„Anarchizmus” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat]

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

Sorban

A lap jelenlegi, 2024. augusztus 12., 20:40-kori változata



Anarchista szimbólumok: körbe rajzolt A-betű és fekete-vörös zászló

Az anarchizmus (a görög Αναρχος-ból:^[1] uralomnélküliség) politikai ideológiája elutasítja az emberek uralmát más emberek felett, bármiféle társadalmi hierarchiát. Magába foglalja azokat az elméleteket és a meggyőződéseket, melyek támogatják minden kötelező érvényű kormányzat, az állam eltörlését.^[2]^[3]^[4] Ezzel szemben olyan társadalmat tartanak ideálisnak, amelyben az egyének önkéntes alapon működnek együtt különféle kollektívákban, ahol a társadalmi élet alapegysége a kommuna,(wd) a termelő munka pedig szövetkezetekben, szindikátusokban folyik.^[5]

Ideológiája

Az anarchizmus célja a szociális igazságtalanságok kiküszöbölése az egyenlő lehetőségek megteremtésével. Az anarchizmus legátfogóbb értelemben uralomnélküliség (anarchia), mely alatt azon politikai rendszert kell értenünk, amely minden külső hatalom és erőszak nélkül, tisztán az emberek szabad, testvéri együttélésén alapszik. Egyediségét az uralomnélküliségre, hatalom nélküli rendre való törekvés adja. Az anarchisták szerint az állam erőszakosan beavatkozik az emberek életébe; a polgárai biztonságát védeni és a társadalmi integrációt megteremteni hivatott intézmények – az oktatás, a jogrend, az erőszakszervezetek – valójában az uralmon lévő elit hatalom tekintélyének megtartását szolgálják, ezért végső soron zsarnokiak és megszüntetendők. Az anarchisták szemében az anarchia társadalmi rendje spontán rend (spontaneous order). Szerintük ennek létrejöttéhez nincs szükség uralmi intézményekre, ellenkezőleg, az uralmi intézmények éppen a spontán rend kialakulását gátolják, s egyes érdekcsoportok akaratát képviselve egy hierarchikus, politikailag vezérelt társadalmat hoznak létre. Az anarchia tehát – szemben a köznapi felfogással – nem káosz, nem zűrzavar, hanem önszabályozó spontán rend. Jászi Oszkár meghatározása az anarchizmusra: „Az a társadalomelmélet, amely az igazságosságra (azaz egyenlőségre és reciprocitásra) törekszik az emberi viszonylatokban (bízva abban, hogy ez egyben a szabadság elérésének útja is), célját az állam teljes kiküszöbölésével véli elérhetőnek.”

Az anarchizmus nem határolható be egyértelműen. Különböző irányzatainak közös jegyeként egyedül az állam elvetésének elve figyelhető meg.

A proudhoni „kispolgári” anarchizmus utópiája a szabad kistermelők hálózatából szerveződő gazdaság és társadalom. A klasszikus, bakunyini anarchizmus voltaképpen a marxizmus néhány ponton módosított verziója, miszerint is a marxi (Marx végső utópiájában sem volt állam) úton nincs szükség az állam kitérőjére, a valódi forradalmi potenciál nem a munkásságban, hanem a parasztságban és a kispolgárokban rejtőzik, valamint hogy a forradalom elkerülhetetlen (Marx elméletét csak később egészítette ki ezzel). Az anarchoszindikalizmus elsősorban szakszervezeti alapjainak köszönhetően rendelkezett markáns elképzelésekkel az anarchista társadalomról: az anarchoszindikalista utópiában a munkások egyesülése irányította volna az egyes gyárakat.

A 20. században számos személyiséggel végeztek anarchisták, mint Sisi vagy William McKinley. Ez a terrorista típusú anarchista felfogás az államgépezetet elsősorban annak eszközein keresztül, egyéni szabotázs- és terrorakciókkal próbálja elpusztítani. A 20. század második felében az anarchizmus a punk eszmei olvasztótégelyében ruházódott fel az önszerveződő társadalom elméletével és azzal a gondolattal, hogy az anarchizmus nem csak szükségszerű, hanem mindenkinek jó is. Ennek alapja az antropológiai optimizmus, amely szerint az ember alapvetően jó, csak a hatalmi struktúra és intézmények rontják meg. A mai, európai műveltségű anarchizmus egyik legfőbb politikai célja a közvetlen demokrácia megvalósítása, elveti a képviseleti demokráciát. Az anarchista mozgalom egyik örököseként a modern zöld-mozgalom decentralizált, hálózati jellegű, spontán-informális és a közvetlen demokrácia eszközeit használja céljai eléréséhez.^[6]

