Ugrás a tartalomhoz

„Markusovszky Lajos” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
 
(22 közbenső módosítás, amit 13 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
{{Életrajz infobox
{{Személy infobox
| név = Markusovszky Lajos
|név=Markusovszky Lajos
| kép = Markusovszky Lajos Pollak.jpg
|kép=Markusovszky Lajos Pollak.jpg
| képméret = 200px
|képméret=
| képaláírás = Markusovszky Lajos portréja. [[Pollák Zsigmond]] metszete
|képaláírás= [[Pollák Zsigmond]] metszete
| születési név =
|születési név=
| születés helye = [[Csorba (település)|Csorba]]
|születési hely= [[Csorba (település)|Csorba]]
| születés dátuma = [[1815]]. [[április 25.]]
|születési dátum=[[1815]]. [[április 25.]]
| halál helye = [[Abbázia]]
|halál helye=[[Abbázia]]
| halál dátuma = [[1893]]. [[április 21.]] {{életkor-holt|1815|04|25|1893|04|21}}
|halál dátuma= [[1893]]. [[április 21.]] {{életkor-holt|1815|04|25|1893|04|21}}
| nemzetiség = [[Magyarok|magyar]]
|nemzetiség= [[Magyarok|magyar]]
| házastárs =
|házastárs=
| szakma = orvos, <br />honvédorvos, <br />egészségpolitikus
|szakma=orvos, <br />honvédorvos, <br />egészségpolitikus
⚫
|aláírás=
| munkái =
| díjak =
| kitüntetés =
⚫
| aláírás =
}}
}}
[[Fájl:Opatija Markusovsky.JPG|bélyegkép|240px|Markusovszky Lajos utolsó lakóhelye [[Abbázia]], Hotel Bellevue]]
[[Fájl:Opatija Markusovsky.JPG|bélyegkép|240px|Markusovszky Lajos utolsó lakóhelye [[Abbázia]], Hotel Bellevue]]
23. sor: 20. sor:


==Tanulmányai, pályakezdése==
==Tanulmányai, pályakezdése==
Tizenkét éves koráig apja nevelte, aki [[Evangélikus kereszténység|ágostai evangélikus]] lelkész volt Csorbán. Tanulmányait Rozsnyón, később Késmárkon folytatta, majd 1834-ben a pesti egyetem orvosi karának hallgatója lett. 1837-ben apja meghalt, így hogy tanulmányait folytatni tudja [[Stáhly Ignác]] ajánlatára gróf [[Festetics Leó]] családjánál vállalt előbb latin nyelvtanári, majd nevelői állást. Ekkor kezdett érdeklődni a nevelésügy és a pedagógia iránt. 1843-ban az akkor Pestre érkező [[Balassa János (sebész)|Balassa János]] sebészprofesszor mellett lett tiszteletbeli segéd. 1844-ben megszerezte orvosi oklevelét, majd tanítványaival rövid időt töltött [[Párizs]]ban, ahol megismerkedett a francia sebészet eredményeivel, elsősorban [[Jacques Lisfranc]] és [[Alfred Velpeau]] munkásságával. A következő két évet állami ösztöndíjjal Bécsben töltötte, ahol [[Joseph Wattmann]] műtőnövendéke volt. Itt ismerkedett meg [[Semmelweis Ignác]]cal, akivel életre szóló barátságot kötött. 1847-ben hazatért és a pesti egyetemen Balassa János asszisztense lett. Balassával Európában az elsők között alkalmazták sebészeti beavatkozásnál a [[dietil-éter]]bódítást, melyet először Markusovszky önmagán próbált ki.<ref>{{Cite web|author=Kapronczy Károly|title=Markusovszky Lajos|accessdate=20091024|url=http://www.kfki.hu/physics/historia/m/a/markusovszky/markusovszkypant.html}}</ref> Az 1848 márciusi események ebben az állásban érték.
Tizenkét éves koráig apja nevelte, aki [[Evangélikus kereszténység|ágostai evangélikus]] lelkész volt Csorbán. Tanulmányait [[Rozsnyó]]n, később [[Késmárk]]on folytatta, majd 1834-ben a pesti egyetem orvosi karának hallgatója lett. 1837-ben apja meghalt, így azért, hogy tanulmányait folytatni tudja, [[Stáhly Ignác]] ajánlatára gróf [[Festetics Leó]] családjánál vállalt előbb latin nyelvtanári, majd nevelői állást. Ekkor kezdett érdeklődni a nevelésügy és a pedagógia iránt. 1843-ban az akkor Pestre érkező [[Balassa János (sebész)|Balassa János]] sebészprofesszor mellett lett tiszteletbeli segéd. 1844-ben megszerezte orvosi oklevelét, majd tanítványaival rövid időt töltött [[Párizs]]ban, ahol megismerkedett a francia sebészet eredményeivel, elsősorban [[Jacques Lisfranc]] és [[Alfred Velpeau]] munkásságával. A következő két évet állami ösztöndíjjal Bécsben töltötte, ahol [[Joseph Wattmann]] műtőnövendéke volt. Itt ismerkedett meg [[Semmelweis Ignác]]cal, akivel életre szóló barátságot kötött. 1847-ben hazatért és a pesti egyetemen Balassa János asszisztense lett. Balassával Európában az elsők között alkalmazták sebészeti beavatkozásnál a [[dietil-éter]]bódítást, melyet először Markusovszky önmagán próbált ki.<ref>{{Cite web|author=Kapronczy Károly|title=Markusovszky Lajos|accessdate=20091024|url=http://www.kfki.hu/physics/historia/m/a/markusovszky/markusovszkypant.html}}</ref> Az 1848 márciusi események ebben az állásban érték.


==Szerepe az 1848–49-es szabadságharcban==
==Szerepe az 1848–49-es szabadságharcban==
Jelen volt az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|1848. március 15-ei forradalom]] eseményeinél. A magyar kormány megbízásából szerepet vállalt a magyar katonai egészségügyi szolgálat létrehozásában, a honvédorvosok képzésére létrehozott hadorvosi tanfolyamon katonai sebészetet oktatott és műtő gyakorlatokat tartott. Mint főorvost és Balassa János helyettesét ideiglenesen őt bízták meg a fővárosi sebészeti klinika irányításával, miután Balassát miniszteri tanácsossá nevezték ki. 1848 novemberétől törzsorvos lett a [[feldunai hadsereg]]ben. A [[Komáromi csaták#A második (1849. július 2.)|második komáromi csata]] után ő kezelte [[Görgei Artúr]] fejsebesülését, majd elkísérte a tábornokot [[Arad (Románia)|Arad]]ra, a [[Világosi fegyverletétel|szőlősi síkra]], a [[nagyvárad]]i orosz fogságba és száműzetése helyére, [[Klagenfurt]]ba is. 1850-ben, a magyar fővárosba való visszatérésekor politikai megbízhatatlanság címén megfosztották egyetemi állásától.
Jelen volt az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|1848. március 15-ei forradalom]] eseményeinél. A magyar kormány megbízásából szerepet vállalt a magyar katonai egészségügyi szolgálat létrehozásában, a honvédorvosok képzésére létrehozott hadorvosi tanfolyamon katonai sebészetet oktatott és műtő gyakorlatokat tartott. Mint főorvost és Balassa János helyettesét ideiglenesen őt bízták meg a fővárosi sebészeti klinika irányításával, miután Balassát miniszteri tanácsossá nevezték ki. 1848 novemberétől törzsorvos lett a [[feldunai hadsereg]]ben. A [[Komáromi csaták#A második (1849. július 2.)|második komáromi csata]] után ő kezelte [[Görgei Artúr]] fejsebesülését, majd elkísérte a tábornokot [[Arad (Románia)|Arad]]ra, a [[Világosi fegyverletétel|szőlősi síkra]], a [[nagyvárad]]i orosz fogságba és száműzetése helyére, [[Klagenfurt am Wörthersee|Klagenfurt]]ba is. 1850-ben, a magyar fővárosba való visszatérésekor politikai megbízhatatlanság címén megfosztották egyetemi állásától.


