Ugrás a tartalomhoz

Anton Drexler

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Anton Drexler
A DAP 1. vezetője
Hivatali idő
1919. január 5. – 1921. június 29.
HelyettesKarl Harrer (1919–20)
Elődnincs
UtódAdolf Hitler

Született1884. június 13.[1]
München
Elhunyt1942. február 24. (57 évesen)[1]
München
Párt

Foglalkozáspolitikus

DíjakBlood Order
A Wikimédia Commons tartalmaz Anton Drexler témájú médiaállományokat.

Anton Drexler (München, 1884. június 13.München, 1942. február 24.) szélsőjobboldali német politikus volt az 1920-as években, aki meghatározó szerepet játszott a pángermán és antiszemita Német Munkáspárt (DAP) megalapításában, amelyből később a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP) is kialakult. Drexler segítette Adolf Hitlert annak politikai pályája kezdetén.

Életrajz

[szerkesztés]

Münchenben született, gépszerelőként dolgozott, mielőtt vasúti géplakatos lett Berlinben.[2] Az első világháború alatt csatlakozott a Német Hazafias Párthoz.[3] 1918 márciusában megalapította a Freien Arbeiterausschuss für einen guten Frieden liga (Szabad Munkások Bizottsága a jó Békéért) egyik ágát.[2] Ezt követően 1918-ban Karl Harrer (újságíró és a Thule Társaság tagja) Drexlerrel és több más személlyel együtt megalapította a Politischer Arbeiterzirkel-t (Politikai Munkáskör).[2] A tagok időszakosan tartottak megbeszéléseket, melynek témai a nacionalizmus és a zsidók elleni rasszizmus voltak.[2] Drexler költő volt és a népi agitátorok egyike. Harrer, Gottfried Feder és Dietrich Eckart társaságában 1919. január 5-én Münchenben megalapították a Német Munkáspártot (DAP).[2]

A párt egy 1919. szeptemberi, müncheni ülésén a fő szónok Gottfried Feder volt. Miután befejezte beszédét, Adolf Hitler heves politikai vitába keveredett az egyik látogatóval, Baumann professzorral, aki megkérdőjelezte Feder érveit a kapitalizmussal szemben, és javasolta, hogy Bajorország szakadjon el Poroszországtól, és hozzon létre egy új délnémet államot Ausztriával közösen. A professzor érveinek vehemens támadásával Hitler erőteljes hatást gyakorolt a jelenlévő párttagokra, bizonyságot adva kiváló szónoki képességeiről, a professzor pedig (Hitler elmondása szerint) úgy hagyta el a helyiséget, hogy elismerte egyértelmű vereségét.[4] Drexler Hitlerhez ment és egy füzetet csúsztatott a kezébe. A Politikai Ébredésem című mű volt az, és Hitler elmondása szerint olyan eszméket tartalmazott, amelyekben ő maga már korábban is hitt.[5] Drexlert lenyűgözte Hitler, és meghívta, hogy csatlakozzon a pártjához. Hitler ezt 1919. szeptember 12-én fogadta el,[6] ezzel a párt 55. tagja lett.[7] Hitler egy héten belül levelet kapott Drexlertől, melyben arról értesítette, hogy hivatalosan is elfogadták a DAP tagok közé, és hogy el kéne jönnie a bizottsági ülésre megvitatni az eseményt. Hitler részt vett a gyűlésen, melyet az Alte Rosenbad sörözőben tartottak meg.[8]

Hitler elkezdte a pártot nyíltabbá szervezni, és az addigi legnagyobb gyűlést szervezte össze 2000 fő részvételével 1920. február 24-én a müncheni Staatliches Hofbräuhaus-ban. Ennek akkora hatása volt, hogy Karl Harrer kilépett a pártból egyet nem értése miatt.[9] Hitler az ekkor tartott beszédében ismertette a párt 25 pontból álló programját, melyet Drexler, Feder és Hitler állított össze.[10] Ezen pontok merészebb húzásnak bizonyultak a szervezet számára,[11] egyértelmű külpolitikai célokkal (a Versailles-i békeszerződés eltörlése, egy nagy Németország létrehozása, keleti terjeszkedés, a zsidók állampolgári jogainak megvonása). Még ezen a napon a párt új nevet kapott: Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP - Náci párt).[12]

