INDOKOLÁS

1.           A JAVASLAT HÁTTERE

A pénzügyi válság közvetlen folyományaként Európában és másutt is olyan eszközöket vetettek be, amelyek legfőbb célja a pénzügyi rendszer mielőbbi stabilizálása volt. A bankok, fedezeti alapok, hitelminősítő intézetek, felügyeletek és központi bankok szerepét sok esetben megkérdőjelezték és alapos vizsgálatnak vetették alá, ugyanakkor nem, vagy csak kevés figyelmet kapott az a szerep, amelyet a könyvvizsgálók a válságban játszottak – vagy inkább, amelyet játszaniuk kellett volna. Annak ismeretében, hogy 2007 és 2009 között számos bank mutatott ki jelentős veszteségeket mérlegen belüli és kívüli pozíciói kapcsán, sok uniós polgár és befektető számára nehezen érthető, hogy a könyvvizsgálók ügyfeleik (különösen a bankok) részére miként adhattak ki „tiszta” jelentéseket ezekről az időszakokról.

Fontos megjegyezni, hogy egy olyan válságban, amelynek során 2008 októbere és 2009 októbere között az adófizetők pénzéből 4 588,9 milliárd EUR-t fordítottak a bankok támogatására, amely az EU-27 2009. évi bruttó hazai termékének 39 %-át tette ki[1], a pénzügyi rendszer valamennyi eleme javításra szorul.

A megbízható könyvvizsgálat kulcsfontosságú az általános és a piaci bizalom helyreállításához. Hozzájárul a befektetők védelméhez azáltal, hogy a könnyen hozzáférhető, költséghatékony és megbízható információkat szolgáltat a társaságok pénzügyi kimutatásairól. Emellett csökkentheti a vizsgált társaságok tőkeköltségeit a pénzügyi kimutatások átláthatóságának és megbízhatóságának javításával.

Ki kell emelni azt is, hogy a könyvvizsgálókat a jog hatalmazza fel arra, hogy kötelező könyvvizsgálatot végezzenek azoknak a társaságoknak a pénzügyi kimutatásaira vonatkozóan, amelyek korlátozott felelősséggel bírnak, és/vagy szolgáltatást nyújthatnak a pénzügyi szektorban. A felhatalmazás társadalmi feladatot ró a könyvvizsgálóra, akinek véleményt kell mondania arról, hogy az ilyen társaságok pénzügyi kimutatásai megfelelnek-e a valóságnak.

A könyvvizsgálókra vonatkozó jóváhagyási eljárásokat harmonizáló 84/253/EGK irányelv 1984. évi elfogadása óta az Unió részlegesen szabályozta a jog szerinti könyvvizsgálatot. Az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról, a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 84/253/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. május 17-i 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv jelentősen kibővítette a korábbi irányelv alkalmazási körét.

A pénzügyi válság a jog szerinti könyvvizsgálat gyengeségeit különösen a közérdeklődésre számot tartó jogalanyok tekintetében hangsúlyozta ki, amelyek tevékenységükből, méretükből vagy alkalmazottaik számából adódóan jelentős közérdeket képviselnek, vagy amelyeknek társasági formájuk miatt érdekeltjeik köre széles. Emiatt ez a javaslat a közérdeklődésre számot tartó jogalanyok pénzügyi kimutatásainak jog szerinti könyvvizsgálatára vonatkozó feltételeket rögzíti.

2.           AZ ÉRDEKELTEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓ EREDMÉNYEI, HATÁSVIZSGÁLATOK

A Bizottság 2010. október 13. és december 8. között konzultációt folytatott[2].

Összesen mintegy 700 különböző érdekelt nyilvánított véleményt: a szakma képviselői, felügyeletek, befektetők, tudományos szakértők, gazdasági társaságok, kormányzati szervek, szakmai testületek és magánszemélyek.

A konzultáció a változás iránti igényt és az azzal szembeni ellenállást egyaránt kimutatta. Különösen a jelenleg kedvező helyzetben lévő érdekeltek ellenzik a változtatást. Ugyanakkor főként a könyvvizsgáló kkv-k és befektetők következtettek arra, hogy a legutóbbi pénzügyi válság komoly hiányosságokra mutatott rá. A nyilvános vélemények összefoglalója az alábbi dokumentumban található:

http://ec.europa.eu/internal_market/consultations/docs/2010/audit/summary_responses_en.pdf

Ezenkívül a Bizottság 2011. február 10-én a könyvvizsgálat témájában rendezett magas szintű konferenciája[3] további eszmecserére adott alkalmat.

A Bizottság zöld könyvére reagálva az Európai Parlament 2011. szeptember 13-án saját kezdeményezésű jelentést fogadott el a témában, amelyben szorgalmazza, hogy a Bizottság gondoskodjon nagyobb átláthatóságról és jobb versenyfeltételekről a könyvvizsgálati piacon[4]. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2011. június 16-án hasonló jelentést fogadott el[5].

A fenti kérdésekre a Pénzügyi Szolgáltatásokkal Foglalkozó Bizottság 2011. május 16-i ülésén, valamint a Könyvvizsgálati Szabályozó Bizottság 2011. június 24-i ülésén is felhívták a tagállamok figyelmét.

A jobb szabályozás elvével összhangban a hatásvizsgálat meghatározza azokat a problémás területeket, amelyek esetében szabályozási intézkedésre lehet szükség:

· Az érdekeltek túlzott várakozásokat támasztanak a könyvvizsgálattal szemben ahhoz képest, amit a könyvvizsgálók ténylegesen tesznek.

· A függetlenség nem biztosított és nem bizonyítható egy olyan paradigmában, amelyben a könyvvizsgálat gyakorlatilag csak egy a számos kereskedelmi szolgáltatás közül. A könyvvizsgálói szolgáltatások rendszeres pályáztatásának és a könyvvizsgáló cégek időszakos rotációjának hiánya a könyvvizsgálatot alapvető szellemiségétől: a szakmai szkepticizmustól fosztotta meg.

· Piaci koncentráció és a választási lehetőség hiánya: A piac olyan mértékben koncentrálódott, hogy ritka az, ha egy közérdeklődésre számot tartó jogalany könyvvizsgálója nem a négy nagy könyvvizsgáló cég egyike. A tagállamok többségében a nagy jegyzett társaságok több mint 85 %-ának könyvvizsgálatát a négy nagy cég végzi.

A hatásvizsgálat az alábbi előnyben részesített szakpolitikai lehetőségeket eredményezte:

· Tisztázni kell a jog szerinti könyvvizsgálat hatókörét, továbbá javítani kell azt a tájékoztatást, amelyet a könyvvizsgáló a felhasználók, a vizsgált jogalanyok, az audit bizottságok, valamint a felügyeletek részére nyújt.

· Annak tilalma, hogy a könyvvizsgáló a vizsgált jogalany részére nem könyvvizsgálói szolgáltatásokat nyújtson, vagy akár annak általános tilalma, hogy a könyvvizsgáló nem könyvvizsgálói szolgáltatásokat nyújtson, hatékonyan kezelné a függetlenség és a szakmai szkepticizmus erősítése iránti igényt. Ezenfelül szigorúbb szabályok alkalmazása a könyvvizsgálók kijelölési folyamatában, valamint a könyvvizsgáló cégek kötelező rotációjának bevezetése hozzájárulna a könyvvizsgálatok jobb minőségéhez.

· A könyvvizsgálói szolgáltatást nyújtó pártatlan megválasztásának elősegítése érdekében tiltani kell az olyan szerződéses feltételeket, amelyek korlátozzák a könyvvizsgáló cégek közötti választást, átláthatóbbá kell tenni a könyvvizsgálat minőségét és a könyvvizsgáló cégeket, továbbá könyvvizsgálati minőségi tanúsítást kell bevezetni.

· A könyvvizsgálói szolgáltatást nyújtók közötti nagyobb választási lehetőség érdekében meg kell szüntetni a tulajdonosi korlátozásokat.

· Meg kell erősíteni a tagállami felügyeleti hatóságokat, továbbá az Unió egészére kiterjedően meg kell szervezni az Európai Értékpapír-piaci Hatóságon (EÉPH) belüli együttműködést.

Az e javaslathoz kapcsolódó hatásvizsgálati jelentés az alábbi címen található:

http://ec.europa.eu/internal_market/auditing/index_en.htm

3.           A JAVASLAT JOGI ELEMEI

3.1.        Jogalap

A hatályos 2006/43/EK irányelv az EUMSZ 50. cikkére épül. A kapcsolódó követelmények (pl. a könyvvizsgálók jóváhagyására és nyilvántartásba vételére vonatkozó követelmények) megállapítása és módosítása továbbra is az irányelv hatálya alá tartozik[6].

A közérdeklődésre számot tartó jogalanyok jog szerinti könyvvizsgálatára vonatkozó további sajátos követelményeket az EUMSZ 114. cikke alapján ez a rendelet rögzíti.

3.2.        Szubszidiaritás és arányosság

Az uniós szabályok az eddigiekben nagyfokú mérlegelési lehetőséget biztosítottak a tagállamok számára, amelyek viszont nagymértékben építettek a szakma önszabályozására. A válság megmutatta, hogy az önszabályozás nem előremutató megoldás. Ezenfelül a hatásvizsgálatban kiemelt problémák nem oldhatók meg tagállami szinten, mert ez lényeges eltérésekhez vezetne a szabályozási keretekben, ami viszont súlyosan veszélyeztetné az egységes piacot.

Az értékpapírpiacok és a pénzügyi szereplők összekapcsolódására tekintettel a könyvvizsgálatokat az Unióban mindenütt egységes keretrendszerben kell elvégezni. Mivel a közérdeklődésre számot tartó jogalanyok Európában gyakran folytatnak több országra kiterjedő tevékenységet, rendkívül fontos a könyvvizsgálók és a piaci szerkezet szerepének és függetlenségének uniós szintű kezelése. Érdemes megjegyezni, hogy a befektetők védelmére és a pénzügyi intézményekre vonatkozó jogszabályokat jelenleg is az Unió szintjén fogadják el.

Ezenfelül az uniós szintű, összehangolt, nemzetközi támogatással kiegészített megközelítés a szabályozási arbitrázs kockázatát is csökkentené.

A javaslat tiszteletben tartja az arányosság elvét: rendelkezései nem lépik túl az említett célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket.

3.3.        A javaslat részletes magyarázata

A 2006/43/EK irányelv 39–43. cikke már megfogalmaz a közérdeklődésre számot tartó jogalanyok jog szerinti könyvvizsgálatára vonatkozó egyes követelményeket. Ezeket a követelményeket az irányelv a továbbiakban nem tartalmazza, azok részletesebben kidolgozott változatban átkerülnek ebbe a rendeletbe.

A rendelet megfelelő és arányos jogi eszköz, amellyel biztosítható a közérdeklődésre számot tartó jogalanyok kiváló minőségű könyvvizsgálata. A rendelet közvetlen alkalmazhatósága nagyobb jogbiztonságot nyújt. Emellett a jogszabály az Unió egészében azonos napon lép hatályba, így elkerülhetők az azzal összefüggő problémák, hogy az egyes tagállamok a jogszabályt késve ültetik át[7]. Rendelettel biztosítható továbbá a legnagyobb fokú harmonizáció: a rendelet alapján a jog szerinti könyvvizsgálatokra valamennyi tagállamban lényegében azonos szabályok szerint kerülne sor.

3.3.1.     I. cím (Tárgy, hatály és fogalommeghatározások)

A rendelet a közérdeklődésre számot tartó jogalanyok jog szerinti könyvvizsgálatát végző könyvvizsgálókra, valamint a vizsgált jogalanyokra vonatkozik. Rögzíti például a közérdeklődésre számot tartó jogalanynál kötelezően létrehozandó audit bizottsággal kapcsolatos szabályokat.

A módosított 2006/43/EK irányelv fogalommeghatározásait ebben a rendeletben is alkalmazni kell. A pénzügyi szektor fejlődésével új típusú pénzügyi intézmények jönnek létre az uniós jog szerint, így indokolt a közérdeklődésre számot tartó jogalanyok meghatározásának kiterjesztése a befektetési vállalkozásokra, a pénzforgalmi intézményekre, az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV), az elektronikuspénz-kibocsátó intézményekre, valamint az alternatív befektetési alapokra.

3.3.2.     II. cím (A közérdeklődésre számot tartó jogalanyok jog szerinti könyvvizsgálatára vonatkozó feltételek)

I. fejezet (Függetlenség és az összeférhetetlenség elkerülése)

A könyvvizsgálónak megfelelő szabályzatokkal és eljárásokkal kell biztosítania a függetlenséggel, a belső minőség-ellenőrzési rendszerekkel, valamint az alkalmazottak felügyeletével kapcsolatban a rendelet alapján fennálló kötelezettségek teljesítését.

A könyvvizsgálói megbízás megszűnését követő két éven belül a korábbi könyvvizsgálók és fő könyvvizsgáló partnerek, illetve alkalmazottaik nem tölthetnek be kulcsfontosságú vezető tisztséget a vizsgált jogalanynál, nem lehetnek a vizsgált jogalany audit bizottságának tagjai vagy az ügyviteli szervének nem ügyvezető tagjai, továbbá nem lehetnek a vizsgált jogalany felügyelő bizottságának tagjai.

A vizsgált jogalany részére nyújtott kapcsolódó pénzügyi ellenőrzési szolgáltatások díja legfeljebb az adott jogalany által fizetett könyvvizsgálói díjak 10 %-a lehet. Megfelelő óvintézkedéseket kell alkalmazni továbbá akkor, ha a könyvvizsgáló egy adott közérdeklődésre számot tartó jogalany részére nyújtott könyvvizsgálói és kapcsolódó pénzügyi ellenőrzési szolgáltatásokból származó díjbevétele a könyvvizsgáló éves díjbevételének jelentős hányadát teszi ki.

Jog szerinti könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég vagy a könyvvizsgáló cég hálózatának tagja a vizsgált jogalany részére egy esetben sem nyújthat egyes olyan, nem könyvvizsgálói szolgáltatásokat, amelyek alapvetően nem egyeztethetőek össze a könyvvizsgálat független közérdekű funkciójával, míg más – a könyvvizsgálat független közérdekű funkciójával alapvetően összeegyeztethető – nem könyvvizsgálói szolgáltatások esetében az audit bizottság vagy az illetékes hatóság felhatalmazást kap annak – a konkrét körülményektől függő – értékelésére, hogy azok nyújthatók-e a vizsgált jogalany részére. Kapcsolódó pénzügyi ellenőrzési szolgáltatás azonban nyújtható. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a VI. címben foglalt feltételekkel kiigazítsa az engedélyezett és tiltott szolgáltatások jegyzékét. Ezenkívül a jelentős méretű könyvvizsgáló cégeknek szakmai tevékenységüket a jog szerinti könyvvizsgálatra kell összpontosítaniuk, és tiltani kell számukra a nem könyvvizsgálói szolgáltatások nyújtását.

Egy megbízás elfogadása vagy folytatása előtt a könyvvizsgálónak fel kell mérnie a függetlenségét esetlegesen fenyegető veszélyeket, és függetlenségéről biztosítania kell az audit bizottságot.

II. fejezet (Bizalmasság és szakmai titoktartás)

A könyvvizsgálók a bizalmassági és szakmai titoktartási szabályokra hivatkozva nem gátolhatják e javaslat rendelkezéseinek alkalmazását.

A 13. cikk lehetővé teszi a szükséges információk cseréjét a könyvvizsgálat során. Ugyanakkor az említett szabályok a tervezet szerint nem tennék lehetővé a könyvvizsgáló számára azt, hogy harmadik országok hatóságaival a 2006/43/EK irányelv XI. fejezetében előírt együttműködési csatornákon kívül működjön együtt.

III. Fejezet (a jog szerinti könyvvizsgálat elvégzése)

A rendelet rögzíti, hogy a könyvvizsgálónak meg kell tennie a szükséges lépéseket az arra vonatkozó vélemény kialakítása érdekében, hogy a pénzügyi kimutatások megbízható és valós képet adnak-e, és a vonatkozó pénzügyi beszámolási szabályrendszerrel összhangban készültek-e. Ez nem terjed ki sem a vizsgált jogalany életképességére, sem annak hatékonyságára és eredményességére, ahogyan a vezetés vagy az ügyviteli szerv a jogalany ügyeit a múltban igazgatta vagy a jövőben igazgatja majd. A fentiek kizárása azonban nem akadályozhatja sem a könyvvizsgálat megfelelő elvégzéséhez szükséges könyvvizsgálói feladatok, sem a beszámolási követelmények teljesítését.

A javaslat megerősíti a szakmai szkepticizmus szerepét. A könyvvizsgálónak mindig számítania kell arra, hogy a jogalanynál szerzett korábbi tapasztalataitól függetlenül tévedés vagy csalás következtében előforduló lényeges hibás állítással találkozik.

A javaslat rögzíti a jog szerinti könyvvizsgálat elvégzésére vonatkozó alapvető követelményeket. A könyvvizsgáló cégnek legalább a fő könyvvizsgáló partnert ki kell jelölnie, akinek tevékenyen részt kell vennie a jog szerinti könyvvizsgálat elvégzésében. Megfelelő erőforrásokat is biztosítani kell. Ügyfélnyilvántartást kell vezetni, emellett könyvvizsgálati dossziét kell nyitni. Ezenfelül a könyvvizsgálónak gondoskodnia kell valamennyi szervezeti követelmény megfelelő alkalmazásáról.

Olyan esemény előfordulásakor, amely a jog szerinti könyvvizsgálati tevékenység feddhetetlensége szempontjából súlyos következményekkel jár vagy járhat, a könyvvizsgálónak megfelelő intézkedéseket kell hoznia az esemény következményeinek kezelésére, valamint az esemény ismételt előfordulásának megelőzésére.

A konszolidált pénzügyi kimutatások könyvvizsgálata esetében, ha a csoportkönyvvizsgálónak nincs módja a harmadik országbeli könyvvizsgáló(k) által végzett könyvvizsgálati munka dokumentálására, akkor megfelelő intézkedések – például kiegészítő könyvvizsgálati munka – mellett értesítenie kell az illetékes hatóságot.

