklet, valamint a túlművelés hatására az egész állam és még több szomszédos középső állam is egy nagy porkatlanná vált (ez a név, angolul [[Dust Bowl]], maradt meg a köztudatban is). A felső talajréteget felkapta a szél, és hatalmas porviharok száguldottak át az egész államon, elpusztítva még több ültetvényt. Ennek és a kényszerárverezéseknek eredményeként az állam mély recesszióba süllyedt, és sok dakotai végleg elhagyta a területet ([[1930]] és [[1940]] között a lakosság majdnem 7%-kal csökkent).


A gazdasági stabilitás [[1941]]-ben tért vissza, amikor az Egyesült Államok belépett a 2. világháborúba, ugyanis megerősödött a kereslet a mezőgazdasági termékek iránt. [[1944]]-ben a Pick–Sloan-tervben (ami az 1944-es folyamrendezési terv része volt) a [[Az Egyesült Államok Kongresszusa|kongresszus]] hat gátat emeltetett a [[Missouri (folyó)|Missourin]], amiből négy található Dél-Dakotában. A gátak további lehetőségeket teremtettek a helyiek számára (vízerőművek, horgászat, csónakázás).
A gazdasági stabilitás [[1941]]-ben tért vissza, amikor az Egyesült Államok belépett a [[második világháború|II. világháborúba]], ugyanis megerősödött a kereslet a mezőgazdasági termékek iránt. [[1944]]-ben a [[Pick–Sloan-terv]]ben (ami az 1944-es folyamrendezési terv része volt) a [[Az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusa|kongresszus]] hat gátat emeltetett a [[Missouri (folyó)|Missourin]], amiből négy található Dél-Dakotában. A gátak további lehetőségeket teremtettek a helyiek számára (vízerőművek, horgászat, csónakázás).


Napjainkban Dél-Dakota a tisztán mezőgazdaságon alapuló gazdaságról áttért egy sokkal összetettebb gazdasági rendszerre. A turizmus is egyre növekvő arányt mutat, amióta [[1960]]-ban Black Hillst bevonták az ország turisztikai vérkeringésébe. A pénzügyi szolgáltatások fejlődését jól példázza, hogy a Citibank hitelközpontját [[1981]]-ben [[New York]]ból Sioux Fallsba helyezte át (példáját azóta több cég követte). A [[2007]]-ben bezárt Lead közeli Homestake aranybánya lett egy új föld alatti kutatóintézet helye. A növekvő népesség és a fejlődő pénzügyi lehetőségek ellenére a mezőgazdaság továbbra is stagnál, és a vidéki lakosság egyre inkább elöregszik (mivel a jobban iskolázott fiatalság a nagyobb városokba, államokba költözik).
Napjainkban Dél-Dakota a tisztán mezőgazdaságon alapuló gazdaságról áttért egy sokkal összetettebb gazdasági rendszerre. A turizmus is egyre növekvő arányt mutat, amióta [[1960]]-ban Black Hillst bevonták az ország turisztikai vérkeringésébe. A pénzügyi szolgáltatások fejlődését jól példázza, hogy a Citibank hitelközpontját [[1981]]-ben [[New York]]ból Sioux Fallsba helyezte át (példáját azóta több cég követte). A [[2007]]-ben bezárt Lead közeli Homestake aranybánya lett egy új föld alatti kutatóintézet helyszíne. A növekvő népesség és a fejlődő pénzügyi lehetőségek ellenére a mezőgazdaság továbbra is stagnál, és a vidéki lakosság egyre inkább elöregszik (mivel a jobban iskolázott fiatalság a nagyobb városokba, államokba költözik).

== Gazdaság ==
== Megyék és városok ==
[[Fájl:Downtown Sioux Falls 61.jpg|thumb|Sioux Falls]]
[[Fájl:AberdeenSD.JPG|thumb|Aberdeen]]
{| border="1,5" cellspacing="1"
|+ '''Dél-Datoka legnagyobb városai'''
!
! Lakosság/fő
! Szélességi fok
! Hosszúsági fok
|-
! Sioux Falls
| 140 336
| 43,55
| -96,7
|-
! Rapid City
| 61 888
| 44,081
| -103,231
|-
! Aberdeen
| 23 667
| 45,465
| -98,486
|-
! Watertown
| 20 185
| 44,899
| -97,115
|-
! Brookings
| 18 216
| 44,311
| -96,798
|-
! Mitchell
| 14 741
| 43,709
| -98,03
|-
! Pierre
| 13 879
| 44,368
| -100,351
|-
! Yankton
| 13 410
| 42,871
| -97,397
|-
! Huron
| 11 026
| 44,363
| -98,214
|-
! Vermillion
| 10 009
| 42,779
| -96,929
|-
|}


