„OPEC” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a r2.7.2+) (Bot: következő módosítása: de:Organisation erdölexportierender Länder |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 2A02:AB88:7D80:D280:1855:F446:A31:8FE2 (vita) szerkesztéséről Vadaro szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
||
| (37 közbenső módosítás, amit 26 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{Szervezet infobox |
|||
| név = Kőolaj-exportáló Országok Szervezete <br /> |
|||
| saját név = Organization of the Petroleum Exporting Countries |
|||
| kép = |
|||
| képméret = |
|||
| képaláírás = |
|||
| térkép = OPEC.svg |
|||
| térképaláírás = Az OPEC tagállamai 2016-ban |
|||
| egyéb nevek = |
|||
| mottó = |
|||
| alakulás = [[1960]]. [[szeptember 14.]], <br> [[Bagdad]], [[Irak]] |
|||
| megszűnt = |
|||
| típus = nemzetközi [[kartell]] |
|||
| jogelőd = <!-- Wikidatából --> |
|||
| jogutód = <!-- Wikidatából --> |
|||
| tevékenység = |
|||
| székhely = [[Bécs]], [[Ausztria]] |
|||
| tagság = {{Algéria}}<br /> {{Angola}}<br /> {{Ecuador}}<br /> {{Egyesült Arab Emírségek}}<br />{{Gabon}}<br />{{Indonézia}}<br /> {{Irán}}<br /> {{Irak}}<br />{{Katar}}<br /> {{Kuvait}}<br /> {{Líbia}}<br /> {{Nigéria}}<br /> {{Szaúd-Arábia}}<br /> {{Venezuela}} |
|||
| nyelv = [[angol nyelv|angol]] |
|||
| vezető címe = Főtitkár |
|||
| vezető neve = {{zászló|Kuvait}} [[Haitham al-Ghais]] |
|||
| kulcsemberek = |
|||
| költségvetés = |
|||
| működési régió = |
|||
| dolgozók száma = |
|||
| pozíciós térkép =Ausztria |
|||
| térképfelirat = Az OPEC központja |
|||
| hosszúsági ívmásodperc = |
|||
| szöveg pozíciója = |
|||
| weboldal = |
|||
}} |
|||
[[Fájl:OPEC-building-01.jpg|bélyegkép|220px|Az OPEC központja Bécsben]] |
[[Fájl:OPEC-building-01.jpg|bélyegkép|220px|Az OPEC központja Bécsben]] |
||
'''Kőolaj-exportáló Országok |
A '''Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének''' ('''OPEC''', [[angol nyelv|angolul]] '''Organization of the Petroleum Exporting Countries''') elsődleges célja a tagországok [[kőolaj]]-kitermeléssel kapcsolatos politikájának koordinálása. |
||
Tagországok 2020 szeptemberében: [[Algéria]], [[Angola]], [[Egyenlítői-Guinea]], [[Egyesült Arab Emírségek]], [[Gabon]], [[Irán]], [[Irak]], [[Kongói Köztársaság]], [[Kuvait]], [[Líbia]], [[Nigéria]], [[Szaúd-Arábia]], [[Venezuela]]. |
|||
A szervezetet [[1960]]-ban alapították, [[1965]] óta [[Bécs]]ben van a székhelye. Döntéshozó szerve a tagországok kormányainak képviselőiből álló, évente kétszer ülésező Konferencia. |
A szervezetet [[1960]]-ban alapították, [[1965]] óta [[Bécs]]ben van a székhelye. Döntéshozó szerve a tagországok kormányainak képviselőiből álló, évente kétszer ülésező Konferencia. |
||
== Története == |
== Története == |
||
Az OPEC |
Az OPEC 14 tagállama között főként arab világbeli és fejlődő országok találhatók. Létrehozásának célja az volt, hogy tagjai, akik a világtermelés mintegy 40%-át adják, hatékonyabban állhassanak ellen az olajpiacokat akkoriban uraló, az árak csökkentésére törekvő (főleg amerikai, brit és holland) világcégek nyomásának. Kezdetben a [[harmadik világ]] olajkészletének értékesítésével megbízott, informális [[lobbi]]csoportként működött, és tevékenysége arra irányult, hogy a nyugati világcégek hatalmas bevételeiből nagyobb szeletet próbáljon meg kihasítani azáltal, hogy tagjai árkartellbe tömörülnek, illetve igyekezett ellenőrzést gyakorolni a kitermelt mennyiségek felett. Az 1970-es években viszont már kezdte megmutatni erejét. |
||
=== Az 1973-as olajembargó === |
=== Az 1973-as olajembargó === |
||
{{bővebben|1973-as olajválság}} |
{{bővebben|1973-as olajválság}} |
||
Az [[arab-izraeli konfliktus]] állandósulása erősítette fel azt a folyamatot aminek eredményeként az OPEC egyszerű [[kartell]]ből komoly politikai tényezővé lépett elő. A [[hatnapos háború]] után, [[1967]]-ben a szervezet arab tagállamai külön – átfedésekkel – megalapították Olajexportáló Arab Országok Szövetségét ([[OAPEC]]), hogy egységes nyomást tudjanak gyakorolni az [[Izrael]]t támogató nyugati országokra. Bár nem jelentős olajexportőrök, az OPEC-hez [[Egyiptom]] és [[Szíria]] is csatlakozott. Az [[1973]]-as [[jom kippuri háború]] felélénkítette a szervezet tevékenységét. Véleményük szerint azért tudott Izrael ellenállni Szíria és Egyiptom támadásának, mert a nyugat segélyeket nyújtott neki. Az OAPEC országai ezért [[1973-as olajválság|1973-ban olajembargót]] vezettek be az Egyesült Államok, Nyugat-Európa és Japán ellen. A féléves embargó alatt a nyugati világ először szembesült az olaj (illetve annak hiányának) stratégiai jelentőségével. A krízis csúcsán egy ideig például Amerikában a páros napokon csak a páros számra végződő rendszámú autók tankolhattak, míg a páratlan dátumokon a páratlan rendszámúak. |
Az [[arab-izraeli konfliktus]] állandósulása erősítette fel azt a folyamatot, aminek eredményeként az OPEC egyszerű [[kartell]]ből komoly politikai tényezővé lépett elő. A [[hatnapos háború]] után, [[1967]]-ben a szervezet arab tagállamai külön – átfedésekkel – megalapították Olajexportáló Arab Országok Szövetségét ([[OAPEC]]), hogy egységes nyomást tudjanak gyakorolni az [[Izrael]]t támogató nyugati országokra. Bár nem jelentős olajexportőrök, az OPEC-hez [[Egyiptom]] és [[Szíria]] is csatlakozott. Az [[1973]]-as [[jom kippuri háború]] felélénkítette a szervezet tevékenységét. Véleményük szerint azért tudott Izrael ellenállni Szíria és Egyiptom támadásának, mert a nyugat segélyeket nyújtott neki. Az OAPEC országai ezért [[1973-as olajválság|1973-ban olajembargót]] vezettek be az Egyesült Államok, Nyugat-Európa és Japán ellen. A féléves embargó alatt a nyugati világ először szembesült az olaj (illetve annak hiányának) stratégiai jelentőségével. A krízis csúcsán egy ideig például Amerikában a páros napokon csak a páros számra végződő rendszámú autók tankolhattak, míg a páratlan dátumokon a páratlan rendszámúak. |
||
A háború azonban csak meggyorsította az amúgy is erősödő folyamatokat. Tarthatatlan volt, hogy a nyugat olajfelhasználása évente 5%-kal növekedjen, míg ők közben továbbra is alacsony árat fizessenek a nyersolajért és közben az [[infláció]]val vagy azt meghaladó mértékben emelkedő árakon adjak el termékeket a harmadik világnak. Még az iráni Sah, aki Amerika legfőbb szövetségesének számított a térségben, is kirohant a szerintük igazságtalan állapotok miatt: [[1973]]-ban a [[New York Times]]nak nyilatkozva azt mondta: „Persze, hogy emelkedni fog az olaj ára, de még hogy! Önök [a nyugatiak] felemelték a búza árát, amit eladnak nekünk 300%-kal drágábban, ugyanezt tették a cukorral és a cementtel |
A háború azonban csak meggyorsította az amúgy is erősödő folyamatokat. Tarthatatlan volt, hogy a nyugat olajfelhasználása évente 5%-kal növekedjen, míg ők közben továbbra is alacsony árat fizessenek a nyersolajért, és közben az [[infláció]]val vagy azt meghaladó mértékben emelkedő árakon adjak el termékeket a harmadik világnak. Még az iráni Sah, aki Amerika legfőbb szövetségesének számított a térségben, is kirohant a szerintük igazságtalan állapotok miatt: [[1973]]-ban a [[New York Times]]nak nyilatkozva azt mondta: „Persze, hogy emelkedni fog az olaj ára, de még hogy! Önök [a nyugatiak] felemelték a búza árát, amit eladnak nekünk 300%-kal drágábban, ugyanezt tették a cukorral és a cementtel is... A tőlünk olcsón vásárolt nyersolajból készült termékeket százszor annyiért adják el nekünk... Akkor az úgy igazságos, ha mostantól mi is megemeljük a nyersolaj árát. Mondjuk a tízszeresére.” |
||
Az apadó készletek miatt egy részük kénytelen visszafogni a kitermelést, egy részük, mint például [[Nigéria]], a fokozódó szegénységre hivatkozva a kitermelés növelésével próbál meg nagyobb profithoz jutni. Míg a 70-es években az OPEC ármeghatározó szerepet töltött be a világpiacon, és a világ kőolajexportjának 80-90%-át adták a tagországok, addigra, például Norvégia, Nagy-Britannia és az USA felismerve és megpróbálva függetlenedni az OPEC-től megkezdte saját kitermelését{{kétséges}}, s idővel a világpiacon is megjelent termékeivel, ezzel is gyengítve az OPEC ármeghatározó szerepét. Az OPEC részesedése azóta kb. 58%-ra csökkent 1995- |
Az apadó készletek miatt egy részük kénytelen visszafogni a kitermelést, egy részük, mint például [[Nigéria]], a fokozódó szegénységre hivatkozva a kitermelés növelésével próbál meg nagyobb profithoz jutni. Míg a 70-es években az OPEC ármeghatározó szerepet töltött be a világpiacon, és a világ kőolajexportjának 80-90%-át adták a tagországok, addigra, például Norvégia, Nagy-Britannia és az USA, felismerve és megpróbálva függetlenedni az OPEC-től, megkezdte saját kitermelését{{kétséges}}, s idővel a világpiacon is megjelent termékeivel, ezzel is gyengítve az OPEC ármeghatározó szerepét. Az OPEC részesedése azóta kb. 58%-ra csökkent 1995-től folyamatosan csökkenő tendenciát mutat. |
