Ugrás a tartalomhoz

„Szent István Társulat” változatai közötti eltérés

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 178.164.201.58 (vita) szerkesztéséről Vadaro szerkesztésére
Címke: Visszaállítás
(41 közbenső módosítás, amit 8 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
{{cég infobox}}
{{Cég infobox
| név =
| logó = <!-- Wikidatából, p154 -->
| kép = SzentIstvánTársulat székház.png
| képméret =
| képaláírás = A Szent István Társulat régi székháza, napjainkban a [[PPKE Jog- és Államtudományi Kar|Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara]] <br>(1088 Budapest, Szentkirályi u. 28-30.)
| hivatalos név = <!-- Wikidatából, p1448 -->
| rövid név = <!-- Wikidatából, p1813 -->
| típus = <!-- Wikidatából, p31 -->
| jelmondat = <!-- Wikidatából, p1451 -->
| jogelőd = <!-- Wikidatából, p1365 -->
| alapítás = <!-- Wikidatából, p580, p571 -->
| névadó = <!-- Wikidatából, p138 -->
| megszűnt = <!-- Wikidatából, p582, p576 -->
| jogutód = <!-- Wikidatából, p1366 -->
| székhely = <!-- Wikidatából, p159 -->
| irányítószám = 1053
| cím = Veres Pálné utca 24.
| kiszolgált területek =
| vezetők = <!-- Wikidatából, p1037 -->
| alapító = <!-- Wikidatából, p112 -->
| iparág = [[könyvkiadás]]
| tulajdonos = <!-- Wikidatából, p127 -->
| forma = <!-- Wikidatából, p1454 -->
| termékek = [[katolicizmus|katolikus]] szellemiségű könyvek és egyéb nyomtatványok
| szolgáltatások = <!-- Wikidatából -->
| bevétel =
| profit =
| összes vagyon =
| összes tőke =
| alkalmazottak = <!-- Wikidatából, p1128 -->
| anyavállalata = <!-- Wikidatából, p749 -->
| leányvállalatai = <!-- Wikidatából, p355 -->
| tőzsde = <!-- Wikidatából, p414 -->
| nyelvek =
| székház =
| honlap = <!-- http:// nélkül!, Wikidatából, p856-->
| magyar cégjegyzékszám=<!-- Wikidatából, p2619 -->
| lábjegyzet =
| wikicommons = <!-- Wikidatából -->
| pozíciós térkép = Budapest
}}

A '''Szent István Társulat''' katolikus szellemű nyomdatermékeket előállító és terjesztő, a püspöki kar erkölcsi támogatását élvező, tagdíjat fizető és emiatt illetménykötetben részesülő társulati tagsággal rendelkező üzleti vállalat. Magyarország egyik legrégebbi könyvkiadója, amely alapításától fogva, [[1848]] óta napjainkig folyamatosan működik [[budapest]]i székhellyel.<ref>{{Cite web |url=http://szit.katolikus.hu/ |title=A Szent István Társulat honlapja |accessdate=2005-11-09 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20051203042846/http://szit.katolikus.hu/ |archivedate=2005-12-03 }}</ref>
A '''Szent István Társulat''' katolikus szellemű nyomdatermékeket előállító és terjesztő, a püspöki kar erkölcsi támogatását élvező, tagdíjat fizető és emiatt illetménykötetben részesülő társulati tagsággal rendelkező üzleti vállalat. Magyarország egyik legrégebbi könyvkiadója, amely alapításától fogva, [[1848]] óta napjainkig folyamatosan működik [[budapest]]i székhellyel.<ref>{{Cite web |url=http://szit.katolikus.hu/ |title=A Szent István Társulat honlapja |accessdate=2005-11-09 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20051203042846/http://szit.katolikus.hu/ |archivedate=2005-12-03 }}</ref>


