Pusztavacs

Pusztavacs
Az ország középpontja
Pusztavacs címere Pusztavacs zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Magyarország
Vármegye	Pest
Kistérség	Dabasi
Jogállás	község
Polgármester	Jóri László (FIDESZ)
Irányítószám	2378
Körzethívószám	29
Népesség
Teljes népesség	1290 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	18,09 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	79,07 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 10′ 17″, k. h. 19° 30′ 04″47.17138889, 19.50111111
Pusztavacs Pozíció Pest vármegye térképén
Pusztavacs weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Pusztavacs témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Pusztavacs község Pest megyében, a Dabasi kistérségben. Itt található Magyarország földrajzi középpontja.

Fekvése

A község Pest megye déli részén, a Kiskunsági homokhátságon, természetvédelmi területen található. Budapest központjától légvonalban 49, közúton 59 kilométerre található zsáktelepülés. Vasútállomása nincs. A községet szinte teljesen erdők fogják körbe, külterületének 63%-a erdő. Pusztavacs központi belterülete mellett jelentősebb súlyt képvisel település nyugati határában fekvő Rákóczitelep.

Története

Az első írásos említés Pusztavacsról 1274-ből való, ebben az időszakban vásártartási joggal is rendelkezett az Ocs néven létező település. Pusztavacso az 1200-as évek végén királyi adományként az Igmánd nemzetség birtokába, 1415-ben a Kolos családhoz került. 1440-ben egy sápi nemes lett a település tulajdonosa, ekkor kezdett épülni a község főterén napjainkig látható gótikus templom is. A török korszak kezdetére a település mezővárossá növekedett. A török időkben Vacs elnéptelenedett, az oszmán portyáktól megrémült lakossága Kecskemétre és Nagykőrösre menekült be. Ekkor pusztult el a település gótikus temploma is. A hódoltság ideje alatt az elnéptelenedett terület neve Vacs-puszta lett. A néptelen területet a Coburg hercegi család szerezte meg az 1700-as években, akik birtokukat 140 éven keresztül bérbe adták Kecskemét városának legeltetésre.

Vacs-puszta a 19. században népesült be újra. Előbb tanyák jelentek meg területén, majd a templomrom körül megkezdődött a mai község kialakulása. A 19. század végén Pusztavacs déli és nyugati határában nagyarányú erdőtelepítések zajlottak, ekkor alakult ki határának hatalmas erdőkkel borított mai képe is. 1856-ben nyílt meg az új iskola. Pusztavacs 1871-ben szerveződött jogilag önálló községgé, ám ez az állapot csak 1970-ig tartott. 1970-ben a szomszédos Örkény nagyközséghez csatolták. Az 1980-as években az ország közepéhez közel eső nagyréten óriási tömegrendezvényeket, ún. Béke-fesztiválokat tartottak. A rossz szervezés miatt a falura nehezedő nyomás azonban hamarosan a kiváltotta a pusztavacsiak elégedetlenségét.^[forrás?] A fokozódó tiltakozás miatt 1985 után a Béke-fesztiválokat megszüntették. Pusztavacs az 1990-es önkormányzati választások idején nyerte el újra önállóságát.

Látnivalók, érdekességek

• Magyarország földrajzi középpontja, Jeltorony; Pusztavacs akkor vált országos hírűvé, amikor az 1960-as évek végén a térképészek Magyarország földrajzi középpontjaként határozták meg. (Koordinátái: északi szélesség 47°10'51", keleti hosszúság 19°30'11"). A település központjától kb. 1 km-re északkeletre Kerényi József tervei alapján jelzőtornyot (jeltornyot) emeltek. A napórával kiegészített együttes 1978-ban készült el, felavatására 1979 téli napfordulóján került sor 2001-ben az addigra már igen rossz állapotba került Jeltorony leégett. Helyreállítását 2004-ben a helyi önkormányzat végezte el. A Jeltorony környezete természetvédelmi terület, ahol a kiskunsági legelők több értékes társulása megtalálható.
• Árpád-kori templomrom és az Aradi vértanúk emlékműve; Pusztavacs középpontjában, a Hunyadi téren található a 14. században felépített gótikus stílusjegyeket viselő templom romja. Környezetében Zarándokparkot alakítottak ki, ahol az 1848-as szabadságharc szereplőinek emlékoszlopai láthatóak.
• Erdei pihenőpark; A pusztavacsi erdő mélyén, homokdűnék és tölgyesek által lehatárolt tisztáson a 2000-es években fokozatosan épült ki az erdei pihenőparknak nevezett létesítmény. A tisztás korábban katonai lőtérként szolgált, felhagyása után kezdtek területén rendezvényeket tartani. Nyári időszakban az egykori Béke-fesztiváloknál sokkal kisebb lélegzetű könnyűzenei események, motoros találkozók számára ad otthont.

Képgaléria

• 
  Jeltorony Magyarország földrajzi középpontján
• 
  A jeltorony középpontja
• 
  Árpád-kori templom romja a Hunyadi téren
• 
  A templomrom légifotója
• 
  A jeltorony légifotója
• 
  Az erdei pihenőpark

Források

A Wikimédia Commons tartalmaz Pusztavacs témájú médiaállományokat.

• Pusztavacs (magyar nyelven). Ország Közepe Többcélú Kistérségi Társulás. (Hozzáférés: 2010. szeptember 3.)
• Pusztavacs (magyar nyelven). Pusztavacs önkormányzata. (Hozzáférés: 2010. szeptember 3.)
• Pusztavacs község honlapja (magyar nyelven). Pusztavacs község önkormányzata. (Hozzáférés: 2010. szeptember 4.)
• Légifotók Pusztavacsról