Hitelintézet

A Kolozsvári Takarékpénztár és Hitelbank R.T. betétkönyve, 1941

A pénzintézet fogalma helyett Magyarországon a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény a hitelintézet kifejezést vezette be illetve minden jogszabályban a pénzintézet kifejezést hitelintézetre cserélte. A hatályos törvény ezt a szóhasználatot folytatja. A hitelintézet pénzintézeti tevékenységet folytató jogi személy. Nem hivatalos szakmai, valamint a köznapi szóhasználatban a pénzintézet kifejezést továbbra is használják.

A pénzintézetek fajtái Magyarországon 1996-ig

• kereskedelmi bank
• szakosított pénzintézet (Egyes pénzintézeti tevékenységek illetve pénzintézeti tevékenységek meghatározott körének végzésére felhatalmazott pénzintézet volt)
• befektetési bank
• takarékpénztár.

Fogalma

A hitelintézet kifejezés egy gyűjtőfogalom, amely alá tartozik az olyan pénzügyi intézmény, amelyik betétet gyűjt és egyéb pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végez. A hitelintézetek jogállását Magyarországon jelenleg a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény szabályozza.

A hitelintézetek fajtái Magyarországon

• bank,
• szakosított hitelintézet (A szakosított pénzintézet fogalmát a hitelintézetekről ás a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1pp6. évi CXII. törvény szakosított hitelintézetre változtatta.)
• szövetkezeti hitelintézet (takarék-, illetőleg hitelszövetkezet) lehet.

A hitelintézet és szervezeti formái

• Hitelintézet az a pénzügyi intézmény, amely a 3. §-ban meghatározott pénzügyi szolgáltatások közül legalább betétet gyűjt, vagy más visszafizetendő pénzeszközt fogad el a nyilvánosságtól - ide nem értve a jogszabályban meghatározott nyilvános kötvénykibocsátást -, valamint hitelt és pénzkölcsönt nyújt.
• Kizárólag hitelintézet jogosult
  • a) betét gyűjtésére, valamint saját tőkéjét meghaladó mértékben - hitelintézet vagy állam által a visszafizetésre vállalt kezesség vagy garancia nélkül - más visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól való elfogadására,
  • b) pénzváltási tevékenység végzésére.
• A hitelintézet bank, szakosított hitelintézet vagy - részvénytársasági vagy szövetkezeti formában működő - szövetkezeti hitelintézet lehet. A szövetkezeti hitelintézet lehet bank, szakosított hitelintézet és takarék- vagy hitelszövetkezet.
• A bank az a hitelintézet, amely a 3. § (1) bekezdés a), b) és d) pontjában meghatározott tevékenységet üzletszerűen végzi. Kizárólag bank kaphat engedélyt a 3. § (1) bekezdésében foglalt tevékenységek teljes körének végzésére.
• A szakosított hitelintézet a rá vonatkozó külön törvényi szabályozásnak megfelelően jogosult tevékenységének végzésére, azzal, hogy nem kaphat engedélyt a 3. § (1) bekezdésében foglalt tevékenységek teljes körének végzésére.
• A szövetkezeti formában működő szövetkezeti hitelintézet a 3. § (1) és (2) bekezdésében, valamint a 7. § (3) bekezdésében megjelölt tevékenységet, illetve kiegészítő tevékenységet végezhet.
• (7) A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvényben meghatározott Integrációs Szervezethez csatlakozott hitelintézetekre vonatkozó további, e törvénytől eltérő, illetve az e törvényt kiegészítő szabályokat a Szhitv. állapítja meg.
• (8) A hitelszövetkezet a (6) bekezdésben meghatározott tevékenységeket - a pénzváltás kivételével - csak saját tagjai körében végezheti.
• (9) Harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe útján a 3. § (1) bekezdésében, illetve a 3. § (2) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott tevékenységet végezhet, ha ezek végzésére a székhelye szerinti illetékes felügyeleti hatóságtól engedéllyel rendelkezik.
• (10) Hitelintézet nyilvános forrásgyűjtés céljából - betét elfogadásán kívül - kizárólag kötvényt és letéti jegyet bocsáthat ki.

Források

• a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény
• a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény