„Kovács István (színművész, 1839–1919)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzés folyamatban] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| (22 közbenső módosítás, amit 7 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{egyért2|az 1839-ben született színészről|Kovács István (egyértelműsítő lap)}} |
|||
Nábrádi '''Kovács István''' ([[Pest (történelmi település)|Pest]], [[1839]]. [[január 1.]] – ?) színész, színigazgató, színészegyesületi főkönyvelő. |
|||
{{személy infobox |
|||
|típus=színész |
|||
}} |
|||
Nábrádi '''Kovács István''' ([[Pest (történelmi település)|Pest]], [[1839]]. [[január 1.]]<ref>[https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:939K-RGSX-T2?i=49&cc=1858355&cat=269140 Pest-Kálvin téri református egyházközség keresztelési anyakönyve, 1839.]</ref> – [[Budapest]], [[Budapest VI. kerülete|Terézváros]], [[1919]]. [[április 13.]])<ref>[https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-DTW3-NPS?i=6 Halálesete bejegyezve a Bp. VI. ker. állami halotti akv. 35/1920. folyószáma alatt.]</ref> színész, színigazgató, színészegyesületi főkönyvelő. |
|||
==Élete== |
==Élete== |
||
Kovács József asztalosmester és Balázs Katalin fia. |
Kovács József asztalosmester és Balázs Katalin fia. Alsóbb iskoláit a gimnázium IV. osztályáig a fővárosban az evangélikusoknál az 1850-es években végezte és miután apja mesterségét tanulta, egyszersmind a Landauer rajziskolába 1854-től 1859-ig járt a régi német színház épületébe és megtanulta az építészeti rajzolást és a tájképfestést. Gyakran járt a színházba és megkedvelvén a színészetet, 1860. február 27-én [[Csorna|Csornán]] [[Kőszeghy Endre]] társulatába lépett; azután igazgatói voltak: [[Balogh Alajos]], [[Pázmán Mihály]], [[Nyiry György]] és [[Fejér Károly]]. 1864-ben maga is igazgató lett és vidéki színtársulatával bejárta Felső-Magyarország egy részét (Abaúj, Bereg, Borsod, Ung, Máramaros, Közép-Szolnok sat. megyéket). 1870. március 28-án mint vendég fellépett a pesti [[Nemzeti Színház]]ban a ''Szigetvári vértanúk''ban Tóth József intrikus szerepében, április 13-án a ''Szegény ifjú történeté''ben Laroque szerepében és ''Béldi Pál''ban mint Székely postamester. Működött Molnár György alatt is Budán. Azután egy ideig ismét igazgató volt. 1875. november 2-án a budapesti [[Népszínház (Budapest, 1875–1908)|Népszínház]]nál mint szerződött tag lépett fel először a ''Molnár és gyermeké''ben és a többek közt a ''Falu rosszá''ban Feledy Gáspár bíró szerepét 78-szor játszotta; ugyanott 1883-ig működött mint apaszínész és intrikus. Szabadidejében (1876-78) a rajkai [[Friebeisz István]] színházi ügynökségében és lapjában, a Színházba, a vidéki színészet rendezése ügyében dolgozott. 1878. januárban a színészegyesület jegyzője, 1879. december 16-tól titkára, 1881. december 16-tól könyvelője volt. Mindezen hivatalait színházi működése mellett végezte. 1883-ban az állam 5000 forintot adott az egyesület irodájának fenntartására; ekkor megválasztatott rendes könyvelőnek. 1895. április 1-jén nyugdíjba lépett évi 600 forint fizetéssel. Azután egy évig adminisztrátor volt a ''Képes Családi Lapok''nál. A budapesti 16. számú helyőrségi kórházban hunyt el, halálát szervi szívbaj okozta. |
||