||
[[Fájl:OPEC |
[[Fájl:Flag of OPEC.svg|thumb|Az OPEC zászlaja]] |
||
== Működése == |
== Működése == |
||
Az OPEC tagállamai birtokolják a Föld olajtartalékainak mintegy kétharmadát és ők adják a világtermelés 40%-át és az export felét. |
Az OPEC tagállamai birtokolják a Föld olajtartalékainak mintegy kétharmadát, és ők adják a világtermelés 40%-át és az [[export]] felét. |
||
Az OPEC működésének köszönhetően a tagországok kétségkívül jelentősen több bevételre tesznek szert az olajból, mint korábban. Az amerikai szövetségi Energia Információs Hivatal szerint az OPEC |
Az OPEC működésének köszönhetően a tagországok kétségkívül jelentősen több bevételre tesznek szert az olajból, mint korábban. Az amerikai szövetségi Energia Információs Hivatal szerint az OPEC országok 2004-ben 338 milliárd dollárért adtak el olajat, ami 42%-os emelkedés 2003-hoz képest. Még szembetűnőbb az emelkedés az olajválság előtti, 1972-es 23 milliárdos, és az 1974-es, az embargó utáni 140 milliárdos éves bevétel között. |
||
(Danile Yergin: The Prize, 1991) |
(Danile Yergin: The Prize, 1991) |
||
== Tagországok és kvóták == |
== Tagországok és kvóták == |
||
{| {{széptáblázat-r}} |
|||
<!-- |
|||
|+OPEC kvóták és termelés''' (ezer hordó / nap)<ref>[http://www.eia.doe.gov/emeu/steo/pub/3atab.html Quotas] az Egyesült Államok Energiaminisztériumának jelentése alapján</ref> {{Gyakran frissítendő}} |
|||
[[kép:Opec Organization of the Petroleum Exporting Countries countries.PNG|thumb|300px|Az OPEC tagjai]] |
|||
!Ország (csatlakozás éve) |
|||
--> |
|||
!Kvóta (2005. június 1.) |
|||
!Termelés (2020.)!!Kapacitás |
|||
{| class="wikitable" |
|||
|+ OPEC kvóták és termelés (ezer hordó / nap) <ref>[http://www.eia.doe.gov/emeu/steo/pub/3atab.html Quotas] az Egyesült Államok Energiaminisztériumának jelentése alapján</ref> |
|||
!Ország (csatlakozás éve)!!Kvóta (2005. június 1.)!!Termelés (2007. január)!!Kapacitás |
|||
|- |
|- |
||
|[[Algéria]] (1969) ||894 ||1,110||1,530 |
|||
|- |
|- |
||
|[[Angola]] (2007) ||1,900 ||1,710||1,900 |
|||
|- |
|- |
||
|[[Ecuador]] (1973-92, 2007-2020) ||520||0,550||0,700 |
|||
|- |
|- |
||
|[[Egyenlítői-Guinea]] (2017) || ||0,140 ||0,300 |
|||
|- |
|- |
||
|[[Gabon]] (1975–1995, 2016) || ||0,230 ||0,300 |
|||
|- |
|- |
||
|[[Irán]] (1960) ||4,110||3,500||4,300 |
|||
|- |
|- |
||
|[[Irak]] (1960) || ||4,400|| 4,500 |
|||
|- |
|- |
||
|[[Katar]] (1961-2019) ||726 ||0,650 ||1,850 |
|||
|- |
|- |
||
|[[Kuvait]] (1960) ||2,247||2,880||3,600 |
|||
|- |
|- |
||
|[[Líbia]] (1962) ||1,500||0,400||1,700 |
|||
|- |
|- |
||
|[[Nigéria]] (1971) ||2,306||1,470||2,250 |
|||
|- |
|- |
||
|[[Szaúd-Arábia]] (1960) ||10,099||10,000||12,500 |
|||
|- |
|- |
||