==Pályája az önkényuralom éveiben==
==Pályája a kiegyezésig==
1851-től a fogságból akkor szabaduló és egyetemi állását ismét elfoglaló [[Balassa János (sebész)|Balassa János]] magánasszisztense lett. Egyik szervezője volt annak a Balassa körül csoportosuló haladó orvosi körnek, amely a hazai orvosképzés, orvostudomány és közegészségügy felemelésére dolgozott ki terveket. Protestáns vallása miatt magántanári kinevezési kérvényét az egyetem visszautasította, így kénytelen volt magánorvosi gyakorlatot is folytatni. Több előkelő család, így például a Trefort, és az Eötvös család háziorvosa is volt. E kapcsolatnak, illetve e kapcsolat nyomán kialakuló barátságnak is köszönhető volt, hogy a [[kiegyezés]] után [[Eötvös József (író)|Eötvös József]] minisztériumában titkári állást kapott.
Az [[Bach-korszak|osztrák önkényuralom]]<ref>[http://www.viszki.sulinet.hu/tananyagtar/tortenelem/vallog/11_evfolyam/tm-11-6-1.htm Az önkényuralom kora] {{Wayback|url=http://www.viszki.sulinet.hu/tananyagtar/tortenelem/vallog/11_evfolyam/tm-11-6-1.htm |date=20171224225512 }}, viszki.sulinet.hu</ref> alatt 1851-től a fogságból akkor szabaduló és egyetemi állását ismét elfoglaló [[Balassa János (sebész)|Balassa János]] magánasszisztense lett. Egyik szervezője volt annak a Balassa körül csoportosuló haladó orvosi körnek, amely a hazai orvosképzés, orvostudomány és közegészségügy felemelésére dolgozott ki terveket. Protestáns vallása miatt magántanári kinevezési kérvényét az egyetem visszautasította, így kénytelen volt magánorvosi gyakorlatot is folytatni. Több előkelő család, így például a Trefort, és az Eötvös család háziorvosa is volt. E kapcsolatnak, illetve e kapcsolat nyomán kialakuló barátságnak is köszönhető volt, hogy a [[kiegyezés]] után [[Eötvös József (író)|Eötvös József]] minisztériumában titkári állást kapott.


==Szakpolitikusi pályája==
==Szakpolitikusi pályája==
1867-től 1892-ben történt nyugállományba vonulásáig a Vallás- és Közoktatási Minisztérium alkalmazásában állt, kezdetben az orvosképzési, később az összes egyetemi ügyek előadójaként, 1867-től miniszteri titkári, 1872-től címzetes, 1878-tól valóságos osztálytanácsosi, 1883-tól címzetes, majd 1887-től valóságos miniszteri tanácsosi rangban. Alapvetően jelentős érdemeket szerzett a magyarországi orvosképzés új alapokra helyezésében. Ő javasolta a [[Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem]] felállítását, majd jelentős érdemeket szerzett a pesti és kolozsvári egyetemi oktatás európai színvonalra emelésében. Az [[Egészségügyi Tudományos Tanács|Országos Közegészségi Tanács]] tagjaként, majd elnökeként részt vett Magyarország közegészségügyi rendszerének kialakításában. Javaslatára a pesti egyetemen közegészségtani tanszék alakult. Részt vett az 1876-ban elfogadott közegészségügyi törvény kidolgozásában.
1867-től 1892-ben történt nyugállományba vonulásáig a Vallás- és Közoktatási Minisztérium alkalmazásában állt, kezdetben az orvosképzési, később az összes egyetemi ügyek előadójaként, 1867-től miniszteri titkári, 1872-től címzetes, 1878-tól valóságos osztálytanácsosi, 1883-tól címzetes, majd 1887-től valóságos miniszteri tanácsosi rangban. Alapvetően jelentős érdemeket szerzett a magyarországi orvosképzés új alapokra helyezésében. Ő javasolta a [[Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem]] felállítását, majd jelentős érdemeket szerzett a pesti és kolozsvári egyetemi oktatás európai színvonalra emelésében. Az [[Egészségügyi Tudományos Tanács|Országos Közegészségi Tanács]] tagjaként, majd elnökeként részt vett Magyarország közegészségügyi rendszerének kialakításában. Javaslatára a pesti egyetemen közegészségtani tanszék alakult. Részt vett az 1876-ban elfogadott közegészségügyi törvény kidolgozásában.