A könyvvizsgáló, illetve a könyvvizsgáló cég a könyvvizsgálói jelentést csak belső minőség-ellenőrzést követően nyújthatja be. Az ellenőrzés olyan könyvvizsgáló feladata, aki nem vesz részt abban a jog szerinti könyvvizsgálatban, amelyre a belső minőség-ellenőrzés vonatkozik.

IV. fejezet (Könyvvizsgálói jelentés)

A közzétett könyvvizsgálói jelentés tartalma kibővül: ismerteti az alkalmazott módszertant, különösen azt, hogy a mérleg mekkora részét ellenőrizték közvetlenül, illetve az ellenőrzés milyen mértékben alapult rendszer- és megfelelőségi teszten; a könyvvizsgálat elvégzése során alkalmazott lényegességi szinteket; a pénzügyi kimutatásokban előforduló lényeges hibás állítás kockázatának fő területeit; azt, hogy a jog szerinti könyvvizsgálat célja csalás felderítése volt-e, valamint korlátozott vagy elutasító záradék, illetve a véleménynyilvánítás elutasítása esetén a döntés indokolását. Ismertetnie kell továbbá a részletes vizsgálat és a megfelelőségi teszt súlyozásának változását az előző évhez képest.

Ezenfelül a könyvvizsgálónak hosszabb és részletesebb jelentést is kell készítenie az audit bizottság számára. A javaslat szerint ez a jelentés részletesebben ismerteti az elvégzett könyvvizsgálatot, a vállalkozás helyzetét (pl. a tevékenység folyamatosságát), a könyvvizsgálat megállapításait, valamint a szükséges magyarázatokat. Ez a kiegészítő jelentés mutatja be és indokolja továbbá az audit bizottságnak az elvégzett könyvvizsgálati munkát. A tervezet szerint a kiegészítő jelentést az audit bizottság és a vizsgált jogalany vezetése részére kell benyújtani, de azt a nyilvánosság nem ismerheti meg, mivel üzleti titkot, valamint esetlegesen árérzékeny információkat tartalmaz. Ugyanakkor kérésre a könyvvizsgáló köteles a jelentést az illetékes hatóság rendelkezésére bocsátani.

A pénzügyi szolgáltatási irányelvek többsége jelenleg is előírja a könyvvizsgáló számára, hogy a közérdeklődésre számot tartó jogalanyt felügyelő illetékes hatóságokat tájékoztassa a közérdeklődésre számot tartó jogalannyal kapcsolatos tényekről és döntésekről. Ez a kötelezettség a javaslat szerint valamennyi közérdeklődésre számot tartó jogalanyra kiterjed. Ezenfelül a hitelintézeteket és biztosítóintézeteket felügyelő illetékes hatóságoknak rendszeres párbeszédet kell folytatniuk a könyvvizsgálókkal.

V. fejezet (A jog szerinti könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek által készített átláthatósági jelentés, nyilvántartás)

A könyvvizsgálóknak pénzügyi információkat kell közzétenniük, amelyekben kimutatják különösen teljes forgalmuk megoszlását a közérdeklődésre számot tartó jogalanyoktól kapott könyvvizsgálói díjak, az egyéb jogalanyoktól kapott könyvvizsgálói díjak, valamint az egyéb szolgáltatásokból származó díjbevételek között. Közzé kell tenniük továbbá annak a hálózatnak a pénzügyi információit is, amelyhez tartoznak.

A közérdeklődésre számot tartó jogalanyok könyvvizsgálói által kiadott átláthatósági jelentéseket a cégek saját vállalatirányítására vonatkozó nyilatkozatnak kell kiegészítenie. A könyvvizsgálói díjakkal kapcsolatban további kiegészítő információkat kell az illetékes hatóságok rendelkezésére bocsátani felügyeleti feladataik ellátásának elősegítésére.

A könyvvizsgáló bizonyos dokumentumokat és információkat öt évig köteles megőrizni.

3.3.3.     III. cím (A jog szerinti könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek kijelölése a közérdeklődésre számot tartó jogalanyoknál)

Nagyobb függetlensége és kapacitása érdekében az audit bizottságnak nem ügyvezető tagokból kell állnia, akik közül legalább egy tagnak a könyvvizsgálat terén, egy másik tagnak pedig a számvitel és/vagy a könyvvizsgálat terén kell tapasztalattal és ismeretekkel rendelkeznie.

A részvényesek közgyűlése részére a könyvvizsgáló kijelölésére vonatkozóan tett javaslatnak az audit bizottság ajánlásán kell alapulnia. Az ajánlásnak minden esetben tartalmaznia kell a javasolt döntés indokolását. Ezenkívül az ajánlásnak, amennyiben nem a könyvvizsgálói megbízás megújítására vonatkozik, legalább két választási lehetőséget kell tartalmaznia (a meglévő könyvvizsgáló kizárásával), amelyek közül az egyiket az audit bizottság kellő megalapozottsággal támogatja. Az audit bizottság az ajánlását előírásszerű pályáztatási folyamatot követően teheti meg. Hitelintézetek és biztosítóintézetek esetében az audit bizottságnak az ajánlást be kell nyújtania a pénzügyi felügyeleti hatóság részére, amelynek a javasolt választás tekintetében vétójoggal kell rendelkeznie.

Tiltani kell a harmadik felekkel megállapított olyan szerződéses feltételeket, amelyek korlátozzák a vizsgált jogalanyt a könyvvizsgáló kiválasztásában.

Az abból adódó bizalmi viszony veszélyének kezelésére, hogy a vizsgált vállalkozás gyakran évtizedekig sorozatosan ugyanazt a könyvvizsgáló céget jelöli ki, a rendelet bevezeti a könyvvizsgáló cégek legfeljebb hatéves időszakot követő kötelező rotációját, amely időszak egyes kivételes körülmények között 8 évre meghosszabbítható. Amennyiben a közérdeklődésre számot tartó jogalany kettő vagy több jog szerinti könyvvizsgálót vagy könyvvizsgáló céget bízott meg, a megbízás maximális időtartama 9 év, kivételes esetben ez az időtartam 12 évre hosszabbítható. Ezenkívül a rendelet várakozási időt is előír, amelynek leteltét követően a könyvvizsgáló cég ismét jogosult ugyanannál a jogalanynál jog szerinti könyvvizsgálatot végezni. A zavartalan átmenet érdekében a korábbi könyvvizsgálónak a lényeges információkat tartalmazó átadási aktát kell átadnia a belépő könyvvizsgáló részére.