|[[Egyesült Arab Emírségek]] (1967)||3,106||3,050||2,900 |
|||
!Összesen||31,420||30,451||32,230 |
|||
|- |
|||
|[[Venezuela]] (1960)||3,223||2,240||2,550 |
|||
|- |
|||
|Összesen||31,420||32,320||40,880 |
|||
|} |
|} |
||
Korábban tag volt [[ |
Korábban tag volt [[Indonézia]], de 2016. december 1-jén hivatalosan is kilépett az OPEC-ből. |
||
[[kép:OPEC.svg|bélyegkép|balra|700px|Az OPEC tagjai 2017-ben]] |
|||
{{clear|left}} |
|||
== Olajtermelő országok a Szervezeten kívül == |
== Olajtermelő országok a Szervezeten kívül == |
||
* Európában: |
* Európában: [[Norvégia]], [[Oroszország]], [[Egyesült Királyság]] |
||
* Észak-Amerikában: [[Egyesült Államok]], [[Kanada]], [[Mexikó]] |
* Észak-Amerikában: [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államok]], [[Kanada]], [[Mexikó]] |
||
* Ázsiában: [[Brunei]], [[Omán]], [[Jemen]], [[Kazahsztán]], [[Azerbajdzsán]] |
* Ázsiában: [[Brunei]], [[Omán]], [[Jemen]], [[Kazahsztán]], [[Azerbajdzsán]] |
||
* Afrikában: [[Egyenlítői-Guinea]] |
|||
* Dél-Amerikában: [[Brazília]] |
* Dél-Amerikában: [[Brazília]] |
||
* Óceániában: [[Kelet-Timor]], [[Ausztrália (ország)|Ausztrália]] |
* Óceániában: [[Kelet-Timor]], [[Ausztrália (ország)|Ausztrália]] |
||
== Források == |
== Források == |
||
{{ |
{{jegyzetek}} |
||
== |
== További információk == |
||
{{commonskat|OPEC}} |
{{commonskat|OPEC}} |
||
Magyarul: |
Magyarul: |
||
* [http://www.helyihaboruk.lapok.hu/67.htm A |
* [http://www.helyihaboruk.lapok.hu/67.htm A hatnapos háború] |
||
* [http://www.helyihaboruk.lapok.hu/73.htm A |
* [http://www.helyihaboruk.lapok.hu/73.htm A jom kippuri háború] |
||
Angol nyelven: |
Angol nyelven: |
||
* [http://www.opec.org Az OPEC honlapja] |
* [http://www.opec.org Az OPEC honlapja] |
||
* [http://www.cnr.vt.edu/lsg/intro/oil.pdf History of OPEC] upenn.edu |
* [https://web.archive.org/web/20080227032238/http://www.cnr.vt.edu/lsg/intro/oil.pdf History of OPEC] upenn.edu |
||
[[Kategória:Nemzetközi gazdasági szervezetek]] |
[[Kategória:Nemzetközi gazdasági szervezetek]] |
||
[[Kategória: |
[[Kategória:Kőolajipar]] |
||
{{Link FA|bs}} |
|||
[[en:OPEC]] |
|||
[[an:OPEP]] |
|||
[[ar:أوبك]] |
|||
[[arz:اوبيك]] |
|||
[[ast:Organización de Países Esportadores de Petroleu]] |
|||
[[az:Neft İxrac Edən Ölkələr Birliyi]] |
|||
[[bat-smg:OPEC]] |
|||
[[be:АПЕК]] |
|||
[[be-x-old:Арганізацыя краін-экспартэраў нафты]] |
|||
[[bg:Организация на страните износителки на петрол]] |
|||
[[bn:ওপেক]] |
|||
[[br:Aozadur ar Broioù a Ezporzh Petrol]] |
|||
[[bs:OPEC]] |
|||
[[ca:Organització de Països Exportadors de Petroli]] |
|||
[[ckb:ئۆپێک]] |
|||
[[cs:Organizace zemí vyvážejících ropu]] |
|||
[[cy:OPEC]] |
|||
[[da:OPEC]] |
|||
[[de:Organisation erdölexportierender Länder]] |
|||
[[diq:OPEC]] |
|||
[[el:Οργανισμός εξαγωγών πετρελαιοπαραγωγών χωρών]] |
|||
[[eo:OPEL]] |
|||
[[es:Organización de Países Exportadores de Petróleo]] |
|||