== Népesség ==
== Népesség ==
[[Fájl:South Dakota population map.png|bélyegkép|balra|180px|Dél-Dakota népsűrűségi térképe]]
{{USCensusPop
{{USCensusPop
|1860 = 4837
|1860 = 4837
199. sor: 142. sor:
|2010 = 814180
|2010 = 814180
}}
}}
U.S. Census Bureau 2005. évi felmérése alapján Dél-Dakota lakossága 775&nbsp;933 fő volt, amely az előző évhez viszonyítva (5&nbsp;312 fő) 0,7%-os növekedést mutat. Az előző évet a 2000-es évvel összevetve a lakosság növekedési aránya (21&nbsp;093 fő) 2,8%. Ez tükrözi a természetes növekedés arányát is, ahol a születések száma 56&nbsp;247 fő, a halálozások száma 37&nbsp;048 fő volt. A népességvándorlás is eredményezett némi növekedés. Az ország határain t163lról érkezők száma 3,957 fő volt, s az országon belülről letelepedettek száma 735 fő volt. Dél-Dakota teljes lakosságának 6,8%-a 5 éven aluli, 26,8%-a 18 év alatti 14,3%-a 65 éves vagy idősebb. A nők aránya 50,4%. A lakosság Buffalo megyében tömörül, melynek székhelye Gannvalley.<ref>{{cite web | title = Population and Population Centers by State - 2000 | publisher = United States Census Bureau | accessdate = 2007-08-18 | url = http://www.census.gov/geo/www/cenpop/statecenters.txt}}</ref>
U.S. Census Bureau 2005. évi felmérése alapján Dél-Dakota lakossága 775&nbsp;933 fő volt, amely az előző évhez viszonyítva (5&nbsp;312 fő) 0,7%-os növekedést mutat. Az előző évet a 2000-es évvel összevetve a lakosság növekedési aránya (21&nbsp;093 fő) 2,8%. Ez tükrözi a természetes növekedés arányát is, ahol a születések száma 56&nbsp;247 fő, a halálozások száma 37&nbsp;048 fő volt. A népességvándorlás is eredményezett némi növekedést. Az ország határain túlról érkezők száma 3957 fő volt, s az országon belülről letelepedettek száma 735 fő volt. Dél-Dakota teljes lakosságának 6,8%-a 5 éven aluli, 26,8%-a 18 év alatti 14,3%-a 65 éves vagy idősebb. A nők aránya 50,4%. A lakosság Buffalo megyében tömörül, melynek székhelye Gannvalley.<ref>{{cite web | title = Population and Population Centers by State - 2000 | publisher = United States Census Bureau | accessdate = 2007-08-18 | url = http://www.census.gov/geo/www/cenpop/statecenters.txt}}</ref>

=== Rassz és származás ===
=== Rassz és származás ===
[[Fájl:National-atlas-indian-reservations-south-dakota.gif|thumb|left|Dél-Dakota indián rezervátumai]]
[[Fájl:National-atlas-indian-reservations-south-dakota.gif|bélyegkép|balra|180px|Dél-Dakota indián rezervátumai]]
[[Fájl:Lower brule reservation2 sd.jpg|thumb|Lakota indán rezervátum]]
[[Fájl:Lower brule reservation2 sd.jpg|bélyegkép|jobbra|Lakota indián rezervátum]]
A 2005. évi becslések alapján a lakosság 88,5%-a fehér, 8,8%-a őslakos amerikai indián, vagy alaszkai, 2,1%-a hispániai vagy spanyol, 0,8%-a afroamerikai, 0,7%-a ázsiai leszármazott, 2,1% kettő vagy több rassz keveréke.<ref name=SDQuickfacts>{{cite web | title = State & County QuickFacts (South Dakota) | publisher = United States Census Bureau | accessdate = 2008-09-12 | url = http://quickfacts.census.gov/qfd/states/46000.html}}</ref>
A 2005. évi becslések alapján a lakosság 88,5%-a fehér, 8,8%-a őslakos amerikai indián, vagy alaszkai, 2,1%-a hispániai vagy spanyol, 0,8%-a afroamerikai, 0,7%-a ázsiai leszármazott, 2,1% kettő vagy több rassz keveréke.<ref name=SDQuickfacts>{{cite web | title = State & County QuickFacts (South Dakota) | publisher = United States Census Bureau | accessdate = 2008-09-12 | url = http://quickfacts.census.gov/qfd/states/46000.html | archiveurl = https://web.archive.org/web/20080916025512/http://quickfacts.census.gov/qfd/states/46000.html | archivedate = 2008-09-16 }}</ref>
Az öt legnagyobb etnikai csoport származás szerint a német 40,7%, a norvég 15,3%, az ír 10,4%, az őslakos amerikai indián 8,3% és az angol 7,1%.<ref name=CensusSocialStats>{{cite web | title = Quick Tables | publisher = United States Census Bureau | accessdate = 2008-09-12 | url = http://factfinder.census.gov/servlet/QTTable?_bm=n&_lang=en&qr_name=DEC_2000_SF3_U_DP2&ds_name=DEC_2000_SF3_U&geo_id=04000US46}}</ref>
Az öt legnagyobb etnikai csoport származás szerint a német 40,7%, a norvég 15,3%, az ír 10,4%, az őslakos amerikai indián 8,3% és az angol 7,1%.<ref name=CensusSocialStats>{{cite web | title = Quick Tables | publisher = United States Census Bureau | accessdate = 2008-09-12 | url = http://factfinder.census.gov/servlet/QTTable?_bm=n&_lang=en&qr_name=DEC_2000_SF3_U_DP2&ds_name=DEC_2000_SF3_U&geo_id=04000US46 | archiveurl = https://archive.today/20200212042258/http://factfinder.census.gov/servlet/QTTable?_bm=n&_lang=en&qr_name=DEC_2000_SF3_U_DP2&ds_name=DEC_2000_SF3_U&geo_id=04000US46 | archivedate = 2020-02-12 }}</ref>


