Ugrás a tartalomhoz

„Hitelintézet” változatai közötti eltérés

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Penzugy (vitalap | szerkesztései)
214 szerkesztés
bellink
Penzugy (vitalap | szerkesztései)
214 szerkesztés
bővítés, sablon le
1. sor: 1. sor:
⚫
A '''[[pénzintézet]]''' fogalma helyett Magyarországon a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény a '''hitelintézet''' kifejezést vezette be illetve minden jogszabályban a pénzintézet kifejezést '''hitelintézet'''re cserélte. A hatályos törvény <ref>2013. évi CCXXXVII. törvény</ref> ezt a szóhasználatot folytatja.
{{építés alatt}}
⚫
A '''[[pénzintézet]]''' fogalma helyett Magyarországon a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény a '''hitelintézet''' kifejezést vezette be illetve minden jogszabályban a pénzintézet kifejezést '''hitelintézet'''re cserélte. A hatályos törvény ezt a szóhasználatot folytatja.


== Fogalma ==
== Fogalma ==
A '''hitelintézet''' kifejezés egy gyűjtőfogalom, amely alá tartozik az a [[pénzügy]]i intézmény, amely betétet gyűjt és egyéb pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végez. Kizárólag hitelintézet jogosult betét gyűjtésére, pénzforgalmi szolgáltatások nyújtására, illetve készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátására.
A '''hitelintézet''' kifejezés egy gyűjtőfogalom, amely alá tartozik az olyan [[pénzügyi intézmény]], amelyik betétet gyűjt és egyéb pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végez. A hitelintézetek jogállását Magyarországon jelenleg a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény szabályozza.


== A hitelintézetek fajtái Magyarországon ==
== A hitelintézetek fajtái Magyarországon ==
10. sor: 9. sor:
* szövetkezeti hitelintézet (takarék-, illetőleg hitelszövetkezet) lehet.<ref>{{cite web|url=http://www.bankracio.hu/fogalom/293-penzintezet|publisher=BankRáció.hu|title=Pénzintézet|accessdate=20110907}}</ref>
* szövetkezeti hitelintézet (takarék-, illetőleg hitelszövetkezet) lehet.<ref>{{cite web|url=http://www.bankracio.hu/fogalom/293-penzintezet|publisher=BankRáció.hu|title=Pénzintézet|accessdate=20110907}}</ref>


== A hitelintézet és szervezeti formái ==
== Forrás ==
* Hitelintézet az a pénzügyi intézmény, amely a 3. §-ban meghatározott pénzügyi szolgáltatások közül legalább betétet gyűjt, vagy más visszafizetendő pénzeszközt fogad el a nyilvánosságtól - ide nem értve a jogszabályban meghatározott nyilvános kötvénykibocsátást -, valamint hitelt és pénzkölcsönt nyújt.<ref>2013. évi CCXXXVII. törvény 8. § (1)bek.</ref>
* Kizárólag hitelintézet jogosult
** a) betét gyűjtésére, valamint saját tőkéjét meghaladó mértékben - hitelintézet vagy állam által a visszafizetésre vállalt kezesség vagy garancia nélkül - más visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól való elfogadására,
** b) pénzváltási tevékenység végzésére.<ref>2013. évi CCXXXVII. törvény 8. § (2)bek.</ref>
* A hitelintézet bank, szakosított hitelintézet vagy - részvénytársasági vagy szövetkezeti formában működő - szövetkezeti hitelintézet lehet. A szövetkezeti hitelintézet lehet bank, szakosított hitelintézet és takarék- vagy hitelszövetkezet.<ref>2013. évi CCXXXVII. törvény 8. § (3)bek.</ref>
* A [[bank]] az a hitelintézet, amely a 3. § (1) bekezdés a), b) és d) pontjában meghatározott tevékenységet üzletszerűen végzi. Kizárólag bank kaphat engedélyt a 3. § (1) bekezdésében foglalt tevékenységek teljes körének végzésére.<ref>2013. évi CCXXXVII. törvény 8. § (4) bek.</ref>
* A szakosított hitelintézet a rá vonatkozó külön törvényi szabályozásnak megfelelően jogosult tevékenységének végzésére, azzal, hogy nem kaphat engedélyt a 3. § (1) bekezdésében foglalt tevékenységek teljes körének végzésére.<ref>2013. évi CCXXXVII. törvény 8. § (5) bek.</ref>
* A szövetkezeti formában működő szövetkezeti hitelintézet a 3. § (1) és (2) bekezdésében, valamint a 7. § (3) bekezdésében megjelölt tevékenységet, illetve kiegészítő tevékenységet végezhet.<ref>2013. évi CCXXXVII. törvény 8. § (6) bek.</ref>
* (7) A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvényben <ref> rövidítése: Szhitv.</ref> meghatározott Integrációs Szervezethez csatlakozott hitelintézetekre vonatkozó további, e törvénytől eltérő, illetve az e törvényt kiegészítő szabályokat a Szhitv. állapítja meg. <ref>2013. évi CCXXXVII. törvény 8. § (7) bek.</ref>
* (8) A hitelszövetkezet a (6) bekezdésben meghatározott tevékenységeket - a pénzváltás kivételével - csak saját tagjai körében végezheti. <ref>2013. évi CCXXXVII. törvény 8. § (8) bek.</ref>
* (9) Harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe útján a 3. § (1) bekezdésében, illetve a 3. § (2) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott tevékenységet végezhet, ha ezek végzésére a székhelye szerinti illetékes felügyeleti hatóságtól engedéllyel rendelkezik. <ref>2013. évi CCXXXVII. törvény 8. § (9) bek.</ref>
* (10) Hitelintézet nyilvános forrásgyűjtés céljából - betét elfogadásán kívül - kizárólag [[kötvény]]t és [[letéti jegy]]et bocsáthat ki. <ref>2013. évi CCXXXVII. törvény 8. § (10) bek.</ref>
== Források ==
* a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény
* a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény
* [http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1300237.TV a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény]
* [http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1300237.TV a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény]
16. sor: 28. sor:
{{jegyzetek}}
{{jegyzetek}}
{{csonk-gazd}}
{{csonk-gazd}}

