Ugrás a tartalomhoz

„Görögország” változatai közötti eltérés

Hivatkozások szerkesztése
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
PipepBot (vitalap | szerkesztései)
7 241 szerkesztés
a Bot: következő módosítása: wo:Gires
514. sor: 514. sor:
[[vo:Grikän]]
[[vo:Grikän]]
[[war:Gresya]]
[[war:Gresya]]
[[wo:Girees]]
[[wo:Gires]]
[[wuu:希腊]]
[[wuu:希腊]]
[[yi:גריכנלאנד]]
[[yi:גריכנלאנד]]

A lap 2008. szeptember 7., 19:44-kori változata

Sablon:Ország Görögország (görögül |Ελλάδα, Elláda, IPA: [ɛˈlaða], vagy Ελλάς, Ellás, [ɛˈlas]), hivatalos nevén a Hellén Köztársaság [Ελληνική Δημοκρατία (ɛliniˈkʲi ðimokraˈtia)],[1] egy ország Európa délkeleti részén, a Balkán félsziget déli végén. Északon Albániával Macedóniával és Bugáriával, keleten pedig Törökországgal határos. A kontinentális Görögország keleti és déli partjait az Égei-tenger, míg nyugati partjait a Jón-tenger mossa. Mindkettő a Földközi-tenger keleti medencéjének része, mely sok szigetnek ad helyet.

Görögország Európa, Ázsia és Afrika találkozásánál fekszik. Itt megtalálhatóak miind az ókori Görögország, a Római Birodalom, a Bizánci Birodalom[2] valamint a török utalom négy évszázadának emlékei.[3] Görögország a demokrácia,[4] a nyugati filozófia,[5] az olimpiai játékok, a nyugati irodalom, a történettudomány, a politikatudomány, a nagyobb tudományok és a matematika alapjainak és a nyugati dráma bölcsője[6] Utóbbinak mind a tragédia, mind a komédia ága itt kezdett kifejlődni.

Görögország fejlett ország, mely 1981 óta tagja az Európai Uniónak,[7] 2001 óta az Európai Gazdasági és Monetáris Uniónak, 1952 óta a NATO-nak, 1961 óta a OECD-nek,[8] 1995 óta a Nyugat-európai Uniónak, 2005 óta pedig az Európai Űrügynökségnek.[9] Az ország fővárosa Athén, nagyobb városai közé tartozik Theszaloníki, Pátra, Iraklion, Vólosz, Joánnina, Lárisza és Kavála.

Fekvése, határai

Északról Bulgária, Macedónia és Albánia határolja, keletről Törökország és az Égei-tenger, nyugatról és délről pedig a Jón-tenger és a Földközi-tenger. Legnyugatibb pontja: Korfu (Κέρκυρα: Kérkíra / Kerkyra[10]), legdélebbi Kréta (Κρήτη: Kríti / Crete), legkeletibb Kasztelórizo szigete (Καστελλόριζο). Erősen tagolt partvonal jellemzi, partvidéke 15.000 km hosszú. Dél felé a part egyre inkább csipkéződik, a szárazföld parthossza 4 000 km. Csak 107 000 km2 az összefüggő szárazföld, 25 000 km2 sziget.

Földrajz

Domborzat

Műholdfelvétel Görögországról és a környező területekről

Vízrajz

Név - Elhelyezkedés - Terület

Trichonis - Közép-Görögország - 95,840 km2

Volvi - Makedonia - 70,353 km2

Vegoritis - Makedonia - 54,311 km2

Bistonis - Thrákia - 45,030 km2

Koronia - Makedonia - 42,823 km2

Mikri Prespa - Makedonia - 42,541 km2

Megali Prespa - Makedonia - 39,040 km2

Kerkini - Makedonia - 37,688 km2

Kastoria - Makedonia - 28,655 km2

Ioannina - Epirusz - 19,470 km2

Iliki - Közép-Görögország - 19,118 km2

Doiranis - Makedonia - 15,350 km2

Amvrakia - Közép-Görögország - 14,477 km2

Lisimachia - Közép-Görögország - 13,085 km2

Petron - Makedonia - 12,294 km2

Kournas - Kréta

Éghajlat

  • A partvidék éghajlata általában mediterrán. A zárt medencékben szárazföldi jellegűvé válik a klíma. Az országban általában rendkívül tiszta a levegő és száraz. Sok a napsütés (300 nap/év, 3000 óra). A csapadék mennyisége nyugatról kelet felé egyre csökken.

