Ugrás a tartalomhoz

„Pusztavacs” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10)
(39 közbenső módosítás, amit 19 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
{{Magyar település infobox
{{Magyar település infobox
| név = Pusztavacs
| név = Pusztavacs
| kép = Orszagkozepe1.jpg
| kép = Pusztavacs_Országközepe utca.JPG
| képaláírás = Az ország középpontja
| képaláírás =
| címer = Coa_Hungary_Town_Pusztavacs.svg
| címer = Coa Hungary Town Pusztavacs.svg
| régió = Közép-Magyarország
| régió = Közép-Magyarország
| megye = Pest
| megye = Pest
| járás = Dabasi
| járás = Dabasi
| rang = [[község]]
| rang = [[község]]
| polgármester = Jóri László ([[Fidesz – Magyar Polgári Szövetség|FIDESZ]])<ref>{{cite web |url=http://valasztas.hu/dyn/onk14/szavossz/hu/M14/T115/tjk.html |title=Pusztavacs települési választás eredményei |date=2014-10-12 |accessdate=2016-02-18 |publisher=Nemzeti Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref>
| polgármester = Jóri László ([[Fidesz – Magyar Polgári Szövetség|Fidesz]]-[[Kereszténydemokrata Néppárt|KDNP]])<ref name="19önkvál" />
| irányítószám = 2378
| irányítószám = 2378
| körzethívószám = 29
| körzethívószám = 29
19. sor: 19. sor:
}}
}}


'''Pusztavacs''' község [[Pest megye|Pest megyében]], a [[Dabasi járás]]ban. Itt található [[Magyarország földrajzi középpontja]].
'''Pusztavacs''' község [[Pest vármegye|Pest vármegyében]], a [[Dabasi járás]]ban. Itt található [[Magyarország földrajzi középpontja Természetvédelmi Terület|Magyarország földrajzi középpontja]].


== Fekvése ==
== Fekvése ==
A község Pest megye déli részén, a [[Kiskunsági homokhátság]]on, természetvédelmi területen található. Budapest központjától légvonalban 49, közúton 59 kilométerre található [[zsáktelepülés]]. Vasútállomása nincs. A községet szinte teljesen erdők fogják körbe, külterületének 63%-a erdő. Pusztavacs központi belterülete mellett jelentősebb súlyt képvisel település nyugati határában fekvő Rákóczitelep.
A község Pest vármegye déli részén, a [[Kiskunsági homokhátság]]on, természetvédelmi területen található. Budapest központjától légvonalban 49, közúton 59 kilométerre található [[zsáktelepülés]]. Szinte teljesen erdők fogják körbe, külterületének 63%-a erdő.


Központi belterülete mellett jelentősebb súlyt képvisel a település nyugati határában fekvő Rákóczitelep.
⚫
== Története ==


A szomszédos települések: északkelet felől [[Dánszentmiklós]], kelet felől [[Mikebuda]], délkelet felől [[Csemő]], dél felől [[Lajosmizse]] és [[Táborfalva]], délnyugat felől [[Örkény (település)|Örkény]], nyugat felől [[Hernád (település)|Hernád]], északnyugat felől pedig [[Újlengyel]].
⚫
Az első írásos említés Pusztavacsról [[1274|1274-ből]] való, ebben az időszakban vásártartási joggal is rendelkezett az ''Ocs'' néven létező település. Pusztavacs az 1200-as évek végén királyi adományként az Igmánd nemzetség birtokába, 1415-ben a Kolos családhoz került. 1440-ben egy sápi nemes lett a település tulajdonosa, ekkor kezdett épülni a község főterén napjainkig látható gótikus templom is. A török korszak kezdetére a település [[mezőváros]]sá növekedett. A [[török hódoltság|török idők]]ben Vacs elnéptelenedett, az oszmán portyáktól megrémült lakossága [[Kecskemét]]re és [[Nagykőrös]]re menekült be. Ekkor pusztult el a település [[gótika|gótikus]] temploma is. A hódoltság ideje alatt az elnéptelenedett terület neve Vacs-puszta lett. A terület a 17. századtól, a [[Koháry család]] tulajdonában állt. Utolsó férfiági leszármazottjának [[Koháry Ferenc József]]nek a lánya [[Koháry Mária Antónia|Mária Antónia Gabriella]] Szász-Coburg-Saalfeldi Ferdinánd György Ágosthoz ment feleségül. A Koháryak férfiága kihalt, Ferdinánd felvette a Koháry nevet dinasztiát alapított és a birtokokat is megkapta Vacs-pusztával együtt. A néptelen területet így a [[Szász-Coburg-Saalfeld-Koháry]] hercegi család szerezte meg, akik birtokukat 140 éven keresztül bérbe adták Kecskemét városának legeltetésre.