Az audit bizottság, egy vagy több részvényes, az illetékes hatóságok és a közérdeklődésre számot tartó jogalanyok felügyeletében illetékes hatóságok felhatalmazást kapnak arra, hogy indokolt esetben valamely tagállami bíróságon a könyvvizsgáló felmentése iránti keresetet nyújtsanak be.

3.3.4.     IV. cím (A közérdeklődésre számot tartó jogalanyok jog szerinti könyvvizsgálatát végző könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek tevékenységének felügyelete)

I. fejezet (Illetékes hatóságok)

Az egyes tagállamoknak illetékes hatóságot kell kijelölniük, amely a közérdeklődésre számot tartó jogalanyok könyvvizsgálatát végző könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek felügyeletéért felelős. Az ilyen hatóságoknak megfelelő személyi állományt kell fenntartaniuk, és függetleneknek kell lenniük a könyvvizsgálóktól. Az illetékes hatóságok alkalmazottaira szakmai titoktartási kötelezettség vonatkozik.

Az illetékes hatóságoknak rendelkezniük kell azokkal a felügyeleti és vizsgálati hatáskörökkel, amelyek feladataik ellátásához szükségesek, a könyvvizsgálói jelentés tartalmát azonban nem befolyásolhatják.

Az illetékes hatóságoknak tagállami szinten együtt kell működniük a jog szerinti könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek jóváhagyásáért és nyilvántartásba vételéért felelős hatósággal (2006/43/EK irányelv), valamint a közérdeklődésre számot tartó jogalanyok egyéb felügyeleteivel, pl. a bank- vagy biztosítási felügyelettel.

II. fejezet (Minőségbiztosítás, vizsgálat, piacfelügyelet, készenléti tervezés és átláthatóság az illetékes hatóságoknál)

Az illetékes hatóságok feladatai közé tartoznak az alábbiak:

· a végzett jog szerinti könyvvizsgálatok minőségbiztosítási ellenőrzése. Az ellenőrzésnek arányosnak kell lennie az ellenőrzött könyvvizsgáló tevékenységének terjedelmével;

· a közérdeklődésre számot tartó jogalanyok nem megfelelő jog szerinti könyvvizsgálatának felderítésére, helyesbítésére és megelőzésére irányuló vizsgálat;

· a fejlemények figyelemmel kísérése a közérdeklődésre számot tartó jogalanyok részére nyújtott jog szerinti könyvvizsgálati szolgáltatások piacán;

· a nagy könyvvizsgáló cégek folyamatos működését fenyegető veszélyek figyelemmel kísérése, ideértve a nagyfokú koncentrációból eredő kockázatokat, valamint annak előírása a nagy könyvvizsgáló cégek számára, hogy készenléti tervet dolgozzanak ki az ilyen veszélyek kezelésére;

· átlátható tevékenység, ideértve az egyes minőségbiztosítási ellenőrzésekről szóló jelentések közzétételét.

III. fejezet (Az illetékes hatóságok közötti együttműködés, kapcsolat az Európai felügyeleti hatóságokkal)

A rendelet előírja, hogy az illetékes hatóságok az Unió egészére kiterjedő együttműködése az EÉPH keretében történjen, amely így felváltja az Európai Bizottság elnökletével működő szakértői csoport, a Könyvvizsgálók Felügyeleti Testületei Európai Csoportja (EGAOB) égisze alatti, az Unió egészére kiterjedő együttműködési mechanizmust. Az EÉPH a közérdeklődésre számot tartó jogalanyokkal összefüggésben jelenleg is folytat tevékenységet a könyvvizsgálat (és a számvitel) területén. A jogi keretrendszer előírja továbbá, hogy a könyvvizsgálat területén az EÉPH, az Európai Bankhatóság (EBH), valamint az Európai Biztosítási és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EBFH) vegyesbizottság keretében működjön együtt. Az EÉPH állandó belső bizottságot hoz létre, amelynek legalább a tagállami illetékes hatóságok a tagjai.

Az EÉPH több kérdést illetően ad útmutatást, pl. a könyvvizsgálói jelentés és az audit bizottsághoz címzett kiegészítő jelentés tartalmi és formai követelményeire, az audit bizottság felügyeleti tevékenységére, valamint a minőségbiztosítási ellenőrzésre vonatkozóan.

A javaslat önkéntes páneurópai könyvvizsgálati minőségi tanúsítást vezet be, amelynek célja, hogy javítsa valamennyi olyan könyvvizsgáló cég láthatóságát, elismertségét és hírnevét, amely kapacitással bír a közérdeklődésre számot tartó jogalanyok kiváló minőségű könyvvizsgálatára. Az EÉPH közzéteszi a tanúsítvány megszerzésének követelményeit, valamint adminisztrációs és díjvonzatait. A tagállami illetékes hatóságoknak részt kell venniük a tanúsítvány megszerzése iránti kérelmek elbírálásában. A vizsgálattal és helyszíni ellenőrzéssel kapcsolatban az illetékes hatóságok értesítik a másik tagállam illetékes hatóságát, ha arra a következtetésre jutnak, hogy e rendelet rendelkezéseivel ellentétes tevékenységre kerül vagy került sor. Ezenfelül az egyik tagállam illetékes hatósága kérheti, hogy egy másik tagállam illetékes hatósága ez utóbbinak a területén vizsgálatot folytasson le.

Az EÉPH egy vagy több illetékes hatóság kérésére létrehozhat továbbá az illetékes hatóságokból álló kollégiumokat, hogy elősegítse bizonyos feladatok ellátását.

IV. fejezet (Együttműködés harmadik országbeli könyvvizsgálókkal, valamint nemzetközi szervezetekkel és szervekkel)

Az illetékes hatóságok és az EÉPH az információk cseréjéről harmadik országbeli illetékes hatóságokkal csak abban az esetben köthetnek együttműködési megállapodást, ha a közölt információk tekintetében szakmai titoktartási garanciák vannak érvényben, és tiszteletben tartják az adatvédelmi szabályokat.