8. sor: 50. sor:
==Története==
==Története==


A 19. század elején vallásos könyvek jobbára magánkiadásban jelentek meg. Fogarasy Mihály nagyváradi kanonok, később erdélyi püspök kezdeményezésére 1847. február 15-én alakult meg a Jó és Olcsó Könyvkiadó Társulat, mely ezzel a Nyugat Európában már létező hasonló kiadók magyar társa lett. A társulat védnöke [[Kopácsy József]] [[hercegprímás]] lett. Elsődleges szempont volt a könyvek olcsósága, hiszen a szélesebb tömegeknek elérhetetlenek voltak a könyvek. Első kiadványuk címe a következő volt: ''Keresztény naptár a magyarhoni katholikusok használatára''. Újságot is adtak ki ''Katholikus Néplap'', később ''Katholikus Hetilap'' címmel. A társulat első igazgató-elnöke [[Fogarassy Mihály]] volt és az alakulása évében 1000 tagot számlált, akik tagilletményül könyveket kaptak.
A 19. század elején vallásos könyvek jobbára magánkiadásban jelentek meg. [[Fogarasy Mihály]] nagyváradi kanonok, később erdélyi püspök kezdeményezésére 1847. február 15-én alakult meg a Jó és Olcsó Könyvkiadó Társulat, mely ezzel a Nyugat Európában már létező hasonló kiadók magyar társa lett. A társulat védnöke [[Kopácsy József]] [[hercegprímás]] lett. Elsődleges szempont volt a könyvek olcsósága, hiszen a szélesebb tömegeknek elérhetetlenek voltak a könyvek. Első kiadványuk címe a következő volt: ''Keresztény naptár a magyarhoni katholikusok használatára''. Újságot is adtak ki ''Katholikus Néplap'', később ''Katholikus Hetilap'' címmel. A társulat első igazgató-elnöke Fogarasy Mihály volt és az alakulása évében 1000 tagot számlált, akik tagilletményül könyveket kaptak.


1848. május 1-jén vette nyilvántartásba működése megindítását az áprilisban megalakult első magyar kormány illetékes hivatala. A tagok toborzásakor azon túl, hogy a papokat is igyekeztek megnyerni a társulat számára, arra is gondot fordítottak, hogy világiakat is beszervezzenek a társadalom minden részéből (a társulat tagjainak száma a dualizmus idején 5000 körül, a trianoni békeszerződés után 3000 körül járt, 1950 után pedig néhány száz főt tett ki). 1848. június 5-én került sor az első közgyűlésre, amelyet később minden évben összehívtak. 4-5 évenként került sor tisztújításra, ez a tagok szavazata alapján történt.
1848. május 1-jén vette nyilvántartásba működése megindítását az áprilisban megalakult első magyar kormány illetékes hivatala. A tagok toborzásakor azon túl, hogy a papokat is igyekeztek megnyerni a társulat számára, arra is gondot fordítottak, hogy világiakat is beszervezzenek a társadalom minden részéből (a társulat tagjainak száma a dualizmus idején 5000 körül, a trianoni békeszerződés után 3000 körül járt, 1950 után pedig néhány száz főt tett ki). 1848. június 5-én került sor az első közgyűlésre, amelyet később minden évben összehívtak. 4-5 évenként került sor tisztújításra, ez a tagok szavazata alapján történt.


[[Fájl:IpolyiArnold.jpg|bélyegkép|balra|[[Ipolyi Arnold]] mellszobra Szegeden a Dóm téri Pantheonban.([[Füredi Richárd]] alkotása)]]
[[Fájl:Ipolyi Arnold mellszobra, Szeged.jpg|bélyegkép|balra|[[Ipolyi Arnold]] mellszobra Szegeden a Dóm téri Pantheonban. ([[Füredi Richárd]] alkotása)]]
Az 1848-49-es szabadságharc megbénította a társulatot, a magyar pénz elértéktelenedése miatt több ezer forintnyi vagyona a negyedére csappant; azonkívül kiadványainak nagy része elkallódott vagy a rendőri hatalom intézkedése következtében lefoglaltatott.
Az 1848-49-es szabadságharc megbénította a társulatot, a magyar pénz elértéktelenedése miatt több ezer forintnyi vagyona a negyedére csappant; azonkívül kiadványainak nagy része elkallódott vagy a rendőri hatalom intézkedése következtében lefoglaltatott.