== Megközelítése ==
⚫
Vacs-puszta a [[19. század]]ban népesült be újra. Előbb [[tanya|tanyák]] jelentek meg területén, majd a templomrom körül megkezdődött a mai község kialakulása. A 19. század végén Pusztavacs déli és nyugati határában nagyarányú erdőtelepítések zajlottak, ekkor alakult ki határának hatalmas erdőkkel borított mai képe is. 1856-ban nyílt meg az új iskola. Pusztavacs 1871-ben szerveződött jogilag önálló községgé, ám ez az állapot csak 1970-ig tartott. 1970-ben a szomszédos [[Örkény]] nagyközséghez csatolták.<br>Az [[1980-as évek]] első felében az ország közepéhez közel eső nagyréten óriási tömegrendezvényeket, ún. Béke-fesztiválokat tartottak. A rossz szervezés miatt a falura nehezedő nyomás azonban hamarosan a kiváltotta a pusztavacsiak elégedetlenségét.{{forr}} A fokozódó tiltakozás miatt 1985 után a Béke-fesztiválokat megszüntették.<br>Pusztavacs az 1990-es önkormányzati választások idején nyerte el újra önállóságát.
Legegyszerűbb közúti megközelítési útvonala az [[5-ös főút (Magyarország)|5-ös főút]], illetve az [[M5-ös autópálya (Magyarország)|M5-ös autópálya]] felől adódik: előbbiről [[Örkény (település)|Örkény]] központjában, utóbbiról a (Pusztavacs közigazgatási területén található) Pusztavacs–Örkény–Albertirsa-csomópontban kell letérni a [[4607-es mellékút (Magyarország)|4607-es útra]]; ebből az autópálya-csomóponttól kevesebb, mint 5 kilométerre ágazik ki a 46 112-es számú mellékút, amely a község központjába, majd onnan tovább a 3 kilométerre fekvő Rákóczitelepig vezet. Elérhető Pusztavacs a [[4-es főút (Magyarország)|4-es főút]] felől is, arról [[Albertirsa|Albertirsán]] kell letérni, ugyancsak a 4607-es útra.


Áthalad Pusztavacs közigazgatási területén a [[4601-es mellékút (Magyarország)|4601-es]] számozású régi nagykőrösi országút is, amely szinte nyílegyenes nyomvonal mentén köti össze [[Nagykőrös]]t [[Budapest]] belvárosával; ráadásul közvetlenül emellett található az [[Magyarország földrajzi középpontja Természetvédelmi Terület|ország földrajzi középpontjánál]] létesített emlékhely jeltornya. Ennek az útnak azonban lényegében a teljes pusztavacsi szakasza burkolatlan mezőgazdasági vagy erdei út, szerepe ezért a község megközelítésében egészen csekély.
⚫
== Népesség ==
⚫
A település népességének változása:
⚫
{{népességdiagram}}


Vasútvonal nem érinti a település határát, a legközelebbi állomás [[Örkény vasútállomás]] a [[Budapest–Lajosmizse–Kecskemét-vasútvonal]]on.
⚫
== Közélete ==
⚫
{{Bővebben|Önkormányzati választások Pusztavacson}}


⚫
== Története ==
⚫
Az első írásos említés Pusztavacsról [[1274|1274-ből]] való, ebben az időszakban vásártartási joggal is rendelkezett az ''Ocs'' néven létező település. Pusztavacs az 1200-as évek végén királyi adományként az Igmánd nemzetség birtokába, 1415-ben a Kolos családhoz került. 1440-ben egy sápi nemes lett a település tulajdonosa, ekkor kezdett épülni a község főterén napjainkig látható gótikus templom is. A török korszak kezdetére a település [[mezőváros]]sá növekedett. A [[török hódoltság|török idők]]ben Vacs elnéptelenedett, az oszmán portyáktól megrémült lakossága [[Kecskemét]]re és [[Nagykőrös]]re menekült be. Ekkor pusztult el a település [[gótika|gótikus]] temploma is. A hódoltság ideje alatt az elnéptelenedett terület neve Vacs-puszta lett. A terület a 17. századtól, a [[Koháry család]] tulajdonában állt. Utolsó férfiági leszármazottjának, [[Koháry Ferenc József]]nek a lánya [[Koháry Mária Antónia|Mária Antónia Gabriella]] Szász-Coburg-Saalfeldi Ferdinánd György Ágosthoz ment feleségül. A Koháryak férfiága kihalt, Ferdinánd felvette a Koháry nevet, dinasztiát alapított és a birtokokat is megkapta Vacs-pusztával együtt. A néptelen területet így a [[Szász-Coburg-Saalfeld-Koháry]] hercegi család szerezte meg, akik birtokukat 140 éven keresztül bérbe adták Kecskemét városának legeltetésre.

⚫
Vacs-puszta a [[19. század]]ban népesült be újra. Előbb [[tanya|tanyák]] jelentek meg területén, majd a templomrom körül megkezdődött a mai község kialakulása. A 19. század végén Pusztavacs déli és nyugati határában nagyarányú erdőtelepítések zajlottak, ekkor alakult ki határának hatalmas erdőkkel borított mai képe is. 1856-ban nyílt meg az új iskola. Pusztavacs 1871-ben szerveződött önálló községgé, de a 20. század közepéig nem volt képes megfelelni az önállóság törvényi feltételeinek, így az ország egyik utolsó [[eszmei község]]e volt. 1950-ben az ország majdnem minden községéhez hasonlóan Pusztavacson is önálló [[községi tanács]] alakult, 1970-től 1990-ig viszont az örkényi székhelyű [[nagyközség (tanácsrendszer)|nagyközségi közös tanács]] társközsége volt.

Az [[1980-as évek]] első felében az ország közepéhez közel eső nagyréten óriási tömegrendezvényeket, ún. Béke-fesztiválokat tartottak. A rossz szervezés miatt a falura nehezedő nyomás azonban hamarosan kiváltotta a pusztavacsiak elégedetlenségét.{{forr}} A fokozódó tiltakozás miatt 1985 után a Béke-fesztiválokat megszüntették.

⚫
== Közélete ==
=== Polgármesterei ===
=== Polgármesterei ===
⚫
{{Bővebben|Polgármester-választások Pusztavacson}}
* Jelenleg [[Jóri László]] ([[Fidesz – Magyar Polgári Szövetség|Fidesz]]), [[2006]] óta
* 1990–1994: Laczkó János ([[Szabad Demokraták Szövetsége|SZDSZ]])<ref name="90önkvál">{{cite web |url=https://static.valasztas.hu/letoltesek/valasztasi_eredmenyek_1990-2019.tar |title=Pusztavacs települési választás eredményei |date=1990 |accessdate=2020-02-21 |publisher=Nemzeti Választási Iroda |format=txt |language=magyar }}</ref>
* 2002 és 2006 között [[Mihályi Sándor]]
* 1994–1998: Laczkó János (független)<ref name="94önkvál">{{cite web |url=https://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/teljkv.jsp?EA=11&MAZ=14&TAZ=115&W=4 |title=Pusztavacs települési választás eredményei |date=1994-12-11 |accessdate=2020-01-26 |publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref>
* 2001 és 2002 között [[Kálcza László]] ([[Fidesz – Magyar Polgári Szövetség|Fidesz]]-[[Magyar Demokrata Fórum|MDF]])
* 1998–1999: Laczkó János (független)<ref name="98önkvál">{{cite web |url=https://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/teljkv.jsp?EA=16&MAZ=14&TAZ=115&W=4 |title=Pusztavacs települési választás eredményei |date=1998-10-18 |accessdate=2020-03-27 |publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref>
* 1999 és 2001 között [[Budavári László]]
* 1999–2001: Budavári László (független)<ref name="99önkválidőközi">{{cite web |url=https://static.valasztas.hu/idokozionk/idokozionk/jegykony/1017/pusztp.htm |title=Pusztavacs települési időközi polgármester-választás eredményei |date=1999-10-17 |accessdate=2020-05-22 |publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref>
* 1990 és 1999 között [[Laczkó János]] ([[Szabad Demokraták Szövetsége|SZDSZ]])
* 2001–2002: Dr. Kálcza László ([[Fidesz – Magyar Polgári Szövetség|Fidesz]]-[[Magyar Demokrata Fórum|MDF]])<ref name=”011007idők”>{{cite web |url=https://static.valasztas.hu/idokozionk/idokozionk/i011007.html |title=A 2001. október 7-én tartott időközi választások eredményei |date=2001-10-07 |accessdate=2020-05-26 |publisher=Nemzeti Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref><ref>A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg.</ref>
* 2002–2006: Mihályi Sándor (független)<ref name="02önkvál">{{cite web |url=https://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/teljkv.jsp?EA=19&MAZ=14&TAZ=115&W=4 |title=Pusztavacs települési választás eredményei |date=2002-10-20 |accessdate=2020-03-27 |publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref>
* 2006–2010: Jóri László ([[Fidesz – Magyar Polgári Szövetség|Fidesz]])<ref name="06önkvál">{{cite web |url=https://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/teljkv.jsp?EA=25&MAZ=14&TAZ=115&W=4 |title=Pusztavacs települési választás eredményei |date=2006-10-01 |accessdate=2020-03-27 |publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref>
* 2010–2014: Jóri László ([[Fidesz – Magyar Polgári Szövetség|Fidesz]])<ref name="10önkvál">{{cite web |url=https://static.valasztas.hu/dyn/ov10/outroot/onktjk3/14/tjk14115.htm |title=Pusztavacs települési választás eredményei |date=2010-10-03 |accessdate=2012-01-21 |publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref>
* 2014–2019: Jóri László ([[Fidesz – Magyar Polgári Szövetség|Fidesz]])<ref name="14önkvál">{{cite web |url=https://static.valasztas.hu/dyn/onk14/szavossz/hu/M14/T115/tjk.html |title=Pusztavacs települési választás eredményei |date=2014-10-12 |accessdate=2020-01-26 |publisher=Nemzeti Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref>
* 2019–2024: Jóri László ([[Fidesz – Magyar Polgári Szövetség|Fidesz]]-[[Kereszténydemokrata Néppárt|KDNP]])<ref name="19önkvál">{{cite web |url=https://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/teljkv.jsp?EA=40&MAZ=14&TAZ=115&W=4 |title=Pusztavacs települési választás eredményei |date=2019-10-13 |accessdate=2024-06-03 |publisher=Nemzeti Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref>
* 2024– :

