Ugrás a tartalomhoz

Konrad Adenauer

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Meotisz (vitalap | szerkesztései) 2014. augusztus 25., 23:45-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Életpályája)
Konrad Adenauer
Konrad Adenauer 1952-ben
Konrad Adenauer 1952-ben
Nyugat-Németország 1. kancellárja
Hivatali idő
1949. szeptember 15. – 1963. október 16.
UtódLudwig Erhard

Születési névKonrad Hermann Joseph Adenauer
Született1876. január 5.
Köln, Németország
Elhunyt1967. április 19. (91 évesen)
Bad Honnef, Németország
SírhelyWaldfriedhof
PártCDU

Házastársa
  • Emma Adenauer (1904. január 26. – 1916. október 6.)
  • Auguste Adenauer (1919. szeptember 26. – 1948. március 3.)
Gyermekei
  • Konrad Adenauer
  • Max Adenauer
  • Maria Adenauer
  • Ferdinand Adenauer
  • Paul Adenauer
  • Charlotte Adenauer
  • Libet Werhahn
  • Georg Adenauer
Foglalkozáspolitikus, jogász
Iskolái
Vallásrómai katolikus egyház

Díjak
  • Károly-díj (1957. május 27.)
  • Grand Cross special issue of the Order of Merit of the Federal Republic of Germany, special issue (1954. január 31.)
  • Ehrenzeichen für Verdienste um die Republik Österreich (1927. március 7.)
  • Bajor Érdemrend (1958. május 3.)
  • Grand Cross of the Order of the Southern Cross (1953. július 6.)
  • Knight Grand Cross in the Order of the Netherlands Lion (1960. december 23.)
  • a francia Becsületrend nagykeresztje (1962. július 2.)
  • Orden wider den tierischen Ernst (1959)
  • Belga Lipót-rend fősávja (1956. szeptember 22.)
  • Szent Mihály és Szent György rend nagykeresztje (1956. december 31.)
  • Knight Grand Cross of the Order of the Falcon (1955. január 29.)
  • Grand Cross of the Order of the Oak Crown (1957. július 1.)
  • Grand Cross of the Order of the Aztec Eagle (1955. szeptember 22.)
  • Grand Cross of the Order of the Sun of Peru‎ (1953. július 18.)
  • Grand Cross of the Order of the Liberator General San Martin (1962. március 21.)
  • Grand Cross of the Military Order of the Tower and Sword (1963. október 15.)
  • Az Olasz Köztársaság Nagykeresztjének Lovagja (1953. december 31.)
  • Berlin díszpolgára (1963. október 10. – , német szövetségi kancellár)
  • Katolikus Izabella-rend nagykeresztje (1967. február 15.)
  • Schlesierschild
  • Vörös Sas-rend 4. osztálya (1918. augusztus 30.)
  • Aranysarkantyú-rend (1955. december 28.)
  • Szent Sír Lovagrend nagykeresztje (1964. április 12.)
  • Order of the Rising Sun, 1st class (1960. március 22.)
  • Order of the Rising Sun with Paulownia Flowers, 1st class (1963. december 2.)
  • Grand Cross of the Order of the Condor of the Andes (1955. április 28.)
  • Historian Prize of the city of Münster (1988)
  • a Berlini Műszaki Egyetem díszdoktora
  • Eisernes Kreuz am weißen Bande (1918. január 27.)
  • Order of the Supreme Sun (1963. október)
  • Grand Cross of the Order of May (1953. augusztus 14.)
  • Order of Merit (1954. március 30.)
  • Grand Cross of the Order of Boyacá (1953. szeptember 30.)
  • National Order of Merit (1955. január 10.)
  • Order of José Matías Delgado (1955. november 5.)
  • Order of the Holy Trinity (1954. november 24.)
  • Order of the Crown (1955. augusztus 9.)
  • National Order of Madagascar (1962. augusztus 27.)
  • Juan Pablo Duarte Order of Merit (1954. november 21.)
  • Grand Cross of the National Order of the Lion (1961. november)
  • Grand Cross of the Order of Civil Merit (1928. november 27.)
  • Order of the White Elephant (1960. július 26.)
  • Order of the Crown of Thailand (1955. augusztus 11.)
  • Grand Cross of the Order of George I (1954. március 16.)
  • Order of the Star of Africa (1960. április 7.)
  • Order of Valour (1964. szeptember 23.)
  • Grand Cross of the National Order of Honor and Merit (1955. december 20.)
  • Orden de la Independencia Cultural Rubén Darío (1959. április 3.)
  • honorary doctor of Waseda University
  • honorary doctorate of the Weizmann Institute of Science
  • a Columbia Egyetem díszdoktora
  • a Harvard Egyetem díszdoktora
  • a Freiburgi Albert Ludwig Egyetem díszdoktora
  • Bad Honnef díszpolgára
  • a Keió Egyetem díszdoktora
  • Köln díszpolgára (1951)
  • az Ottawai Egyetem díszdoktora
  • Bonn díszpolgára
  • Grand Cross of the Military Order of Christ (1956. január 24.)
  • Grand Cross of Honor for Services to the Republic of Austria (1956. október 18.)
  • honorary doctor of the University of Maryland
  • Merit Cross for War Aid (1917. március 17.)
  • az Osztrák Vöröskereszt Díszjelvénye (1922. június 17.)
  • German Red Cross Decoration (1932. május 6.)

