Ugrás a tartalomhoz

„Bedő (település)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Pontositottam a falu eredetét.
27. sor: 27. sor:


== Története ==
== Története ==
Az egykoron Bihar vármegyéhez tartozó Bedő község Hajdú-Bihar megyében található, a Berettyóújfalui járásban a Kis-Körös folyó partján, Biharkeresztestől északra, a román határtól néhány kilométerre. Az Árpád-kori település a kun Borsa nemzetségnek volt a birtoka. 1555-ben említették először írásos bejegyzésben. A történelem folyamán a törökök feldúlták, a település elnéptelenedett. Ekkor kezdődött el a falu céltudatos földesúri betelepítése, román telepesekkel. ami meghatározza a falu jellegét, mely által két ajkú faluközösség alakult ki.
Az egykoron Bihar vármegyéhez tartozó Bedő község Hajdú-Bihar megyében található, a Berettyóújfalui járásban a Kis-Körös folyó partján, Biharkeresztestől északra . Az Árpád-kori település a kun Borsa nemzetségnek volt a birtoka. Okiratilag az 1552. évi Biharmegyei összeírásban szerepel először, mely szerint 7 portából állott, földesura a nagyváradi prépost volt. 1566 után egy időre a kincstár háza volt, bizonyítéka annak, hogy a lakosság az elsők között tért át a református hitre. Buda bevétele után a kelet felé menekülő református papot, 1686-ban Pathi Miklóst családjával együtt rabszíjra fűzve elhurcolták. Rövid idő multán a helységben görög keleti vallású románok telepedtek meg, akik közé egynéhány család visszatért az eredeti magyar lakosság közül. 1732-ben a megyei összeírás szerint Bedő ismét a nagyváradi préposté. 1779-ben az egész lakosság áttért a görög katolikus hitre, egyházat alapított, mely anyakönyveit 1781-től vezeti. Templomát az egyház 1847-ben építette, mely ma is fennáll.


Érdekessége, hogy itt halad a nevezetes 1260 km hosszú Sarmata Jászok sánca a Csörsz-árok , melyhez közel halmok vannak amiket tatárhányásnak, vagy kunhalomnak neveztek el.
Érdekessége, hogy a Bojt-Biharkeresztes felőli részen görög szertartású bazilita kolostor romjai voltak láthatók még 1870 táján is. Itt halad a nevezetes 1260 km hosszú Sarmata Jászok sánca a Csörsz-árok is.


Régi magyar mondás, kivágták Bedőn az erdőt. (Bedő biharmegyei falu oláhjai kivágták az erdőt, hogy varjak ne szálljanak rá)
Borovszky a [[20. század]] elején a következő adatokat jegyezte fel a településről: "Bedő, az alföldi síkságon fekvő oláh nagyközség, görög katholikus vallású lakosokkal. Házainak száma 47, lakosaié 237. Postája Nagy-Kereki, távírója és vasúti állomása Mező-Keresztes"

Komornyik János jegyző 1864-ben a következőket jegyezte fel. Bedő község tartozik Bihar Vármegye Sárréti járáshoz, szolgabírói szakasz Mezőkeresztes. Nevezett községnek két neve van most, Bedő és Oláhul /Bedeu/ mi országszerte ismeretős. A községet a Török pusztitások után mingyárt említetik.

1930-ban a község lakossága 660 lélek, kik közül 132 magyar, 537 román. Felekezeti szempontból 27 lakosa római katolikus, 530 görög katolikus, 55 református, 41 görög keleti, 7 izraelita.


==Közélete==
===Polgármesterei===
===Polgármesterei===
* 1990-1994: Kádár Mihály (független)<ref name="90önkvál">{{cite web |url=https://static.valasztas.hu/letoltesek/valasztasi_eredmenyek_1990-2019.tar |title=Bedő települési választás eredményei |date=1990 |accessdate=2020-02-21 |publisher=Nemzeti Választási Iroda |format=txt |language=magyar }}</ref>
* 1990-1994: Kádár Mihály (független)<ref name="90önkvál">{{cite web |url=https://static.valasztas.hu/letoltesek/valasztasi_eredmenyek_1990-2019.tar |title=Bedő települési választás eredményei |date=1990 |accessdate=2020-02-21 |publisher=Nemzeti Választási Iroda |format=txt |language=magyar }}</ref>
55. sor: 58. sor:
== Nevezetességei ==
== Nevezetességei ==
* [[Görögkatolikus]] temploma - [[1845]]-ben épült.
* [[Görögkatolikus]] temploma - [[1845]]-ben épült.
* A településtől nyugatra halad el a [[szarmata|szarmaták]] által [[324]] és [[337]] között épített, az [[Alföld]]et körbekerülő [[Csörsz árka|Csörsz-árok]] vagy más néven Ördögárok nyomvonala.
* A településtől nyugatra halad el a [[Sarmata-jászok|szarmaták]] által [[324]] és [[337]] között épített, az [[Alföld]]et körbekerülő [[Csörsz árka|Csörsz-árok]] vagy más néven Ördögárok nyomvonala.