3.3.5.     V. fejezet (Felügyeleti intézkedések és szankciók)

Az e rendeletben foglalt követelményeknek való jobb megfelelés érdekében, és „A szankciórendszerek erősítése a pénzügyi szektorban” című, 2010. december 9-i bizottsági közlemény nyomán[8] kibővül a felügyeleti intézkedések elfogadására vonatkozó hatáskör, valamint az illetékes hatóságok szankcionálási hatásköre. A tervezet a jogsértés meghatározott eseteiben a könyvvizsgálókkal és a közérdeklődésre számot tartó jogalanyokkal szemben közigazgatási pénzbírságot ír elő. A hatóságoknak a szankciókat és intézkedéseket átlátható módon kell alkalmazniuk.

3.3.6.     VI. cím (Beszámolás, átmeneti és záró rendelkezések)

A javaslat átmeneti szabályokat vezet be a könyvvizsgáló cégek rotációjára vonatkozó kötelezettség hatálybalépésével, a könyvvizsgáló cég kiválasztási eljárásának kötelező megszervezésével, valamint a kizárólag könyvvizsgálói szolgáltatásokat nyújtó könyvvizsgáló cégek létrehozásával kapcsolatban.

3.3.7.     Szabályozástechnikai standardok és az EUMSZ 290. cikkének való megfelelés

A könyvvizsgálat és a könyvvizsgálati piac fejlődésének figyelembevétele érdekében az EÉPH-nak szabályozástechnikai standardokat kell benyújtania a Bizottság részére, amelyek technikai követelményeket határoznak meg a belépő könyvvizsgálónak átadandó átadási akta tartalmára, valamint a közérdeklődésre számot tartó jogalanyok jog szerinti könyvvizsgálatát végző könyvvizsgálók számára előírt európai minőségi tanúsítvány bevezetésére vonatkozóan. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy ezeket a technikai standardokat felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján fogadja el.

A Bizottság 2009. szeptember 23-án az Európai Bankhatóság (EBH), az Európai Biztosítási és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EBFH), valamint az EÉPH (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) létrehozásáról szóló rendeletjavaslatokat fogadott el[9]. Ezzel kapcsolatban a Bizottság emlékeztetni kíván az európai felügyeleti hatóságokat létrehozó rendeletek elfogadásakor az EUMSZ 290. és 291. cikkével összefüggésben tett nyilatkozataira, amelyek szerint: „A szabályozási standardok elfogadására vonatkozó eljárások tekintetében a Bizottság hangsúlyozza a pénzügyi szolgáltatási ágazatnak a Lámfalussy-rendszerből eredő egyedi jellegét, amelyet az EUMSZ-hez csatolt 39. nyilatkozat is kifejezetten elismer. A Bizottság azonban súlyos kétségeinek ad hangot azzal kapcsolatban, hogy a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és a végrehajtási intézkedések elfogadásakor betöltött szerepének a korlátozása összhangban van-e az EUMSZ 290. és 291. cikkével.”

4.           KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A Bizottság javaslatának nincs sem közvetlen, sem közvetett hatása az Európai Unió költségvetésére. Így különösen azok a feladatok, amelyeket a javaslat szerint az EU felügyeleti szervei látnának el, nem igényelnek további uniós forrásokat.

2011/0359 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a közérdeklődésre számot tartó jogalanyok jog szerinti könyvvizsgálatára vonatkozó egyedi követelményekről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamentek számára való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[10],

az európai adatvédelmi biztossal folytatott egyeztetést követően[11],

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1) A jog szerinti könyvvizsgálókat és könyvvizsgáló cégeket a jog hatalmazza fel arra, hogy a közérdeklődésre számot tartó jogalanyok jog szerinti könyvvizsgálatát elvégezzék az ilyen jogalanyok éves és konszolidált pénzügyi kimutatásai iránti közbizalom erősítése érdekében. A jog szerinti könyvvizsgálat közérdekű szerepe azt jelzi, hogy emberek és intézmények széles köre bízik meg a jog szerinti könyvvizsgálók munkájának minőségében. A kiváló minőségű könyvvizsgálat javítja a pénzügyi kimutatások feddhetetlenségét és hatékonyságát, és ezzel hozzájárul a piacok rendezett működéséhez. Ezáltal a könyvvizsgálók különösen fontos társadalmi szerepet töltenek be.

(2) Az uniós jogszabályok előírják, hogy a hitelintézetek, a biztosítóintézetek, a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátói, a pénzforgalmi intézmények, az ÁÉKBV-k, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények, valamint az alternatív befektetési alapok pénzügyi kimutatásainak (mind az éves beszámolóknak, mind a konszolidált beszámolóknak) a könyvvizsgálatát egy vagy több olyan személy végezze el, akit az ilyen könyvvizsgálat végzésére az uniós jog hatalmaz fel, nevezetesen a bankok és más pénzügyi intézmények éves beszámolójáról és konszolidált éves beszámolójáról szóló, 1986. december 8-i 86/635/EGK tanácsi irányelv[12] 1. cikkének (1) bekezdése, a biztosítóintézetek éves és összevont (konszolidált) éves beszámolóiról szóló, 1991. december 19-i 91/674/EGK tanácsi irányelv[13] 1. cikkének (1) bekezdése, a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról és a 2001/34/EK irányelv módosításáról szóló, 2004. december 15-i 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[14] 4. cikkének (4) bekezdése, a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 97/7/EK, a 2002/65/EK, a 2005/60/EK és a 2006/48/EK irányelv módosításáról és a 97/5/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. november 13-i 2007/64/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[15] 15. cikkének (2) bekezdése, az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, 2009. július 13-i 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[16] 73. cikke, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények tevékenységének megkezdéséről, folytatásáról és prudenciális felügyeletéről, a 2005/60/EK és a 2006/48/EK irányelv módosításáról, valamint a 2000/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. szeptember 16-i 2009/110/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[17] 3. cikkének (1) bekezdése, és az alternatívbefektetésialap-kezelőkről, valamint a 2003/41/EK és a 2009/65/EK irányelv, továbbá az 1060/2009/EK és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról szóló, 2011. június 8-i 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv[18] 22. cikkének (3) bekezdése. Ezenfelül a pénzügyi eszközök piacairól, a 85/611/EGK és a 93/6/EGK tanácsi irányelv, és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 93/22/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 21-i 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[19] 4. cikkének (1) bekezdése előírja a befektetési vállalkozások éves pénzügyi kimutatásainak könyvvizsgálatát akkor, ha a negyedik, a bizonyos jogi formájú társaságok éves beszámolójáról szóló, 1978. július 25-i 78/660/EGK tanácsi irányelv[20], vagy a hetedik, a konszolidált beszámolóról szóló, 1983. június 13-i 83/349/EGK tanácsi irányelv[21] nem alkalmazandó.