Az anarchizmus főbb irányzatai

A zenében, filmben, művészetekben

Az anarchizmus nagy hatást gyakorolt a különböző művészetekre, például az irodalomban a szimbolistákra. József Attila ekként fogalmazott – a „szabadság szüli a rendet”, nem pedig a rend a szabadságot. Az avantgárd művészet és az anarchizmus kapcsolata is erős, különösen a szürrealizmus és a dadaizmus esetében. Az 1960-as évek új művészetei is erőteljes antiautoriter vonásokat rejtenek magukban. Fontos hatást gyakorolt még az anarchizmus George Orwell művészetére, aki a spanyol polgárháborúban találkozott az anarchista törekvésekkel. Erről a Hódolat Katalóniának című könyvében írt. Hozzá hasonlóan a polgárháború idején ismerte meg az anarchizmust Carmelo Arden Quin festő is. Lev Tolsztojra is nagy hatást gyakorolt az anarchista mozgalom, ő a keresztény anarchizmus szellemében politikai műveket is írt. A punk zenét tartják egyesek az anarchizmus zenei kifejezőjének. Ennek egyik kultikus filmje az Üvegtörők.

Könyvek

Mihail Bakunyin: Isten és az állam
Mihail Bakunyin: Államiság és anarchia (Gondolat, 1984)
Batthyány Ervin – Migray József – Schmitt Jenő Henrik: Anarkizmus (1904)
Bozóki András és Sükösd Miklós (szerk.): Magyar anarchizmus. A magyarországi anarchizmus történeti dokumentumaiból (Balassi, 1998)
Bozóki András – Sükösd Miklós: Az anarchizmus elmélete és magyarországi története (Cserépfalvi, 1994)
Bozóki András – Sükösd Miklós (szerk.): Az anarchizmus klasszikusai (Mundus Magyar Egyetemi Kiadó Kft., 2009)
Bozóki András – Seres László – Sükösd Miklós: Anarchizmus ma (T-Twins, 1994)
Gyurgyák János (sorozatszerk.): Modern ideológiák: Anarchizmus. Szöveggyűjtemény (Századvég, 1991)
Konok Péter: „… a kommunizmus gyermekbetegsége?” Baloldali radikalizmusok a 20. században. (Napvilág Kiadó, 2006) ISBN 963-9350-82-6
Pjotr Alekszejevics Kropotkin: Egy forradalmár feljegyzései
Pjotr Alekszejevics Kropotkin (Kropotkin Péter): A kölcsönös segítség mint természettörvény (Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt., 1908) Fordította Madzsar József
Mikonya György: Rend a rendetlenségben, avagy A szabadság útvesztői – anarchisták és nevelés (ELTE Eötvös Kiadó Kft., 2009)
Peter Gelderloos – Működőképes anarchia (2010)

Jegyzetek

↑ Henry George Liddell, Robert Scott, A Greek-English Lexicon
↑ Errico Malatesta, "Towards Anarchism", MAN!. Los Angeles: International Group of San Francisco. OCLC 3930443.
↑ Agrell, Siri (2007. május 14.). „Working for The Man”. The Globe and Mail. [2008. december 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 14.)
↑ "[1]". Encyclopædia Britannica
↑ Gerhard Göhler und Ansgar Klein: Anarchismus. In: Hans-Joachim Lieber (Hrsg.): Politische Theorien von der Antike bis zur Gegenwart. Bundeszentrale für politische Bildung, Bonn 1993, S. 580; Peter Lösche: Anarchismus. In: Dieter Nohlen (Hrsg.): Lexikon der Politik, Bd. 7: Politische Begriffe. directmedia, Berlin, 2004, 34. o.
↑ A zöld mozgalom anarchista szellemisége

További információk

Anarchista linkek gyűjteménye
Bozóki András–Sükösd Miklós: Anarcho-demokraták. Az anarchizmus elmélete és magyarországi története; Gondolat, Bp., 2007
Mikonya György: Rend a rendetlenségben avagy A szabadság útvesztői. Anarchisták és nevelés; ELTE Eötvös, Bp., 2009
Az anarchizmus klasszikusai; szerk. Bozóki András, Sükösd Miklós; Mundus, Bp., 2009

Kapcsolódó szócikkek

Politikaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Henry George Liddell, Robert Scott, A Greek-English Lexicon

[2] Errico Malatesta, "Towards Anarchism", MAN!. Los Angeles: International Group of San Francisco. OCLC 3930443.

[3] Agrell, Siri (2007. május 14.). „Working for The Man”. The Globe and Mail. [2008. december 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 14.)

[4] "[1]". Encyclopædia Britannica

[5] Gerhard Göhler und Ansgar Klein: Anarchismus. In: Hans-Joachim Lieber (Hrsg.): Politische Theorien von der Antike bis zur Gegenwart. Bundeszentrale für politische Bildung, Bonn 1993, S. 580; Peter Lösche: Anarchismus. In: Dieter Nohlen (Hrsg.): Lexikon der Politik, Bd. 7: Politische Begriffe. directmedia, Berlin, 2004, 34. o.

[6] A zöld mozgalom anarchista szellemisége

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

@@ 8. sor: / 8. sor: @@
 |}
 {{kommunizmus}}
-Az '''anarchizmus''' (a [[görög nyelv|görög]] ἄναρχος-ból<ref>[http://www.perseus.tufts.edu/hopper/text?doc=Perseus%3Atext%3A1999.04.0057%3Aentry%3Da%29%2Fnarxos Henry George Liddell, Robert Scott, A Greek-English Lexicon]</ref>) egy [[politikai ideológia]], mely magába foglalja azokat az elméleteket és a meggyőződéseket, melyek támogatják minden kötelező érvényű [[kormányzat]] eltörlését.<ref>[[Errico Malatesta]], "[http://www.marxists.org/archive/malatesta/1930s/xx/toanarchy.htm Towards Anarchism]", ''MAN!''. [[Los Angeles]]: International Group of San Francisco. {{OCLC|3930443}}.</ref><ref>{{cite journal
+Az '''anarchizmus''' (a [[görög nyelv|görög]] Αναρχος-ból:<ref>[http://www.perseus.tufts.edu/hopper/text?doc=Perseus%3Atext%3A1999.04.0057%3Aentry%3Da%29%2Fnarxos Henry George Liddell, Robert Scott, A Greek-English Lexicon]</ref> ''uralomnélküliség'') [[politikai ideológia|politikai ideológiája]] elutasítja az emberek uralmát más emberek felett, bármiféle társadalmi hierarchiát. Magába foglalja azokat az elméleteket és a meggyőződéseket, melyek támogatják minden kötelező érvényű kormányzat, az [[állam]] eltörlését.<ref>[[Errico Malatesta]], "[http://www.marxists.org/archive/malatesta/1930s/xx/toanarchy.htm Towards Anarchism]", ''MAN!''. [[Los Angeles]]: International Group of San Francisco. {{OCLC|3930443}}.</ref><ref>{{cite journal
 |url=http://www.theglobeandmail.com/servlet/story/RTGAM.20070514.wxlanarchist14/BNStory/lifeWork/home/
-|title=Working for The Man |journal=[[The Globe and Mail]] |accessdate=2008-04-14 |last=Agrell |first=Siri |date=2007-05-14 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20081226030937/http://www.theglobeandmail.com/servlet/story/RTGAM.20070514.wxlanarchist14/BNStory/lifeWork/home/|archivedate=2008-12-26}}</ref><ref>"[http://www.britannica.com/eb/article-9117285 Anarchism]". ''Encyclopædia Britannica''. 2006. Encyclopædia Britannica Premium Service. 29 August [[2006]]</ref>
+|title=Working for The Man |journal=[[The Globe and Mail]] |accessdate=2008-04-14 |last=Agrell |first=Siri |date=2007-05-14 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20081226030937/http://www.theglobeandmail.com/servlet/story/RTGAM.20070514.wxlanarchist14/BNStory/lifeWork/home/|archivedate=2008-12-26}}</ref><ref>"[https://www.britannica.com/topic/anarchism]". ''Encyclopædia Britannica''</ref> Ezzel szemben olyan társadalmat tartanak ideálisnak, amelyben az egyének önkéntes alapon működnek együtt különféle kollektívákban, ahol a társadalmi élet alapegysége a [[kommuna (életközösség)|kommuna]],{{Wd|Q517760}} a termelő munka pedig szövetkezetekben, szindikátusokban folyik.<ref>[[Gerhard Göhler]] und Ansgar Klein: ''Anarchismus''. In: [[Hans-Joachim Lieber]] (Hrsg.): ''Politische Theorien von der Antike bis zur Gegenwart''. Bundeszentrale für politische Bildung, Bonn 1993, S. 580; [[Peter Lösche]]: ''Anarchismus''. In: [[Dieter Nohlen]] (Hrsg.): ''Lexikon der Politik, Bd. 7: Politische Begriffe''. directmedia, Berlin, 2004, 34. o.</ref>
-Története során a [[libertarianizmus]] óriási hatást gyakorolt rá, annak többnyire baloldali formáinak szokták az anarchista irányzatokat tekinteni.
+== Ideológiája ==
-Az '''anarchizmus''' célja a szociális igazságtalanságok kiküszöbölése az egyenlő lehetőségek megteremtésével. Az anarchizmus legátfogóbb értelemben uralomnélküliség (anarchia), amely alatt "azon [[politikai rendszer]]t kell értenünk, mely minden külső hatalom és erőszak nélkül, tisztán az emberek szabad, testvéri együttélésén alapszik. Egyediségét az uralomnélküliségre, [[hatalom]] nélküli rendre való törekvés adja. Az anarchisták szerint az [[állam]] erőszakosan beavatkozik az emberek életébe; a [[állampolgárság|polgár]]ai biztonságát védeni és a társadalmi [[integráció]]t megteremteni hivatott intézmények – az [[oktatás]], a [[jog]]rend, az erőszakszervezetek – valójában az uralmon lévő elit hatalom tekintélyének megtartását szolgálják, ezért végső soron zsarnokiak és megszüntetendők. Az anarchisták szemében az anarchia társadalmi rendje [[spontán rend]] (spontaneous order). Szerintük ennek létrejöttéhez nincs szükség uralmi intézményekre, ellenkezőleg, az uralmi intézmények éppen a spontán rend kialakulását gátolják, s egyes érdekcsoportok akaratát képviselve egy hierarchikus, politikailag vezérelt társadalmat hoznak létre. Az anarchia tehát – szemben a köznapi felfogással – nem [[káosz]], nem zűrzavar, hanem önszabályozó spontán rend. [[Jászi Oszkár]] meghatározása az anarchizmusra: "Az a társadalomelmélet, amely az igazságosságra (azaz egyenlőségre és reciprocitásra) törekszik az emberi viszonylatokban (bízva abban, hogy ez egyben a szabadság elérésének útja is), célját az állam teljes kiküszöbölésével véli elérhetőnek."
+Az anarchizmus célja a szociális igazságtalanságok kiküszöbölése az egyenlő lehetőségek megteremtésével. Az anarchizmus legátfogóbb értelemben uralomnélküliség ([[anarchia (politika)|anarchia]]), mely alatt azon [[politikai rendszer]]t kell értenünk, amely minden külső hatalom és erőszak nélkül, tisztán az emberek szabad, testvéri együttélésén alapszik. Egyediségét az uralomnélküliségre, [[hatalom]] nélküli rendre való törekvés adja. Az anarchisták szerint az [[állam]] erőszakosan beavatkozik az emberek életébe; a [[állampolgárság|polgár]]ai biztonságát védeni és a társadalmi [[integráció]]t megteremteni hivatott intézmények – az [[oktatás]], a [[jog]]rend, az erőszakszervezetek – valójában az uralmon lévő elit hatalom tekintélyének megtartását szolgálják, ezért végső soron [[despotizmus|zsarnokiak]] és megszüntetendők. Az anarchisták szemében az anarchia társadalmi rendje [[spontán rend]] (spontaneous order). Szerintük ennek létrejöttéhez nincs szükség uralmi intézményekre, ellenkezőleg, az uralmi intézmények éppen a spontán rend kialakulását gátolják, s egyes érdekcsoportok akaratát képviselve egy hierarchikus, politikailag vezérelt társadalmat hoznak létre. Az anarchia tehát – szemben a köznapi felfogással – nem [[káosz]], nem zűrzavar, hanem önszabályozó spontán rend. [[Jászi Oszkár]] meghatározása az anarchizmusra: „Az a társadalomelmélet, amely az igazságosságra (azaz egyenlőségre és reciprocitásra) törekszik az emberi viszonylatokban (bízva abban, hogy ez egyben a szabadság elérésének útja is), célját az állam teljes kiküszöbölésével véli elérhetőnek.”
-Az anarchizmus, lévén meglehetősen idealista, nem határolható be egyértelműen. Különböző irányzatainak közös jegyeként egyedül az állam elvetésének elve figyelhető meg.
+Az anarchizmus nem határolható be egyértelműen. Különböző irányzatainak közös jegyeként egyedül az állam elvetésének elve figyelhető meg.
+A proudhoni „kispolgári” anarchizmus utópiája a szabad kistermelők hálózatából szerveződő gazdaság és társadalom. A klasszikus, [[Mihail Alekszandrovics Bakunyin|bakunyin]]i anarchizmus voltaképpen a [[marxizmus]] néhány ponton módosított verziója, miszerint is a [[Karl Marx|marxi]] (Marx végső utópiájában sem volt állam) úton nincs szükség az állam kitérőjére, a valódi forradalmi potenciál nem a munkásságban, hanem a parasztságban és a kispolgárokban rejtőzik, valamint hogy a forradalom elkerülhetetlen (Marx elméletét csak később egészítette ki ezzel).
-A proudhoni "kispolgári" anarchizmus utópiája a szabad kistermelők hálózatából szerveződő gazdaság és társadalom.
-A klasszikus, [[Mihail Alekszandrovics Bakunyin|bakunyin]]i anarchizmus voltaképpen a [[marxizmus]] néhány ponton módosított verziója, miszerint is a [[Karl Marx|marxi]] (Marx végső utópiájában sem volt állam) úton nincs szükség az állam kitérőjére, a valódi forradalmi potenciál nem a munkásságban, hanem a parasztságban és a kispolgárokban rejtőzik, valamint hogy a forradalom elkerülhetetlen (Marx elméletét csak később egészítette ki ezzel).
 Az [[anarchoszindikalizmus]] elsősorban szakszervezeti alapjainak köszönhetően rendelkezett markáns elképzelésekkel az anarchista társadalomról: az anarchoszindikalista utópiában a munkások egyesülése irányította volna az egyes gyárakat.
-A [[20. század]]ban számos személyiséggel végeztek anarchisták. Ez a [[terrorizmus|terrorista]] típusú anarchista felfogás az államgépezetet elsősorban annak eszközein keresztül, egyéni [[szabotázs (akció)|szabotázs]]- és terrorakciókkal próbálja elpusztítani.
+A [[20. század]]ban számos személyiséggel végeztek anarchisták, mint [[Wittelsbach Erzsébet magyar királyné|Sisi]] vagy [[William McKinley]]. Ez a [[terrorizmus|terrorista]] típusú anarchista felfogás az államgépezetet elsősorban annak eszközein keresztül, egyéni [[szabotázs (akció)|szabotázs]]- és terrorakciókkal próbálja elpusztítani.
-A 20. század második felében az anarchizmus a [[punk]] eszmei olvasztótégelyében ruházódott fel az önszerveződő társadalom elméletével és azzal a gondolattal, hogy az anarchizmus nem csak szükségszerű, hanem mindenkinek jó is. Ennek alapja az [[antropológiai optimizmus]], mely szerint az ember alapvetően jó, csak a hatalmi struktúra és intézmények rontják meg.
+A 20. század második felében az anarchizmus a [[punk]] eszmei olvasztótégelyében ruházódott fel az önszerveződő társadalom elméletével és azzal a gondolattal, hogy az anarchizmus nem csak szükségszerű, hanem mindenkinek jó is. Ennek alapja az [[antropológiai optimizmus]], amely szerint az ember alapvetően jó, csak a hatalmi struktúra és intézmények rontják meg.
 A mai, európai műveltségű anarchizmus egyik legfőbb politikai célja a [[közvetlen demokrácia]] megvalósítása, elveti a [[képviseleti demokrácia|képviseleti demokráciát]]. Az anarchista mozgalom egyik örököseként a modern [[zöld-mozgalom]] decentralizált, hálózati jellegű, spontán-informális és a közvetlen demokrácia eszközeit használja céljai eléréséhez.<ref>[http://mek.oszk.hu/02000/02003/html/nter1884.htm A zöld mozgalom anarchista szellemisége]</ref>
 == Az anarchizmus főbb irányzatai ==
 * [[Anarchokommunizmus]]
 * [[Anarchokapitalizmus]]
@@ 41. sor: / 39. sor: @@
 == A zenében, filmben, művészetekben ==
+Az anarchizmus nagy hatást gyakorolt a különböző művészetekre, például az irodalomban a [[szimbolizmus|szimbolistákra]]. [[József Attila]] ekként fogalmazott – a „szabadság szüli a rendet”, nem pedig a rend a szabadságot. Az [[avantgárd]] művészet és az anarchizmus kapcsolata is erős, különösen a [[szürrealizmus]] és a [[dadaizmus]] esetében. Az [[1960-as évek]] új művészetei is erőteljes antiautoriter vonásokat rejtenek magukban. Fontos hatást gyakorolt még az anarchizmus [[George Orwell]] művészetére, aki a [[spanyol polgárháború]]ban találkozott az anarchista törekvésekkel. Erről a [[Hódolat Katalóniának]] című könyvében írt. Hozzá hasonlóan a polgárháború idején ismerte meg az anarchizmust [[Carmelo Arden Quin]] festő is. [[Lev Nyikolajevics Tolsztoj|Lev Tolsztoj]]ra is nagy hatást gyakorolt az anarchista mozgalom, ő a keresztény anarchizmus szellemében politikai műveket is írt. A [[punk]] zenét tartják egyesek az anarchizmus zenei kifejezőjének. Ennek egyik kultikus filmje az [[Üvegtörők]].
-Az anarchizmus nagy hatást gyakorolt a különböző művészetekre, például az irodalomban a [[szimbolizmus|szimbolistákra]]. [[József Attila]] imént fogalmazott - a "szabadság szüli a rendet", nem pedig a rend a szabadságot. Az [[avantgárd]] művészet és az anarchizmus kapcsolata is erős, különösen a [[szürrealizmus]] és a [[dadaizmus]] esetében. Az [[1960-as évek]] új művészetei is erőteljes antiautoriter vonásokat rejtenek magukban. Fontos hatást gyakorolt még az anarchizmus [[George Orwell]] művészetére, aki a [[spanyol polgárháború]]ban találkozott az anarchista törekvésekkel. Erről a [[Hódolat Katalóniának]] című könyvében írt. Hozzá hasonlóan a polgárháború idején ismerte meg az anarchizmust [[Carmelo Arden Quin]] festő is. [[Lev Nyikolajevics Tolsztoj|Lev Tolsztoj]]ra is nagy hatást gyakorolt az anarchista mozgalom, ő a keresztény-anarchizmus szellemében politikai műveket is írt. A [[punk]] zenét tartják egyesek az anarchizmus zenei kifejezőjének. Ennek egyik kultikus filmje az [[Üvegtörők]].
 == Könyvek ==
 * [[Mihail Alekszandrovics Bakunyin|Mihail Bakunyin]]: ''Isten és az állam''
 * Mihail Bakunyin: ''Államiság és anarchia'' (Gondolat, [[1984]])
 * [[Batthyány Ervin]] – [[Migray József]] – [[Schmitt Jenő Henrik]]: ''Anarkizmus'' ([[1904]])
-* [[Bozóki András]] és [[Sükösd Miklós]] (szerk.): ''Magyar anarchizmus'' (Balassi, [[1998]])
+* [[Bozóki András]] és [[Sükösd Miklós]] (szerk.): ''Magyar anarchizmus. A magyarországi anarchizmus történeti dokumentumaiból'' (Balassi, [[1998]])
 * Bozóki András – Sükösd Miklós: ''Az anarchizmus elmélete és magyarországi története'' (Cserépfalvi, [[1994]])
 * Bozóki András – Sükösd Miklós (szerk.): ''Az anarchizmus klasszikusai'' (Mundus Magyar Egyetemi Kiadó Kft., [[2009]])
 * Bozóki András – [[Seres László]] – Sükösd Miklós: ''Anarchizmus ma'' (T-Twins, [[1994]])
 * [[Gyurgyák János]] (sorozatszerk.): ''[http://mek.oszk.hu/02000/02003/ Modern ideológiák: Anarchizmus]''. Szöveggyűjtemény (Századvég, [[1991]])
-* [[Konok Péter]]: "...a kommunizmus gyermekbetegsége"? Baloldali radikalizmusok a 20. században. (Napvilág Kiadó, [[2006]]) {{ISBN|963-9350-82-6}}
+* [[Konok Péter]]: „… a kommunizmus gyermekbetegsége?” Baloldali radikalizmusok a 20. században. (Napvilág Kiadó, [[2006]]) {{ISBN|963-9350-82-6}}
 * [[Pjotr Alekszejevics Kropotkin]]: ''[http://mek.oszk.hu/04200/04230/ Egy forradalmár feljegyzései]''
 * Pjotr Alekszejevics Kropotkin (Kropotkin Péter): ''[https://web.archive.org/web/20060301104853/http://atmann.freeblog.hu/Files/kropotkin/kropotkin_pdf.zip A kölcsönös segítség mint természettörvény]'' ([[Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt.]], [[1908]]) Fordította [[Madzsar József]]
 * [[Mikonya György]]: ''Rend a rendetlenségben, avagy A szabadság útvesztői – anarchisták és nevelés'' (ELTE Eötvös Kiadó Kft., [[2009]])
+* Peter Gelderloos – [[iarchive:GelderloosAnarchyWorks/page/n5/mode/2up|Működőképes anarchia]] (2010)
-== Források ==
+== Jegyzetek ==
-{{források}}
+{{jegyzetek}}
+== További információk ==
+* [https://web.archive.org/web/20050411230135/http://anarchizmus.lap.hu/ Anarchista linkek gyűjteménye]
+* Bozóki András–Sükösd Miklós: ''Anarcho-demokraták. Az anarchizmus elmélete és magyarországi története''; Gondolat, Bp., 2007
+* Mikonya György: ''Rend a rendetlenségben avagy A szabadság útvesztői. Anarchisták és nevelés''; ELTE Eötvös, Bp., 2009
+* ''Az anarchizmus klasszikusai''; szerk. Bozóki András, Sükösd Miklós; Mundus, Bp., 2009
 == Kapcsolódó szócikkek ==
@@ 69. sor: / 72. sor: @@
 * [[Kommunizmus]]
 * [[Nemzeti anarchizmus]]
-== További információk ==
-* [http://anarchizmus.lap.hu/ Anarchista linkek gyűjteménye]
 {{Anarchizmus}}
+{{Politikai ideológiák}}
 {{Nemzetközi katalógusok}}
+{{Portál|Politika}}
 [[Kategória:Anarchizmus]]
 [[Kategória:Libertarianizmus]]
+[[Kategória:Antikapitalizmus]]

