AK–63

AK-63D
Típus	Gépkarabély
Ország	Magyarország
Alkalmazás
Használó ország	Magyarország Afganisztán Panama Jemen Grúzia Libanon Palesztina
Műszaki adatok
Űrméret	7,62 mm
Lőszer	43M 7,62 x 39 mm
Tárkapacitás	30 vagy 20 töltényes íves szekrénytár
Működési elv	gázelvételes, hosszú gázdugattyú-hátrasiklásos, forgózáras reteszelésű
Tömeg	2,92 kg tár nélkül kg
Fegyver hossza	600 mm behajtott válltámasszal 847 mm kihajtott válltámasszal mm
Csőhossz	415 mm
Elméleti tűzgyorsaság	600 lövés/perc
A Wikimédia Commons tartalmaz AK-63D témájú médiaállományokat.

Magyarországon a II. világháború után Varsói Szerződés keretében folyt a fegyvergyártás, ami azt jelentette, hogy a gyalogsági fegyverekben a 43M 7,62 x 39 mm lőszereket kellett használni, amelyet az AK–47 gépkarabélyhoz fejlesztettek ki. A magyar változatok megtartották az eredeti modell egyszerűségét, ellentétben például a csehszlovák VZ 58 verziókkal.

AK–63 7,62 mm-es AMM (AK–63 F), AMMSZ (AK–63 D) és AMM I gépkarabélyok

A Lámpagyár (Lampart) gyártásában lévő nehéz mart-tokos acéltömbből forgácsolt 4,3 kg tömegű AK–55 (az AK–47 a Lámpagyár által 1963-ig gyártott mart-tokos változatának típusmegjelölése) gépkarabély leváltására készült az AKM–63 gépkarabély. Gyártásának műszaki alapjául a szovjet hadseregben 1958-ban rendszeresített (lemeztokos) AKM-gépkarabély (AK-47 "tökéletesített" változata) számított. A tervezés és gyártás az előd AK-55 modellel párhuzamosan kezdődött. Az új AKM–63 modell harcászati-technikai paraméterei nagyrészt megegyeztek az elődjével, de előállítása sokkal modernebb és a lényegesen kisebb anyagfelhasználás miatt gazdaságosabb volt.

AKM–63 modellek fejlesztése, altípusai

Az AKM–63 1964-től műanyag tusával, és lemez alsóágyra szerelt műanyag mellső pisztolymarkolattal készült amely a hátralökő erő egy csekély részét is képes volt elnyelni. Ehhez a modellhez már többfunkciós szuronyt is gyártottak, amely hüvelyével együtt akár feszültség alatt lévő drót vágására is alkalmas volt a gumi szigetelésnek köszönhetően. Mivel a műanyag alkatrészek 2,5 m magasról leejtve –30°C-on szilánkosan törtek valamint pótlásuk nehéz volt, ezért 1976-tól a műanyag alkatrészek gőzölt bükkfára lettek lecserélve, ennek típusjele AMM (Automata Modernizált Magyarosított) vagy közismertebb nevén AK–63 F (F=Fatusás). Az aláhajtható válltámasszal ellátott változat az AMMSZ (AK–63 D D=Deszant) 1980-tól került gyártásra. A fatusás gépkarabély egyik változatának lő irányú bal oldalára van felszegecselve az infrabak, melyre az elektrooptikai NSZP–3 éjszakai irányzék helyezhető fel. Mindhárom típus tűzváltó állásai: biztosított, egyeslövés, sorozatlövés. Készült belőle félautomata típus SAMI (SA–85), illetve 5,56-os kaliberű NGM típusjelzéssel, többnyire export céllal. Készült továbbá egy olcsó gyakorlást lehetővé tevő 0,22-es kaliberű tömegzáras típus is. Valamennyi említett fegyver a hazai Fegyver és Gépgyár gyártású volt.

• Egy magyar katona kezében egy AK-63-mal a háttérben pedig már egy felújított AK-63 modell
  Egy magyar katona kezében egy AK-63-mal a háttérben pedig már egy felújított AK-63 modell

„Tűzkeresztség”

Az AK–63 modellek a hazai exportnak köszönhetően az alábbi háborúkban kerültek alkalmazásra:

• Irak-Irán háború (1980-1988)
• Salvadori polgárháború (1980-1992)
• Öbölháború (1991)
• Horvátországi háború (1991-95)

AK–63 a Magyar Honvédségnél

Az AK–63D jelenleg a Magyar Honvédség rendszeresített gépkarabélya, amelyből 7700 db modernizálásra kerül.

A modernizáció keretében beépítésre kerül:

• teleszkópos válltámasz
• MIL-STD-1913 Picatinny szereléksín (előagyon és "infrabakon")
• Heckler&Koch M320 gránátvető
• AimPoint CompM2 irányzék
• Aimpont 3xMag kisegítő irányzék FTS mount-tal
• AN/PEQ2 lézeres célmegjelölő
• Grip pod

Forrás

• kalasnyikov.hu