19. sor: 61. sor:
[[1852]]. augusztus 22-én vette fel a kiadó a [[I. István magyar király|Szent István]] nevet. Az éveken át tartó elnyomás alatt törekedtek a nemzeti nyelvet ápolni. A [[kiegyezés]] után tankönyvkiadó tevékenységbe kezdett a társulat, valamint oktatási segédeszközöket, tanári segédkönyveket jelentettek meg. Ekkor számos Magyarországon élő kisebbség nyelvén is adtak ki műveket. A kiadó fő alakja ebben az időben [[Ipolyi Arnold]], későbbi [[besztercebánya]]i, majd [[nagyvárad]]i püspök volt. Újabb folyóiratot is elindítottak ''Családi Lapok'' címmel, negyedévente pedig a ''[[Katholikus Szemle]]'' hagyta el a nyomdát.
[[1852]]. augusztus 22-én vette fel a kiadó a [[I. István magyar király|Szent István]] nevet. Az éveken át tartó elnyomás alatt törekedtek a nemzeti nyelvet ápolni. A [[kiegyezés]] után tankönyvkiadó tevékenységbe kezdett a társulat, valamint oktatási segédeszközöket, tanári segédkönyveket jelentettek meg. Ekkor számos Magyarországon élő kisebbség nyelvén is adtak ki műveket. A kiadó fő alakja ebben az időben [[Ipolyi Arnold]], későbbi [[besztercebánya]]i, majd [[nagyvárad]]i püspök volt. Újabb folyóiratot is elindítottak ''Családi Lapok'' címmel, negyedévente pedig a ''[[Katholikus Szemle]]'' hagyta el a nyomdát.


Az 1868. évi XXXVIII. törvénycikk okozta változás folytán [[Simor János]] hercegprímás és a püspöki kar a katolikus népiskolák tankönyveinek kiadási jogát 1869. május 12-én a társulatra ruházta. 1886 bizonyos fordulópontot jelez a társulat történetében. Ekkor határozták el a Katholikus Szemle kiadását tagilletményül, mely 1887-ben meg is indult, aminek következtében az iparos vagy földmíves osztályból való tagok nagy része kivált a társulatból, mert a folyóirat közleményei nekik túl magas olvasmány voltak, de pótolta őket a művelt elem, mely folyton fokozódó számban pártolta a társulatot. Ugyanebben az évben megalakult kebelében a ''tudományos és irodalmi osztály'' 72 katolikus íróval, akik 1887. július 2-án tartották alakuló gyűlésüket. Az osztályt négy, később két alosztályra osztották és évenként 8-10 felolvasó ülést tartottak.
Az 1868. évi XXXVIII. törvénycikk okozta változás folytán [[Simor János (püspök)|Simor János]] hercegprímás és a püspöki kar a katolikus népiskolák tankönyveinek kiadási jogát 1869. május 12-én a társulatra ruházta. 1886 bizonyos fordulópontot jelez a társulat történetében. Ekkor határozták el a Katholikus Szemle kiadását tagilletményül, mely 1887-ben meg is indult, aminek következtében az iparos vagy földmíves osztályból való tagok nagy része kivált a társulatból, mert a folyóirat közleményei nekik túl magas olvasmány voltak, de pótolta őket a művelt elem, mely folyton fokozódó számban pártolta a társulatot. Ugyanebben az évben megalakult kebelében a ''tudományos és irodalmi osztály'' 72 katolikus íróval, akik 1887. július 2-án tartották alakuló gyűlésüket. Az osztályt négy, később két alosztályra osztották és évenként 8-10 felolvasó ülést tartottak.