Növény- és állatvilág

Környezetvédelem

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Történelem

Bővebben: Görögország története

A Balkán-félsziget déli részén fekvő Görögország kellemes éghajlatú területén már a bronzkortól egész Európa fejlődését meghatározó kultúrák alakultak ki. A virágzó hellén Birodalmat az egyre erősödő Róma hódította meg az i. e. 146-ban. A Római Birodalom kettéválása után a 15. századig a Bizánci Császárság része volt, a Balkánon előrenyomuló török hódítás áldozatául esett, és az Oszmán Birodalom uralma alá került. A négy évszázados elnyomás után a görög szabadságharcban kilenc év alatt (1821–1830) sikerült elérni az ország függetlenségét. A londoni szerződés 1830. február 8-án ismerte el a Görög Királyság szuverenitását. Az ország 1924 és 1935 között köztársaság volt, 1936-tól pedig katonai diktatúra volt, amelyet 1941-ben a német megszállás követett. A felszabadult országban 1944-ben visszaállították a monarchiát, majd 1946 és 1949 között polgárháború dúlt. A hadsereg jobboldali elemei 1967-ben puccsal átvették a hatalmat, a király (II. Konstantin) külföldre menekült. Az országot köztársasággá nyilvánították, és 1973-ban népszavazás által a királyt megfosztották trónjától. Az ún. ezredesek rendszere 1974-ben bukott meg a ciprusi válság miatt, ekkor újabb népszavazáson a lakosság többsége a köztársaság fenntartása mellett döntött.

1981-ben elsősorban az ország politikai stabilitásának erősítése miatt vették fel az Európai Unióba.

Államszervezet és közigazgatás

Alkotmány, államforma

Parlamentáris köztársaság az 1975-ben írt, majd 1986-ban módosított alkotmány szerint. Az államfő a fegyveres erők parancsnoka, a miniszterelnök és a miniszterek kinevezője.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Közigazgatási felosztás

Bővebben: Görögország régiói és Görögország prefektúrái

Az országot 13 régióra (περιφέρεια [periféria][10]) és egy autonóm államra (αυτόνομη πολιτεία [aftónomi politía])* osztották (zárójelben a székhely szerepel):

Görögország régiói és prefektúrái

A régió alatti egység Görögországban a prefektúra (nomosz, többes számban nomoi). Az ország 54 prefektúrára oszlik.

Politikai pártok

Legfontosabb pártjai az 1970-es években alakultak meg vagy újjá.

  • Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASOK) – baloldali párt
  • Új Demokrácia (Nea Dimokratia - N.D.)– konzervatív liberális néppárt
  • Görög Kommunista Párt (K.K.E.)
  • Synaspismos (SYN- a 2007-es választásokon Syriza)- balközép-szoc.dem párt
  • LAOS - szélső jobboldali populista párt

A két párt egymást váltja a kormányzásban.

Védelmi rendszer

Bővebben: Görögország hadereje

Katonai költségvetés: 7,081 milliárd USD, a GDP 3,1%-a 2005-ben. Teljes személyi állomány: 177 600 fő, ebből 98 321 fő sorozott, (5520 nő) (2005-ben 109 000 fő). Szolgálati idő: 12-16 hónap.

Népesség

Általános adatok

  • Lakosság: 10 645 000 fő.
    Korábbi adatok: 7,6 millió (1950), 8,8 millió (1970), 10,6 millió (1999)
  • Átlagos népsűrűség: 80,7 fő/km2.
  • Népességnövekedési ráta: -0,2% tehát csökken.
  • Várható átlagos élettartam: 79 év. Csecsemőhalandóság: 6,2‰.

Legnépesebb települések

A Parthenón nyugati oldala
Bővebben: Görögország városai

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

A görög indoeurópai nép, már időszámításunk előtta 2. évezredben is lakta ezt a földet. A mai lakosság nagy részét is ők alkotják. Az ország többi lakója nemzeti kisebbség.

Nemzetiségek: görög 95-98% egyéb 2%: macedón, török, bolgár, albán. Külföldiek aránya az országban 4%.

Az újgörög nyelv az indoeurópai nyelvcsalád tagja, a 15. század óta használják, elődje az ógörög nyelv.

Vallás: görög-ortodox 98% Hivatalos vallási kisebbségek a török nyelvű muzulmánok, és a muzulmán bolgárok (pomákok), arányuk 2%.

Sokáig kötelező volt a vallásoktatás az állami iskolákban, ám 2008-ban eltörölték ezt[11].

Szociális rendszer

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Gazdaság

Fájl:Olymposz 02.jpg
Az Olümposz a tengerparti Theszaloníki - Athén autópályáról

Általános adatok

Az Európai Unió legfejletlenebb "régi" tagja. Jelentős támogatásokban részesül az EU-tól, melyek a bruttó hazai termék mintegy 3%-át teszik ki.

Bruttó nemzeti termék: 124,6 milliárd USD, az egy főre eső bruttó nemzeti termék: 11 780 USD. Ennek szektorális megoszlása: mezőgazdaság 9%, ipar 22%, szolgáltatás 70%.

