Konrad Adenauer

Konrad Adenauer
Konrad Adenauer 1952-ben
Nyugat-Németország 1. kancellárja
Hivatali idő 1949. szeptember 15. – 1963. október 16.
Utód	Ludwig Erhard
Születési név	Konrad Hermann Joseph Adenauer
Született	1876. január 5. Köln, Németország
Elhunyt	1967. április 19. (91 évesen) Bad Honnef, Németország
Sírhely	Waldfriedhof
Párt	CDU
Házastársa	Emma Adenauer (1904. január 26. – 1916. október 6.) Auguste Adenauer (1919. szeptember 26. – 1948. március 3.)
Gyermekei	Konrad Adenauer Max Adenauer Maria Adenauer Ferdinand Adenauer Paul Adenauer Charlotte Adenauer Libet Werhahn Georg Adenauer
Foglalkozás	politikus, jogász
Iskolái	Albert Ludwig Egyetem, Freiburg Lajos–Miksa Egyetem Bonni Egyetem
Vallás	római katolikus egyház
Díjak	Károly-díj (1957. május 27.) Grand Cross special issue of the Order of Merit of the Federal Republic of Germany, special issue (1954. január 31.) Ehrenzeichen für Verdienste um die Republik Österreich (1927. március 7.) Bajor Érdemrend (1958. május 3.) Grand Cross of the Order of the Southern Cross (1953. július 6.) Knight Grand Cross in the Order of the Netherlands Lion (1960. december 23.) a francia Becsületrend nagykeresztje (1962. július 2.) Orden wider den tierischen Ernst (1959) Belga Lipót-rend fősávja (1956. szeptember 22.) Szent Mihály és Szent György rend nagykeresztje (1956. december 31.) Knight Grand Cross of the Order of the Falcon (1955. január 29.) Grand Cross of the Order of the Oak Crown (1957. július 1.) Grand Cross of the Order of the Aztec Eagle (1955. szeptember 22.) Grand Cross of the Order of the Sun of Peru‎ (1953. július 18.) Grand Cross of the Order of the Liberator General San Martin (1962. március 21.) Grand Cross of the Military Order of the Tower and Sword (1963. október 15.) Az Olasz Köztársaság Nagykeresztjének Lovagja (1953. december 31.) Berlin díszpolgára (1963. október 10. – , német szövetségi kancellár) Katolikus Izabella-rend nagykeresztje (1967. február 15.) Schlesierschild Vörös Sas-rend 4. osztálya (1918. augusztus 30.) Aranysarkantyú-rend (1955. december 28.) Szent Sír Lovagrend nagykeresztje (1964. április 12.) Order of the Rising Sun, 1st class (1960. március 22.) Order of the Rising Sun with Paulownia Flowers, 1st class (1963. december 2.) Grand Cross of the Order of the Condor of the Andes (1955. április 28.) Historian Prize of the city of Münster (1988) a Berlini Műszaki Egyetem díszdoktora Eisernes Kreuz am weißen Bande (1918. január 27.) Order of the Supreme Sun (1963. október) Grand Cross of the Order of May (1953. augusztus 14.) Order of Merit (1954. március 30.) Grand Cross of the Order of Boyacá (1953. szeptember 30.) National Order of Merit (1955. január 10.) Order of José Matías Delgado (1955. november 5.) Order of the Holy Trinity (1954. november 24.) Order of the Crown (1955. augusztus 9.) National Order of Madagascar (1962. augusztus 27.) Juan Pablo Duarte Order of Merit (1954. november 21.) Grand Cross of the National Order of the Lion (1961. november) Grand Cross of the Order of Civil Merit (1928. november 27.) Order of the White Elephant (1960. július 26.) Order of the Crown of Thailand (1955. augusztus 11.) Grand Cross of the Order of George I (1954. március 16.) Order of the Star of Africa (1960. április 7.) Order of Valour (1964. szeptember 23.) Grand Cross of the National Order of Honor and Merit (1955. december 20.) Orden de la Independencia Cultural Rubén Darío (1959. április 3.) honorary doctor of Waseda University honorary doctorate of the Weizmann Institute of Science a Columbia Egyetem díszdoktora a Harvard Egyetem díszdoktora a Freiburgi Albert Ludwig Egyetem díszdoktora Bad Honnef díszpolgára a Keió Egyetem díszdoktora Köln díszpolgára (1951) az Ottawai Egyetem díszdoktora Bonn díszpolgára Grand Cross of the Military Order of Christ (1956. január 24.) Grand Cross of Honor for Services to the Republic of Austria (1956. október 18.) honorary doctor of the University of Maryland Merit Cross for War Aid (1917. március 17.) az Osztrák Vöröskereszt Díszjelvénye (1922. június 17.) German Red Cross Decoration (1932. május 6.)
Konrad Adenauer aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Konrad Adenauer témájú médiaállományokat.

Konrad Adenauer (teljes nevén Konrad Hermann Josef Adenauer, Köln, 1876. január 5. – Bad Honnef, 1967. április 19.) német politikus, a Német Szövetségi Köztársaság első kancellárja.