A századfordulóra a társulat az ország egyik nagy cégévé vált. A bevételek lehetővé tették, hogy a társulat magának egy székházat építtessen. Ezt 1898 decemberében adták át. Ebben az épületben kezdte meg működését néhány hónappal később a saját nyomdaüzem, a Stephaneum. Ezzel a beruházással a kiadók közt a [[Franklin Irodalmi és Nyomdai Rt.]] mögött a második helyen szerepelt a társulat. 1923-ban [[XI. Piusz pápa]] az ''Apostoli Szentszék Könyvkiadója'' címmel tüntette ki a társulatot, ezzel a kor legnagyobb egyházilag elismert kiadói közé került. 1935-től a társulat szerkesztette és adta ki az ''Élet'' című szépirodalmi képes hetilapot.
[[Fájl:SzentIstvánTársulat_székház.png|bélyegkép|200px| A székház]]
A századfordulóra a társulat az ország egyik nagy cégévé vált. A bevételek lehetővé tették, hogy a társulat magának egy székházat építtessen. Ezt 1898 decemberében adták át. Ebben az épületben kezdte meg működését néhány hónappal később a saját nyomdaüzem, a Stephaneum. Ezzel a beruházással a kiadók közt a [[Franklin Társulat]] mögött a második helyen szerepelt a társulat. 1923-ban [[XI. Piusz pápa]] az ''Apostoli Szentszék Könyvkiadója'' címmel tüntette ki a társulatot, ezzel a kor legnagyobb egyházilag elismert kiadói közé került. 1935-től a társulat szerkesztette és adta ki az ''Élet'' című szépirodalmi képes hetilapot.


1916. március 23-án a Társulat tudományos és irdalmi osztályából megalakult a '''[[Szent István Tudományos Akadémia|Szent István Akadémia]]''', mely ezt követően jelentős szerepet játszott a magyar tudományos és kulturális életben; tagjai közé a korszak legnevesebb tudósai és irodalmárai is beléptek, vagy az ülésein előadást tartottak.<ref>{{Cite web |url=http://szit.katolikus.hu/?m=tortenetunk |title=Forrás: A Szent István Társulat honlapjának a társulat történetéről szóló része. |accessdate=2019-09-30 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20190812234652/http://szit.katolikus.hu/?m=tortenetunk |archivedate=2019-08-12 }}</ref>
1916. március 23-án a Társulat tudományos és irodalmi osztályából megalakult a '''[[Szent István Tudományos Akadémia|Szent István Akadémia]]''', mely ezt követően jelentős szerepet játszott a magyar tudományos és kulturális életben; tagjai közé a korszak legnevesebb tudósai és irodalmárai is beléptek, vagy az ülésein előadást tartottak.<ref>{{Cite web |url=http://szit.katolikus.hu/?m=tortenetunk |title=Forrás: A Szent István Társulat honlapjának a társulat történetéről szóló része. |accessdate=2019-09-30 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20190812234652/http://szit.katolikus.hu/?m=tortenetunk |archivedate=2019-08-12 }}</ref>


Jelentős változást hozott a társulat életében a [[második világháború]]t követő időszak. A lapkiadást betiltották, egyedül a ''Katholikus Szemle'' maradt életben külföldön. Új iskolatípust vezettek be, a nyolcosztályos általános iskolát. Ehhez új könyveket kellett írni. Ám erre nem kerülhetett sor, hiszen a közoktatásról szóló rendelet előírta, hogy az összes iskolatípusban csak állami tankönyvekből lehetett tanítani. Csak 1992-ben tudta folytatni a társulat a hagyományos tankönyvkiadói tevékenységet. A nyomdát és a székházat államosították, a kiadó helyzetét ellehetetlenítették. A kéziratokat az [[Állami Egyházügyi Hivatal]] (ÁEH) munkatársai bírálták, és hagyták jóvá. Csak a 70-es évek végétől enyhült egy kicsit a nyomás, míg 1989-ben megszűnt az ÁEH, ennek hatására a kiadott példányszám ugrásszerűen megemelkedett.
Jelentős változást hozott a társulat életében a [[második világháború]]t követő időszak. A lapkiadást betiltották, egyedül a ''Katholikus Szemle'' maradt életben külföldön. Új iskolatípust vezettek be, a nyolcosztályos általános iskolát. Ehhez új könyveket kellett írni. Ám erre nem kerülhetett sor, hiszen a közoktatásról szóló rendelet előírta, hogy az összes iskolatípusban csak állami tankönyvekből lehetett tanítani. Csak 1992-ben tudta folytatni a társulat a hagyományos tankönyvkiadói tevékenységet. A nyomdát és a székházat államosították, a kiadó helyzetét ellehetetlenítették. A kéziratokat az [[Állami Egyházügyi Hivatal]] (ÁEH) munkatársai bírálták, és hagyták jóvá. Csak a 70-es évek végétől enyhült egy kicsit a nyomás, míg 1989-ben megszűnt az ÁEH, ennek hatására a kiadott példányszám ugrásszerűen megemelkedett.
32. sor: 73. sor:
[[Kép:A Szent István Társulat kiadványai2.jpg|jobbra|bélyegkép|220px|1906-os hirdetés]]
[[Kép:A Szent István Társulat kiadványai2.jpg|jobbra|bélyegkép|220px|1906-os hirdetés]]