Gazdasági ágazatok

Mezőgazdaság

A szektor igen magas arányban részesedik a nemzeti termékből. A síkságokat részben mesterséges öntözéssel teszik a növénytermesztésre alkalmassá. Termékeny vidékei a Makedónia-síkság, Thesszáliai-síkság, Bóiótiai-síkság, Argoliszi-síkság. Mezőgazdaságának vezető ága a növénytermesztés, legfőbb terményei a szőlő illetve a mazsola, az olivabogyó, a citrusfélék, a zöldség és a gyümölcs. Juh- és kecsketenyésztése is jelentős.

Ipar

Kitermelt ásványkincsei: bauxit, vas, nikkel, réz, króm, barnakőszén, tőzeg, magnezit.

A görög ipar gerincét továbbra is az élelmiszer- és a könnyűipar képezi. Az építőipar gyorsan bővül. Jelentős a fémipar és vezető helyen áll a hajóépítésben.

Kereskedelem

  • Idegenforgalom

Míg a 20. század első felében az ország bevételének fő forrását a mezőgazdasági termények exportja, a halászat és a külföldön élő görögök hazautalásai jelentették, a II. világháborút követő fejlődést főként turizmusra alapozták. A tercier szektor súlya kiemelkedő. Az idegenforgalom a szolgáltatásokból származó bevételek mintegy 20%-át teszik ki. Évente körülbelül 12 millió turista látogat el ide, főként európai országokból (Nagy-Britanniából és Németországból). A magyar turistáknak is az egyik legkedveltebb külföldi üdülőhelye Görögország. A tengerpart, a csodálatos szigetvilág mellett az ókori Hellas emlékei vonzzák a legtöbb külföldi látogatót.

  • Külkereskedelem

Állandó deficittel küzd, melyet a turizmusból származó bevételek ellensúlyoznak. Kivitelének fő termékei: zöldség és gyümölcsfélék (narancs, szőlő, citrom, paradicsom,füge), valamint jelentős a textilipari és vegyipari termékek exportja is. A behozatal fő termékei: gépek, közlekedési eszközök, vegyipari termékek valamint a kőolaj és kőolajtermékek. Az Európai Unió tagjaként külkereskedelmének jelentős részét a tagállamokkal (főként Németországgal, Nagy-Britanniával, Olaszországgal, Franciaországgal és Hollandiával) bonyolítja le. Emellett jelentős exportpartnere az USA is. A nemzetközi bérfuvarozásból szintén jelentős bevételei származnak.

Kultúra

A későbbi évezredek egész európai gondolkodásának, művészetének egyik legfontosabb, meghatározó alapja lett az ókori görögség kultúrája. Hatása akkora mint a Bibliáé. A középkorban ugyan háttérbe szorult, de a reneszánszban újra a görög kultúra felé fordultak. Világszemléletük legnagyobb újdonsága "az ember felfedezése": az a felismerés, hogy minden élőlény között leghatalmasabb az ember: ő lett minden dolog legfőbb mércéje és végső célja.

A korai görög kultúra kötődik ugyan a régebbi keleti népek műveltségéhez, mitológiai képzeteihez, de az átvett elemekből, sajátos, a keletitől elütő világképet, világszemléletet alakítottak ki.

A görög ember: A görög ember szabadelvű volt, a boldogságot, az örömöt kereste, sokszor teljes erkölcstelenségben élt, a gazdagok állandóan ünnepeket rendeztek. A személyes dolgok nem érdekelték őket. A filozófusaik nem azt kérdezték, hogy én miért vagyok, hanem az érdekelte őket, hogy hogyan keletkezett a világ és hogyan lehetnének boldogok. A testkultúra is nagyon meghatározó volt az életükben. A küzdő szellem, küzdési vágy is jellemezte őket. Versenyeket rendeztek, mind a sportban, mind az irodalomban. "Azt látjuk az ókorból amit a kései görögök megőrzésre méltónak találtak." A forrásoknak csupán 20%-a maradt fenn. Mindaz amit nem másoltak elveszett.

Kulturális intézmények

  • Könyvtárak
  • Múzeumok
  • Zenei intézmények
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Művészetek

Fájdalmat kifejező népi zenei műfaj a rembetika.

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Hagyományok

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Gasztronómia

Nemzeti ételük a ma már Magyarországon is ismert gyros (γύρος: jírosz / gyros[12]), mely pitába-lángosba töltött bárányhús zöldségekkel, de létezik csirkés változata is. További ismert görög ételek a muszaka,a pasticio, a szuvlaki,a bifteki, a szudzukaki,a kokkinisto, a kritharaki, illetve a gigantes plaki. Elterjedt saláta a tzatziki (τζατζίκι: dzadzíki / tzatziki[10]) szósz, amely joghurtból, uborkából, fokhagymából és olajjal készül. Gyakori reggeli étek a mézes joghurt.