(3) A jog szerinti könyvvizsgálat elvégzéséért felelős személyek jóváhagyásának feltételeit, valamint a jog szerinti könyvvizsgálat elvégzésére vonatkozó minimumkövetelményeket az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról, a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 84/253/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. május 17-i 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv rögzíti[22].

(4) A mostani pénzügyi válság során, 2007 és 2009 között számos bank mutatott ki jelentős veszteségeket mérlegen belüli és kívüli pozíciói kapcsán. Ez nemcsak azt a kérdést vetette fel, hogy a könyvvizsgálók miként adhattak ügyfeleiknek korlátozás nélküli könyvvizsgálói jelentést ezen időszakokról, hanem a jelenlegi jogszabályi keretek alkalmasságát és megfelelőségét is megkérdőjelezte. A Bizottság 2010. október 13-án zöld könyvet adott ki „Könyvvizsgálati politika: a válság tanulságai” címmel[23], amely széles körű társadalmi konzultációt indított el a pénzügyi piacok szabályozási reformja általános összefüggésében a könyvvizsgálat szerepéről és hatóköréről, valamint arról, hogy a könyvvizsgálat tökéletesítése miként járulhatna hozzá a pénzügyi stabilitás fokozásához. A nyilvános konzultáció alapján megállapítható, hogy a közérdeklődésre számot tartó jogalanyok éves és konszolidált beszámolóinak jog szerinti könyvvizsgálatára vonatkozóan a 2006/43/EK irányelvben rögzített szabályok jelentős javításra szorulnak. 2011. szeptember 13-án az Európai Parlament saját kezdeményezésű jelentést adott ki a zöld könyvről. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2011. június 16-án szintén jelentést fogadott el a zöld könyvről.

(5) Részletes szabályok megállapítására van szükség annak érdekében, hogy a közérdeklődésre számot tartó jogalanyok jog szerinti könyvvizsgálata megfelelő minőségű legyen, és azt a jog szerinti könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek szigorú követelmények alapján végezzék. A közös szemléletű szabályozásnak javítania kell a közérdeklődésre számot tartó jogalanyok jog szerinti könyvvizsgálatát végző jog szerinti könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek feddhetetlenségét, függetlenségét, pártatlanságát, felelősségét, átláthatóságát és megbízhatóságát, ami hozzájárul az Unión belüli jog szerinti könyvvizsgálat minőségéhez és ezáltal a belső piac zavartalan működéséhez, egyúttal biztosítja a fogyasztók és a befektetők nagyfokú védelmét. A közérdeklődésre számot tartó jogalanyokra vonatkozó külön jogi aktus kidolgozása biztosítja továbbá a következetes harmonizációt és az egységes alkalmazást, így hozzájárul a belső piac hatékonyabb működéséhez.

(6) A pénzügyi szektor fejlődésével az uniós jog új típusú pénzügyi intézményeket hoz létre. Egyre fontosabbak a szokásos bankrendszeren kívüli új jogalanyok és tevékenységek, és egyre nagyobb hatást gyakorolnak a pénzügyi stabilitásra. Emiatt indokolt a közérdeklődésre számot tartó jogalanyok meghatározásának kiterjesztése további pénzügyi intézményekre és egyéb jogalanyokra, például a befektetési vállalkozásokra, a pénzforgalmi intézményekre, az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV), az elektronikuspénz-kibocsátó intézményekre, valamint az alternatív befektetési alapokra.

(7) Az éves és konszolidált pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatának célja, hogy jogi biztosítékot nyújtson az olyan befektetőknek, hitelezőknek és üzletfeleknek, amelyeknek részesedésük van a közérdeklődésre számot tartó jogalanyokban, vagy azokhoz üzleti érdekük fűződik. Ennélfogva a jog szerinti könyvvizsgálóknak és könyvvizsgáló cégeknek az ilyen jogalanyok jog szerinti könyvvizsgálata során teljes mértékben függetlennek kell lenniük, és kerülniük kell az összeférhetetlenséget. A könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek függetlenségének megállapítása érdekében figyelembe kell venni a könyvvizsgálót és könyvvizsgáló céget magában foglaló hálózat fogalmát.

(8) A jog szerinti könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek megfelelő belső szervezete hozzájárul a függetlenségüket fenyegető veszélyek kiküszöböléséhez. Így a könyvvizsgáló cég tulajdonosai vagy részvényesei, valamint az ilyen cég vezetői nem avatkozhatnak a jog szerinti könyvvizsgálat végrehajtásába olyan módon, hogy az veszélyeztesse annak a jog szerinti könyvvizsgálónak a függetlenségét és pártatlanságát, aki a jog szerinti könyvvizsgálatot a könyvvizsgáló cég nevében végzi. Emellett jogszabályi kötelezettségeik teljesítése érdekében a jog szerinti könyvvizsgálóknak és könyvvizsgáló cégeknek megfelelő belső szabályzatokat és eljárásokat kell bevezetniük a szervezetükön belül folytatott jog szerinti könyvvizsgálati tevékenységben részt vevő alkalmazottakra és egyéb személyekre vonatkozóan. Ezeknek a szabályzatoknak és eljárásoknak különösen arra kell törekedniük, hogy a függetlenséget fenyegető veszélyeket kiküszöböljék, illetve kezeljék, továbbá biztosítsák a jog szerinti könyvvizsgálat minőségét, feddhetetlenségét és alaposságát. A szabályzatoknak és eljárásoknak arányosaknak kell lenniük a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég tevékenysége terjedelmével és összetettségével.