{| class="wikitable"
{| class="wikitable"
|-
|-
!rowspan=2 width=80px|1990-1994
!rowspan=2 width=70px|1990–1994
!rowspan=2 width=80px|1994-1998
!rowspan=2 width=70px|1994–1998
!colspan=3 width=150px|1998-2002
!colspan=3 width=115px|1998–2002
!rowspan=2 width=80px|2002-2006
!rowspan=2 width=70px|2002–2006
!rowspan=2 width=80px|2006-2010
!rowspan=2 width=70px|2006–2010
!rowspan=2 width=80px|2010-2014
!rowspan=2 width=70px|2010–2014
!rowspan=2 width=80px|2014-
!rowspan=2 width=70px|2014–2019
!rowspan=2 width=70px|2019–2024
|- style="line-height:1.25em;"
|- style="line-height:1em;"
!'98-<br/>'99
!<small>'98-<br/>'99</small>
!'99-'01
!'01-<br/>'02
!<small>'99-'01</small>
!<small>'01-'02</small>
|- align=center style="line-height:1.25em;"
|- align=center style="line-height:1.25em;"
|colspan=3 align=center|'''[[Laczkó János]]'''
|colspan=3 align=center|'''[[Laczkó János]]'''
|colspan=1 align=center|<small>'''[[Budavári László|Budavári<br/>László]]'''</small>
|colspan=1 align=center|<small>'''[[Budavári László (polgármester)|Budavári<br/>László]]'''</small>
|colspan=1 align=center|<small>'''[[Kálcza László|Kálcza<br/>László]]'''</small>
|colspan=1 align=center|<small>'''[[Kálcza László|Kálcza<br/>László]]'''</small>
|colspan=1 align=center|'''[[Mihályi Sándor|Mihályi<br/>Sándor]]'''
|colspan=1 align=center|'''[[Mihályi Sándor|Mihályi<br/>Sándor]]'''
|colspan=3 align=center|'''[[Jóri László]]'''
|colspan=4 align=center|'''[[Jóri László]]'''
|-
|-
|{{Pártok színe|SZDSZ}}|
|{{Pártok színe|SZDSZ}}|
69. sor: 84. sor:
|colspan=1|
|colspan=1|
|colspan=3 {{Pártok színe|Fidesz}}|
|colspan=3 {{Pártok színe|Fidesz}}|
|{{Pártok színe|Fidesz|KDNP}}|
⚫
|- style="font-size:small;line-height:1.25em;" align=center
|colspan=1|
⚫
|- style="font-size:small;line-height:1em;" align=center
|SZDSZ
|SZDSZ
|colspan=2| –
|colspan=2| –
76. sor: 93. sor:
|colspan=1| –
|colspan=1| –
|colspan=3|Fidesz
|colspan=3|Fidesz
|colspan=1|<small>Fidesz-<br/>KDNP</small>
|-
|-
!colspan=9|
!colspan=10|
|-
|-
|}
|}


A településen 1999. október 17-én időközi polgármester-választást tartottak, aminek oka még tisztázást igényel, de az előző polgármester nem indult el rajta.<ref name="99önkválidőközi" /> Ugyanebben az ciklusban sor került még egy másik időközi választásra is, 2001. október 7-én,<ref name=”011007idők” /> ezúttal a hivatalban lévő településvezető lemondása miatt.<ref name=”2001idők”>{{cite web |url=https://static.valasztas.hu/idokozionk/idokozionk/iov01.htm |title=Időközi önkormányzati választások 2001-ben |date=2001 |accessdate=2020-05-26 |publisher=Nemzeti Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref>
⚫
==Látnivalók, érdekességek==