A görögök, tengeri nép lévén rengeteg halat és tengeri állatot esznek. Elterjedt a szőlőecetben áztatott aszalt olivabogyó, a fehér kecske-juh-éstehéntejből készített sajt a feta. Ez utóbbi az alapja a világszerte görög salátaként ismert vegyes zöldség salátának, amelyet ők csak parasztsalátaként ismernek. Füstölt kecske sonka gyakran kerül az asztalra.

Bár legelterjedtebb a bor fogyasztása, amelyből leghíresebb a gyantával készített fehérbor, a retsina, illetve a telt vörös mavrodaphe. Emellett világhírre tett szert a magas alkoholtartalmú ánizspálinka, az úzo (ούζο: úzo / ouzo[10]), a konyakszerű metaxa, valamint a cippuró (ánizsízű törkölypálinka).

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Sport

Az iszthmoszi játékokat a nemeai játékokkal egy évben az olümpiai játékok előtti és utáni évben tartották – azaz az olümpiai ciklus második és negyedik évében –, Poszeidón tiszteletére. A hagyomány szerint i. e. 580-ban tartották először Küpszelosz türannosz bukásának örömére. Egy másik hagyomány szerint a játékokat Thészeusz alapította.
A játékok győztesei fenyőkoszorút kaptak jutalmul.
Titus Quinctius Flamininus az i. e. 196-os játékokat használta fel arra, hogy kihirdesse a görög államok szabadságát a makedón uralom alól. Amikor a rómaiak lerombolták Korinthoszt i. e. 146-ban, akkor Sziküón vette át a játékok szervezését, egész addig, amíg Korinthosz vissza nem szerezte a játékok tuljadonjogát valamikor i. e. 7 és i. sz. 3 között. Az iszthmoszi játékok ezután virágoztak egészen addig, amíg I. Theodosius be nem tiltotta őket, mint pogány ritusokat.
  • Az ókori olümpiai játékok az ókori Görögországban pánhellén játékok legfontosabbika, atlétikai és vallási ünnep volt Zeusz tiszteletére az éliszi Olümpiában. A történeti források szerint a játékokat i. e. 776 és 393 között négyévente tartották, összesen 292-t. Az olümpiai játékok a pánhellén játékok részét képezték, amelyek 2-4 évente megrendezett 4 eseményből álltak, és amelyek közül az olümpiai játékok voltak a legnagyobb presztízsűek.

Ünnepek

A Szoúnio-fok Attikában, kilátással az égei szigetekre.
Január 1. Az újév napja
Január 6. Vízkereszt
Január 19. Hamvazóhétfő
Március körül (változó) A nagyböjt kezdete
Március 25. A nemzeti forradalom kezdete (1821)
Április körül (változó) Nagypéntek
Május 1. A munka ünnepe
Június körül (változó) A Szentlélek napja
Augusztus 15. Nagyboldogasszony
Október 28. A „NEM” napja (a nem Mussolini ultimátumára, és győzelem az olasz hadsereg ellen)
November 8. Kréta nemzeti ünnepe
November 17. Diáklázadás a katonai junta ellen (1973)
December 25. Karácsony
December 26. István napja
December 31. Az óév búcsúztatása

Külső hivatkozások

Jegyzetek

  1. ↑ World Factbook - Greece: Government. CIA. www.cia.gov, 2007. március 15. (Hozzáférés: 2007. április 7.)
  2. ↑ Sir Steven Runciman, Conclusion, The Fall of Constantinople
  3. ↑ "Greece." Encyclopædia Britannica. 2006. Encyclopædia Britannica Online. 6 Sept. 2006 <http://search.eb.com/eb/article-9106266>.
  4. ↑ Finley, M. I. Democracy Ancient and Modern. 2d ed., 1985. London: Hogarth.
  5. ↑ History of Philosophy, Volume 1 by Frederick Copleston
  6. ↑ Brockett, Oscar G. History of the Theatre. sixth ed., 1991. Boston; London: Allyn and Bacon.
  7. ↑ Member States of the EU: Greece. European Union. europa.eu. (Hozzáférés: 2007. április 7.)
  8. ↑ Convention on the OECD. Organisation for Economic Co-operation and Development. www.oecd.org. (Hozzáférés: 2007. április 7.)
  9. ↑ Greece becomes 16th ESA Member State. European Space Agency. www.esa.int, 2005. március 22. (Hozzáférés: 2007. április 7.)
  10. ↑ a b c d A görög szavak átírása a Wikipédia irányelvei alapján történik; ahol szükséges, az angolos átírást dőlt betűkkel jelezzük
  11. ↑ Szemléletváltás: hittanóra helyett matekozhatnak is a görög diákok
  12. ↑ A görög szavak átírása a Wikipédia irányelvei alapján történik; ahol szükséges, az angolos átírást is jelezzük
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Görögország&oldid=4127640”