[[et:OPEC]] |
|||
[[eu:LPEE]] |
|||
[[fa:اوپک]] |
|||
[[fi:OPEC]] |
|||
[[fiu-vro:OPEC]] |
|||
[[fr:Organisation des pays exportateurs de pétrole]] |
|||
[[fur:OPEC]] |
|||
[[fy:Organisaasje fan Oalje Eksportearjende Lannen]] |
|||
[[ga:Eagraíocht Tíortha Onnmhairithe an Pheitriliam]] |
|||
[[gl:Organización de Países Exportadores de Petróleo]] |
|||
[[he:אופ"ק]] |
|||
[[hi:ओपेक]] |
|||
[[hif:OPEC]] |
|||
[[hr:OPEC]] |
|||
[[hy:Նավթ արտահանող երկրների կազմակերպություն]] |
|||
[[id:Organisasi Negara-Negara Pengekspor Minyak Bumi]] |
|||
[[io:ONEP]] |
|||
[[is:Samtök olíuframleiðsluríkja]] |
|||
[[it:Organizzazione dei Paesi Esportatori di Petrolio]] |
|||
[[ja:石油輸出国機構]] |
|||
[[jv:OPEC]] |
|||
[[ka:ნავთობის ექსპორტიორ ქვეყანათა ორგანიზაცია]] |
|||
[[kk:Мұнай экспорттаушы елдер ұйымы]] |
|||
[[kn:ಒಪೆಕ್]] |
|||
[[ko:석유 수출국 기구]] |
|||
[[krc:Нефтни экспортёрлары болгъан къралланы организациясы]] |
|||
[[ku:OPEC]] |
|||
[[la:OPEC]] |
|||
[[lb:Organization of the Petroleum Exporting Countries]] |
|||
[[lt:OPEC]] |
|||
[[lv:OPEC]] |
|||
[[mk:Организација на земји извознички на нафта]] |
|||
[[ml:ഒപെക്]] |
|||
[[mn:ОПЕК]] |
|||
[[mr:ओपेक]] |
|||
[[ms:Pertubuhan Negara-negara Pengeksport Petroleum]] |
|||
[[my:အိုပက်]] |
|||
[[mzn:اوپک]] |
|||
[[new:ओपेक]] |
|||
[[nl:Organisatie van olie-exporterende landen]] |
|||
[[nn:Organisasjonen av oljeeksporterande land]] |
|||
[[no:OPEC]] |
|||
[[oc:Organizacion dels Païses Exportadors de Petròli]] |
|||
[[pl:OPEC]] |
|||
[[pnb:اوپیک]] |
|||
[[pt:Organização dos Países Exportadores de Petróleo]] |
|||
[[ro:OPEC]] |
|||
[[roa-tara:Organizzazione de le Pajèsere Esportature de Petrolie]] |
|||
[[ru:Организация стран — экспортёров нефти]] |
|||
[[rue:ОПЕК]] |
|||
[[sah:OPEC]] |
|||
[[scn:OPEC]] |
|||
[[sh:OPEC]] |
|||
[[simple:Organization of the Petroleum Exporting Countries]] |
|||
[[sk:Organizácia krajín vyvážajúcich ropu]] |
|||
[[sl:Organizacija držav izvoznic nafte]] |
|||
[[so:OPEC]] |
|||
[[sq:OPEC]] |
|||
[[sr:OPEK]] |
|||
[[sv:Opec]] |
|||
[[sw:Jumuiya ya nchi zinazozalisha mafuta duniani]] |
|||
[[ta:ஓப்பெக்]] |
|||
[[th:โอเปก]] |
|||
[[tl:Organisasyon ng mga Bansang Nagluluwas ng Langis]] |
|||
[[tr:OPEC]] |
|||
[[ug:نېفىت ئېكىسپورت قىلغۇچى دۆلەتلەر تەشكىلاتى (OPEC)]] |
|||
[[uk:ОПЕК]] |
|||
[[ur:اوپیک]] |
|||
[[uz:OPEC]] |
|||
[[vec:OPEC]] |
|||
[[vi:Tổ chức các nước xuất khẩu dầu lửa]] |
|||
[[war:Katig-uban han mga Nasod nga Nageexport hin Lana]] |
|||
[[yi:אפעק]] |
|||
[[zh:石油输出国组织]] |
|||
[[zh-min-nan:Chio̍h-iû Su-chhut Kok-ka Cho͘-chit]] |
|||
A lap jelenlegi, 2024. augusztus 16., 12:01-kori változata
| Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (Organization of the Petroleum Exporting Countries) | |
 | |
.JPG) | |
 | |
| Az OPEC tagállamai 2016-ban | |
| Alapítva | 1960. szeptember 14., Bagdad, Irak |
| Típus | nemzetközi kartell |
| Székhely | Bécs, Ausztria |