⚫
*'''Magyarország földrajzi középpontja, Jeltorony;''' Pusztavacs akkor vált országos hírűvé, amikor az [[1960-as évek]] végén a térképészek [[Magyarország földrajzi középpontja]]ként határozták meg. (Koordinátái: északi szélesség 47°10'51", keleti hosszúság 19°30'11"). A település központjától kb. 1 km-re északkeletre [[Kerényi József]] tervei alapján jelzőtornyot (jeltornyot) emeltek. A napórával kiegészített együttes [[1978]]-ban készült el, felavatására 1979 téli napfordulóján került sor [[2001]]-ben az addigra már igen rossz állapotba került Jeltorony leégett. Helyreállítását [[2004]]-ben a helyi önkormányzat végezte el. A Jeltorony környezete természetvédelmi terület, ahol a kiskunsági legelők több értékes társulása megtalálható.
⚫
== Népesség ==
⚫
* '''Árpád-kori templomrom és az [[Aradi vértanúk]] emlékműve'''; Pusztavacs középpontjában, a Hunyadi téren található a 14. században felépített gótikus stílusjegyeket viselő templom romja. Környezetében Zarándokparkot alakítottak ki, ahol az 1848-as szabadságharc szereplőinek emlékoszlopai láthatóak.
[[Fájl:Pusztavacs Szent Ágoston-templom.JPG|bélyegkép|jobbra|188px|Szent Ágoston-templom]]
⚫
* '''Erdei pihenőpark'''; A pusztavacsi erdő mélyén, homokdűnék és tölgyesek által határolt tisztáson a 2000-es években fokozatosan épült ki az erdei pihenőparknak nevezett létesítmény. A tisztás korábban katonai lőtérként szolgált, felhagyása után kezdtek területén rendezvényeket tartani. Nyári időszakban az egykori Béke-fesztiváloknál sokkal kisebb könnyűzenei események, motoros találkozók számára ad otthont.
⚫
A település népességének változása:
⚫
{{népességdiagram}}

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 81,8%-a magyarnak mondta magát (18,2% nem nyilatkozott). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 52,3%, református 4,8%, evangélikus 0,7%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 4,8% (36,8% nem nyilatkozott).<ref>[http://www.ksh.hu/apps/hntr.telepules?p_lang=HU&p_id=23083 Pusztavacs] ''Helységnévtár''</ref>

2022-ben a lakosság 91,8%-a vallotta magát magyarnak, 0,5% ukránnak, 0,4% németnek, 0,3% románnak, 0,2% cigánynak, 0,1-0,1% görögnek és szlováknak, 2,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 39% volt római katolikus, 5,9% református, 0,5% evangélikus, 0,6% görög katolikus, 0,2% izraelita, 1% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 16,2% felekezeten kívüli (35,7% nem válaszolt).<ref>[https://www.ksh.hu/apps/hntr.telepules?p_lang=HU&p_id=23083 Pusztavacs] ''Helységnévtár''</ref>

⚫
== Látnivalók, érdekességek ==
⚫
* [[Magyarország földrajzi középpontja Természetvédelmi Terület|Magyarország földrajzi középpontja]] és a Jeltorony. Pusztavacs akkor vált országos hírűvé, amikor az [[1960-as évek]] végén a térképészek Magyarország földrajzi középpontjaként határozták meg. (Koordinátái: {{coor dms|47|10|51|É|19|30|11|K|type:landmark_region:HU}}). A település központjától kb. 1&nbsp;km-re északkeletre [[Kerényi József]] tervei alapján jelzőtornyot (jeltornyot) emeltek. A [[napóra|napórával]] kiegészített együttes [[1978]]-ban készült el, felavatására [[1979]] téli [[napforduló]]ján került sor. [[2001]]-ben az addigra már igen rossz állapotba került Jeltorony leégett. Helyreállítását [[2004]]-ben a helyi önkormányzat végezte el. A Jeltorony környezete természetvédelmi terület, ahol a [[kiskunság]]i legelők több értékes társulása megtalálható.
⚫
* [[Árpád-kor]]i templomrom és az [[aradi vértanúk]] emlékműve. Pusztavacs középpontjában, a Hunyadi téren található a 14. században felépített [[gótika|gótikus]] stílusjegyeket viselő templom romja. Környezetében Zarándokparkot alakítottak ki, ahol az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|1848-as szabadságharc]] szereplőinek emlékoszlopai láthatóak.
⚫
* Erdei pihenőpark. A pusztavacsi erdő mélyén, [[dűne|homokdűnék]] és [[tölgy|tölgyesek]] által határolt tisztáson a 2000-es években fokozatosan épült ki az erdei pihenőparknak nevezett létesítmény. A tisztás korábban katonai lőtérként szolgált, felhagyása után kezdtek területén rendezvényeket tartani. Nyári időszakban az egykori Béke-fesztiváloknál sokkal kisebb könnyűzenei események, [[motorkerékpár|motoros]] találkozók számára ad otthont.