A német-amerikai a legnagyobb származási csoport az állam legtöbb részében. Az amerikai indián lakosság legfőképpen lakota, dakota, és nakota (sziú) csoporthoz tartozik. Dél-Dakotának van a negyedik legnagyobb indián lakossága Alaszka, Oklahoma és Új-Mexikó után.<ref>{{cite web | title = Press Releases - Uniquely South Dakota | publisher = South Dakota Department of Tourism | accessdate = 2008-09-11 | url = http://www.travelsd.com/Newsroom/pressreleases/uniquelysd.asp?id=356}}</ref>
A német-amerikai a legnagyobb származási csoport az állam legtöbb részében. Az amerikai indián lakosság legfőképpen a lakota, dakota, és nakota (sziú) csoporthoz tartozik. Dél-Dakotának van a negyedik legnagyobb indián lakossága Alaszka, Oklahoma és Új-Mexikó után.<ref>{{cite web | title = Press Releases - Uniquely South Dakota | publisher = South Dakota Department of Tourism | accessdate = 2008-09-11 | url = http://www.travelsd.com/Newsroom/pressreleases/uniquelysd.asp?id=356 | archiveurl = https://web.archive.org/web/20081210034323/http://www.travelsd.com/newsroom/pressreleases/uniquelysd.asp?id=356 | archivedate = 2008-12-10 }}</ref>


=== Legnagyobb városok ===
[[Fájl:Downtown Sioux Falls 61.jpg|bélyegkép|jobbra|[[Sioux Falls]]]]
[[Fájl:AberdeenSD.JPG|bélyegkép|jobbra|Aberdeen]]
A település neve után a lakosság száma következik (2005, fő).
* [[Sioux Falls]] – 140 335
* [[Rapid City (Dél-Dakota)|Rapid City]] – 61 888
* [[Aberdeen (Dél-Dakota)|Aberdeen]] – 23 667
* [[Watertown (Dél-Dakota)|Watertown]] – 20 185
* [[Brookings (Dél-Dakota)|Brookings]] – 18 216
* [[Mitchell (Dél-Dakota)|Mitchell]] – 14 741
* [[Pierre (Dél-Dakota)|Pierre]] – 13 879
* [[Yankton (Dél-Dakota)|Yankton]] – 13 410
* [[Huron (Dél-Dakota)|Huron]] – 11 026
* [[Vermillion]] – 10 009

== Közigazgatás ==
[[Fájl:South Dakota counties map.gif|bélyegkép|jobbra|Dél-Dakota megyéi]]
{{bővebben|Dél-Dakota megyéinek listája}}
Az állam 66 megyéből áll.

