„Bolgár Elek” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{tataroz}} |
|||
{{Életrajz infobox}} |
{{Életrajz infobox}} |
||
'''Bolgár Elek''', írói álnevein: ''Balog Gábor''<ref>[[Gulyás Pál (könyvtáros)|Gulyás Pál]]: Magyar Írói Álnév Lexikon, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1978. (529.oldal)</ref>, ''Wilhelm Baumann'', ''B. E.'', ''Kálmán Péter'', ''Kerékgyártó Kálmán'', ''K. K.'', ''Szebenyi Gáspár''<ref>[http://opac.pim.hu/index.jsp?from_page=result&page=details&dbname=database_lnt&bib1id=20003&bib1field=0&term=406033&too_many_records=false&rc=7&pos=5&offset=1&stepsize=10&oldOffset=100000 PIM]</ref> (szül. ''Breuer'' <ref>[http://opac.pim.hu/index.jsp?from_page=result&page=details&dbname=database_osszes&bib1id=20003&bib1field=0&term=48157&too_many_records=false&rc=7&pos=4&offset=1&stepsize=10&oldOffset=100000 PIM]</ref>) ([[Kassa]], [[1883]]. [[július 3.]] – [[Budapest]], [[1955]]. [[június 26.]]) jogász, történész, egyetemi tanár, az [[Magyar Tudományos Akadémia|MTA]] rendes tagja ([[1949]]). |
'''Bolgár Elek''', írói álnevein: ''Balog Gábor''<ref>[[Gulyás Pál (könyvtáros)|Gulyás Pál]]: Magyar Írói Álnév Lexikon, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1978. (529.oldal)</ref>, ''Wilhelm Baumann'', ''B. E.'', ''Kálmán Péter'', ''Kerékgyártó Kálmán'', ''K. K.'', ''Szebenyi Gáspár''<ref>[http://opac.pim.hu/index.jsp?from_page=result&page=details&dbname=database_lnt&bib1id=20003&bib1field=0&term=406033&too_many_records=false&rc=7&pos=5&offset=1&stepsize=10&oldOffset=100000 PIM]</ref> (szül. ''Breuer'' <ref>[http://opac.pim.hu/index.jsp?from_page=result&page=details&dbname=database_osszes&bib1id=20003&bib1field=0&term=48157&too_many_records=false&rc=7&pos=4&offset=1&stepsize=10&oldOffset=100000 PIM]</ref>) ([[Kassa]], [[1883]]. [[július 3.]] – [[Budapest]], [[1955]]. [[június 26.]]) jogász, történész, egyetemi tanár, az [[Magyar Tudományos Akadémia|MTA]] rendes tagja ([[1949]]). |
A lap 2015. május 10., 14:37-kori változata
Ezen a lapon nagyobb átalakítás zajlik – lásd a cikk vitalapját! Néhány napnál tovább ne hagyd ezt a sablont a cikken! A szerkesztési ütközések elkerülése érdekében a vitalapot használd javaslattételre! Legutóbbi módosítás: 2015. május 10. |
Bolgár Elek | |
Született | 1883. július 3.[1] Kassa |
Elhunyt | 1955. június 26. (71 évesen) Budapest[2] |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | Stephani Elza |
Foglalkozása |
|
Tisztsége |
|
Sírhelye | Farkasréti temető (20. körönd-1-1/2)[3][4] |
A Wikimédia Commons tartalmaz Bolgár Elek témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Bolgár Elek, írói álnevein: Balog Gábor[5], Wilhelm Baumann, B. E., Kálmán Péter, Kerékgyártó Kálmán, K. K., Szebenyi Gáspár[6] (szül. Breuer [7]) (Kassa, 1883. július 3. – Budapest, 1955. június 26.) jogász, történész, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja (1949).
Élete
A kolozsvári egyetemen szerzett jogi diplomát 1906-ban. Ugyanebben az évben kapcsolódott be a munkásmozgalomba. Később egy ideig újságíróként dolgozott, s munkatársa lett a Huszadik Századnak, a Jövőnek, a Munka Szemléjének, illetve a Budapesti Hírlapnak. A Huszadik Század egyik munkatársával, Szabó Ervinnel kötött barátsága még közelebb hozta a munkásmozgalomhoz, illetve a baloldalhoz. 1907-től 1911-ig az Amerikai Egyesült Államokban és Svájcban élt. Az USA-ban az Amerikai Szocialista Munkáspárt Népakarat című magyar nyelvű lapját szerkesztette, 1910-ben pedig Bernben filozófiai doktorrá avatták. A következő évben hazatért, s mint a főváros szociálpolitikai osztályának fogalmazója kezdett dolgozni, később pedig az Képző- és Iparrajziskolának lett tanára. Emellett szociológiai tárgyú cikkeket is írt, amelyeket a Szocializmus, a Városi Szemle és a Huszadik Század közölt.