Sablon:Anarchizmus m v sz Anarchizmus
Anarchista filozófiai iskolák	Baloldali · Baloldali piac · Egoista · Egzisztencialista · Fekete · Felkelő · Feminista · Filozofikus · Individualista · Kapitalista · Keresztény · Kollektivista · Kommunista · Magonista · Mutualista · Naturista · Pacifista · Platformista · Posztanarchista · Posztkoloniális · Posztbalos · Primitivista · Queer · Szociális · Szindikalista · Szintézis · Zöld · Jelzők nélküli
Elmélet és gyakorlat	Affinitási csoport · Anarchia · Anarchista Fekete Kereszt · Anacionalizmus · Anti-autoriterizmus · Antimilitarizmus · Deventralizáció · Egoisták szakszervezete · Egyéni reklamáció · Ellengazdaság · Especifizmus · Expropriatív anarchizmus · Fekete Blokk · Forradalom · Ideiglenes autonóm zóna · Illegalizmus · Individualizmus · Internacionalizmus · Izokrácia · Jog · Kettős hatalom · Kommün · Konszenzusos demokrácia · Kölcsönös segítségnyújtás · Közvetlen akció · Közvetlen demokrácia · Lakásfoglalás · Lelkiismereti megtagadó · Mélyökológia · Munkamegtagadás · Osztályharc · Osztálynélküli társadalom · Önfoglalkoztatás · Permanens autonóm zóna · Prefiguratív politika · Részvételi politika · Spontán rend · Szabadgondolkodás · Szabad iskola · Szabad képzettársítás · Szabad szerelem · Szómaterápia · Társadalmi központ · Társadalmi közzététel · Társadalmi ökológia · Tett általi propaganda · Visszavadulás · Vízszintesség
Személyek	Sylvain Maréchal William Godwin Max Stirner Pierre-Joseph Proudhon Josiah Warren Henry David Thoreau Mihail Bakunyin Lysander Spooner Eugène Pottier Louise Michel Élisée Reclus Lev Tolsztoj Ravachol Johann Most Giovanni Passannante Pjotr Kropotkin Francisco Ferrer Guardia Leon Czolgosz Errico Malatesta Gustav Landauer Benjamin Tucker Ricardo Flores Magón Alexander Berkman Franz Kafka Emma Goldman Max Nettlau Erich Mühsam Nesztor Mahno Volin Rudolf Rocker Buenaventura Durruti Albert Camus Daniel Guérin Federica Montseny Jacques Ellul Léo Ferré Murray Rothbard Abbie Hoffman Murray Bookchin Ivan Illich Kurt Vonnegut Howard Zinn Noam Chomsky Alfredo M. Bonanno John Zerzan Subcomandante Marcos Derrick Jensen David Graeber Banksy
Ügyek	Állati jogok · Anarchokapitalizmus · Életstílus · Erőszak · Iszlám · Kapitalizmus · Kritikák · Kripto-anarchizmus · Marxizmus · Nacionalizmus · Oktatás · Ortodox zsidóság · Szerelem · Vallás