== Gazdaság ==
== Nevezetességek ==
== Nevezetességek ==
<gallery>
<gallery>
213. sor: 178. sor:
Fájl:AktaLakotaMuseum.jpg|Akta Lakota múzeum
Fájl:AktaLakotaMuseum.jpg|Akta Lakota múzeum
Fájl:SiouxFalls1.jpg|Sioux vízesés
Fájl:SiouxFalls1.jpg|Sioux vízesés
Fájl:2003-08-15 Badlands National Park 2.jpg|Badlands National Park
Fájl:2003-08-15 Badlands National Park 2.jpg|Badlands Nemzeti Park
Fájl:WICA2348.jpg|Wind Cave National Park
Fájl:WICA2348.jpg|Wind Cave Nemzeti Park
Fájl:Mountrushmore.jpg|Mount Rushmore Memorial
Fájl:Mount Rushmore Closeup 2017.jpg|[[Rushmore-hegy|Mount Rushmore Memorial]]
Fájl:Harney Peak Fire Tower 1997.jpg|Harney Peak Fire Tower
Fájl:Harney Peak Fire Tower 1997.jpg|Harney Peak Fire Tower
</gallery>
</gallery>
223. sor: 188. sor:


== További információk ==
== További információk ==
* [http://www.usatravel.hu/index.php?lap=allamfull&id=9 USA Travel - Dél-Dakota magyarul]
*[http://sd.gov/ Dél-Dakota állam hivatalos honlapja] {{en}}
*[http://www.usatravel.hu/index.php?lap=allamfull&id=9 USA Travel – Dél-Dakota] {{hu}}

{{csonk-dátum|csonk-közig|2005 augusztusából}}


{{USA tagállamok}}
{{USA tagállamok}}
{{Dél-Dakota megyeszékhelyei}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Földrajz}}
{{Portál|Földrajz||}}


[[Kategória:Dél-Dakota| ]]
[[Kategória:Dél-Dakota| ]]

A lap jelenlegi, 2024. április 17., 11:16-kori változata

Dél-Dakota
Dél-Dakota zászlaja
Dél-Dakota zászlaja		 Dél-Dakota pecsétje
Dél-Dakota pecsétje
Közkedvelt elnevezés: The Mount Rushmore State
Mottó: Under God the people rule (angol) – Isten alatt a nép uralkodik
NévadóDakota people
Közigazgatás
FővárosaPierre
Legnagyobb városSioux Falls
KormányzóKristi Noem
Hivatalos nyelvangol
Postai rövidítésSD
ISO 3166-2US-SD
Felvétel az Unióba
sorrendben40.
dátuma1889. november 2.
Rangsor
terület szerint17.
népesség szerint46.
népsűrűség szerint46.
Népesség
Népesség886 667 fő (2020. ápr. 1.)[1]
Népsűrűség3,84 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület
összesen199 905 km²
ebből víz1,6 %
IdőzónaCST (UTC–6 / –5) (keleten)
MST (UTC–7 / –6) (nyugaton)
Szélességé. 42°29'30" – é. 45°56'
Hosszúságny. 98°28'33" – ny. 104°3'
Kiterjedés
kelet-nyugati340 km
észak-déli610 km
Domborzat
legmagasabb pont2207 m
átlagmagasság670 m
legalacsonyabb pont294 m
Térkép
Dél-Dakota weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Dél-Dakota témájú médiaállományokat.

Dél-Dakota (angolul South Dakota, IPA: [ˌsɑʊθ dəˈkoʊtə] kiejtéseⓘ) az Egyesült Államok 40. tagállama, és annak középnyugati részén található. A terület 1889. november 2-án, Észak-Dakotával együtt csatlakozott az Egyesült Államokhoz.

Az állam délnyugati részén emelkednek a Black Hills (Fekete-hegyek) lankás, fenyvesekkel borított ormai. A régió nagy jelentőséggel bír az indiánok leszármazottai számára (vallási értelemben) éppúgy, mint a turisták számára. Itt található a Rushmore-hegy is, ami az állam jelképe, és legismertebb helye is egyben.

Az államra egész története során a vidéki életmód és a kiterjedt mezőgazdaság volt jellemző és ennek megőrzése érdekében sok állami program ösztönzi a vidéki lakosságot. Bár az államban igen jelentős és kiterjedt a megművelt területek aránya, ez az Egyesült Államok egyik legkisebb népsűrűségű területe.

Az állam központjában található a főváros, Pierre, míg a legnagyobb város a 150 000 lakosú Sioux Falls.

Neve

[szerkesztés]

Nevét a két őslakos indián törzs, a lakota, és a dakota (Sioux, magyarul sziúk) után kapta.

Földrajz

[szerkesztés]

Dél-Dakota az Egyesült Államok középső északi részén helyezkedik el. Annak ellenére, hogy a Great Plains régiója nagy területet foglal el, az államot a Közép-Nyugathoz sorolják. Ugyanakkor Dél-Dakotát az Államok nyugati államának is tekintik. Határai északon Észak-Dakota, keleten Iowa, délen Nebraska, nyugaton Wyoming és Montana.

