Ugrás a tartalomhoz

Gorka Géza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Taz (vitalap | szerkesztései) 2012. június 2., 12:17-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Források: kat)
A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2012. június 2.) ezen a változaton alapul.
Gorka Géza 1895-1971
Kerámiák 1935-ből
Kerámiák 1940-ből
Kerámia kiállítás 1942-ben
1942. Az első magyar kerámia kiállítás

Gorka Géza (Nagytapolcsány, 1895. szeptember 6. – Verőce, 1971. szeptember 25.) Munkácsy- és Kossuth-díjas magyar keramikus, érdemes művész.

Életpályája

Iskolai tanulmányait Nagytapolcsányban (ma: Tapolcany, Szlovákia) és Trencsénben végezte. Tanulmányait az 1910-es években kezdte. Festőnek készült, de Mezőtúrra kerülve Badár Balázs[1] népi fazekastól elsajátította a fazekasmesterség alapjait. 1919 és 1921 között Németországban, Leutkirchenben Paul Mannál és Karlsruhéban a Grossherzögliche Majolika Manufaktur művészeti vezetőjénél képezte magát tovább, ahol a legújabb máztechnikai eljárásokkal ismerkedett meg.

Hazatérve, 1922-ben Badár Balázsnál dolgozott Mezőtúron. A habán kerámia továbbfejlesztésével is foglalkozott. 1923-ban Nógrádverőcére[2] költözött és a Flóris bankház megbízásából megalakítja a Keramos Részvénytársaságot, amely a magyar népművészeti hagyományok alapján modern díszkerámiát gyártott. A Németországi Majolika Manufaktúrában tanultakat hasznosítva az üzem műszaki vezetője lett. Az üzem 1927-es tulajdonos váltása után, Lonkay Antallal[3] együtt kilép a cégből és megalapítja saját verőcei műhelyét. 1928-tól kezdve rendszeresen kiállít az Országos Iparművészeti Társulat hazai és külföldi kiállításain.

A harmincas évek elején még főképpen figurális egyszínű repedezett kerámiákat tervez, de már elkezdi saját mázkísérleteit is. Ez idő tájt, az Iparművészeti Iskola anyagipari szakán tanító Jákó Gézától[4] vesz magánórákat. 1933-ban részt vesz a milánói iparművészeti trienálén, ahol ezüstérmet kap. A harmincas évek egyik legtöbbet kiállító művésze, szinte minden jelentősebb kiállítás szereplője. Szerepel az 1934-es brüsszeli, az 1937-es párizsi és az 1939-es New York-i világkiállításon is.

1935-től kialakul műveinek sajátos stílusa. Egyre több és bonyolultabb máztechnikákat alkalmaz. A népi fazekas hagyományok továbbvitelével művein egyre több az erdélyi, felvidéki és Habán díszítőelem. A harmincas évek végén ónmázas habán stílusú kerámiákat[5] is készít.

1943-45 között Losoncon megalapítja a Nógrádi Palóc háziipari Műhelyt. 1945-ben műhelyét és kerámiagyűjteményét súlyos veszteség éri. A háború után a budapesti Zsolnay-gyárban, Mattyasovszky Lászlóval[6] 1200 fokon égetett kerámiák sorozatgyártását kezdik meg. Ezek főképpen funkcionális tárgyak, de egyedi műveket is készít.

Az államosítás után visszatér Verőcére, ahol 1923-ban telepedett le feleségével és haláláig öt évtizeden át dolgozott ebben a házban. Egykori otthona és műhelye 1972. április 29-étől múzeum, ahol külön egységet alkot a Verőcén található Gorka Géza-kerámiagyűjtemény.

