Egyesült Királyság

Sablon:Országtáblázat Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (magyarul rövidítve többnyire Nagy-Britannia, ám egyre többet használt és pontosabb elnevezéssel: az Egyesült Királyság) nyugat-európai ország, az Európai Unió tagja. Országrészei Anglia, Wales, Skócia (ez a voltaképpeni Nagy-Britannia), valamint Észak-Írország. Előbbi három Nagy-Britannia szigetén, utóbbi az Ír-szigeten helyezkedik el.

Nyugat-Skócia parjai mellett van a Hebridák szigetcsoport, a skót szárazföldtől északkeletre fekszik Orkney és Shetland, melyek közigazgatásilag Skóciához tartoznak. Az Ír-tengerben van a Man-sziget, és a francia partok mellett a Csatorna-szigetek – ezek a brit korona függő területei, nem tartoznak az Egyesült Királysághoz.

Történelem

A Britania név görög és latin nevekből származik, azoknak meg valószínűleg kelta eredetije volt. A kelták viszonylag későn jöttek a brit szigetekre, de az írott történelem velük kezdőik. A kelta név általában a későbbi angolszáz hódítók előtt a szigeteken élő népek neve volt.

Julius Cézár i.e. 55-ben és 54-ben két expedíciót küldött Britaniába, mígnem i.u. 43-ban megtörtént a római megszállás, amely délről lassan haldt észak felé. i.u. 409-ben vonultak ki, amely korszak után az angolok, a szászok és a Jutes nevű törzsek jöttek hódítani Észak Európából. Az újak is letelepedtek és több kis angol királyság jött létre a ma Wales-ként és Cornwall-ként ismert területeken. A kiskirályságok közül egyesek kiemelkedtek (Northumbria) északon, (Mercia) Közép-Angliában és (Wessex) délen. Jöttek azonban tovább a vikingek Skandináviából, mígnem a Wessex dinasztia legyőzte a dánokat a 10. században és Anglia uralkodójává vált.

Fontosabb évszámok

• 597 St Augustine megérkezik, hogy megtérítse az angolszászokat a kereszténységre
• 789-95 Az első viking támadásaok
• 832-60 A skótok és apiktek Kenneth Macalpin vezetésével megalakítják a mai Skót királyság elődjét
• 860 A dánok Leigázzák Kelet-Angliát, Northumbriát és keelt Merciát.
• 871-99 Nayg Alfréd uralkodása Wessex-ben
• 1066 Hódító Vilmos legyőzi Harold Godwinson-t a hastings-i csatában

és övé lesz a trón

• 1215 John király aláírja a Magna Charta-t
• 1301 Edward of Caernarvon létrehozza a Prince of Wales-t
• 1314 A Bannockburn-i ütközet megmenti a külön skót királyságot
• 1337 Megkezdődött a 100 éves háború Franciaország és Anglia között
• 1348-49 Pestisjárvány pusztítja el Anglia lakosságának egy harmadát
• 1381 Prasztlázadás Angliában
• 1455-87 A rózsák háborúja a yorkisták és a lancasteriek között
• 1477 Az első nyomtatott könyvet készíti William Caxton Angliában
• 1534-40 Az angol reformáció. VIII. Henry önállósítja magát a pápaságtól
• 1536-42 Anglia és Wales uniója
• 1547-53 Protestantizmus lesz a hivatalos vallás
• 1553-58 Katolikus reagálás I. Mary alatt.
• 1558 Elvész Calais, az utolsó angol birtok Franciaországban
• 1558-1603 I. Elisabeth, a mérsékelt protestantizmus kialkulása
• 1588 Legyőzik a spanyol armada-t

1590-1613 (kb) Ekkor íródnak shakespeare művei

1603 Skót-angol királyság uniója

1642-51 Polgárháború a király és a parlament között

1649 Kivégzik I. Charles-t

1653-58 Oliver Cromwell uralkodása

1660 A monarchia vissazállítása: II. Charles

1688 A dicsőséges forradalom, William és Mary trónrakerülése

1707 Anglia és Skócia egyesítése

1760-1830 (kb.) Az ipari forradalom

1761 a csatornák építésének megkezdése

1775-83 Ameriaki függetlenségi háborúban elvész 13 gyarmat

1793-1815 Napoleoni háborúk

1801 Nagy britania és Íroszág egyesítése

1825 Az első vasút (személyvonat) megnyitása

1829 Katolikusk emancipációja

1914-18 I. világháború

1921 Angol-ír szerződsé Szabad Ír állam megalakulása

1939-45 II. világháború

1952 II. Elisabeth trónrakerülése

1973 belépés a Közös Piacba

Politika

A briteknek nincs egy testben, egy dokumentumban összegyűjtött alkotmánya, az folyamatosan alakul különböző szintű törvénykezési aktussal.

A legfőbb törvényhozó szerv a parlament. A végrehajtó hatalom a kormány és a kabinet (miniszterek), a minisztériumok, a helyi önkormányzatok, állami szervek, amelyek az állami tulajdonban lévő intézmények irányításáért, vezetéséért felelősek.

A monarchia

A királynő nemcsak az államfő, hanem a nemzet egységének jelképe. Az elmúlt 100 év alatt ez csak egyszer szakadt meg 1649 és 1660 között, amikor forradalom volt.

A parlament

Három részből áll, a királynőből, a lordok házából és a választott alsóházból.

A parlament alsó házában Angliát 524 képviselő képviseli, A Munkáspárti, konzervatív és liberális képviselők aránya :... A konzervatív pártot főleg a kertvárosi és vidéki lakosság támogatja, területileg Anglia déli és keleti részéből. A Munkáspárt támogatói főleg városi, ipari terüeletekről kerülnek ki. Az önkormányzat kétszintű, kivéve a 32 londoni kerületet és 36 egyéb városi kerületet.

Az anglikán egyház az állam vallása, az angol jogrendszer pedig a régi "common" és "equity" jogágakból, illetőleg egyéb parlamenti és uniós jogszabályból áll. A common jog bírósági esetjog, precedenseken nyugszik, míg az equity vagy méltányossági jog, az egyéb joggal nem szabályozott, a kancelláriához beadott kérvényekre adott döntésekből és ítéletekből összeálló joganyag.

Közigazgatás (Civil Service)

A köztisztviselők (civil servants) a Korona szolgálói, a minisztereknek tartoznak felelősséggel. Ha a miniszter megy, a köztisztviselő marad. Számuk 1990-ben fél millió körül volt.

Földrajz

Fájl:Uk-terkep.png

• Anglia
• Skócia
• Wales
• Észak-Írország

Külső linkek

• Angliai képek