A Missouri folyó középen szeli ketté az állam területét. A folyótól keletre gleccserek által lecsiszolt alacsony dombok láthatók, melyek megművelésre alkalmasak. A folyó nyugati oldalán hullámos alföld terül el, amelynek része a kanyon.

Teljes területét tekintve (199 905 km²) a tizenhetedik legnagyobb állam.[2] Az Egyesült Államok földrajzi középpontja, (Alaszkát és Hawaiit is beleértve) 27,36 km-re Castle Rocktól nyugatra van Butte megyében.[3]

Területi egységek

[szerkesztés]

Dél-Dakota négy földrajzi egységre oszlik. Ezek a Drift Prairie, a Dissected Till Plains, a Great Plains és a Black Hills.

A Drift Prairie az állam keleti felének legnagyobb hányadát foglalja el. Ezek alacsony dombok gleccser tavakkal tarkítva. Ezt a vidéket a korai francia telepesek Coteau des Prairies, azaz préri domboknak nevezték, melynek keleti határát a Minnesota folyó völgye (Minnesota River Valley) alkotja, a nyugati határa pedig a James folyó medencéje (James River Basin).

A James River Basin követi az északról délre tartó James folyót, s felszíne többnyire lapos.

A felszabdalt Till Plains Dél-Dakota délkeleti sarkában fekszik. Ez a terület dimbes-dombos, s több kisebb folyó szalad rajta.

A Great Plains Dél-Dakota nyugati részén van, s a teljes területének mintegy kétharmad részét foglalja el.

A Coteau de Missouri dombok és völgyek a Drift Prairie és a Missouri folyó között fekszik.

Black Hills

A föld felszíne a Missouri folyótól nyugatra jobban és jobban felszabdalt, amelyet dombok, alföldek kanyonok és meredek lapos tetejű dombok alkotnak. Ezek a lapos tetejű dombok néha 120-180 méter magasra is emelkednek. Délen a Black Hill-től keletre fekszik Dél-Dakota Badkands Nemzeti Parkja.

A Black Hills az állam délnyugati részén húzódik és átnyúlik Wyoming területére. Ezek az alacsony hegyek 15 500 km² területet foglalnak el. Egyes részei elérik a 600-1 200 méter magasságot. Legmagasabb pontja, amely egyben az állam legmagasabb pontja is, a Harney Peak. Tengerszint feletti magassága 2 207 méter.[3] A Black Hills gazdag ásványi anyagokban; arany, ezüst, réz és ólom bányákat tártak it fel. Itt találhatjuk a Homestake bányát, az Egyesült Államok legnagyobb aranybányáját. A bányát bezárták és egy földalatti tudományos laboratóriumot építettek az aknáiba.[4]

Ökológia

[szerkesztés]
Fehérfejű rétisas
Egy villásszarvú antilop Wind Cave National Park-ban

Dél-dakota túlnyomó része, a Back Hills kivételével füves terület.[5] A füves területet a folyó közelében lombhullató fák, mint például az amerikai nyárfa, szilfa, fűzfa tarkítják.[6] Ezen a területen élő emlősök közé tartozik az amerikai bölény, a szarvas, a villásszarvú amerikai antilop, a prérifarkas és a prérikutya.[7] Madárvilága jellegzetes és gazdag. Itt fészkel a Kínából származó gyűrűs nyakú fácán, amely az állam szimbólumai közé tartozik. A már-már kihalásra ítélt fehérfejű rétisas állomány végre növekvő tendenciát mutat, s elterjedt az egész állam területén. Kedvelt fészkelőhelye a Missouri folyó környéke.[8][9] Folyóiban, tavaiban szintén sokfajta hal van. Ilyenek a süllő, ponty, csuka, és pisztrángsügér.[7] A Black montain ökológiája a magasságnak és a magasabb csapadéknak megfelelően változik. A dombokat sűrű fenyőerdő borítja. Különböző fenyőfák között megtaláljuk az amerikai ponderosa fenyőt, és a lucfenyőt.[10] Csakúgy mint a növényvilága, az állatvilága is különböző. Erdei otthont adnak a sokféle szarvasfajtának, az amerikai jávorantilopnak, a nagyszarvú juhnak, a hegyi kecskének, hegyi oroszlánnak és még sok más kisebb emlősállatnak, sebes folyású folyóiban honos a pisztráng.[7][11][12]

Folyók, tavak

[szerkesztés]
Missouri folyó kettéosztja Dél-Dakotát

A Missouri folyó az Államok legnagyobb és a leghosszabb folyója. A Missouri nemcsak földrajzi, hanem szociális, politikai, kulturális válaszvonal is Dél-Dakotában. A folyótól nyugatra eső területeket West River-nek, a keletre eső területeket East River-nek hívják. A West River területe sokkal szárazabb, s gazdasága főként a turizmustól és a farmoktól függ. Politikai beállítottsága konzervatív. Az East River oldal sokkal sűrűbben lakott, gazdaságát sokkal inkább a mezőgazdaság alapozza meg, s a politikai beállítottsága sokkal liberálisabb.[13][14]

Más fontos folyók a Cheyenne, a James, a Big Sioux, és a White.