„Gorka Géza a XX. század első felében élt magyar keramikusok egyik legjelentősebb alakja Gádor István és Kovács Margit mellett. Gorka munkásságának jelentősége, hogy közös nevezőre hozta a kerámia tradicionális örökségét saját individuális alkotóerejével. Sőt mi több, képes volt a népművészet hagyományán túllépve, az archaikus formaképzéshez visszanyúlni és azt modern felfogással egyesíteni.”[7]

Kitüntetései

Néhány alkotása

(Gorka Géza keramikus alkotásainak száma pontosan nem ismert. Nagyságrendje 500 fölött lehet. Aukciókon néha föllelhető egy-egy darab)

  • Gorka Géza – Hamutál kaméleonnal.1927-30 közötti korai munkája, a kaméleon testén lévő pöttyök fém lüszteres bevonattal. Jelezve a talprészen bekarcolva Gorka, fölötte Nógrádverőcei műhelyjelzés. Méret: 8 x 11 cm
  • Gorka Géza – Dísztál női figura. 1930-35 között. Jelezve talprészen bekarcolva Gorka, fölötte Nógrádverőcei műhelyjelzés. Magasság: 24, 5 cm
  • Gorka Géza – Asztali tál. 1930-35 között. Jelezve a talprészen, bekarcolva Gorka, fölötte NV műhelyjelzés. Méret: 8 x 28 cm
  • Gorka Géza – Kétágú gyertyatartó. 1930-35 között. Jelezve a talprészen, bekarcolva Gorka, fölötte NV műhelyjelzés. Magasság: 13 cm
  • Gorka Géza – Kucsmás fiú. 1930-as évek. Jelezve a talprészen, bekarcolva Gorka, fölötte NV műhelyjelzés. Magasság: 8 cm
  • Gorka Géza – Füles váza, habános mintával. 1940-42 között. Jelezve a talprészen masszába karcolva Gorka I, fölötte NV műhelyjelzés. Magasság: 34 cm
  • Gorka Géza – Dréher kancsó. 1937-39. Jelezve a talprészen, bekarcolva Dreher Mailt Hungary. Magasság: 22 cm
  • Gorka Géza – Falitál szarvassal. 1938-42 között. Jelezve a talprészen, bekarcolva Gorka, fölötte NV műhelyjelzés. Méret: 36 cm
  • Gorka Géza – Halas tál. 1940-ből magas fényű mázzal. Jelezve a talprészen, bekarcolva Gorka, fölötte NV műhelyjelzés. Méret: 5 x 18 x 20 cm
  • Gorka Géza – Falitál halas mintával. 1935-40. Jelezve a talprészen, bekarcolva Gorka, fölötte NV műhelyjelzés. Méret: 38 cm
  • Gorka Géza – Kaspók. 1935-44 között. Jelezve a talprészen, bekarcolva Gorka, fölötte NV műhelyjelzés. Magasságuk: sorba 20 és 21 cm
  • Gorka Géza – Rákos tál. 1937-40 körül. Jelezve a talprészen, bekarcolva Gorka, fölötte NV műhelyjelzés. Méret: 8,5 x 26 cm
  • Gorka Géza – Dinnye váza. 1946-48 között. Magas fényű mázzal Budapesti Zsolnay gyárból. Jelezve a talprészen, bekarcolva Gorka, fölötte Zsolnay gyári jelzés. Magasság: 12 cm
  • Gorka Géza – Falitál víz alatti jelenettel. 1946-48 között. Budapesti Zsolnay gyár. Jelezve a talprészen, bekarcolva Gorka, fölötte Zsolnay gyári jelzés. Méret: 38 cm
  • Gorka Géza – Három nyakú váza. 1950-es évek. Jelezve a talprészen, bekarcolva Gorka, fölötte NV műhelyjelzés. Méret: 22 x 29 cm
  • Gorka Géza – Hosszúnyakú váza. 1950-es évek. Jelezve a talprészen, bekarcolva NV műhelyjelzés. Méret: 64 cm
  • Rózsaszínű váza, Zöld váza, Piros-fekete váza,Mustár Színü váza,Tálka

Egyéni kiállításai

  • 1955. Csók Galéria, Budapest. (Jurics Ibolyával)
  • 1957. Nemzeti Szalon, Budapest
  • 1964. Palóc Múzeum, Balassagyarmat és Csók Galéria, Budapest
  • 1967. Palóc Múzeum, Balassagyarmat
  • 1968. Salamon torony. Visegrád
  • 1994. Három nemzedék. Gorka Múzeum, Verőce

