„Vaskereszt” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a A(z) RK_EK_mit_einchenlaub.png nevű fájlt INeverCry törölte a Commonsból: „missing source as of 28 October 2012” |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
[[Fájl:Eisernes Kreuz Klasse2 WK1 .png|bélyegkép|jobbra|150px|1914-es Vaskereszt]] |
[[Fájl:Eisernes Kreuz Klasse2 WK1 .png|bélyegkép|jobbra|150px|1914-es Vaskereszt]] |
||
A '''Vaskereszt''' ([[Német nyelv|németül]] ''Eisernes Kreuz; {{kiejtés|De-EisernesKreuz.ogg|németül}})'' a történelmi [[Porosz Királyság]], később az egységes [[Németország]] katonai [[kitüntetés]]e volt, amelyet [[1813]]. [[március 10.|március 10-én]] Breslauban (a mai [[Wrocław]]) alapított [[III. Frigyes Vilmos]] porosz király. A [[napóleoni háborúk]] lezárulta után az [[1870]]-es [[porosz–francia háború]], illetve az [[első világháború|első]] és a [[második világháború]] idején adományozták. A háború után [[Németország]] lemondott használatáról, napjainkban csak felségjelzésként jelenik meg a német hadsereg járművein. |
A '''Vaskereszt''' ([[Német nyelv|németül]] ''Eisernes Kreuz; {{kiejtés|De-EisernesKreuz.ogg|németül}})'' a történelmi [[Porosz Királyság]], később az egységes [[Németország]] katonai [[kitüntetés]]e volt, amelyet [[1813]]. [[március 10.|március 10-én]] Breslauban (a mai [[Wrocław]]) alapított [[III. Frigyes Vilmos porosz király|III. Frigyes Vilmos]] porosz király. A [[napóleoni háborúk]] lezárulta után az [[1870]]-es [[porosz–francia háború]], illetve az [[első világháború|első]] és a [[második világháború]] idején adományozták. A háború után [[Németország]] lemondott használatáról, napjainkban csak felségjelzésként jelenik meg a német hadsereg járművein. |
||
A Vaskereszt eredetileg kifejezetten katonai kitüntetés volt, de volt példa rá, hogy katonai erényeket felmutató civil személyt tüntettek ki vele. Hanna Reitsch civil berepülőpilótát hősiessége miatt [[Adolf Hitler]] a Vaskereszt első osztályával tüntette ki. Ő egyike annak a két nőnek, akinek első osztályú Vaskeresztet adtak át a [[második világháború]] idején. |
A Vaskereszt eredetileg kifejezetten katonai kitüntetés volt, de volt példa rá, hogy katonai erényeket felmutató civil személyt tüntettek ki vele. Hanna Reitsch civil berepülőpilótát hősiessége miatt [[Adolf Hitler]] a Vaskereszt első osztályával tüntette ki. Ő egyike annak a két nőnek, akinek első osztályú Vaskeresztet adtak át a [[második világháború]] idején. |
||
| 30. sor: | 30. sor: | ||
=== Második világháború === |
=== Második világháború === |
||
[[Fájl:Balkenkreuz.svg|bélyegkép|jobbra|150px|A Wehrmacht jelképe]] |
[[Fájl:Balkenkreuz.svg|bélyegkép|jobbra|150px|A Wehrmacht jelképe]] |
||
[[Hitler]] is a hagyományok folytatása mellett döntött és a [[második világháború]] első napján kiadott rendeletében újraélesztette a Vaskeresztet.<ref>[http://alex.onb.ac.at/cgi-content/anno-plus?apm=0&aid=dra&datum=19390007&zoom=2&seite=00001573&ues=on&x=21&y=6 Verordnung über die Erneuerung des Eisernen Kreuzes]; Rendelet a Vaskereszt felújításáról; Osztrák Nemzeti Könyvtár; {{de}} Elérés: 2008. június 28.</ref> A második világháború idején a Vaskereszt három osztályát adományozták. A legalacsonyabb szintű Vaskereszt és a legmagasabb szintű Nagy Kereszt közé beiktatták a Vaskereszt Lovagkeresztjét. A Lovagkereszttel a ''Pour le Mérite'' nevű porosz kitüntetést helyettesítették, amelyet Hitler nem kedvelt. Megváltozott a szalag is, amelynek alapszíne vörös lett, szélein fehér és fekete sávok futottak végig. (E színek voltak akkoriban [[Németország]] nemzeti színei is.) A civilek számára [[Hitler]] létrehozta a Hadiszolgálati Keresztet. |