Sok természetes tó található többnyire az állam keleti részén. Emellett sok mesterséges víztározót létesítettek a Missouri folyón: ilyenek a Lake-tó, Sharpe-tó, Francis Case-tó, és a Lewis and Clark-tó.

  • Missouri folyó
    Missouri folyó
  • James folyó
    James folyó
  • Whetstone folyó
    Whetstone folyó
  • Pactola-tó
    Pactola-tó

Éghajlat

[szerkesztés]

Dél-Dakota éghajlata szárazföldi, ahol a négy évszak váltakozik. A tél nagyon hideg, s a nyár forró. A nyár folyamán az átlagos nappali hőmérséklet 32,2 °C, de éjszakára lehűlhet 15,5 °C-ra is. Nem szokatlan a forró száraz nyár, s a hőmérő higanyszála felszaladhat 38 °C-ra, s a hőség megrekedhet napokig, sőt hetekig. A téli átlagos nappali hőmérséklet -12,2 °C az egész állam területén.

A csapadék eloszlása az állam területén különböző. Az északnyugati részen az átlagos évi csapadék mennyisége 381 mm, míg a délkeleti részén 635 mm. Egy kis részén az államnak, Lawrence megye környékén 762 mm átlagos mennyiségű csapadékot mértek.

A nyár gyakran tarkított viharokkal erős szél kíséretében. Előfordul, hogy az erős szél jégesőt hoz. A keleti területeken a tornádó is előfordulhat, amely része az ún. „tornádófolyosónak” (tornado alley).[15] Évente átlagosan 23 tornádót jegyeznek fel.[16] A tél valamivel kiszámíthatóbb, de előfordulhat hó- és jégvihar.

Történet

[szerkesztés]
Red Bird sziú indián főnök
Sziú indiánok tömeges kivégzése az 1862-es sziú felkeléskor, Mankato, Minnesota

Dél-Dakotát már jó pár ezer éve lakják emberek. Bár a franciák és más európai felfedezők több települést (például: Omaha, Arikara [Ree]) is létrehoztak itt az 1700-as években, egészen 1800-as évek elejéig a sziú indián törzs volt az uralkodó (dakoták, lakoták és nakoták). 1743-ban a LaVerendyre, a mai Pierre városának határában kikiáltották, hogy a terület Franciaországé, és új Franciaországhoz csatolták.

1803-ban az Egyesült Államok megvásárolta a területet Bonaparte Napóleon első konzultól, és az új elnök Thomas Jefferson egy expedíciót szervezett az új területek feltérképezésére (Lewis and Clark expedíció). 1817-ben egy prémkereskedő megalapította az első állandó amerikai települést, a Fort Pierre-t (Pierre erőd). 1855-ben az Egyesült Államok hadserege megvásárolta az erődöt, de a következő évben magára hagyták azt (ahogyan délebbre a Randall erődöt is). A következő években gyorsan nőtt az európai települések száma, majd 1858-ban a sziúk az 1858-as egyezmény aláírásával átengedték a területet az Egyesült Államoknak.

Napjaink két legnagyobb települését: Sioux Fallst és Yanktont telekspekulánsok alapították 1856-ban és 1859-ben. 1861-ben a kormány megalapította a Dakota területként ismert részt, ami a mai Észak- és Dél-Dakotát, valamint Montana és Wyoming állam egyes területeit fedte le. Miután a transzamerikai vasútvonal keleti szárnya elérte Yankton városát, megnőtt az európai telepesek beáramlása, ami tovább fokozódott, amikor egy George A. Custer által vezetett katonai expedíció 1874-ben aranyat talált Black Hillsben. Ennek következményeként született meg a Fort Laramie-i egyezmény (1868), melyben a sziúk átadták a még birtokukban lévő területeket a telepeseknek. Miután a sziúk megtagadták a Black Hills-beli bányászat jogát, háború tört ki köztük és az Egyesült Államok hadserege között (ugyanis a hadsereg nem volt képes meggátolni a bányászok beözönlését a területre). Végül a sziúk vereséget szenvedtek, és csak pár településük maradt meg Észak- és Dél-Dakotában.