===Szervezeti tagságai===
===Szervezeti tagságai===
* A Magyar Tudományos Akadémia levelező (1863), tiszteleti (1890) tagja
* A Magyar Tudományos Akadémia levelező (1863), tiszteleti (1890) tagja
40. sor: 38. sor:


==Szakírói pályája==
==Szakírói pályája==

Markusovszky alapította [[1857]]-ben a ma is megjelenő [[Orvosi Hetilap]]ot, amelynek élén 32 évig állt. [[1863]]-ban megalapította a [[Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat]]ot.
Markusovszky alapította [[1857]]-ben a ma is megjelenő [[Orvosi Hetilap]]ot, amelynek élén 32 évig állt. [[1863]]-ban megalapította a [[Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat]]ot.


46. sor: 43. sor:
* ''Az orvos mint nevelő'' (doktori értekezés, Pest, 1844) [https://books.google.hu/books?id=s7VUAAAAcAAJ&printsec=frontcover&hl=hu&source=gbs_ge_summary_r&cad=0#v=onepage&q&f=false Online]
* ''Az orvos mint nevelő'' (doktori értekezés, Pest, 1844) [https://books.google.hu/books?id=s7VUAAAAcAAJ&printsec=frontcover&hl=hu&source=gbs_ge_summary_r&cad=0#v=onepage&q&f=false Online]
* ''Észrevételek az orvosi tudomány fejlődéséről az utolsó ötven év alatt'' (Budapest, 1888)
* ''Észrevételek az orvosi tudomány fejlődéséről az utolsó ötven év alatt'' (Budapest, 1888)
* ''Markusovszky Lajos válogatott munkái'' (összegyűjtötte és sajtó alá rendezte Marikovszky György, Budapest, 1905).<ref>{{Cite web|title=Markusovszky Lajos válogatott munkái (részlet)|url=http://www.freeweb.hu/iratok/tudomany/semmelw/MARKUS.HTM|accessdate=20091021}}</ref>
* ''Markusovszky Lajos válogatott munkái'' (összegyűjtötte és sajtó alá rendezte Marikovszky György, Budapest, 1905).<ref>[https://www.regikonyvek.hu/kiadas/markusovszky-lajos-valogatott-munkai-1905-magyar-orvosi-konyvkiado Régi könyvek]</ref>


==Emlékezete==
==Emlékezete==
52. sor: 49. sor:
Sírhelye a Markusovszky család sírboltjában található [[Vasegerszeg]]en.<ref>{{Cite web|title=A Markusovszky család család sírja Vasegerszegen (fénykép)|accessdate=20091021|url=http://www.geocaching.hu/cacheimages/2006-06/7162_20060606_075818.jpg}}</ref>
Sírhelye a Markusovszky család sírboltjában található [[Vasegerszeg]]en.<ref>{{Cite web|title=A Markusovszky család család sírja Vasegerszegen (fénykép)|accessdate=20091021|url=http://www.geocaching.hu/cacheimages/2006-06/7162_20060606_075818.jpg}}</ref>
A Magyar Tudományos Akadémián 1896. április 27-én [[Hőgyes Endre]] tartott felette emlékbeszédet.
A Magyar Tudományos Akadémián 1896. április 27-én [[Hőgyes Endre]] tartott felette emlékbeszédet.