== Képgaléria ==
== Képgaléria ==
<gallery>
<center><gallery>
File:20231031 130428 Pusztavacs Szent Ágoston-templom.jpg|A Szent Ágoston-templom
Fájl:orszagkozepe1.jpg|Jeltorony Magyarország földrajzi középpontján
Fájl:orszagkozepe1.jpg|Jeltorony Magyarország földrajzi középpontján
Fájl:orszagkozepe2.jpg|A jeltorony középpontja
Fájl:orszagkozepe2.jpg|A jeltorony középpontja
94. sor: 124. sor:
Fájl:Pusztavacs légifotó1.jpg| A jeltorony légifotója
Fájl:Pusztavacs légifotó1.jpg| A jeltorony légifotója
Fájl:Pusztavacs Pihenőpark.JPG|Az erdei pihenőpark
Fájl:Pusztavacs Pihenőpark.JPG|Az erdei pihenőpark
File:20231031 130400 Emlékhely Pusztavacs központjában.jpg|Emlékhely a falu központjában
</gallery>
</gallery></center>


== Jegyzetek ==
== Jegyzetek ==
101. sor: 132. sor:


* {{cite web| url = http://www.orszagkozepe.net/telepulesek/pusztavacs/telepules_pusztavacs.html| title = Pusztavacs| accessdate = 2010-09-03| publisher = Ország Közepe Többcélú Kistérségi Társulás| language = magyar| archiveurl = https://web.archive.org/web/20110923025125/http://www.orszagkozepe.net/telepulesek/pusztavacs/telepules_pusztavacs.html#| archivedate = 2011-09-23}}
* {{cite web| url = http://www.orszagkozepe.net/telepulesek/pusztavacs/telepules_pusztavacs.html| title = Pusztavacs| accessdate = 2010-09-03| publisher = Ország Közepe Többcélú Kistérségi Társulás| language = magyar| archiveurl = https://web.archive.org/web/20110923025125/http://www.orszagkozepe.net/telepulesek/pusztavacs/telepules_pusztavacs.html#| archivedate = 2011-09-23}}
* {{cite web| url = http://www.pusztavacs.eoldal.hu/| title = Pusztavacs| accessdate = 2010-09-03| publisher = Pusztavacs önkormányzata| language = magyar}}
* {{cite web| url = http://www.pusztavacs.eoldal.hu/| title = Pusztavacs| accessdate = 2010-09-03| publisher = Pusztavacs önkormányzata| language = magyar| archiveurl = https://web.archive.org/web/20100505134329/http://www.pusztavacs.eoldal.hu/| archivedate = 2010-05-05}}
*{{cite web| url = http://www.pusztavacs.hu/| title = Pusztavacs község honlapja| accessdate = 2010-09-04| publisher = Pusztavacs község önkormányzata| language = magyar}}
*{{cite web| url = http://www.pusztavacs.hu/| title = Pusztavacs község honlapja| accessdate = 2010-09-04| publisher = Pusztavacs község önkormányzata| language = magyar}}
* [http://www.civertan.hu/legifoto/legifoto.php?page_level=522 Légifotók Pusztavacsról]
{{Dabasi járás}}
{{Dabasi járás}}
{{Pest megye települései}}
{{Pest megye települései}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Magyarország|-|Földrajz}}
{{Portál|Magyarország|-|Földrajz}}

{{DEFAULTSORT:Pusztavacs}}
{{DEFAULTSORT:Pusztavacs}}
[[Kategória:Pest megye települései]]
[[Kategória:Pest megye települései]]
[[Kategória:Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye települései]]

A lap 2024. június 3., 11:06-kori változata

Pusztavacs
Pusztavacs címere
Pusztavacs címere		 Pusztavacs zászlaja
Pusztavacs zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
VármegyePest
JárásDabasi
Jogállásközség
PolgármesterJóri László (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám2378
Körzethívószám29
Népesség
Teljes népesség1290 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség16,59 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület79,07 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 10′ 17″, k. h. 19° 30′ 04″47.171389°N 19.501111°EKoordináták: é. sz. 47° 10′ 17″, k. h. 19° 30′ 04″47.171389°N 19.501111°E
Pusztavacs (Pest vármegye)
Pusztavacs
Pusztavacs
Pozíció Pest vármegye térképén
Pusztavacs weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Pusztavacs témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Pusztavacs község Pest vármegyében, a Dabasi járásban. Itt található Magyarország földrajzi középpontja.

Fekvése

A község Pest vármegye déli részén, a Kiskunsági homokhátságon, természetvédelmi területen található. Budapest központjától légvonalban 49, közúton 59 kilométerre található zsáktelepülés. Szinte teljesen erdők fogják körbe, külterületének 63%-a erdő.

Központi belterülete mellett jelentősebb súlyt képvisel a település nyugati határában fekvő Rákóczitelep.

A szomszédos települések: északkelet felől Dánszentmiklós, kelet felől Mikebuda, délkelet felől Csemő, dél felől Lajosmizse és Táborfalva, délnyugat felől Örkény, nyugat felől Hernád, északnyugat felől pedig Újlengyel.