A térség Észak- és Dél-Dakotára való kettészakadását az egyre növekvő népesség okozta (mint Montana és Washington állam esetében). Az ezt megerősítő tárgyalások 1889. február 22-én kezdődtek Grover Cleveland vezetése alatt, akitől később Benjamin Harrison vette át a feladatot, aki 1889. november 2-án beléptette a két államot az unióba. Harrison utasította James G. Blaine államtitkárt, hogy keverje össze a papírokat, nehogy kiderüljön, hogy ő írta alá először.

1890. december 29-én a Szellemtánc (Ghost Dance) nevű sziú vallási mozgalom ellen elkövetett Wounded Knee-patak melletti mészárlás során, ami a Pine Ridge indián rezervátumban történt, körülbelül 300 sziú (köztük sok asszony és gyermek) és 25 amerikai katona halt meg. Ez volt az utolsó nagyobb fegyveres összecsapás a sziúk és az amerikaiak között.

Az 1930-as években több gazdasági és környezeti tényező hatására az állam katasztrofális helyzetbe került. A kevés eső, a magas hőmérséklet, valamint a túlművelés hatására az egész állam és még több szomszédos középső állam is egy nagy porkatlanná vált (ez a név, angolul Dust Bowl, maradt meg a köztudatban is). A felső talajréteget felkapta a szél, és hatalmas porviharok száguldottak át az egész államon, elpusztítva még több ültetvényt. Ennek és a kényszerárverezéseknek eredményeként az állam mély recesszióba süllyedt, és sok dakotai végleg elhagyta a területet (1930 és 1940 között a lakosság majdnem 7%-kal csökkent).

A gazdasági stabilitás 1941-ben tért vissza, amikor az Egyesült Államok belépett a II. világháborúba, ugyanis megerősödött a kereslet a mezőgazdasági termékek iránt. 1944-ben a Pick–Sloan-tervben (ami az 1944-es folyamrendezési terv része volt) a kongresszus hat gátat emeltetett a Missourin, amiből négy található Dél-Dakotában. A gátak további lehetőségeket teremtettek a helyiek számára (vízerőművek, horgászat, csónakázás).

Napjainkban Dél-Dakota a tisztán mezőgazdaságon alapuló gazdaságról áttért egy sokkal összetettebb gazdasági rendszerre. A turizmus is egyre növekvő arányt mutat, amióta 1960-ban Black Hillst bevonták az ország turisztikai vérkeringésébe. A pénzügyi szolgáltatások fejlődését jól példázza, hogy a Citibank hitelközpontját 1981-ben New Yorkból Sioux Fallsba helyezte át (példáját azóta több cég követte). A 2007-ben bezárt Lead közeli Homestake aranybánya lett egy új föld alatti kutatóintézet helyszíne. A növekvő népesség és a fejlődő pénzügyi lehetőségek ellenére a mezőgazdaság továbbra is stagnál, és a vidéki lakosság egyre inkább elöregszik (mivel a jobban iskolázott fiatalság a nagyobb városokba, államokba költözik).

Népesség

[szerkesztés]
Dél-Dakota népsűrűségi térképe
Népesség különböző években
Év Népesség Vált. (%)
18604 837
—
187011 776143,5%
188098 268734,5%
1890348 600254,7%
1900401 57015,2%
1910583 88845,4%
1920636 5479%
1930692 8498,8%
1940642 961−7,2%
1950652 7401,5%
1960680 5144,3%
1970665 507−2,2%
1980690 7683,8%
1990696 0040,8%
2000754 8448,5%
2010814 1807,9%

U.S. Census Bureau 2005. évi felmérése alapján Dél-Dakota lakossága 775 933 fő volt, amely az előző évhez viszonyítva (5 312 fő) 0,7%-os növekedést mutat. Az előző évet a 2000-es évvel összevetve a lakosság növekedési aránya (21 093 fő) 2,8%. Ez tükrözi a természetes növekedés arányát is, ahol a születések száma 56 247 fő, a halálozások száma 37 048 fő volt. A népességvándorlás is eredményezett némi növekedést. Az ország határain túlról érkezők száma 3957 fő volt, s az országon belülről letelepedettek száma 735 fő volt. Dél-Dakota teljes lakosságának 6,8%-a 5 éven aluli, 26,8%-a 18 év alatti 14,3%-a 65 éves vagy idősebb. A nők aránya 50,4%. A lakosság Buffalo megyében tömörül, melynek székhelye Gannvalley.[17]