[[Adolf Hitler|Hitler]] is a hagyományok folytatása mellett döntött és a [[második világháború]] első napján kiadott rendeletében újraélesztette a Vaskeresztet.<ref>[http://alex.onb.ac.at/cgi-content/anno-plus?apm=0&aid=dra&datum=19390007&zoom=2&seite=00001573&ues=on&x=21&y=6 Verordnung über die Erneuerung des Eisernen Kreuzes]; Rendelet a Vaskereszt felújításáról; Osztrák Nemzeti Könyvtár; {{de}} Elérés: 2008. június 28.</ref> A második világháború idején a Vaskereszt három osztályát adományozták. A legalacsonyabb szintű Vaskereszt és a legmagasabb szintű Nagy Kereszt közé beiktatták a Vaskereszt Lovagkeresztjét. A Lovagkereszttel a ''Pour le Mérite'' nevű porosz kitüntetést helyettesítették, amelyet Hitler nem kedvelt. Megváltozott a szalag is, amelynek alapszíne vörös lett, szélein fehér és fekete sávok futottak végig. (E színek voltak akkoriban [[Németország]] nemzeti színei is.) A civilek számára [[Adolf Hitler|Hitler]] létrehozta a Hadiszolgálati Keresztet. |
||
==== Vaskereszt ==== |
==== Vaskereszt ==== |
||
| 61. sor: | 61. sor: | ||
==== A Vaskereszt Nagykeresztjének Csillaga ==== |
==== A Vaskereszt Nagykeresztjének Csillaga ==== |
||
[[Fájl:EK Bluecherstern.jpeg|bélyegkép|jobbra|150px|A Vaskereszt Nagykeresztjének Csillaga (1813)]] |
[[Fájl:EK Bluecherstern.jpeg|bélyegkép|jobbra|150px|A Vaskereszt Nagykeresztjének Csillaga (1813)]] |
||
Az első Nagykereszt Csillagát 1815-ben [[Gebhard Leberecht von Blücher]]nek a waterlooi csatában aratott győzelméért adományozták. A másodikat [[Paul von Hindenburg]] kapta az [[1918]] tavaszi német győzelmeket követően. Ezt a kitüntetést a második világégés során egyetlen német katona sem érdemelte ki. A legmagasabb rangú Vaskereszt egyetlen példányát a háború legsikeresebb német tábornokának szánták, ám a Wehrmacht veresége miatt nem adták át. A kitüntetés egyetlen ismert példányát az amerikai hadsereg katonái találták meg a háború utolsó napjaiban és hadizsákmányként az [[Egyesült Államok]]ba vitték. |
Az első Nagykereszt Csillagát 1815-ben [[Gebhard Leberecht von Blücher]]nek a waterlooi csatában aratott győzelméért adományozták. A másodikat [[Paul von Hindenburg]] kapta az [[1918]] tavaszi német győzelmeket követően. Ezt a kitüntetést a második világégés során egyetlen német katona sem érdemelte ki. A legmagasabb rangú Vaskereszt egyetlen példányát a háború legsikeresebb német tábornokának szánták, ám a Wehrmacht veresége miatt nem adták át. A kitüntetés egyetlen ismert példányát az amerikai hadsereg katonái találták meg a háború utolsó napjaiban és hadizsákmányként az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államok]]ba vitték. |
||
=== A Vaskereszt a háború után === |
=== A Vaskereszt a háború után === |
||
| 69. sor: | 69. sor: | ||
[[Fájl:Eisernes Kreuz (1914).jpg|bélyegkép|jobbra|150px|Vaskereszt-kitűző az első világháborúban adományaikkal Németországot támogató amerikaiaknak]] |
[[Fájl:Eisernes Kreuz (1914).jpg|bélyegkép|jobbra|150px|Vaskereszt-kitűző az első világháborúban adományaikkal Németországot támogató amerikaiaknak]] |
||
*A Vaskereszt jelképe többször is feltűnik a német történelemben. [[1813]]-ban a porosz Marianna hercegnő felhívást intézett a porosz asszonyokhoz, hogy azok aranyékszereiket adják át porosz államkincstárnak a [[I. Napóleon francia császár|Napóleon]] elleni hadjárat finanszírozására. Az ékszereiktől megváló asszonyoknak egy vasból készített, Vaskeresztet ábrázoló kitűzőt ajándékoztak, amelyen az „Aranyat adtam a vasért” ([[Német nyelv|németül]]: ''Gold gab ich für Eisen)'' felirat volt olvasható.<ref>[http://www.labournet.de/diskussion/arbeit/realpolitik/hilfe/horn.html Gold gab ich für Eisen]; ''Aranyat adtam vasért''; {{de}} Elérés: 2008. június 28.</ref> |
