Magyar László (újságíró)

Magyar László (Vinkovce, Vukovár-Szerém megye, 1900. június 12. – Szeged, 1971. október 3.) magyar író, újságíró, karikaturista, lapszerkesztő.

Életpályája

Apja Magyar Mihály (1863-1940), az apa eredeti neve Metzner Miksa volt, a zsidó vallásba született bele, de a kor szokásainak megfelelően még fia születése előtt kikeresztelkedett, református hitre tért és magyarosította a nevét. MÁV alkalmazott volt, állomásfőnök Vinkovcén, majd Szegedre helyzeték át. Magyar László anyja Fried Kornélia. Magyar László már a református vallásba született bele, e szerint nevelkedett, iskolai tanulmányokat már Szegeden folytatott, megtanulta a szegedi ö-ző nyelvjárást, gimnáziumi tanulmányokat az állami királyi főgimnáziumban folytatott 1910-1918 közt. Nyolcadik gimnazista korában szerepelt Az igazgató úr című egyfelvonásos bohózatban, továbbá egy sikeres riport-félét írt a gázgyártelepről, ahova az osztályfőnök vitte el a nyolcadikosokat tapasztalatszerzés céljából. 1918-ban tett érettségi vizsgát, majd beiratkozott a budapesti műegyetemre az építészmérnöki osztályba. Itt oktatta Kőnig Dénes matematikus, s Nagy Virgil építészmérnök, művészettörténész. Valójában az építészi és az újságírói pálya vonzotta Magyart. Talán családi indíttatásra is először az építészetet választotta, ezt indokolta jó rajzkészsége is.

Az 1918-1919-es forradalmak fordulóján végül Szegeden maradt, 1919 nyarán diáktársai nyílt levél írására késztették, mely megjelent a Szegedi Naplóban. A forradalmak eseményeibe nem folyt bele, 1919 őszén meghívták újságírónak a Szeged és Vidéke című laphoz, így Balassa Árminnál tanulta meg az újságírás alapjait. 1920 tavaszán ez a lap már meg is szűnt, ekkor A Munka című szociáldemokrata hetilapnál sikerült elhelyezkednie, ebben az időben itt működött Juhász Gyula költő is, itt kezdődött Magyar és Juhász egész életre szóló barátsága. Magyar bizonytalan egzisztenciája miatt 1921-ben a Kolozsvárról Szegedre menekített Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem jogtudományi karára iratkozott be, ám 1922-ben meghívta őt a Makói Újság kiadója felelős szerkesztőnek, néhány hónapot töltött Makón, s itt ismerkedett meg József Attilával, egyik első portrékarikatúrája éppen József Attiláról készült. A nála öt évvel fiatalabb József Attilát biztatta érettségi vizsga megszerzésére. József Attila le is érettségizett, Nem én kiáltok című kötetét így dedikálta Magyar Lászlónak: „Magyar Lacinak, aki kidobott, hogy érettségit tegyek” 1922 májusában Magyar László már a Szeged című napilap munkatársa lett Frank József szerkesztősége alatt, s kiváló munkatársak közt, a vezércikkeket Juhász Gyula írta, majd Móra Ferenc, Vér György, Lengyel Vilma is dolgozott a lapba.

Magyar László az újságírás mellett a jogi egyetem elvégzésével is próbálkozott, hallgatta Márki Sándor, Moór Gyula professzorok előadásait. Aztán győzött az újságírás, sok munka volt a redakcióban, Juhász, Móra vezércikkeket, s főleg tárcákat írtak, a riportok, a tudósítások, az interjúk Magyar Lászlónak jutottak, s ő ezen műfajokban megtalálta magát, szociográfiai jellegű riportjai igen hatásosak voltak. Szerkesztőtársai hamar felismerték és megbecsülték Magyar pontos fogalmazásait, érzékeny állásfoglalásait. Magyar is hamarosan a 'szerkesztő urak' közé számított, 1924. március 1 és 1925 április 20 közt Magyarra bízták a hetente megjelenő Színházi Újság szerkesztését is. Magyar egyre több embert megismert, s közülük számosnak elkészítette portrékarikatúráját, amelyeken nagyon jól meg tudta ragadni a karaktereket. Portrékarikatúrái szétszóródtak a lapokban, de szerencsére egy részüket kötetekben is közreadta (Szegedi panoptikum; Grimasz). Társult Szeitz Ferenchez a Homokóra című lap szerkesztéséhez és írásához is, de hamarosan Szeitz kihátrált a jobboldal támadásai miatt, már csak egymaga szerkesztette a Homokórát, később Klamár Gyula, Keller Iván is segített, de a lap így is megszűnt 1930. március 26-án, három évfolyamot és 12 számot ért meg.

A Délmagyarországban igen jó barátságba került nemcsak Juhász Gyulával, hanem Móra Ferenccel is, hamarosan felismerte az ő nagy tehetségüket, s az évek során írásaival, interjúival az olvasókhoz is közel hozta ezeket a nagy írókat. Az újságírás hátrányait is bőségesen megtapasztalta, az ő nyakába is zúdultak a sajtóperek, az 1920-as évek elején a cenzúra miatt, később a különféle lap- és pártszempontok miatt, amelyek mind korlátok közé szorították az újságírókat, s Magyar László is kompromisszumokra, megalkuvásokra kényszerült. Úgy érezhette, hogy az újságírásban nem tudja magát kifutni, így a szépirodalom felé fordult, elkezdte írni Tamás című önéletrajzi regényét, amelyet Vitéz László álnéven a Szegedi Napló közölt folytatásokban 1930-tól. Hogy regénye kiadásra kerüljön Budapesten, annak az útját Móricz Zsigmond egyengette, felkarolta a fiatal vidéki újságírót, ennek kapcsán jött rá Magyar, mennyire kellene a vidéki költőknek, íróknak könyvkiadó. Létrehozta a Magyar Téka könyvkiadót, ebben Klebelsberg Kuno is támogatta.

Köteteiből

• Szegedi panoptikum : Magyar László karrikaturái / Móra Ferenc előszavával. Szeged : Szerző, 1926. 126 p., 1 t.
• Grimasz : szegedi panoptikum 2. : linoleumba metszett karrikatúrák. Juhász Gyula előszavával. Szeged : Szerző, 1928. 109 p.
• Tamás : önéletrajzi regény. Budapest : Panthenon, 1932.
• Levélféle Shvoy Kálmánhoz / küldi Magyar László. Szeged : Magyar L., [1936]. 15 p.
• Sziklasír. Szeged : Magyar Téka, 1936. 2 db
• Négy negyed : regény. (1938)
• A csodálatos pecsét : regény. Budapest : Széchenyi Rt., [1943]. 48 p.
• Móra Ferenc élete. Budapest : Móra Kiadó, 1966. 207 p. 8 t. ill.
• Milyen volt szőkesége ... : Juhász Gyula remeteévei. Nagyvárad : NAT, 2005. 79 p.

Források

• Lengyel András: Magyar László. Szeged c. folyóirat 1993/május; u.a. lásd még in Lengyel András: „Közkatonái a tollnak” : vázlatok Szeged sajtótörténetéhez. Szeged : Bába és Társai Kft., 1999. 151-165. p. ISBN 963 9144 42 8
• Sajtó és Irodalom : Magyar László és Móricz Zsigmond / L.A. írása. Délmagyarország, 1991. április 27., sulinet.hu