Konrad Adenauer a volt német kétmárkáson

Életpályája

Konrad Adenauer 1876 január 5-én, Johann Konrad Adenauer (1833–1906) és Helene Scharfenberg (1849–1919) harmadik gyermekeként látta meg a napvilágot. Az erős katolikus, kispolgári családi háttér alapvetően meghatározta későbbi személyiségét. Középiskoláját Kölnben végezte, 1894. március 5-én tette le az érettségi vizsgát. Ezt követően Freiburgban, Münchenben és Bonnban végezte jogi és közgazdaság-tudományi tanulmányait. Kölnben jogászként dolgozott.

Már fiatalon szerepet vállalt a közéletben, szinte mindegyik egyetemen tagja volt a katolikus diákmozgalomnak. Élete végéig különösen elkötelezett maradt az Arminia Katolikus Diákegylet iránt. Egyetemi évei után csatlakozott a katolikus párthoz (Centrum Párt), 1906 és 1917 között Kölnben polgármesterhelyettes. 1917 és 1933 között, majd 1945-ben Köln főpolgármestere volt. A Porosz Államtanács elnöke volt 1921-től 1933-ig. A nemzetiszocialisták felmentették tisztségeiből, nyugdíjazták, majd 1934-ben és a Hitler elleni merénylet után (1944. július 20.) bebörtönözték.

A háború után részt vett a Rajna-vidéki CDU megszervezésében, amelynek elvei a katolikus társadalmi tanításra épültek. Az országosan egységesülő pártnak is vezető személyiségévé vált. 1948-ban a nyugat-német alkotmányt kidolgozó Parlamenti Tanács elnöke és egyben irányítója. Az 1949-ben kancellárrá választott Adenauer (Nyugat-) Németországban stabil demokráciát kívánt létrehozni, és a háborús vereség utáni elszigeteltség, kiszolgáltatottság leküzdése érdekében célul tűzte ki az ország csatlakozását az akkor alakuló európai, illetve atlanti szervezetekbe. Ez a törekvés vezette őt a francia külügyminiszter, Robert Schuman tervének felkarolására is, ami elvezetett az Európai Szén- és Acélközösség, végül hat állam részvételével az Európai Gazdasági Közösség létrejöttéhez.

Ő volt a Német Szövetségi Köztársaság (Nyugat-Németország) első szövetségi kancellárja (1949 szeptemberétől 1963 októberéig). 1951 és 1955 között egyben külügyminiszter. Az ő kezdeményezésére lett Bonn az NSZK fővárosa. 1956-ban a Szabaddemokrata Párt (FDP) kilépett az uniós pártokkal létesített koalícióból. Az 1961. évi választásokon az uniós pártok elvesztették többségüket. Adenauer 1962-ben ismét a szabaddemokratákkal alakított koalíciós kormányt. Utódja a szövetségi kancellári poszton 1963-tól Ludwig Erhard volt.

Külpolitikája

Külpolitikájának fő jellemzői:

• az ország szuverenitásának helyreállítása,
• az NSZK integrálása Nyugat-Európába: Kancellársága alatt csatlakozott az NSZK az Európa Tanácshoz (1949), az Európai Szén- és Acélközösséghez (1951), a NATO-hoz (1955). 1957-ben Adenauer írta alá az NSZK részéről az Európai Gazdasági Közösség létrehozásáról szóló nemzetközi szerződést, a Római szerződést.
• a nyugatnémet-francia szövetség erősítése – Megkötötte a francia-német együttműködési szerződést (1963),
• az NDK el nem ismerése (Hallstein-doktrina)
• Kancellári működése alatt szorosabb kapcsolatokat alakított ki Franciaországgal és a Szovjetunióval. 1955 szeptemberében a Szovjetunióba látogatott; ezután diplomáciai kapcsolat létesült az NSZK és a Szovjetunió között.
• az USA külpolitikájához való alkalmazkodás.

Pártvezetőként

A legnagyobb hatású kereszténydemokrata politikusok egyike volt. 1945-ben a Kereszténydemokrata Unió (Christlich-Demokratische Union, CDU) alapító tagja. A brit megszállási övezetben működő szervezet elnöke (1946 – 1950), a párt országos elnöke volt 1950-től 1966-ig. Vezetése alatt a CDU befolyásos tömegpárttá vált.

Gazdaságpolitikája

Nyugat-Németország újjáépítését tűzte ki célul. A Marshall-tervre és Ludwig Erhard neoliberális gazdaságpolitikájára támaszkodva gyors gazdasági fellendülést ért el és sikerült a szociális ellentéteket csökkentenie.

Főbb művei

• Erinnerungen (4 kötet, 1965 - 1983)
• Reden 1917 – 1967 (1975-1979)
• Briefe (1983-tól)

Külső hivatkozások

A Wikimédia Commons tartalmaz Konrad Adenauer témájú médiaállományokat.