*A Vaskereszt jelképe többször is feltűnik a német történelemben. [[1813]]-ban a porosz Marianna hercegnő felhívást intézett a porosz asszonyokhoz, hogy azok aranyékszereiket adják át porosz államkincstárnak a [[I. Napóleon francia császár|Napóleon]] elleni hadjárat finanszírozására. Az ékszereiktől megváló asszonyoknak egy vasból készített, Vaskeresztet ábrázoló kitűzőt ajándékoztak, amelyen az „Aranyat adtam a vasért” ([[Német nyelv|németül]]: ''Gold gab ich für Eisen)'' felirat volt olvasható.<ref>[http://www.labournet.de/diskussion/arbeit/realpolitik/hilfe/horn.html Gold gab ich für Eisen]; ''Aranyat adtam vasért''; {{de}} Elérés: 2008. június 28.</ref> |
||
*Az első világháború idején a felhívást megismételték. Az [[Egyesült Államok]]ban élő adományozók számára külön angol-német nyelvű Vaskereszt-kitűzőt adományoztak |
*Az első világháború idején a felhívást megismételték. Az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államok]]ban élő adományozók számára külön angol-német nyelvű Vaskereszt-kitűzőt adományoztak |
||
*A Berlin melletti Großbeeren napjainkban is a település címerében viseli a Vaskeresztet. A jelkép még 1813-ból származik, amikor a porosz hadsereg győztes csatát vívott a falu határában.<ref>[http://www.grossbeeren.de/upload/file/hauptsatzung_26_10_06.pdf Hauptsatzung der Gemeinde Großbeeren]; ''Großbeeren közösség települési alkotmánya''; {{de}}; Elérés: 2008. június 28.</ref> |
*A Berlin melletti Großbeeren napjainkban is a település címerében viseli a Vaskeresztet. A jelkép még 1813-ból származik, amikor a porosz hadsereg győztes csatát vívott a falu határában.<ref>[http://www.grossbeeren.de/upload/file/hauptsatzung_26_10_06.pdf Hauptsatzung der Gemeinde Großbeeren]; ''Großbeeren közösség települési alkotmánya''; {{de}}; Elérés: 2008. június 28.</ref> |
||
* [[Berlin]] Kreuzberg nevű kerülete a Vaskeresztről kapta nevét. Az 1821-ig ''Temephofer Berg''nek nevezett 66 méteres magaslaton emlékművet állítottak a Napóleon elleni háború hőseinek. Az emlékmű tetején egy stilizált Vaskereszt volt, amely később az egész környék névadója lett.<ref>[http://www.berlinonline.de/berliner-zeitung/archiv/.bin/dump.fcgi/2000/0901/none/0029/index.html Schaumglas statt Kunststoff]; ''Ónüveg a műanyag helyett''; a Berlin Online cikke; {{de}} Elérés: 2008. június 28.</ref> |
* [[Berlin]] Kreuzberg nevű kerülete a Vaskeresztről kapta nevét. Az 1821-ig ''Temephofer Berg''nek nevezett 66 méteres magaslaton emlékművet állítottak a Napóleon elleni háború hőseinek. Az emlékmű tetején egy stilizált Vaskereszt volt, amely később az egész környék névadója lett.<ref>[http://www.berlinonline.de/berliner-zeitung/archiv/.bin/dump.fcgi/2000/0901/none/0029/index.html Schaumglas statt Kunststoff]; ''Ónüveg a műanyag helyett''; a Berlin Online cikke; {{de}} Elérés: 2008. június 28.</ref> |
||
* [[1977]]-ben [[ |
* [[1977]]-ben [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]]-[[Nyugat-Németország|NSZK]]-[[Jugoszlávia|jugoszláv]] koprodukcióban forgatták a [[második világháború]] keleti frontján játszódó Vaskereszt ''(Cross of Iron)'' című filmet. A filmben a [[Maximilian Schell]] által alakított gátlástalan tiszt saját embereit is cserbenhagyja, hogy a katonai karrier alapját jelentő kitüntetést megszerezze. |
||
== Galéria == |
== Galéria == |
||
A lap 2012. november 29., 20:14-kori változata
A Vaskereszt (németül Eisernes Kreuz; ⓘ) a történelmi Porosz Királyság, később az egységes Németország katonai kitüntetése volt, amelyet 1813. március 10-én Breslauban (a mai Wrocław) alapított III. Frigyes Vilmos porosz király. A napóleoni háborúk lezárulta után az 1870-es porosz–francia háború, illetve az első és a második világháború idején adományozták. A háború után Németország lemondott használatáról, napjainkban csak felségjelzésként jelenik meg a német hadsereg járművein.