Válogatott csoportos kiállítások

  • 1946. Nagybányától napjainkig. Balassagyarmat
  • 1953. 1. Iparművészeti Kiállítás, Ernst Múzeum.Budapest., Népművészeti és Iparművészeti Kiállítás, Műcsarnok. Budapest., Magyar Képzőművészeti Kiállítás, Műcsarnok. Budapest.
  • 1955. 2. Országos Iparművészeti Kiállítás. Műcsarnok. Budapest
  • 1958. Brüsszeli Világkiállítás (Grand Prix Brüsszel., XVIII. Faenzai Nemzetközi Kerámia Verseny, Faenza.
  • 1959. Nemzetközi Kerámia kiállítás, Gmunden. Oostende
  • 1959-1960. 4. Országos Iparművészeti Kiállítás, Műcsarnok. Budapest.
  • 1961. Magyar Művészet, Kiállítás Tokió.
  • 1962. Nemzetközi Modern Kerámia Kiállítás, Prága. (a Nemzetközi Kerámia Szövetség ezüstérme)
  • 1966. Mai magyar kerámia kiállítás, Siklós.
  • 1968. II,. Országos Kerámia Biennálé, Pécs.
  • 1994. Jubileumi Kiállítás, Iparművészeti Múzeum, Budapest.

Művek közgyűjteményekben

  • Gorka Múzeum, Verőce.
  • Iparművészeti Múzeum. Budapest.

Képgaléria

  • Kaspók. 1935-44 között
    Kaspók. 1935-44 között
  • Dréher kancsó. 1937-39 között
    Dréher kancsó. 1937-39 között
  • Rákos tál. 1937-40 között
    Rákos tál. 1937-40 között
  • Falitál szarvassal. 1938-42 között
    Falitál szarvassal. 1938-42 között
  • Füles váza habános mintával. 1940-42 között
    Füles váza habános mintával. 1940-42 között
  • Dinnye váza. 1946-48 között
    Dinnye váza. 1946-48 között
  • Háromnyakú váza. 1950 körül
    Háromnyakú váza. 1950 körül
  • Hosszúnyakú váza. 1950 körül
    Hosszúnyakú váza. 1950 körül

Külső hivatkozások

Gorka Géza váza 1958-ból
  • MŰVÉSZET. (1963/7.sz., 1967/12.sz., 1968/6.sz.,1969/12.sz., 1971/12.sz.)
  • Csányi K.: A magyar kerámia és porcelán története és jegyei. (Budapest, 1954)
  • DomanovszkyGy.: Három keramikus. (MŰTEREM, 1958/4.sz.)
  • Tasnádiné Marik K.: A faenzai Muzeo Internazionale delle Ceramiche és magyar kerámiái. (ÉPÍTŐANYAG. 1961/6.sz.)
  • Brestyánszky I.: Modern magyar kerámia. (Budapest. 1965)
  • Grofcsik J.-Reinchard E.: A magyar finomkerámia-ipar története. (Finomkerámia-ipari Művek, Szilikátipari Központi Kutató és Tervező Intézet)
  • Almássy M.: 1894-1971. (kiállításvezető), Gorka Múzeum, Nógrádverőce.
  • Csenkey Éva – Gorka Lívia: Gorka Géza (1894-1971) Kiadó: Iparművészeti Múzeum. 1994. Budapest-Veszprém
  • Ernst Galéria. Kerámiák
  • Gorka Géza Kerámia Múzeum
  • Verőce. Gorka Géza Múzeum

Források

  1. ↑ Badár Balázs. Magyar életrajzi lexikon
  2. ↑ 1965-től Verőce
  3. ↑ Lonkay Antal életrajza feldolgozás alatt
  4. ↑ Jákó Géza Magyar életrajzi lexikon
  5. ↑ Magyar néprajzi lexikon II. (F–Ka). Főszerk. Ortutay Gyula. Budapest: Akadémiai. 1979. 387–388. o. ISBN 963-05-1287-4  
  6. ↑ Mattyasovszky Zsolnai László Magyar életrajzi lexikon
  7. ↑ Idézet Gorka Géza Kerámiamúzeum (ArtPortal)
Fájl:013a Gorka jelzés.jpg
Gorka Géza jelzés
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Gorka_Géza&oldid=11798368”