| Tagság |  Algéria Angola Ecuador Egyesült Arab Emírségek Gabun Indonézia Irán Irak Katar Kuvait Líbia Nigéria Szaúd-Arábia Venezuela |
| Nyelvek | angol |
| Főtitkár |  Haitham al-Ghais |
 Az OPEC központja
Pozíció Ausztria térképén
| |
 é. sz. 48° 12′ 52″, k. h. 16° 21′ 57″48.214300°N 16.365900°EKoordináták: é. sz. 48° 12′ 52″, k. h. 16° 21′ 57″48.214300°N 16.365900°E | |
| A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kőolaj-exportáló Országok Szervezete témájú médiaállományokat. | |
A Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC, angolul Organization of the Petroleum Exporting Countries) elsődleges célja a tagországok kőolaj-kitermeléssel kapcsolatos politikájának koordinálása.
Tagországok 2020 szeptemberében: Algéria, Angola, Egyenlítői-Guinea, Egyesült Arab Emírségek, Gabon, Irán, Irak, Kongói Köztársaság, Kuvait, Líbia, Nigéria, Szaúd-Arábia, Venezuela.
A szervezetet 1960-ban alapították, 1965 óta Bécsben van a székhelye. Döntéshozó szerve a tagországok kormányainak képviselőiből álló, évente kétszer ülésező Konferencia.
Története
[szerkesztés]Az OPEC 14 tagállama között főként arab világbeli és fejlődő országok találhatók. Létrehozásának célja az volt, hogy tagjai, akik a világtermelés mintegy 40%-át adják, hatékonyabban állhassanak ellen az olajpiacokat akkoriban uraló, az árak csökkentésére törekvő (főleg amerikai, brit és holland) világcégek nyomásának. Kezdetben a harmadik világ olajkészletének értékesítésével megbízott, informális lobbicsoportként működött, és tevékenysége arra irányult, hogy a nyugati világcégek hatalmas bevételeiből nagyobb szeletet próbáljon meg kihasítani azáltal, hogy tagjai árkartellbe tömörülnek, illetve igyekezett ellenőrzést gyakorolni a kitermelt mennyiségek felett. Az 1970-es években viszont már kezdte megmutatni erejét.
Az 1973-as olajembargó
[szerkesztés]
Az arab-izraeli konfliktus állandósulása erősítette fel azt a folyamatot, aminek eredményeként az OPEC egyszerű kartellből komoly politikai tényezővé lépett elő. A hatnapos háború után, 1967-ben a szervezet arab tagállamai külön – átfedésekkel – megalapították Olajexportáló Arab Országok Szövetségét (OAPEC), hogy egységes nyomást tudjanak gyakorolni az Izraelt támogató nyugati országokra. Bár nem jelentős olajexportőrök, az OPEC-hez Egyiptom és Szíria is csatlakozott. Az 1973-as jom kippuri háború felélénkítette a szervezet tevékenységét. Véleményük szerint azért tudott Izrael ellenállni Szíria és Egyiptom támadásának, mert a nyugat segélyeket nyújtott neki. Az OAPEC országai ezért 1973-ban olajembargót vezettek be az Egyesült Államok, Nyugat-Európa és Japán ellen. A féléves embargó alatt a nyugati világ először szembesült az olaj (illetve annak hiányának) stratégiai jelentőségével. A krízis csúcsán egy ideig például Amerikában a páros napokon csak a páros számra végződő rendszámú autók tankolhattak, míg a páratlan dátumokon a páratlan rendszámúak.