Felesége Vörös Jusztina (Hódmezővásárhely,<ref>Házassági bejegyzése szerint Cegléd.</ref> 1844. március 10.<ref>[https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:9392-98SV-S Hódmezővásárhelyi ref. egyházközség keresztelési anyakönyve, 336/1844. folyószám.]</ref> – Budapest, 1908. november 15.)<ref>[https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-6PNS-CSP?i=15 Bp. VII. ker. állami halotti akv. 1670/1908.]</ref> színésznő volt, akivel 1890. június 10-én Budapesten, a Kálvin téri református templomban kötött házasságot.<ref>[https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3Q9M-CS64-XSX6-5?i=60&cat=269140 Bp. Kálvin téri ref. egyházközség házassági anyakönyve, 198/1890. folyószám.]</ref> Leányuk Kovács Margit, férj. Niski Józsefné (Budapest, 1885. augusztus 30.<ref>[https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:939K-RLS5-6T Bp-Kálvin tér ref, 639/1885.]</ref> – [[Pápa (település)|Pápa]], 1960. december 30.)<ref>[https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33SQ-GR1Y-5Z6?i=346 Pápai állami halotti anyakönyv 1/1961.]</ref> színésznő. |
|||
==Írásai== |
==Írásai== |
||
Németből fordította Kotzebue |
Németből fordította Kotzebue: ''Holt unokaöcs'' c. vígjátékát, melyet 1862. decemberben [[Rimaszombat]]ban adtak elő először; a ''Szabó mint természet költő'' c. bohózatot 1863-ban, melyet a vidéken gyakran előadtak, így [[Kaposvár]]t 1875. augusztus 12-ig. 1866-ban fordította: ''Az apródcsiny'' című 5 felvonásos bohózatot (előadták Gálszécsen szeptember 13.); 1885. ''Soleil Klára'' 3 felvonásos vigjátékot Ernest Capendu után franciából, ''A darasak'' 5 felvonásos vígjátékot és ''A szív áldozata'' c. drámát szintén franciából, vidéken több helyen adták elő. |
||
Eredeti színművei: ''Rózsa Sándor, a hires alföldi haramia'', színmű 3 felvonásban dalokkal és tánccal, először Kassán, 1873. április 14-én adták elő, azután Szatmárt, Nagykárolyban, Marosvásárhelyt, Miskolcon és másutt is. ''Farkas Béni'', népszínmű, először Marosvásárhelyt adták elő [[Nyéki János]] igazgatása alatt. |
|||
| ⚫ | |||
Költeményei és kisebb beszélyei is jelentek meg a lapokban többnyire a színészéletből. Az egyesület Szinészeti Lapjának rendes munkatársa volt; lefordította Bodenstedt Othello-tanulmányát (1883) és cikksorozatot írt a görög mitológiából (1885.) |
|||
Cikkei a ''Fővárosi Lapok''ban (1869. A vidéki szinészet rendezéséről), a ''Maros''ban, ''Zemplén''ben, ''Ung''ban, a ''Független Polgár''ban (1875. 538. sz. Létok nélkül! Szomoru reminiscentiák); a ''Szinpad''ban (1878. Az amerikai szinházakról, A magyar szinészet bölcsőkora) és a ''Kis Ujság''ban (1898. rajzok a szinészéletből.) Írt még a ''Képes Családi Lapok''ba. 1898. július 6-tól az ''Előkelő Világ'' c. szépirodalmi hetilap segédszerkesztője és munkatársa volt Budai Uboly álnév alatt. |
|||
==Jegyzetek== |
|||
{{jegyzetek}} |
|||
| ⚫ | |||
* {{szinnyei|6||k/k12272.htm}} |
* {{szinnyei|6||k/k12272.htm}} |
||
* [http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0027.pdf Magyar Színművészeti Lexikon.] Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929]. III. köt. 27. old. |
* [http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0027.pdf Magyar Színművészeti Lexikon.] Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929]. III. köt. 27. old. |
||
| 16. sor: | 30. sor: | ||
[[Kategória:Magyar színészek]] |
[[Kategória:Magyar színészek]] |
||
[[Kategória:Színigazgatók]] |
[[Kategória:Színigazgatók]] |
||
[[Kategória:Pestiek]] |
|||
[[Kategória:1839-ben született személyek]] |
[[Kategória:1839-ben született személyek]] |
||
[[Kategória:1919-ben elhunyt személyek]] |
|||
A lap jelenlegi, 2024. április 21., 06:50-kori változata
| Kovács István | |
| Született | 1839. január 1. Pest |
| Elhunyt | 1919. április 13. (80 évesen) Budapest VI. kerülete |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Nábrádi Kovács István (Pest, 1839. január 1.[1] – Budapest, Terézváros, 1919. április 13.)[2] színész, színigazgató, színészegyesületi főkönyvelő.