1921-re Hitler gyorsan a párt megkérdőjelezhetetlen első számú vezetőjévé vált. 1921 júniusában, mialatt Hitler és Eckart adománygyűjtő körúton voltak Berlinben, zendülés tört ki az NSDAP-n belül Münchenben. A végrehajtói bizottság tagjai össze szerették volna vonni a pártot a rivális Német Szocialista Párttal (DSP).[13] Hitler július 11-én visszatért Münchenbe, és dühösen bejelentette a lemondását. A bizottság tagjai rájöttek, hogy vezető figurájuk és szónokuk lemondása egyben a párt végét jelentené.[14] Hitler bejelentette hogy hajlandó újra csatlakozni, azzal a feltétellel, hogy a pártelnöki széket ő veheti át Drexlertől, és hogy a párt főhadiszállása továbbra is Münchenben maradhat.[15] A bizottság beleegyezett ebbe; Hitler a párt 3680. tagjaként csatlakozott újra hozzájuk. Drexlert így a csupán szimbolikus tiszteleti elnöki pozícióba rakták át, 1923-ban pedig ki is lépett a pártból.[16]

Drexler a Thule Társaság nevű, dúsgazdag müncheni polgárok számára alakult "népi" (völkisch) politikai klubnak is tagja volt. Az NSDAP tagsága hivatalosan akkor ért véget, amikor a pártot átmenetileg betiltották a Müncheni sörpuccsot követően, melyben Drexler nem vett részt. 1924-ben a bajor állami parlamentbe is beválasztották egy másik párt színeiben, melynek 1928-ig tagja maradt mint alelnök. Már nem vett részt az NSDAP újraalakításában 1925-ben, és csak azután csatlakozott újra, miután Hitler 1933-ban hatalomra jutott. 1934-ben megkapta a Vérrend nevű kitüntetést (Blutorden), és alkalomszerűen egészen 1937-ig használták a pártban propagandacélokra, de sosem kapott újra igazi hatalmat, és nem is vett részt aktívan a mozgalomban ezek után. 1942 februárjában hunyt el Münchenben.[17]

Kulturális hatása

[szerkesztés]

A 2003-as Hitler – A sátán felemelkedése című filmben a brit Robert Glenister alakította Drexlert, habár a filmben Drexlert helytelenül a védjegyévé vált szemüvege és bajsza nélkül ábrázolják.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Brockhaus (német nyelven)
  2. a b c d e Kershaw 2008, 82. o.
  3. Hamilton 1984, 219. o.
  4. Kershaw 2008, 75. o.
  5. Hitler, Adolf. Mein Kampf, 1925.
  6. Stackelberg 2007, 9. o.
  7. Mitcham 1996, 67. o.
  8. Kershaw 2008, 75, 76. o.
  9. Shirer, The Rise and Fall of the Third Reich, p. 36
  10. Shirer, The Rise and Fall of the Third Reich, p. 37
  11. Shirer, The Rise and Fall of the Third Reich, p. 89
  12. Kershaw 2008, 87. o.
  13. Kershaw 2008, 100, 101. o.
  14. Kershaw 2008, 102. o.
  15. Kershaw 2008, 103. o.
  16. Shirer, The Rise and Fall of the Third Reich, p. 41
  17. Hamilton 1984, 220. o.

Források

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]
Commons:Category:Anton Drexler
A Wikimédia Commons tartalmaz Anton Drexler témájú médiaállományokat.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Anton Drexler című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.