===Köztéri szobrok, emléktáblák===
===Köztéri szobrok, emléktáblák===
* [[Szombathely]]en a megyei kórház kertjében 1955. április 2-án avatták fel mellszobrát, [[Majthényi Károly (szobrász)|Majthényi Károly]] szobrászművész alkotását. A szobrot később a szombathelyi Markusovszky utcába helyezték át.
* [[Szombathely]]en a megyei kórház kertjében 1955. április 2-án avatták fel mellszobrát, [[Majthényi Károly (szobrász)|Majthényi Károly]] szobrászművész alkotását. A szobrot később a szombathelyi Markusovszky utcába helyezték át.
58. sor: 56. sor:
* A [[Semmelweis Egyetem]] Egészségtudományi Karának kertjében található szoborparkban 1986. március 25-én avatták fel bronz mellszobrát, [[Szabó György (szobrász)|Szabó György]] szobrászművész alkotását.
* A [[Semmelweis Egyetem]] Egészségtudományi Karának kertjében található szoborparkban 1986. március 25-én avatták fel bronz mellszobrát, [[Szabó György (szobrász)|Szabó György]] szobrászművész alkotását.
* 1986-ban a Vasegerszegi Markusovszky kúria felújításakor a kúria főhomlokzatán domborműves emléktáblát helyeztek el.
* 1986-ban a Vasegerszegi Markusovszky kúria felújításakor a kúria főhomlokzatán domborműves emléktáblát helyeztek el.
* 2008-ban [[Abbázia|Abbáziában]] a Bellevue szálloda falán domborműves emléktáblát avattak, arra emlékeztetve, hogy Markusovszky Lajos utolsó napjait ebben a szállodában töltötte.<ref>{{Cite web|url=http://vasnepe.hu/fokuszban/20090731_markusovszky_emlektabla|title=Egy évet sem ért meg eredeti pozíciójában a Markusovszky-emléktábla|accessdate=20091025}}</ref>
* 2008-ban [[Abbázia|Abbáziában]] a Bellevue szálloda falán domborműves emléktáblát avattak, arra emlékeztetve, hogy Markusovszky Lajos utolsó napjait ebben a szállodában töltötte.<ref>{{Cite web |url= https://www.vaol.hu/hirek/egy-evet-sem-ert-meg-eredeti-poziciojaban-a-markusovszky-emlektabla-1255496/ |title= Egy évet sem ért meg eredeti pozíciójában a Markusovszky-emléktábla |date= 2009-08-02 |accessdate= 2009-10-25 |archiveurl= https://web.archive.org/web/20130926083419/http://vaol.hu/hirek/egy-evet-sem-ert-meg-eredeti-poziciojaban-a-markusovszky-emlektabla-1255496 |archivedate= 2013-09-26 }}</ref>
* Ülőhely Abbáziában, a Margaréta parkban. A tábla a [[Osztrák–Magyar Monarchia]] idején készülhetett, német feliratos.
* Ülőhely Abbáziában, a Margaréta parkban. A tábla a [[Osztrák–Magyar Monarchia]] idején készülhetett, német feliratos.


64. sor: 62. sor:
* A róla elnevezett [[szombathely]]i kórház Markusovszky-emlékérmet alapított,
* A róla elnevezett [[szombathely]]i kórház Markusovszky-emlékérmet alapított,
* Az Orvosi Hetilap által alapított [[Markusovszky-díj]].
* Az Orvosi Hetilap által alapított [[Markusovszky-díj]].