A háború azonban csak meggyorsította az amúgy is erősödő folyamatokat. Tarthatatlan volt, hogy a nyugat olajfelhasználása évente 5%-kal növekedjen, míg ők közben továbbra is alacsony árat fizessenek a nyersolajért, és közben az inflációval vagy azt meghaladó mértékben emelkedő árakon adjak el termékeket a harmadik világnak. Még az iráni Sah, aki Amerika legfőbb szövetségesének számított a térségben, is kirohant a szerintük igazságtalan állapotok miatt: 1973-ban a New York Timesnak nyilatkozva azt mondta: „Persze, hogy emelkedni fog az olaj ára, de még hogy! Önök [a nyugatiak] felemelték a búza árát, amit eladnak nekünk 300%-kal drágábban, ugyanezt tették a cukorral és a cementtel is... A tőlünk olcsón vásárolt nyersolajból készült termékeket százszor annyiért adják el nekünk... Akkor az úgy igazságos, ha mostantól mi is megemeljük a nyersolaj árát. Mondjuk a tízszeresére.” Az apadó készletek miatt egy részük kénytelen visszafogni a kitermelést, egy részük, mint például Nigéria, a fokozódó szegénységre hivatkozva a kitermelés növelésével próbál meg nagyobb profithoz jutni. Míg a 70-es években az OPEC ármeghatározó szerepet töltött be a világpiacon, és a világ kőolajexportjának 80-90%-át adták a tagországok, addigra, például Norvégia, Nagy-Britannia és az USA, felismerve és megpróbálva függetlenedni az OPEC-től, megkezdte saját kitermelését[vitatott], s idővel a világpiacon is megjelent termékeivel, ezzel is gyengítve az OPEC ármeghatározó szerepét. Az OPEC részesedése azóta kb. 58%-ra csökkent 1995-től folyamatosan csökkenő tendenciát mutat.
Működése
[szerkesztés]Az OPEC tagállamai birtokolják a Föld olajtartalékainak mintegy kétharmadát, és ők adják a világtermelés 40%-át és az export felét.
Az OPEC működésének köszönhetően a tagországok kétségkívül jelentősen több bevételre tesznek szert az olajból, mint korábban. Az amerikai szövetségi Energia Információs Hivatal szerint az OPEC országok 2004-ben 338 milliárd dollárért adtak el olajat, ami 42%-os emelkedés 2003-hoz képest. Még szembetűnőbb az emelkedés az olajválság előtti, 1972-es 23 milliárdos, és az 1974-es, az embargó utáni 140 milliárdos éves bevétel között. (Danile Yergin: The Prize, 1991)
Tagországok és kvóták
[szerkesztés]
 |
Figyelem, elavult adatok lehetnek! A lap vagy szakasz tartalma bármikor változhat, emiatt aktualizálásra szorulhat. Ha hibát észlelsz, frissítsd időszerű tartalommal, vagy tedd ki az {{elavult tartalom}}(?) sablont is! |
 |
Korábban tag volt Indonézia, de 2016. december 1-jén hivatalosan is kilépett az OPEC-ből.
Olajtermelő országok a Szervezeten kívül
[szerkesztés]- Európában: Norvégia, Oroszország, Egyesült Királyság
- Észak-Amerikában: Egyesült Államok, Kanada, Mexikó
- Ázsiában: Brunei, Omán, Jemen, Kazahsztán, Azerbajdzsán
- Dél-Amerikában: Brazília
- Óceániában: Kelet-Timor, Ausztrália
Források
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]
A Wikimédia Commons tartalmaz OPEC témájú médiaállományokat.
Magyarul:
Angol nyelven:
- Az OPEC honlapja
- History of OPEC upenn.edu