Orvosi tüdőfű
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Pulmonaria officinalis L. | ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Orvosi tüdőfű témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Orvosi tüdőfű témájú médiaállományokat és Orvosi tüdőfű témájú kategóriát. |
Az orvosi tüdőfű (Pulmonaria officinalis) az érdeslevelűek (Boraginaceae) családjába tartozó Pulmonaria nemzetség 4 Magyarországon is előforduló fajának egyike, melyet gyógynövényként alkalmaz a népi gyógyászat. Nevezik pettyegetett tüdőfűnek, illetve dongófűnek is.
Élőhelye
Üde, főként gyertyán- és bükkelegyes erdők. Európaszerte elterjedt. Magyarországon a domb- és hegyvidékeken gyakori, nem védett.
Jellemzői
15-34 cm magas, gyöktörzses évelő.
- A szárlevelek szórt állásúak, ülők. A virágzás után kifejlődő nyári tőlevelek hosszú nyelűek, fehér foltosak, gyakran áttelelők. (A fehér foltok a Pulmonaria officinalis subsp. obscura alfaj esetében hiányoznak.)
- Virága bimbóként piros, kinyílva bíboros, majd fokozatosan megkékül (a színt a sejtnedv savassága befolyásolja). Március-május között virágzik.
- Termése makkocska.
Geofiton, azaz az erdő lombfakadása előtt virágzik, majd a gyors termésérlelés után már csak a vegetatív szervei látszanak a felszínen.
Felhasználása
Gyógynövény. Drogja a levél, ritkán a virágzó, föld feletti rész.
Hatóanyagai: 10-15% ásványi anyag, kovasav, allantoin, nyálkaanyagok, flavonidok (kempferol, kvercetin), a flavonidok glikozidjai.
Köptető, köhögéscsillapító hatású. Régen TBC ellen használták. A homeopátiás szerek és teakeverékek alkotórészeként légcsőhurut és tüdőasztma ellen használják.
Hasonló vagy rokon fajok
- Bársonyos tüdőfű (Pulmonaria mollis)
- Keskenylevelű tüdőfű (Pulmonaria angustifolia)
- Erdei gyöngyköles (Lithospermum purpureo-coeruleum)
Lásd még
Külső hivatkozások
Források
- Bertram Münker: Közép-Európa vadvirágai. Budapest: Magyar Könyvklub. 1998. = Természetkalauz, ISBN 963 548 672 3
- Bernáth Jenő dr. (szerk.): Vadon termő és termesztett gyógynövények (Mezőgazda Kiadó, 1997)