A Vaskereszt eredetileg kifejezetten katonai kitüntetés volt, de volt példa rá, hogy katonai erényeket felmutató civil személyt tüntettek ki vele. Hanna Reitsch civil berepülőpilótát hősiessége miatt Adolf Hitler a Vaskereszt első osztályával tüntette ki. Ő egyike annak a két nőnek, akinek első osztályú Vaskeresztet adtak át a második világháború idején.
Forma
A Vaskeresztet (egyenlő szárú, fehér szegélyű kereszt, amelynek szárai a kereszt középpontjától távolodva egyre szélesebbek lesznek) Karl Friedrich Schinkel építész tervezte. Schinkel a teuton lovagok által a 14. században viselt keresztről mintázta a kitüntetést, de ez volt Nagy Frigyes jelképe is.
A kereszt korábban a teuton lovagok jelképe volt, a Vaskereszt formája pedig 1870 óta egészen napjainkig a német fegyveres erők jelképe.
1813-ban, 1870-ben és 1914-ben a kitüntetés szalagja fekete volt, oldalán két vékony fehér sávval. A civil személyek számára kiadott Vaskereszt szalagja fehér volt, szélén két vékony fekete sávval.
A kitüntetést a német történelem több szakaszában is kiadták, a kiadás évét a kereszten mindig megjelenítették. Az első világháborús Vaskeresztek az „1914”, míg a második világháborús kitüntetések az „1939”-es évszámot hordozzák a kereszt alsó szárán. A hátoldalon látható 1813 az alapítás évére emlékeztet. Az első világháborúban Vaskereszttel kitüntetett katonák a második világháború idején megkaphatták a Vaskereszt magasabb osztályát is. Ilyen esetekben a régi Vaskereszt szalagjára egy „1939” feliratú csatot helyeztek. (Az első világháború idején hasonló kitüntetést adományoztak azoknak, akik az 1870-es háború idején már kitüntették magukat, de ezen katonák száma a nagyobb időbeni távolság miatt jóval kevesebb volt.)
Története
Korai története
A Vaskeresztet 1813. március 10-én alapította Boroszlóban a Napóleon elleni felszabadító háborúban küzdő katonák számára. 1870. július 19-én I. Vilmos porosz király újból engedélyezte e kitüntetés kiadását a francia-porosz háborúban hősiesen viselkedő katonák számára. Az 1895-ben a még szolgáló 1870-es kitüntetettek számára egy „25” feliratú szalagcsatot adtak át. Az első világháború első napjaiban, 1914. augusztus 5-én II. Vilmos császár újból ismét lehetővé tette a Vaskereszt adományozását. A kitüntetés történetének e három korai szakaszában a Vaskeresztet a porosz király adományozta. A korai Vaskeresztnek három fokozata volt:
- Vaskereszt Másodosztálya (németül: Eisernes Kreuz 2. Klasse)
- Vaskereszt Első Osztálya (németül: Eisernes Kreuz 1. Klasse)
- A Vaskereszt Nagykeresztje (németül: Großkreuz des Eisernen Kreuzes vagy Großkreuz)
A Vaskereszt három osztálya egyedien nézett ki, viselésük módja különbözött. A Vaskereszt Első Osztályát a kitüntetett egyenruhájának bal oldalán, a szíve fölött viselte. A Vaskereszt Nagykeresztjét és a Vaskereszt Másodosztályát a szalag is megkülönböztette egymástól.