Rassz és származás

[szerkesztés]
Dél-Dakota indián rezervátumai
Lakota indián rezervátum

A 2005. évi becslések alapján a lakosság 88,5%-a fehér, 8,8%-a őslakos amerikai indián, vagy alaszkai, 2,1%-a hispániai vagy spanyol, 0,8%-a afroamerikai, 0,7%-a ázsiai leszármazott, 2,1% kettő vagy több rassz keveréke.[18] Az öt legnagyobb etnikai csoport származás szerint a német 40,7%, a norvég 15,3%, az ír 10,4%, az őslakos amerikai indián 8,3% és az angol 7,1%.[19]

A német-amerikai a legnagyobb származási csoport az állam legtöbb részében. Az amerikai indián lakosság legfőképpen a lakota, dakota, és nakota (sziú) csoporthoz tartozik. Dél-Dakotának van a negyedik legnagyobb indián lakossága Alaszka, Oklahoma és Új-Mexikó után.[20]

Legnagyobb városok

[szerkesztés]
Sioux Falls
Aberdeen

A település neve után a lakosság száma következik (2005, fő).

Közigazgatás

[szerkesztés]
Dél-Dakota megyéi
Bővebben: Dél-Dakota megyéinek listája

Az állam 66 megyéből áll.

Gazdaság

[szerkesztés]

Nevezetességek

[szerkesztés]
  • Kukorica palota, Mitchell
    Kukorica palota, Mitchell
  • Akta Lakota múzeum
    Akta Lakota múzeum
  • Sioux vízesés
    Sioux vízesés
  • Badlands Nemzeti Park
    Badlands Nemzeti Park
  • Wind Cave Nemzeti Park
    Wind Cave Nemzeti Park
  • Mount Rushmore Memorial
    Mount Rushmore Memorial
  • Harney Peak Fire Tower
    Harney Peak Fire Tower

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ 2020. évi népszámlálás az Egyesült Államokban. (Hozzáférés: 2022. március 20.)
  2. ↑ "Land and Water Area of States (2000)". www.infoplease.com. (Hozzáférés: 2008-09-10.)
  3. ↑ a b "Elevations and Distances in the United States". Archiválva 2008. június 1-i dátummal a Wayback Machine-ben United States Geological Survey. (Hozzáférés: 2008-09-10.)
  4. ↑ Harlan, Bill."Rapid City Journal" [1] Archiválva 2009. július 5-i dátummal a Wayback Machine-ben 11 July 2007. (Hozzáférés: 2008-09-12.)
  5. ↑ A Short Introduction to Terrestrial Biomes. www.nearctica.com. [2007. szeptember 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 11.)
  6. ↑ South Dakota Flora. Northern State University. [2008. május 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 11.)
  7. ↑ a b c South Dakota Fauna. Northern State University. [2007. október 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 11.)
  8. ↑ Ring-Necked Pheasant. Northern State University. [2008. december 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 11.)
  9. ↑ Hetland, Cara. South Dakota bald eagles make a comeback [2] Archiválva 2007. október 15-i dátummal a Wayback Machine-ben Minnesota Public Radio. 8 February 2007. (Hozzáférés: 2008-09-11.)
  10. ↑ Pines of South Dakota. Northern State University. [2007. október 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. szeptember 22.)
  11. ↑ Mountain Goat. South Dakota Department of Game, Fish, and Parks. [2008. szeptember 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 11.)
  12. ↑ General Facts About Mountain Lions. South Dakota Department of Game, Fish, and Parks. [2008. szeptember 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 11.)
  13. ↑ Hasselstrom, Linda: Roadside History of South Dakota, pages 2-4. Mountain Press Publishing Company, 1994
  14. ↑ Johnson, Dirk. Gold Divides Dakotans as River Did [3] The New York Times. 9 October 1988. (Hozzáférés: 2008-09-11.)
  15. ↑ Tornado Climatology. National Climatic Data Center. (Hozzáférés: 2008. szeptember 11.)
  16. ↑ Climate of South Dakota (CSV). National Climatic Data Center. [2008. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 11.)
  17. ↑ Population and Population Centers by State - 2000. United States Census Bureau. (Hozzáférés: 2007. augusztus 18.)
  18. ↑ State & County QuickFacts (South Dakota). United States Census Bureau. [2008. szeptember 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 12.)
  19. ↑ Quick Tables. United States Census Bureau. [2020. február 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 12.)
  20. ↑ Press Releases - Uniquely South Dakota. South Dakota Department of Tourism. [2008. december 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 11.)

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Dél-Dakota&oldid=27066158”