== Források ==
== Források ==

A lap 2020. június 20., 22:43-kori változata

Bedő
Görögkatolikus templom
Görögkatolikus templom
Bedő címere
Bedő címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeHajdú-Bihar
JárásBerettyóújfalui
Jogállásközség
PolgármesterEszenyi Antal (független)[1]
Irányítószám4128
Körzethívószám54
Népesség
Teljes népesség267 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség29,02 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület10,2 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 09′ 50″, k. h. 21° 45′ 03″47.163861°N 21.750850°EKoordináták: é. sz. 47° 09′ 50″, k. h. 21° 45′ 03″47.163861°N 21.750850°E
Bedő (Hajdú-Bihar vármegye)
Bedő
Bedő
Pozíció Hajdú-Bihar vármegye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Bedő témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Bedő (románul Bedeu) község Hajdú-Bihar megyében, a Berettyóújfalui járásban.

Fekvése

Hajdú-Bihar megyében a Kis-Körös bal partján, Biharkeresztestől északra fekvő település. Földrajzi szempontból a Bihari-sík északkeleti peremén fekvő település.[3]

Története

Az egykoron Bihar vármegyéhez tartozó Bedő község Hajdú-Bihar megyében található, a Berettyóújfalui járásban a Kis-Körös folyó partján, Biharkeresztestől északra . Az Árpád-kori település a kun Borsa nemzetségnek volt a birtoka. Okiratilag az 1552. évi Biharmegyei összeírásban szerepel először, mely szerint 7 portából állott, földesura a nagyváradi prépost volt. 1566 után egy időre a kincstár háza volt, bizonyítéka annak, hogy a lakosság az elsők között tért át a református hitre. Buda bevétele után a kelet felé menekülő református papot, 1686-ban Pathi Miklóst családjával együtt rabszíjra fűzve elhurcolták. Rövid idő multán a helységben görög keleti vallású románok telepedtek meg, akik közé egynéhány család visszatért az eredeti magyar lakosság közül. 1732-ben a megyei összeírás szerint Bedő ismét a nagyváradi préposté. 1779-ben az egész lakosság áttért a görög katolikus hitre, egyházat alapított, mely anyakönyveit 1781-től vezeti. Templomát az egyház 1847-ben építette, mely ma is fennáll.

Érdekessége, hogy a Bojt-Biharkeresztes felőli részen görög szertartású bazilita kolostor romjai voltak láthatók még 1870 táján is. Itt halad a nevezetes 1260 km hosszú Sarmata Jászok sánca a Csörsz-árok is.

Régi magyar mondás, kivágták Bedőn az erdőt. (Bedő biharmegyei falu oláhjai kivágták az erdőt, hogy varjak ne szálljanak rá)

Komornyik János jegyző 1864-ben a következőket jegyezte fel. Bedő község tartozik Bihar Vármegye Sárréti járáshoz, szolgabírói szakasz Mezőkeresztes. Nevezett községnek két neve van most, Bedő és Oláhul /Bedeu/ mi országszerte ismeretős. A községet a Török pusztitások után mingyárt említetik.

1930-ban a község lakossága 660 lélek, kik közül 132 magyar, 537 román. Felekezeti szempontból 27 lakosa római katolikus, 530 görög katolikus, 55 református, 41 görög keleti, 7 izraelita.

Polgármesterei

  • 1990-1994: Kádár Mihály (független)[4]
  • 1994-1998: Kádár Mihály (független)[5]
  • 1998-2002: Eszenyi Antal (FKgP)[6]
  • 2002-2006: Eszenyi Antal (független)[7]
  • 2006-2010: Eszenyi Antal (független)[8]
  • 2010-2014: Eszenyi Antal (független)[9]
  • 2014-2019: Eszenyi Antal (független)[10]
  • 2019-től: Eszenyi Antal (független)[1]

Lakossága

2001-ben a település lakosságának 60%-a román, 37%-a magyar, 2%-a cigány, 1%-a német nemzetiségűnek vallotta magát.[11]

A 2002-es magyar népszámlálás során összesen 307 főt írtak össze, melyből:

  • Román: 53%
  • Magyar 45%
  • Egyéb: 2%

Nevezetességei

Források

  • Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  

Híres szülöttei

Jegyzetek

  1. a b Bedő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. 263. o. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. Bedő települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Bedő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  6. Bedő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
  7. Bedő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
  8. Bedő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
  9. Bedő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 6.)
  10. Bedő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
  11. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora[halott link]

További információk