A Vaskereszt Nagykeresztjét a német haderő idősebb tábornokainak adományozták. A legmagasabb fokozatot, a Vaskereszt Nagykeresztjének csillagát mindössze kétszer adták át, 1813-ban Gebhard von Blücher marsallnak, míg 1918-ban Paul von Hindenburgnak. A második világháború idején tervezték e kitüntetés átadását a háború legsikeresebb német parancsnokának, de a fasiszta Németország veresége miatt erre nem került sor.
A Vaskereszt Másodosztályát és a Vaskereszt Első Osztályát rangra való tekintet nélkül adományozták. Más európai országokban a kitüntetéseket a kitüntetett rangjára való tekintettel adományozták, a Vaskeresztet azonban a legalacsonyabb és legmagasabb rangú katona is megszerezhette. Poroszország egyéb kitüntetései is igazodtak a katonai rangokhoz, a Vaskereszt velük ellentétben egalitárius jellegű.
Az első világháborúban körülbelül 3,5 millió másodosztályú Vaskeresztet adtak át[1], míg 145 000 német katona az első osztályú Vaskereszttel tüntette ki magát.[2] Adolf Hitlert első osztályú Vaskereszttel tüntették ki, ami ritkaság volt a sorozott katonák között. Hitler későbbi pályafutása során is viselte a kitüntetést, ez számos korabeli fényképen látható.
Második világháború
Hitler is a hagyományok folytatása mellett döntött és a második világháború első napján kiadott rendeletében újraélesztette a Vaskeresztet.[3] A második világháború idején a Vaskereszt három osztályát adományozták. A legalacsonyabb szintű Vaskereszt és a legmagasabb szintű Nagy Kereszt közé beiktatták a Vaskereszt Lovagkeresztjét. A Lovagkereszttel a Pour le Mérite nevű porosz kitüntetést helyettesítették, amelyet Hitler nem kedvelt. Megváltozott a szalag is, amelynek alapszíne vörös lett, szélein fehér és fekete sávok futottak végig. (E színek voltak akkoriban Németország nemzeti színei is.) A civilek számára Hitler létrehozta a Hadiszolgálati Keresztet.
Vaskereszt
A Vaskereszt hagyományos változatát 1939-től kezdve két osztályban adták át:
- Vaskereszt Másodosztálya (németül: Eisernes Kreuz 2. Klasse)
- Vaskereszt Első Osztálya (németül: Eisernes Kreuz 1. Klasse)
A kitüntetést a csatában és a harcterek környékén mutatott hősies magatartásért adományozták.
A Vaskereszt Másodosztályát három különböző módon viselték:
- A zubbony második gomblyukában
- Nem harctéri öltözetben a szalagján önállóan lógott
- Hétköznapi egyenruhában csak a kitüntetés szalagja volt látható a zubbony második gomblyukában
A Vaskereszt Első Osztálya egy szalag nélküli kitűzhető medál volt, amelyet a zubbony nyaki részének közepén helyeztek el. A katonák először a Vaskereszt alsóbb fokozatait nyerhették el, a magasabb osztályokat csak az alacsonyabb osztályok megszerzése után kaphatták meg. A második világháború idején 5 millió másodosztályú és 730 000 első osztályú Vaskeresztet adtak át.[4] Mindössze két nő kapott első osztályú kitüntetést, míg a finn haderő két zsidó vallású katonája visszautasította a Vaskeresztet.
A Vaskereszt Lovagkeresztje
A Vaskereszt Lovagkeresztjét (németül: Ritterkreuz des Eisernen Kreuzes, vagy Ritterkreuz) a harctéren tanúsított önfeláldozó hősiességért és a sikeres hadvezetésért adományozták. A Lovagkeresztet öt fokozatba sorolták:
- Lovagkereszt
- Lovagkereszt tölgyfalombokkal
- Lovagkereszt tölgyfalombokkal és kardokkal
- Lovagkereszt tölgyfalombokkal, kardokkal és gyémántokkal
- Lovagkereszt arany tölgyfalombokkal, kardokkal és gyémántokkal
Összesen 7313 darab lovagkeresztet adtak át. Ezek közül mindössze 883 volt tölgylombokkal ékesített, 160 tölgylombokkal és kardokkal, és 27 tölgyfalombokkal, kardokkal és gyémántokkal. A legmagasabb rangú Lovagkeresztből egyetlen darabot adományoztak. A Lovagkeresztet az ingnyakban hordták.