=== Kiadványtípusok ===
*[[Biblia]]kiadások
* [[Biblia]]kiadások
*Folyóiratok
* Bibliamagyarázatok, segédkönyvek
*Egyházi dokumentumok
* Egyházi dokumentumok
*Előadások, tanulmányok
* Teológiai, filozófia monográfiák
*Lelkiség
* Egyháztörténeti monográfiák
*Korábban híres volt a [[Népiratkák]] füzetsorozat ([[1886]]-[[1919]])
* Egyházjogi monográfiák
*[[Szent István Könyvek]]
* Szentéletrajzok, hagiográfiai lexikonok
* Kisebb előadások, tanulmányok
* Hittankönyvek
* Imakönyvek
* Klasszikus egyházi írók munkáinak fordításai
* Lelkiségi könyvek
* Pszichológiai, párkapcsolati kiadványok
* Ifjúsági könyvek
* Vallásos folyóiratok

=== Újabb sorozatok ===
* [[Magyar katolikus lexikon]] (1993—2014)
* [[Ókeresztény írók]] (1980—2009)
* [[Középkori keresztény írók]] (1999—)
* [[Magyar Hírmondó (Szent István Társulat)|Magyar Hírmondó]] (2000 k.—)
* [[Szent István Kézikönyvek]] (2000—)
* [[Fides Et Ratio – A vallásbölcselet kiskönyvtára]] (2001—)

=== Régi művek ===
==== Enciklopédiák, történelmi szintézisek ====
* [[Szentek élete (Zalka–Zsihovics–Debreczeni)|Zalka–Zsihovics–Debreczeni-féle Szentek élete]] (1859—1876)
* [[Szentek élete az év minden napjára|Schütz Antal-féle Szentek élete]] (1932—1933)
* [[Világtörténelem (Cantu)|Cantu Caesar-féle Világtörténelem]] (1856—1882)
* [[Világtörténet (Weisz)|Weisz Keresztély János-féle Világtörténet]] (1896—1905)
* [[Egyetemes magyar encyclopaedia]] (1859—1876)

==== Régi sorozatok ====
* [[Népiratkák]] füzetsorozat (1886—1919)
* [[Szent István Könyvek]] (1923—1937)
* [[Pázmány-füzetek. Egyházi Beszédek, Homiliák, Templomi és Iskolai Katekesisek Gyűjteménye]] (1840—1855)
* [[Házi Könyvtár]] (1871—1885)
* [[A Magyar Nép Könyvtára (Szent István Társulat)|A Magyar Nép Könyvtára]] (1895—1903)
* [[Családi Regénytár]] (1900—1916)
* [[Irodalomtörténeti Olvasmányok]] (1905—1907)
* [[Keresztény Kis Könyvtár]] (1915—1918)
* [[Keresztény Remekírók]] (1930-as, 1940-es évek)
* [[A Szent István Társulat Középiskolai Tankönyvkiadványai]] (1930-as, 1940-es évek)
* [[A Szent István Társulat Gimnáziumi Tankönyvei]] (1930-as, 1940-es évek)
* [[A Szent István Társulat Líceumi Tankönyvei]] (1930-as, 1940-es évek)
* [[A Szent István Társulat Iskolai Segédkönyvei]] (1930-as, 1940-es évek)
* [[A Szent István Akadémia Hittudományi-Bölcseleti Osztályának Felolvasásai]] (1930-as, 1940-es évek)
* [[A Szent István Akadémia Történelem, Jog-, és Társadalumtudományi Osztályának Felolvasásai]] (1930-as, 1940-es évek)
* [[Szent István Társulat tudományos és irodalmi osztályának felolvasó üléseiből]] (1894—1944)
* [[A Szent István Akadémia Emlékbeszédei]] (1918—1943)


== Jegyzetek ==
== Jegyzetek ==
53. sor: 138. sor:
==További információk==
==További információk==
* [http://mek.oszk.hu/11100/11186/index.phtml Erdősi Károly: A hetvenötéves Szent-István-Társulat] (MEK)
* [http://mek.oszk.hu/11100/11186/index.phtml Erdősi Károly: A hetvenötéves Szent-István-Társulat] (MEK)
* [[Hummer Nándor]] 1896: A Szent István Társulat rövid története. Budapest.
* [[Hummer Nándor]] 1896: A Szent István Társulat rövid története. Budapest
*Notter Antal: ''A Szent István Társulat története''; Szent István Társulat, Budapest, 1904
* [[Esty Miklós]]: A Szent István Társulat története (1951–1965)<ref>{{Cite web |title=Esty Miklós: A Szent István Társulat Története (1951–1965) {{!}} MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport |url=http://institutumfraknoi.hu/kiadvany/%09cst/esty_miklos_szent_istvan_tarsulat_tortenete_1951_1965 |work=institutumfraknoi.hu |accessdate=2020-07-12}}</ref> (sajtó alá rendezte és kísérő tanulmánnyal közre adja: Sági György) ([[Collectanea Studiorum et Textuum|CST]] II/2), Budapest 2020.
*''A hetvenötéves Szent-István-Társulat''; összeáll. Erdősi Károly; Szent István-Társulat, Budapest, 1923
*''Életünk. A Szent István Társulat rövid története; összeáll. Kindelmann Győző''; Szt. István Társulat, Budapest, 1993
*Mészáros István: ''A Szent István Társulat százötven éve, 1848–1998''; Szt. István Társulat, Budapest, 1998
* {{Cite web |url= http://institutumfraknoi.hu/kiadvany/%09cst/esty_miklos_szent_istvan_tarsulat_tortenete_1951_1965|title= A Szent István Társulat Története (1951–1965). MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport|accessdate=2020-07-12 |author= [[Esty Miklós]] |work= institutumfraknoi.hu}} (sajtó alá rendezte és kísérő tanulmánnyal közreadja: Sági György) ([[Collectanea Studiorum et Textuum|CST]] II/2), Budapest, 2020


{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
62. sor: 151. sor:
[[Kategória:Katolikus egyház Magyarországon]]
[[Kategória:Katolikus egyház Magyarországon]]
[[Kategória:Magyar Örökség díjasok]]
[[Kategória:Magyar Örökség díjasok]]
[[Kategória:Az 1840-es években alapított cégek]]
[[Kategória:1848-ban alapított szervezetek]]

A lap 2024. május 21., 08:52-kori változata

Szent István Társulat
A Szent István Társulat régi székháza, napjainkban a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara (1088 Budapest, Szentkirályi u. 28-30.)
A Szent István Társulat régi székháza, napjainkban a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara
(1088 Budapest, Szentkirályi u. 28-30.)
Típuskiadó
Alapítva1848[1]
SzékhelyBudapest V. kerülete
Irányítószám1053
CímVeres Pálné utca 24.
Iparágkönyvkiadás
Termékekkatolikus szellemiségű könyvek és egyéb nyomtatványok
Szent István Társulat (Budapest)
Szent István Társulat
Szent István Társulat
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 29′ 25″, k. h. 19° 03′ 25″47.490278°N 19.056944°EKoordináták: é. sz. 47° 29′ 25″, k. h. 19° 03′ 25″47.490278°N 19.056944°E
A Szent István Társulat weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent István Társulat témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Szent István Társulat katolikus szellemű nyomdatermékeket előállító és terjesztő, a püspöki kar erkölcsi támogatását élvező, tagdíjat fizető és emiatt illetménykötetben részesülő társulati tagsággal rendelkező üzleti vállalat. Magyarország egyik legrégebbi könyvkiadója, amely alapításától fogva, 1848 óta napjainkig folyamatosan működik budapesti székhellyel.[2]