===Nevét viselő intézmények===
===Nevét viselő intézmények===
* Vas Megyei Markusovszky Kórház Nonprofit Zrt. ([[Szombathely]])
* Vas Megyei Markusovszky Kórház Nonprofit Zrt. ([[Szombathely]])
69. sor: 68. sor:
* Markusovszky Lajos Kollégium (DE-OEC, Debrecen)
* Markusovszky Lajos Kollégium (DE-OEC, Debrecen)


== Jegyzetek ==
⚫
==Források és jegyzetek==
{{jegyzetek|oszlopok=1}}
{{jegyzetek}}

⚫
==Források==
*{{Szinnyei|8||m/m15266.htm}}
*{{Szinnyei|8||m/m15266.htm}}
*{{ÚMÉL|4|523}}
*{{ÚMÉL|4|523}}
*{{MNN}}
*{{MOrvÉlLex|1|251–252}}
{{RNL|13|426}}
* {{RNL|13|426}}
⚫
* Fehér János – Vértes László: [https://web.archive.org/web/20090429013109/http://www.vitalitas.hu/olvasosarok/online/oh/2001/16/51.htm''Markusovszky Lajos emlékek''] (Orvosi Hetilap, 2001, 16. szám)
⚫
* {{VU|szerző=|cím=Markusovszky Lajos|év=1882|szám=23|url=http://epa.oszk.hu/00000/00030/01474/pdf/01474.pdf}}
⚫
* {{VU|szerző=|cím=Dr. Markusovszky Lajos|év=1893|szám=18|url=http://www.epa.oszk.hu/00000/00030/02043/pdf/02043.pdf|nolink=1}}


⚫
* Fehér János – Vértes László: [http://www.vitalitas.hu/olvasosarok/online/oh/2001/16/51.htm''Markusovszky Lajos emlékek''] (Orvosi Hetilap, 2001, 16. szám)
⚫
{{VU|szerző=|cím=Markusovszky Lajos|év=1882|szám=23|url=http://epa.oszk.hu/00000/00030/01474/pdf/01474.pdf}}
⚫
{{VU|szerző=|cím=Dr. Markusovszky Lajos|év=1893|szám=18|url=http://www.epa.oszk.hu/00000/00030/02043/pdf/02043.pdf|nolink=1}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{portál|orvostudomány|i }}
{{portál|orvostudomány|i }}
88. sor: 89. sor:
[[Kategória:1815-ben született személyek]]
[[Kategória:1815-ben született személyek]]
[[Kategória:1893-ban elhunyt személyek]]
[[Kategória:1893-ban elhunyt személyek]]
[[Kategória:Magyarok, akikről kisbolygót neveztek el]]
[[Kategória:Az 1848–49-es szabadságharc katonái]]

A lap jelenlegi, 2024. május 8., 23:38-kori változata

Markusovszky Lajos
Pollák Zsigmond metszete
Pollák Zsigmond metszete
Született1815. április 25.
Csorba
Elhunyt1893. április 21. (77 évesen)
Abbázia
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaorvos,
honvédorvos,
egészségpolitikus
IskoláiPesti Királyi Tudományegyetem (–1844, orvostudomány)
A Wikimédia Commons tartalmaz Markusovszky Lajos témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Markusovszky Lajos utolsó lakóhelye Abbázia, Hotel Bellevue
Markusovszky Lajos emléktábla 2008-ból a szálloda oldalán
Markusovszky Lajos ülőhely a Hotel Opatija mögötti Margaréta parkban

Markusovszky Lajos (Csorba, 1815. április 25. – Abbázia, 1893. április 21.) orvos, honvédorvos, a modern magyar egészségügyi oktatás egyik megszervezője, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Tanulmányai, pályakezdése

[szerkesztés]