Megközelítése

Legegyszerűbb közúti megközelítési útvonala az 5-ös főút, illetve az M5-ös autópálya felől adódik: előbbiről Örkény központjában, utóbbiról a (Pusztavacs közigazgatási területén található) Pusztavacs–Örkény–Albertirsa-csomópontban kell letérni a 4607-es útra; ebből az autópálya-csomóponttól kevesebb, mint 5 kilométerre ágazik ki a 46 112-es számú mellékút, amely a község központjába, majd onnan tovább a 3 kilométerre fekvő Rákóczitelepig vezet. Elérhető Pusztavacs a 4-es főút felől is, arról Albertirsán kell letérni, ugyancsak a 4607-es útra.

Áthalad Pusztavacs közigazgatási területén a 4601-es számozású régi nagykőrösi országút is, amely szinte nyílegyenes nyomvonal mentén köti össze Nagykőröst Budapest belvárosával; ráadásul közvetlenül emellett található az ország földrajzi középpontjánál létesített emlékhely jeltornya. Ennek az útnak azonban lényegében a teljes pusztavacsi szakasza burkolatlan mezőgazdasági vagy erdei út, szerepe ezért a község megközelítésében egészen csekély.

Vasútvonal nem érinti a település határát, a legközelebbi állomás Örkény vasútállomás a Budapest–Lajosmizse–Kecskemét-vasútvonalon.

Története

Az első írásos említés Pusztavacsról 1274-ből való, ebben az időszakban vásártartási joggal is rendelkezett az Ocs néven létező település. Pusztavacs az 1200-as évek végén királyi adományként az Igmánd nemzetség birtokába, 1415-ben a Kolos családhoz került. 1440-ben egy sápi nemes lett a település tulajdonosa, ekkor kezdett épülni a község főterén napjainkig látható gótikus templom is. A török korszak kezdetére a település mezővárossá növekedett. A török időkben Vacs elnéptelenedett, az oszmán portyáktól megrémült lakossága Kecskemétre és Nagykőrösre menekült be. Ekkor pusztult el a település gótikus temploma is. A hódoltság ideje alatt az elnéptelenedett terület neve Vacs-puszta lett. A terület a 17. századtól, a Koháry család tulajdonában állt. Utolsó férfiági leszármazottjának, Koháry Ferenc Józsefnek a lánya Mária Antónia Gabriella Szász-Coburg-Saalfeldi Ferdinánd György Ágosthoz ment feleségül. A Koháryak férfiága kihalt, Ferdinánd felvette a Koháry nevet, dinasztiát alapított és a birtokokat is megkapta Vacs-pusztával együtt. A néptelen területet így a Szász-Coburg-Saalfeld-Koháry hercegi család szerezte meg, akik birtokukat 140 éven keresztül bérbe adták Kecskemét városának legeltetésre.

Vacs-puszta a 19. században népesült be újra. Előbb tanyák jelentek meg területén, majd a templomrom körül megkezdődött a mai község kialakulása. A 19. század végén Pusztavacs déli és nyugati határában nagyarányú erdőtelepítések zajlottak, ekkor alakult ki határának hatalmas erdőkkel borított mai képe is. 1856-ban nyílt meg az új iskola. Pusztavacs 1871-ben szerveződött önálló községgé, de a 20. század közepéig nem volt képes megfelelni az önállóság törvényi feltételeinek, így az ország egyik utolsó eszmei községe volt. 1950-ben az ország majdnem minden községéhez hasonlóan Pusztavacson is önálló községi tanács alakult, 1970-től 1990-ig viszont az örkényi székhelyű nagyközségi közös tanács társközsége volt.

Az 1980-as évek első felében az ország közepéhez közel eső nagyréten óriási tömegrendezvényeket, ún. Béke-fesztiválokat tartottak. A rossz szervezés miatt a falura nehezedő nyomás azonban hamarosan kiváltotta a pusztavacsiak elégedetlenségét.[forrás?] A fokozódó tiltakozás miatt 1985 után a Béke-fesztiválokat megszüntették.

Közélete

Polgármesterei

Bővebben: Polgármester-választások Pusztavacson
  • 1990–1994: Laczkó János (SZDSZ)[3]
  • 1994–1998: Laczkó János (független)[4]
  • 1998–1999: Laczkó János (független)[5]
  • 1999–2001: Budavári László (független)[6]
  • 2001–2002: Dr. Kálcza László (Fidesz-MDF)[7][8]
  • 2002–2006: Mihályi Sándor (független)[9]
  • 2006–2010: Jóri László (Fidesz)[10]
  • 2010–2014: Jóri László (Fidesz)[11]
  • 2014–2019: Jóri László (Fidesz)[12]
  • 2019–2024: Jóri László (Fidesz-KDNP)[1]
  • 2024– :
1990–1994 1994–1998 1998–2002 2002–2006 2006–2010 2010–2014 2014–2019 2019–2024
'98-
'99 		'99-'01 '01-'02
Laczkó János Budavári
László 		Kálcza
László 		Mihályi
Sándor 		Jóri László
SZDSZ - - Fidesz-
MDF 		- Fidesz Fidesz-
KDNP