[[Kategória:Pénzügyi jog]]

A lap 2015. március 8., 14:34-kori változata

A pénzintézet fogalma helyett Magyarországon a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény a hitelintézet kifejezést vezette be illetve minden jogszabályban a pénzintézet kifejezést hitelintézetre cserélte. A hatályos törvény [1] ezt a szóhasználatot folytatja.

Fogalma

A hitelintézet kifejezés egy gyűjtőfogalom, amely alá tartozik az olyan pénzügyi intézmény, amelyik betétet gyűjt és egyéb pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végez. A hitelintézetek jogállását Magyarországon jelenleg a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény szabályozza.

A hitelintézetek fajtái Magyarországon

  • bank,
  • szakosított hitelintézet
  • szövetkezeti hitelintézet (takarék-, illetőleg hitelszövetkezet) lehet.[2]

A hitelintézet és szervezeti formái

  • Hitelintézet az a pénzügyi intézmény, amely a 3. §-ban meghatározott pénzügyi szolgáltatások közül legalább betétet gyűjt, vagy más visszafizetendő pénzeszközt fogad el a nyilvánosságtól - ide nem értve a jogszabályban meghatározott nyilvános kötvénykibocsátást -, valamint hitelt és pénzkölcsönt nyújt.[3]
  • Kizárólag hitelintézet jogosult
    • a) betét gyűjtésére, valamint saját tőkéjét meghaladó mértékben - hitelintézet vagy állam által a visszafizetésre vállalt kezesség vagy garancia nélkül - más visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól való elfogadására,
    • b) pénzváltási tevékenység végzésére.[4]
  • A hitelintézet bank, szakosított hitelintézet vagy - részvénytársasági vagy szövetkezeti formában működő - szövetkezeti hitelintézet lehet. A szövetkezeti hitelintézet lehet bank, szakosított hitelintézet és takarék- vagy hitelszövetkezet.[5]
  • A bank az a hitelintézet, amely a 3. § (1) bekezdés a), b) és d) pontjában meghatározott tevékenységet üzletszerűen végzi. Kizárólag bank kaphat engedélyt a 3. § (1) bekezdésében foglalt tevékenységek teljes körének végzésére.[6]
  • A szakosított hitelintézet a rá vonatkozó külön törvényi szabályozásnak megfelelően jogosult tevékenységének végzésére, azzal, hogy nem kaphat engedélyt a 3. § (1) bekezdésében foglalt tevékenységek teljes körének végzésére.[7]
  • A szövetkezeti formában működő szövetkezeti hitelintézet a 3. § (1) és (2) bekezdésében, valamint a 7. § (3) bekezdésében megjelölt tevékenységet, illetve kiegészítő tevékenységet végezhet.[8]
  • (7) A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvényben [9] meghatározott Integrációs Szervezethez csatlakozott hitelintézetekre vonatkozó további, e törvénytől eltérő, illetve az e törvényt kiegészítő szabályokat a Szhitv. állapítja meg. [10]
  • (8) A hitelszövetkezet a (6) bekezdésben meghatározott tevékenységeket - a pénzváltás kivételével - csak saját tagjai körében végezheti. [11]
  • (9) Harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe útján a 3. § (1) bekezdésében, illetve a 3. § (2) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott tevékenységet végezhet, ha ezek végzésére a székhelye szerinti illetékes felügyeleti hatóságtól engedéllyel rendelkezik. [12]
  • (10) Hitelintézet nyilvános forrásgyűjtés céljából - betét elfogadásán kívül - kizárólag kötvényt és letéti jegyet bocsáthat ki. [13]

Források

Jegyzetek

  1. ↑ 2013. évi CCXXXVII. törvény
  2. ↑ Pénzintézet. BankRáció.hu. (Hozzáférés: 2011. szeptember 7.)
  3. ↑ 2013. évi CCXXXVII. törvény 8. § (1)bek.
  4. ↑ 2013. évi CCXXXVII. törvény 8. § (2)bek.
  5. ↑ 2013. évi CCXXXVII. törvény 8. § (3)bek.
  6. ↑ 2013. évi CCXXXVII. törvény 8. § (4) bek.
  7. ↑ 2013. évi CCXXXVII. törvény 8. § (5) bek.
  8. ↑ 2013. évi CCXXXVII. törvény 8. § (6) bek.
  9. ↑ rövidítése: Szhitv.
  10. ↑ 2013. évi CCXXXVII. törvény 8. § (7) bek.
  11. ↑ 2013. évi CCXXXVII. törvény 8. § (8) bek.
  12. ↑ 2013. évi CCXXXVII. törvény 8. § (9) bek.
  13. ↑ 2013. évi CCXXXVII. törvény 8. § (10) bek.
Ez a gazdasági témájú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hitelintézet&oldid=15710444”