Konrad Adenauer aláírása
Konrad Adenauer aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Konrad Adenauer témájú médiaállományokat.

Konrad Adenauer (teljes nevén Konrad Hermann Josef Adenauer, Köln, 1876. január 5.Bad Honnef, 1967. április 19.) német politikus, a Német Szövetségi Köztársaság első kancellárja.

Konrad Adenauer a volt német kétmárkáson

Életpályája

Konrad Adenauer 1876 január 5-én, Johann Konrad Adenauer (1833–1906) és Helene Scharfenberg (1849–1919) harmadik gyermekeként látta meg a napvilágot. Az erős katolikus, kispolgári családi háttér alapvetően meghatározta későbbi személyiségét. Középiskoláját Kölnben végezte, 1894. március 5-én tette le az érettségi vizsgát. Ezt követően Freiburgban, Münchenben és Bonnban végezte jogi és közgazdaság-tudományi tanulmányait. Kölnben jogászként dolgozott.

Már fiatalon szerepet vállalt a közéletben, szinte mindegyik egyetemen tagja volt a katolikus diákmozgalomnak. Élete végéig különösen elkötelezett maradt az Arminia Katolikus Diákegylet iránt. Egyetemi évei után csatlakozott a katolikus párthoz (Centrum Párt), 1906 és 1917 között Kölnben polgármesterhelyettes. 1917 és 1933 között, majd 1945-ben Köln főpolgármestere volt. A Porosz Államtanács elnöke volt 1921-től 1933-ig. A nemzetiszocialisták felmentették tisztségeiből, nyugdíjazták, majd 1934-ben és a Hitler elleni merénylet után (1944. július 20.) bebörtönözték.

A háború után részt vett a Rajna-vidéki CDU megszervezésében, amelynek elvei a katolikus társadalmi tanításra épültek. Az országosan egységesülő pártnak is vezető személyiségévé vált. 1948-ban a nyugat-német alkotmányt kidolgozó Parlamenti Tanács elnöke és egyben irányítója. Az 1949-ben kancellárrá választott Adenauer (Nyugat-) Németországban stabil demokráciát kívánt létrehozni, és a háborús vereség utáni elszigeteltség, kiszolgáltatottság leküzdése érdekében célul tűzte ki az ország csatlakozását az akkor alakuló európai, illetve atlanti szervezetekbe. Ez a törekvés vezette őt a francia külügyminiszter, Robert Schuman tervének felkarolására is, ami elvezetett az Európai Szén- és Acélközösség, végül hat állam részvételével az Európai Gazdasági Közösség létrejöttéhez.

Ő volt a Német Szövetségi Köztársaság (Nyugat-Németország) első szövetségi kancellárja (1949 szeptemberétől 1963 októberéig). 1951 és 1955 között egyben külügyminiszter. Az ő kezdeményezésére lett Bonn az NSZK fővárosa. 1956-ban a Szabaddemokrata Párt (FDP) kilépett az uniós pártokkal létesített koalícióból. Az 1961. évi választásokon az uniós pártok elvesztették többségüket. Adenauer 1962-ben ismét a szabaddemokratákkal alakított koalíciós kormányt. Utódja a szövetségi kancellári poszton 1963-tól Ludwig Erhard volt.

Külpolitikája

Külpolitikájának fő jellemzői:

Pártvezetőként

A legnagyobb hatású kereszténydemokrata politikusok egyike volt. 1945-ben a Kereszténydemokrata Unió (Christlich-Demokratische Union, CDU) alapító tagja. A brit megszállási övezetben működő szervezet elnöke (19461950), a párt országos elnöke volt 1950-től 1966-ig. Vezetése alatt a CDU befolyásos tömegpárttá vált.

Gazdaságpolitikája

Nyugat-Németország újjáépítését tűzte ki célul. A Marshall-tervre és Ludwig Erhard neoliberális gazdaságpolitikájára támaszkodva gyors gazdasági fellendülést ért el és sikerült a szociális ellentéteket csökkentenie.

Főbb művei

  • Erinnerungen (4 kötet, 1965 - 1983)
  • Reden 1917 – 1967 (1975-1979)
  • Briefe (1983-tól)

Külső hivatkozások

A témához kapcsolódó idézetek a Wikidézetben:
Commons:Category:Konrad Adenauer
A Wikimédia Commons tartalmaz Konrad Adenauer témájú médiaállományokat.