A településen 1999. október 17-én időközi polgármester-választást tartottak, aminek oka még tisztázást igényel, de az előző polgármester nem indult el rajta.[6] Ugyanebben az ciklusban sor került még egy másik időközi választásra is, 2001. október 7-én,[7] ezúttal a hivatalban lévő településvezető lemondása miatt.[13]

Népesség

Szent Ágoston-templom

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
1367
1342
1352
1305
1289
1290
201320142018202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 81,8%-a magyarnak mondta magát (18,2% nem nyilatkozott). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 52,3%, református 4,8%, evangélikus 0,7%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 4,8% (36,8% nem nyilatkozott).[14]

2022-ben a lakosság 91,8%-a vallotta magát magyarnak, 0,5% ukránnak, 0,4% németnek, 0,3% románnak, 0,2% cigánynak, 0,1-0,1% görögnek és szlováknak, 2,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 39% volt római katolikus, 5,9% református, 0,5% evangélikus, 0,6% görög katolikus, 0,2% izraelita, 1% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 16,2% felekezeten kívüli (35,7% nem válaszolt).[15]

Látnivalók, érdekességek

  • Magyarország földrajzi középpontja és a Jeltorony. Pusztavacs akkor vált országos hírűvé, amikor az 1960-as évek végén a térképészek Magyarország földrajzi középpontjaként határozták meg. (Koordinátái: é. sz. 47° 10′ 51″, k. h. 19° 30′ 11″47.180833°N 19.503056°E). A település központjától kb. 1 km-re északkeletre Kerényi József tervei alapján jelzőtornyot (jeltornyot) emeltek. A napórával kiegészített együttes 1978-ban készült el, felavatására 1979 téli napfordulóján került sor. 2001-ben az addigra már igen rossz állapotba került Jeltorony leégett. Helyreállítását 2004-ben a helyi önkormányzat végezte el. A Jeltorony környezete természetvédelmi terület, ahol a kiskunsági legelők több értékes társulása megtalálható.
  • Árpád-kori templomrom és az aradi vértanúk emlékműve. Pusztavacs középpontjában, a Hunyadi téren található a 14. században felépített gótikus stílusjegyeket viselő templom romja. Környezetében Zarándokparkot alakítottak ki, ahol az 1848-as szabadságharc szereplőinek emlékoszlopai láthatóak.
  • Erdei pihenőpark. A pusztavacsi erdő mélyén, homokdűnék és tölgyesek által határolt tisztáson a 2000-es években fokozatosan épült ki az erdei pihenőparknak nevezett létesítmény. A tisztás korábban katonai lőtérként szolgált, felhagyása után kezdtek területén rendezvényeket tartani. Nyári időszakban az egykori Béke-fesztiváloknál sokkal kisebb könnyűzenei események, motoros találkozók számára ad otthont.

Képgaléria

  • A Szent Ágoston-templom
    A Szent Ágoston-templom
  • Jeltorony Magyarország földrajzi középpontján
    Jeltorony Magyarország földrajzi középpontján
  • A jeltorony középpontja
    A jeltorony középpontja
  • Árpád-kori templom romja a Hunyadi téren
    Árpád-kori templom romja a Hunyadi téren
  • A templomrom légifotója
    A templomrom légifotója
  • A jeltorony légifotója
    A jeltorony légifotója
  • Az erdei pihenőpark
    Az erdei pihenőpark
  • Emlékhely a falu központjában
    Emlékhely a falu központjában

Jegyzetek

  1. ↑ a b Pusztavacs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 3.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Pusztavacs települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Pusztavacs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 26.)
  5. ↑ Pusztavacs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 27.)
  6. ↑ a b Pusztavacs települési időközi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1999. október 17. (Hozzáférés: 2020. május 22.)
  7. ↑ a b A 2001. október 7-én tartott időközi választások eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2001. október 7. (Hozzáférés: 2020. május 26.)
  8. ↑ A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg.
  9. ↑ Pusztavacs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 27.)
  10. ↑ Pusztavacs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 27.)
  11. ↑ Pusztavacs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  12. ↑ Pusztavacs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 26.)
  13. ↑ Időközi önkormányzati választások 2001-ben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2001 (Hozzáférés: 2020. május 26.)
  14. ↑ Pusztavacs Helységnévtár
  15. ↑ Pusztavacs Helységnévtár

Források

  • Pusztavacs (magyar nyelven). Ország Közepe Többcélú Kistérségi Társulás. [2011. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 3.)
  • Pusztavacs (magyar nyelven). Pusztavacs önkormányzata. [2010. május 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 3.)
  • Pusztavacs község honlapja (magyar nyelven). Pusztavacs község önkormányzata. (Hozzáférés: 2010. szeptember 4.)

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Pusztavacs&oldid=27180780”