Élete
[szerkesztés]Kovács József asztalosmester és Balázs Katalin fia. Alsóbb iskoláit a gimnázium IV. osztályáig a fővárosban az evangélikusoknál az 1850-es években végezte és miután apja mesterségét tanulta, egyszersmind a Landauer rajziskolába 1854-től 1859-ig járt a régi német színház épületébe és megtanulta az építészeti rajzolást és a tájképfestést. Gyakran járt a színházba és megkedvelvén a színészetet, 1860. február 27-én Csornán Kőszeghy Endre társulatába lépett; azután igazgatói voltak: Balogh Alajos, Pázmán Mihály, Nyiry György és Fejér Károly. 1864-ben maga is igazgató lett és vidéki színtársulatával bejárta Felső-Magyarország egy részét (Abaúj, Bereg, Borsod, Ung, Máramaros, Közép-Szolnok sat. megyéket). 1870. március 28-án mint vendég fellépett a pesti Nemzeti Színházban a Szigetvári vértanúkban Tóth József intrikus szerepében, április 13-án a Szegény ifjú történetében Laroque szerepében és Béldi Pálban mint Székely postamester. Működött Molnár György alatt is Budán. Azután egy ideig ismét igazgató volt. 1875. november 2-án a budapesti Népszínháznál mint szerződött tag lépett fel először a Molnár és gyermekében és a többek közt a Falu rosszában Feledy Gáspár bíró szerepét 78-szor játszotta; ugyanott 1883-ig működött mint apaszínész és intrikus. Szabadidejében (1876-78) a rajkai Friebeisz István színházi ügynökségében és lapjában, a Színházba, a vidéki színészet rendezése ügyében dolgozott. 1878. januárban a színészegyesület jegyzője, 1879. december 16-tól titkára, 1881. december 16-tól könyvelője volt. Mindezen hivatalait színházi működése mellett végezte. 1883-ban az állam 5000 forintot adott az egyesület irodájának fenntartására; ekkor megválasztatott rendes könyvelőnek. 1895. április 1-jén nyugdíjba lépett évi 600 forint fizetéssel. Azután egy évig adminisztrátor volt a Képes Családi Lapoknál. A budapesti 16. számú helyőrségi kórházban hunyt el, halálát szervi szívbaj okozta.
Felesége Vörös Jusztina (Hódmezővásárhely,[3] 1844. március 10.[4] – Budapest, 1908. november 15.)[5] színésznő volt, akivel 1890. június 10-én Budapesten, a Kálvin téri református templomban kötött házasságot.[6] Leányuk Kovács Margit, férj. Niski Józsefné (Budapest, 1885. augusztus 30.[7] – Pápa, 1960. december 30.)[8] színésznő.
Írásai
[szerkesztés]Németből fordította Kotzebue: Holt unokaöcs c. vígjátékát, melyet 1862. decemberben Rimaszombatban adtak elő először; a Szabó mint természet költő c. bohózatot 1863-ban, melyet a vidéken gyakran előadtak, így Kaposvárt 1875. augusztus 12-ig. 1866-ban fordította: Az apródcsiny című 5 felvonásos bohózatot (előadták Gálszécsen szeptember 13.); 1885. Soleil Klára 3 felvonásos vigjátékot Ernest Capendu után franciából, A darasak 5 felvonásos vígjátékot és A szív áldozata c. drámát szintén franciából, vidéken több helyen adták elő.
Eredeti színművei: Rózsa Sándor, a hires alföldi haramia, színmű 3 felvonásban dalokkal és tánccal, először Kassán, 1873. április 14-én adták elő, azután Szatmárt, Nagykárolyban, Marosvásárhelyt, Miskolcon és másutt is. Farkas Béni, népszínmű, először Marosvásárhelyt adták elő Nyéki János igazgatása alatt.
Költeményei és kisebb beszélyei is jelentek meg a lapokban többnyire a színészéletből. Az egyesület Szinészeti Lapjának rendes munkatársa volt; lefordította Bodenstedt Othello-tanulmányát (1883) és cikksorozatot írt a görög mitológiából (1885.)
Cikkei a Fővárosi Lapokban (1869. A vidéki szinészet rendezéséről), a Marosban, Zemplénben, Ungban, a Független Polgárban (1875. 538. sz. Létok nélkül! Szomoru reminiscentiák); a Szinpadban (1878. Az amerikai szinházakról, A magyar szinészet bölcsőkora) és a Kis Ujságban (1898. rajzok a szinészéletből.) Írt még a Képes Családi Lapokba. 1898. július 6-tól az Előkelő Világ c. szépirodalmi hetilap segédszerkesztője és munkatársa volt Budai Uboly álnév alatt.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Pest-Kálvin téri református egyházközség keresztelési anyakönyve, 1839.
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. VI. ker. állami halotti akv. 35/1920. folyószáma alatt.
- ↑ Házassági bejegyzése szerint Cegléd.
- ↑ Hódmezővásárhelyi ref. egyházközség keresztelési anyakönyve, 336/1844. folyószám.
- ↑ Bp. VII. ker. állami halotti akv. 1670/1908.
- ↑ Bp. Kálvin téri ref. egyházközség házassági anyakönyve, 198/1890. folyószám.
- ↑ Bp-Kálvin tér ref, 639/1885.
- ↑ Pápai állami halotti anyakönyv 1/1961.
Források
[szerkesztés]- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VI. (Kende–Kozocsa). Budapest: Hornyánszky. 1899.
- Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929]. III. köt. 27. old.