Tizenkét éves koráig apja nevelte, aki ágostai evangélikus lelkész volt Csorbán. Tanulmányait Rozsnyón, később Késmárkon folytatta, majd 1834-ben a pesti egyetem orvosi karának hallgatója lett. 1837-ben apja meghalt, így azért, hogy tanulmányait folytatni tudja, Stáhly Ignác ajánlatára gróf Festetics Leó családjánál vállalt előbb latin nyelvtanári, majd nevelői állást. Ekkor kezdett érdeklődni a nevelésügy és a pedagógia iránt. 1843-ban az akkor Pestre érkező Balassa János sebészprofesszor mellett lett tiszteletbeli segéd. 1844-ben megszerezte orvosi oklevelét, majd tanítványaival rövid időt töltött Párizsban, ahol megismerkedett a francia sebészet eredményeivel, elsősorban Jacques Lisfranc és Alfred Velpeau munkásságával. A következő két évet állami ösztöndíjjal Bécsben töltötte, ahol Joseph Wattmann műtőnövendéke volt. Itt ismerkedett meg Semmelweis Ignáccal, akivel életre szóló barátságot kötött. 1847-ben hazatért és a pesti egyetemen Balassa János asszisztense lett. Balassával Európában az elsők között alkalmazták sebészeti beavatkozásnál a dietil-éterbódítást, melyet először Markusovszky önmagán próbált ki.[1] Az 1848 márciusi események ebben az állásban érték.

Szerepe az 1848–49-es szabadságharcban

[szerkesztés]

Jelen volt az 1848. március 15-ei forradalom eseményeinél. A magyar kormány megbízásából szerepet vállalt a magyar katonai egészségügyi szolgálat létrehozásában, a honvédorvosok képzésére létrehozott hadorvosi tanfolyamon katonai sebészetet oktatott és műtő gyakorlatokat tartott. Mint főorvost és Balassa János helyettesét ideiglenesen őt bízták meg a fővárosi sebészeti klinika irányításával, miután Balassát miniszteri tanácsossá nevezték ki. 1848 novemberétől törzsorvos lett a feldunai hadseregben. A második komáromi csata után ő kezelte Görgei Artúr fejsebesülését, majd elkísérte a tábornokot Aradra, a szőlősi síkra, a nagyváradi orosz fogságba és száműzetése helyére, Klagenfurtba is. 1850-ben, a magyar fővárosba való visszatérésekor politikai megbízhatatlanság címén megfosztották egyetemi állásától.

Pályája a kiegyezésig

[szerkesztés]

Az osztrák önkényuralom[2] alatt 1851-től a fogságból akkor szabaduló és egyetemi állását ismét elfoglaló Balassa János magánasszisztense lett. Egyik szervezője volt annak a Balassa körül csoportosuló haladó orvosi körnek, amely a hazai orvosképzés, orvostudomány és közegészségügy felemelésére dolgozott ki terveket. Protestáns vallása miatt magántanári kinevezési kérvényét az egyetem visszautasította, így kénytelen volt magánorvosi gyakorlatot is folytatni. Több előkelő család, így például a Trefort, és az Eötvös család háziorvosa is volt. E kapcsolatnak, illetve e kapcsolat nyomán kialakuló barátságnak is köszönhető volt, hogy a kiegyezés után Eötvös József minisztériumában titkári állást kapott.

Szakpolitikusi pályája

[szerkesztés]

1867-től 1892-ben történt nyugállományba vonulásáig a Vallás- és Közoktatási Minisztérium alkalmazásában állt, kezdetben az orvosképzési, később az összes egyetemi ügyek előadójaként, 1867-től miniszteri titkári, 1872-től címzetes, 1878-tól valóságos osztálytanácsosi, 1883-tól címzetes, majd 1887-től valóságos miniszteri tanácsosi rangban. Alapvetően jelentős érdemeket szerzett a magyarországi orvosképzés új alapokra helyezésében. Ő javasolta a Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem felállítását, majd jelentős érdemeket szerzett a pesti és kolozsvári egyetemi oktatás európai színvonalra emelésében. Az Országos Közegészségi Tanács tagjaként, majd elnökeként részt vett Magyarország közegészségügyi rendszerének kialakításában. Javaslatára a pesti egyetemen közegészségtani tanszék alakult. Részt vett az 1876-ban elfogadott közegészségügyi törvény kidolgozásában.