A Vaskereszt Nagykeresztje
A lovagkereszthez hasonlóan a Nagykereszt is az ingnyakból lógott. A Nagykereszt a Lovagkereszt felnagyított változata, szegélye eredetileg arany színű volt, ám ezt az átadás előtt ezüstre cserélték. A Nagykeresztet egy 57 milliméter széles szalagon viselték, amelynek színei megegyeztek a Lovagkereszt színeivel. A Nagykereszttel nem a harctéren mutatott kitűnő magatartást jutalmazták, hanem a törzskar olyan tisztjeinek, akik kitűnő stratégiai döntésükkel alapvetően befolyásolták a háború kimenetelét. Ezt a kitüntetést csak Hermann Göring birodalmi légimarsall kapta meg, akinek 1940. július 19-én a Benelux államok lerohanása és a Franciaország elleni győzelmet követően adományozták a Vaskeresztet. A Nagykeresztet Adolf Hitler adta át Göringnek, ám ez a kitüntetés elpusztult a szövetségesek Berlin elleni légitámadásainak idején. Göring több másodpéldányt is készíttetett a Nagykeresztből, ezek közül egyet akkor is viselt, amikor a szövetségesek fogságába esett.
A Vaskereszt Nagykeresztjének Csillaga
Az első Nagykereszt Csillagát 1815-ben Gebhard Leberecht von Blüchernek a waterlooi csatában aratott győzelméért adományozták. A másodikat Paul von Hindenburg kapta az 1918 tavaszi német győzelmeket követően. Ezt a kitüntetést a második világégés során egyetlen német katona sem érdemelte ki. A legmagasabb rangú Vaskereszt egyetlen példányát a háború legsikeresebb német tábornokának szánták, ám a Wehrmacht veresége miatt nem adták át. A kitüntetés egyetlen ismert példányát az amerikai hadsereg katonái találták meg a háború utolsó napjaiban és hadizsákmányként az Egyesült Államokba vitték.
A Vaskereszt a háború után
A háború utáni német állam megtiltotta a horogkereszt használatát, ezért 1957-ben határozatot hoztak a második világháború Vaskeresztjén látható szvasztika tölgyfalombokkal történő helyettesítéséről. A hidegháború befejeződése óta a német hadsereg újból részt vesz Németország határain kívüli fegyveres akciókban. Jelenleg Németországban nem adományoznak kifejezetten katonai kitüntetést, ezért mozgalom indult a Vaskereszt újraélesztése érdekében.[5] 2007-ben egy 5000 támogató aláírást tartalmazó petíció került a Bundestag képviselőinek asztalára.[6][7] A javaslattevő hangsúlyozta, hogy a bár a Vaskeresztet Európa-szerte a hitleri rezsimmel és az az által elkövetett szörnyűségekkel azonosítják, de a Bundeswehr külföldi bevetései során a szolidaritás és az érkező segítség jelképévé vált a világ háborús régióiban.[8] Jelképként való megítélését rontja, hogy a szélsőjobboldali csoportok előszeretettel jelenítik meg lobogóikon, emblémáikon.[9][10] A Bundeswehr napjainkban is jelképeként használja a Vaskeresztet, amelynek színe hivatalosan kék és ezüst, de a harci eszközökön a hagyományos fekete-fehér változat látható 1956 óta.[11]
Érdekességek
.jpg)
- A Vaskereszt jelképe többször is feltűnik a német történelemben. 1813-ban a porosz Marianna hercegnő felhívást intézett a porosz asszonyokhoz, hogy azok aranyékszereiket adják át porosz államkincstárnak a Napóleon elleni hadjárat finanszírozására. Az ékszereiktől megváló asszonyoknak egy vasból készített, Vaskeresztet ábrázoló kitűzőt ajándékoztak, amelyen az „Aranyat adtam a vasért” (németül: Gold gab ich für Eisen) felirat volt olvasható.[12]
- Az első világháború idején a felhívást megismételték. Az Egyesült Államokban élő adományozók számára külön angol-német nyelvű Vaskereszt-kitűzőt adományoztak
- A Berlin melletti Großbeeren napjainkban is a település címerében viseli a Vaskeresztet. A jelkép még 1813-ból származik, amikor a porosz hadsereg győztes csatát vívott a falu határában.[13]
- Berlin Kreuzberg nevű kerülete a Vaskeresztről kapta nevét. Az 1821-ig Temephofer Bergnek nevezett 66 méteres magaslaton emlékművet állítottak a Napóleon elleni háború hőseinek. Az emlékmű tetején egy stilizált Vaskereszt volt, amely később az egész környék névadója lett.[14]
- 1977-ben amerikai-NSZK-jugoszláv koprodukcióban forgatták a második világháború keleti frontján játszódó Vaskereszt (Cross of Iron) című filmet. A filmben a Maximilian Schell által alakított gátlástalan tiszt saját embereit is cserbenhagyja, hogy a katonai karrier alapját jelentő kitüntetést megszerezze.