Története	Párizsi Kommün Kantonális felkelés Hágai kongresszus Római Nemzetközi Konferencia Harmincak pere Haymarket-ügy Május elseje Anarchista kizárási törvény Amszterdami Kongresszus Tragikus hét Kótuku-incidens Tizenhatok kiáltványa Individualista anarchizmus az Egyesült Államokban 1919-es egyesült államokbeli merényletek Biennio Rosso 1918–19-es németországi forradalom Bajor Tanácsköztársaság Kronstadti felkelés Harmadik Orosz Forradalom Szabad Terület Amakaszu-incidens Escuela Moderna Individualista anarchizmus Európában (Franciaországban) Spanyolországi forradalom Barcelonai május Fordított vörös háromszög Labadie Gyűjtemény 1968 májusa Provo LIP Kate Sharpley Library Ausztrál centenárium Carnival Against Capital 1999-es seattle-i tüntetések a WTO ellen Elfoglaló mozgalom
Kultúra	Filmek Anarchista könyvvásár Anarcho-punk Művészetek "A tulajdon rablás!" DIY kultúra Életstílus Freeganizmus Hiphop Independent Media Center Infoshop Internacionálé Kulturális zavarok Lakásfoglalás „Nem véd sem isten, se király” Népszerű oktatás „Ország és szabadság” Radikális cheerleading Radikális környezetvédelem Szimbolizmus Szókincs Vörös és Anarchista Szkinhedek Zsidó anarchizmus A las Barricadas
Gazdaság	Ajándékgazdaság Általános sztrájk Az ármaximalizálás ára Bérrabszolgaság Gazdasági demokrácia Gazdasági szecesszió Infóanarchizmus Kommunizáció Kooperatívok Közös segély Munkás-önmenedzselés Piaci abolicionizmus Részvételi gazdaság Szabadbolt Szocializáció Tényleg Tényleg Szabad Piac
Mozgalmak	Afrika Argentína Ausztrália Azerbajdzsán Bolívia Brazília Dél-Afrika Dnyeszter Menti Köztársaság Ecuador Egyesült Királyság Egyiptom Francia Francia Guyana Görögország Indien Írország Izland Izrael Japán Jordánia Kanada Kína Korea Kuba Lengyelország Mexikó Monaco Németország Olaszország Oroszország Románia Szingapúr Spanyolország Svédország Törökország Ukrajna Új-Zéland USA Venezuela Vietnám
Listák	Anarcho-punk együttesek Folyóiratok Kitalált anarchisták Költők Közösségek Orosz anarchisták Szervezetek Zenészek

Sablon:Politikai ideológiák m v sz Politikai ideológiák
politikai spektrum	szélsőbal baloldal centrista jobboldal szélsőjobb
berendezkedésellenesség forradalmi radikális
Anarchizmus Disztributizmus Etatizmus Fasizmus Feminizmus Globalizmus Gyarmatosítás Harmadikutasság Haszonelvűség Individualizmus Iszlamizmus Kapitalizmus Kereszténydemokrácia Kollektivizmus Kommunizmus Konzervativizmus Liberalizmus Libertarianizmus Monarchizmus Nacionalizmus Keresztény nacionalizmus Nativizmus Nemzetiszocializmus Populizmus Progresszivizmus Radikalizmus Rasszizmus Reformizmus Royalizmus Sovinizmus Szinkretizmus Szocializmus Szociáldemokrácia Ultrakonzervativizmus Zöldpolitika