Szervezeti tagságai

[szerkesztés]
  • A Magyar Tudományos Akadémia levelező (1863), tiszteleti (1890) tagja
  • Az Országos Közegészségi Tanács tagja (1867), elnöke (1868)
  • Az Országos Közegészségügyi Egyesület alapító tagja és alelnöke (1886–)
  • A Budapesti Királyi Orvosegyesület alelnöke (1887–1888)

Szakírói pályája

[szerkesztés]

Markusovszky alapította 1857-ben a ma is megjelenő Orvosi Hetilapot, amelynek élén 32 évig állt. 1863-ban megalapította a Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulatot.

Főbb művei

[szerkesztés]
  • Az orvos mint nevelő (doktori értekezés, Pest, 1844) Online
  • Észrevételek az orvosi tudomány fejlődéséről az utolsó ötven év alatt (Budapest, 1888)
  • Markusovszky Lajos válogatott munkái (összegyűjtötte és sajtó alá rendezte Marikovszky György, Budapest, 1905).[3]

Emlékezete

[szerkesztés]

1893. április 25-én, temetésén jelen volt Görgei Artúr tábornok, volt hadügyminiszter is. Sírhelye a Markusovszky család sírboltjában található Vasegerszegen.[4] A Magyar Tudományos Akadémián 1896. április 27-én Hőgyes Endre tartott felette emlékbeszédet.

Köztéri szobrok, emléktáblák

[szerkesztés]
  • Szombathelyen a megyei kórház kertjében 1955. április 2-án avatták fel mellszobrát, Majthényi Károly szobrászművész alkotását. A szobrot később a szombathelyi Markusovszky utcába helyezték át.
  • 1965-ben Csorbán a Markusovszky utca egyik épületén a csehszlovák és magyar orvosi társaság kétnyelvű emléktáblát helyezett el, arra emlékeztetve, hogy Markusovszky Lajos Csorbán született.
  • Budapest IX. kerületében, a Markusovszky téren 1965. október 1-jén avatták fel mellszobrát, Papachristos Andreas görög származású magyar szobrászművész alkotását.
  • A Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karának kertjében található szoborparkban 1986. március 25-én avatták fel bronz mellszobrát, Szabó György szobrászművész alkotását.
  • 1986-ban a Vasegerszegi Markusovszky kúria felújításakor a kúria főhomlokzatán domborműves emléktáblát helyeztek el.
  • 2008-ban Abbáziában a Bellevue szálloda falán domborműves emléktáblát avattak, arra emlékeztetve, hogy Markusovszky Lajos utolsó napjait ebben a szállodában töltötte.[5]
  • Ülőhely Abbáziában, a Margaréta parkban. A tábla a Osztrák–Magyar Monarchia idején készülhetett, német feliratos.

Emlékérmek, díjak

[szerkesztés]

Nevét viselő intézmények

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Kapronczy Károly: Markusovszky Lajos. (Hozzáférés: 2009. október 24.)
  2. ↑ Az önkényuralom kora Archiválva 2017. december 24-i dátummal a Wayback Machine-ben, viszki.sulinet.hu
  3. ↑ Régi könyvek
  4. ↑ A Markusovszky család család sírja Vasegerszegen (fénykép). (Hozzáférés: 2009. október 21.)
  5. ↑ Egy évet sem ért meg eredeti pozíciójában a Markusovszky-emléktábla, 2009. augusztus 2. [2013. szeptember 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. október 25.)

Források

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Markusovszky_Lajos&oldid=27119129”