Galéria
-
A kreuzbergi emlékmű -
Vaskereszt a Brandenburgi kapun -
A Bundeswehr-kereszt -
A kitüntetés elnyerését tanúsító igazolás 1917-ből
.svg)
Források
- Ez a szócikk részben vagy egészben az Eisernes Kreuz című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- Ez a szócikk részben vagy egészben az Iron Cross című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Külső hivatkozások
- Iron Cross (angolul)
- The 1914 German Iron Cross (angolul)
- The German Iron Cross (angolul)
- Das Eiserne Kreuz – A Bundeswehr honlapja (németül)
Lábjegyzetek
- ↑ Orden für Massenmord; Kitüntetés tömeggyilkosságért; A Die Zeit írása, 2008. június 5; (németül) Elérés: 2008. június 28.
- ↑ History and Introduction; The Wehrmacht awards; (angolul) Elérés: 2008. június 28.
- ↑ Verordnung über die Erneuerung des Eisernen Kreuzes; Rendelet a Vaskereszt felújításáról; Osztrák Nemzeti Könyvtár; (németül) Elérés: 2008. június 28.
- ↑ Az Angol Wikipedia Iron Cross cikkének ez a változata hivatkozza:
Robin Lumsden: Medals and Decorations of Hitler's Germany, pp. 20-21
ISBN 978-0-7603-1133-2 - ↑ Neues „Eisernes Kreuz"; Az új Vaskereszt; A Die Presse írása; (németül) Elérés: 2008. június 28.
- ↑ Vaskereszt súlyos örökséggel - Heves vita dúl Németországban az új katonai bátorsági érdemrend nevéről; A Népszabadság írása, 2008. március 12; (magyarul) Elérés: 2008. június 29.
- ↑ Kérvény a Vaskereszt újbóli bevezetését illetően; 2007. december 13. (németül) A Bundestag honlapja; Elérés: 2008. június 28.
- ↑ Jung will Tapferkeitsmedaille - aber kein Eisernes Kreuz; Jung rátermettségi kitüntetést akar - de nem Vaskeresztet; A SPIEGEL írása; 2008. március 6; (németül) Elérés: 2008. június 28.
- ↑ Zeichen und Symbole des Rechtsextremizmus; A szélsőjobboldal jelei és jelképei; (németül) Elérés: 2008. június 29.
- ↑ Symbolik; www.mut-gegen-rechte-gewalt.de, Szélsőjobboldal-ellenes portál; (németül) Elérés: 2008. június 29.
- ↑ Heißes Eisen; Forró vas; A Die Zeit írása, (németül) 2008. március 3; Elérés: 2008. június 29.
- ↑ Gold gab ich für Eisen; Aranyat adtam vasért; (németül) Elérés: 2008. június 28.
- ↑ Hauptsatzung der Gemeinde Großbeeren; Großbeeren közösség települési alkotmánya; (németül); Elérés: 2008. június 28.
- ↑ Schaumglas statt Kunststoff; Ónüveg a műanyag helyett; a Berlin Online cikke; (németül) Elérés: 2008. június 28.