A társulat fő profilja a könyvkiadás elsősorban magyar nyelven, de német, horvát, szlovák, román és rutén nyelven is adtak már ki munkákat. Elsősorban katolikus szellemiségű vallásos könyveket ad ki, de tankönyvek, tudományos munkák is megtalálhatók a palettán.

A társulat ítéli oda évente az ún. Stephanus-díjat.

Története

A 19. század elején vallásos könyvek jobbára magánkiadásban jelentek meg. Fogarasy Mihály nagyváradi kanonok, később erdélyi püspök kezdeményezésére 1847. február 15-én alakult meg a Jó és Olcsó Könyvkiadó Társulat, mely ezzel a Nyugat Európában már létező hasonló kiadók magyar társa lett. A társulat védnöke Kopácsy József hercegprímás lett. Elsődleges szempont volt a könyvek olcsósága, hiszen a szélesebb tömegeknek elérhetetlenek voltak a könyvek. Első kiadványuk címe a következő volt: Keresztény naptár a magyarhoni katholikusok használatára. Újságot is adtak ki Katholikus Néplap, később Katholikus Hetilap címmel. A társulat első igazgató-elnöke Fogarasy Mihály volt és az alakulása évében 1000 tagot számlált, akik tagilletményül könyveket kaptak.

1848. május 1-jén vette nyilvántartásba működése megindítását az áprilisban megalakult első magyar kormány illetékes hivatala. A tagok toborzásakor azon túl, hogy a papokat is igyekeztek megnyerni a társulat számára, arra is gondot fordítottak, hogy világiakat is beszervezzenek a társadalom minden részéből (a társulat tagjainak száma a dualizmus idején 5000 körül, a trianoni békeszerződés után 3000 körül járt, 1950 után pedig néhány száz főt tett ki). 1848. június 5-én került sor az első közgyűlésre, amelyet később minden évben összehívtak. 4-5 évenként került sor tisztújításra, ez a tagok szavazata alapján történt.

Ipolyi Arnold mellszobra Szegeden a Dóm téri Pantheonban. (Füredi Richárd alkotása)

Az 1848-49-es szabadságharc megbénította a társulatot, a magyar pénz elértéktelenedése miatt több ezer forintnyi vagyona a negyedére csappant; azonkívül kiadványainak nagy része elkallódott vagy a rendőri hatalom intézkedése következtében lefoglaltatott.

1850-ben felvette rendszeres működésének fonalát és a magyarság színe-java, államférfiak, tudósok, kiváló vezérpolitikusok vezették, mint a választmány tagjai (Deák Ferenc, Sennyey Pál báró, Majláth György, Somssich Pál stb.).

1852. augusztus 22-én vette fel a kiadó a Szent István nevet. Az éveken át tartó elnyomás alatt törekedtek a nemzeti nyelvet ápolni. A kiegyezés után tankönyvkiadó tevékenységbe kezdett a társulat, valamint oktatási segédeszközöket, tanári segédkönyveket jelentettek meg. Ekkor számos Magyarországon élő kisebbség nyelvén is adtak ki műveket. A kiadó fő alakja ebben az időben Ipolyi Arnold, későbbi besztercebányai, majd nagyváradi püspök volt. Újabb folyóiratot is elindítottak Családi Lapok címmel, negyedévente pedig a Katholikus Szemle hagyta el a nyomdát.