Házastársa, Lorsy Ernő későbbi felesége, Stern (Stephani) Elza volt.
1918-ban belépett a KMP-be. 1919 februárjában az 1918 decemberétől megjelenő Vörös Ujság szerkesztőbizottságának lett tagja. A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltása után bécsi követként dolgozott, majd külügyi népbiztoshelyettes lett. A Forradalmi Kormányzótanács egyetemi tanárrá, illetve a Történelmi Materializmus Kutatóintézet igazgatójának is kinevezte.
A Tanácsköztársaság bukása után emigrált. 1922-től 15 éven át Bécsben és Berlinben vett részt a helyi mozgalmakban. 1937-től a rosztovi egyetem tanáraként dolgozott a Szovjetunióban, ahol főként diplomáciatörténeti kérdésekkel foglalkozott. 1944-ben tért haza a szovjet hadsereg kötelékében. Itthon egyetemi tanárként dolgozott, majd 1946-ban külügyi államtitkárnak nevezték ki. 1946-tól 5 éven át londoni, 1947-ben pedig prágai magyar követként dolgozott. 1951-től haláláig a budapesti egyetemen vállalt tanári állást.
Művei
- Magyarok Amerikában (New York, 1908);[8]
- Választójog és választórendszerek (Budapest, 1908);
- Krieg und Proletariat (Bécs, 1924);
- A németek magyarországi politikája titkos német diplomáciai okmányokban : (1937-1942) (Budapest, Szikra könyvkiadó, 1947);
- A kapitalizmus fejlődésének alapvető kérdései az Egyesült Államokban a szovjet történeti irodalom fényénél (Budapest, 1954);
- Válogatott tanulmányok (Budapest, 1958).
Emlékezete
- Tiszteletére emléktáblát avattak Budapest II. kerületében. A táblát eltávolították. Szövege ez volt: BOLGÁR ELEK / 1883–1955 / A MARXISTA JOGTÖRTÉNET KIVÁLÓ / MŰVELŐJE. / A KOMMUNISTÁK MAGYAR- / ORSZÁGI PÁRTJÁNAK 1918 ÓTA TAGJA. A MAGYAR-ORSZÁGI TANÁCSKÖZTÁRSASÁG / IDEJÉN KÜLÜGYI NÉPBIZTOSHELYETTES, / KÉSŐBB BÉCSI KÖVET. A FELSZABADULÁS / UTÁN DIPLOMATA, AKADÉMIKUS, / BUDAPEST FŐVÁROS TANÁCSA / 1968
Irodalom
- Molnár Erik: Bolgár Elek (Akadémiai Értekezés, 1955. 62.);
- Molnár Erik: Bolgár Elek (Csillag, 1955. 8. sz.)
További információk
- Kovács József: A szocialista magyar irodalom dokumentumai az amerikai magyar sajtóban 1920-1945. (Bp., 1977)
Jegyzetek
- ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00523/02037.htm, Bolgár Elek, 2017. október 9.
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 15.)
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ Gulyás Pál: Magyar Írói Álnév Lexikon, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1978. (529.oldal)
- ↑ PIM
- ↑ PIM
- ↑ PIM
Források
- MÉL
- Munkásmozgalom-történeti lexikon. Szerkesztette Vass Henrik – Bassa Endre – Kabos Ernő. Budapest: Kossuth Könyvkiadó. 1976. 80. o. ISBN 963 09 0412 8
- 1883-ban született személyek
- 1955-ben elhunyt személyek
- KMP-tagok
- Zsidó származású magyarok
- Emigráns magyarok
- Magyar egyetemi, főiskolai oktatók
- MTA-tagok
- Magyar jogászok
- Magyarország államtitkárai
- Magyar diplomaták
- Magyar újságírók
- Kassaiak
- A Magyarországi Tanácsköztársaság népbiztosai
- Nevet változtatott személyek
- Magyar történészek
- Az MSZDP korábbi tagjai