Az 1868. évi XXXVIII. törvénycikk okozta változás folytán Simor János hercegprímás és a püspöki kar a katolikus népiskolák tankönyveinek kiadási jogát 1869. május 12-én a társulatra ruházta. 1886 bizonyos fordulópontot jelez a társulat történetében. Ekkor határozták el a Katholikus Szemle kiadását tagilletményül, mely 1887-ben meg is indult, aminek következtében az iparos vagy földmíves osztályból való tagok nagy része kivált a társulatból, mert a folyóirat közleményei nekik túl magas olvasmány voltak, de pótolta őket a művelt elem, mely folyton fokozódó számban pártolta a társulatot. Ugyanebben az évben megalakult kebelében a tudományos és irodalmi osztály 72 katolikus íróval, akik 1887. július 2-án tartották alakuló gyűlésüket. Az osztályt négy, később két alosztályra osztották és évenként 8-10 felolvasó ülést tartottak.

A századfordulóra a társulat az ország egyik nagy cégévé vált. A bevételek lehetővé tették, hogy a társulat magának egy székházat építtessen. Ezt 1898 decemberében adták át. Ebben az épületben kezdte meg működését néhány hónappal később a saját nyomdaüzem, a Stephaneum. Ezzel a beruházással a kiadók közt a Franklin Irodalmi és Nyomdai Rt. mögött a második helyen szerepelt a társulat. 1923-ban XI. Piusz pápa az Apostoli Szentszék Könyvkiadója címmel tüntette ki a társulatot, ezzel a kor legnagyobb egyházilag elismert kiadói közé került. 1935-től a társulat szerkesztette és adta ki az Élet című szépirodalmi képes hetilapot.

1916. március 23-án a Társulat tudományos és irodalmi osztályából megalakult a Szent István Akadémia, mely ezt követően jelentős szerepet játszott a magyar tudományos és kulturális életben; tagjai közé a korszak legnevesebb tudósai és irodalmárai is beléptek, vagy az ülésein előadást tartottak.[3]

Jelentős változást hozott a társulat életében a második világháborút követő időszak. A lapkiadást betiltották, egyedül a Katholikus Szemle maradt életben külföldön. Új iskolatípust vezettek be, a nyolcosztályos általános iskolát. Ehhez új könyveket kellett írni. Ám erre nem kerülhetett sor, hiszen a közoktatásról szóló rendelet előírta, hogy az összes iskolatípusban csak állami tankönyvekből lehetett tanítani. Csak 1992-ben tudta folytatni a társulat a hagyományos tankönyvkiadói tevékenységet. A nyomdát és a székházat államosították, a kiadó helyzetét ellehetetlenítették. A kéziratokat az Állami Egyházügyi Hivatal (ÁEH) munkatársai bírálták, és hagyták jóvá. Csak a 70-es évek végétől enyhült egy kicsit a nyomás, míg 1989-ben megszűnt az ÁEH, ennek hatására a kiadott példányszám ugrásszerűen megemelkedett.

Jelentősebb kiadványai, sorozatai

1906-os hirdetés
1906-os hirdetés

Kiadványtípusok

  • Bibliakiadások
  • Bibliamagyarázatok, segédkönyvek
  • Egyházi dokumentumok
  • Teológiai, filozófia monográfiák
  • Egyháztörténeti monográfiák
  • Egyházjogi monográfiák
  • Szentéletrajzok, hagiográfiai lexikonok
  • Kisebb előadások, tanulmányok
  • Hittankönyvek
  • Imakönyvek
  • Klasszikus egyházi írók munkáinak fordításai
  • Lelkiségi könyvek
  • Pszichológiai, párkapcsolati kiadványok
  • Ifjúsági könyvek
  • Vallásos folyóiratok

Újabb sorozatok

Régi művek

Enciklopédiák, történelmi szintézisek

Régi sorozatok

Jegyzetek

  1. ↑ Címünk – Szent István Társulat az Apostoli Szentszék könyvkiadója, Budapest, Alapítva 1848-ban.. (Hozzáférés: 2019. december 7.)
  2. ↑ A Szent István Társulat honlapja. [2005. december 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2005. november 9.)
  3. ↑ Forrás: A Szent István Társulat honlapjának a társulat történetéről szóló része.. [2019. augusztus 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. szeptember 30.)

Források

Külső hivatkozások

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szent_István_Társulat&oldid=27147486”