(9) A könyvvizsgálóknak, könyvvizsgáló cégeknek és alkalmazottaiknak különösen tartózkodniuk kell az olyan jogalany jog szerinti könyvvizsgálatától, amelyhez üzleti vagy pénzügyi érdekük fűződik, továbbá tartózkodniuk kell a vizsgált jogalany által kibocsátott, garantált vagy egyéb módon támogatott pénzügyi eszközzel való kereskedéstől, a diverzifikált kollektív befektetési formákban való részesedések kivételével. A jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég nem vehet részt a vizsgált jogalany belső döntéshozatali folyamataiban. Meg kell akadályozni, hogy a jog szerinti könyvvizsgálók vagy alkalmazottaik a vizsgált jogalanynál vezetői vagy igazgatósági tisztséget töltsenek be a könyvvizsgálói megbízás befejezését követő megfelelő idő letelte előtt.

(10) Az egy vizsgált jogalanytól kapott díjak mértéke, valamint a díjstruktúra szintén veszélyeztetheti a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég függetlenségét. Így biztosítani kell azt, hogy a könyvvizsgálói díjak ne függjenek semmilyen feltételtől, továbbá azt, hogy ha az egy ügyféltől kapott könyvvizsgálói díjak mértéke jelentős, akkor speciális eljárást vezessenek be a könyvvizsgálat minőségének fenntartására. Ha az egy ügyféltől való függés túlzott mértékű, akkor a jog szerinti könyvvizsgálónak vagy könyvvizsgáló cégnek tartózkodnia kell az adott jog szerinti könyvvizsgálat elvállalásától.

(11) Ha a jog szerinti könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek vagy hálózatuk tagjai a vizsgált jogalany részére a jog szerinti könyvvizsgálaton kívüli szolgáltatást nyújtanak, az veszélyeztetheti függetlenségüket. Emiatt indokolt annak tiltása, hogy a jog szerinti könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek vagy hálózatuk tagjai a vizsgált jogalanyok részére nem könyvvizsgálói szolgáltatásokat nyújtsanak. A valamely társaság részére nem könyvvizsgálói szolgáltatásokat nyújtó könyvvizsgáló cég az adott társaság jog szerinti könyvvizsgálatát nem végezheti, ami szűkíti a jog szerinti könyvvizsgálat elvégzésére rendelkezésre álló könyvvizsgáló cégek körét, különösen a nagyméretű, közérdeklődésre számot tartó jogalanyok könyvvizsgálata esetében, amelynek a piaca koncentrált. Következésképpen annak érdekében, hogy legyen minimális számú könyvvizsgáló cég, amely a nagyméretű, közérdeklődésre számot tartó jogalanyok részére könyvvizsgálói szolgáltatásokat nyújthat, indokolt annak előírása, hogy a jelentős méretű könyvvizsgáló cégek szakmai tevékenységüket a jog szerinti könyvvizsgálat végzésére összpontosítsák, és ne nyújthassanak a jog szerinti könyvvizsgálati feladataikhoz nem kapcsolódó egyéb, például tanácsadási szolgáltatást.

(12) Az összeférhetetlenség elkerülése érdekében fontos, hogy a közérdeklődésre számot tartó jogalany jog szerinti könyvvizsgálatára szóló megbízás elfogadása vagy folytatása előtt a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég értékelje a függetlenségre vonatkozó követelmények teljesülését, különösen azt, hogy az adott jogalannyal fennálló kapcsolatából eredően veszélybe kerül-e a függetlensége. Függetlenségük megőrzése érdekében fontos továbbá, hogy nyilvántartást vezessenek a saját, valamint alkalmazottaik és a jog szerinti könyvvizsgálat folyamatában részt vevő egyéb személyek függetlenségét fenyegető valamennyi veszélyről, valamint az ilyen veszélyek csökkentése érdekében alkalmazott óvintézkedésekről. Ezenfelül akkor, ha a függetlenségüket fenyegető veszélyek az azok mérséklését célzó óvintézkedéseket követően is jelentősek, vissza kell lépniük vagy tartózkodniuk kell a könyvvizsgálat elvégzésétől. A jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég évente írásban igazolja függetlenségét a vizsgált jogalany audit bizottságának, továbbá a bizottsággal egyeztet a függetlenségét fenyegető veszélyekről, valamint az azok mérséklésére alkalmazott óvintézkedésekről.

(13) A személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[24] szabályozza a személyes adatok feldolgozását, amely a tagállamokban a tagállamok illetékes hatóságai, különösen a tagállamok által kijelölt független hatóságok felügyelete alatt e rendelettel összefüggésben folyik. A személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[25] szabályozza a személyes adatok e rendelet szerinti feldolgozását, amelyet az EÉPH az európai adatvédelmi biztos felügyelete alatt végez. Az illetékes hatóságok általi információcserének vagy információtovábbításnak meg kell felelnie a személyes adatok továbbítására vonatkozóan a 95/46/EK irányelvben rögzített szabályoknak, továbbá az EÉPH általi információcserének vagy információtovábbításnak meg kell felelnie a személyes adatok továbbítására vonatkozóan a 45/2001/EK rendeletben rögzített szabályoknak.

(14) Fontos, hogy a jog szerinti könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek tiszteletben tartsák ügyfeleik magánélethez és az adatok védelméhez való jogát. Ezért rájuk szigorú titoktartási és szakmai titoktartási szabályoknak kell vonatkozniuk, amelyek azonban nem csorbíthatják ezen rendelet megfelelő végrehajtását vagy – ha az anyavállalat harmadik országban található – a csoportkönyvvizsgálóval a konszolidált pénzügyi kimutatások könyvvizsgálata során való együttműködést, és be kell tartani a 95/46/EK irányelv rendelkezéseit. Ugyanakkor az említett szabályok nem teszik lehetővé a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég számára azt, hogy harmadik országok hatóságaival a 2006/43/EK irányelv XI. fejezetében előírt együttműködési csatornákon kívül működjön együtt. Ezek a titoktartási szabályok emellett vonatkoznak minden olyan jog szerinti könyvvizsgálóra vagy könyvvizsgáló cégre is, amelyek egy adott könyvvizsgálói feladatot már nem végeznek.

(15) A jog szerinti könyvvizsgálat eredménye az arra vonatkozó vélemény, hogy a vizsgált jogalanyok pénzügyi kimutatásai megfelelnek-e a valóságnak. Előfordulhat azonban, hogy az érdekeltek előtt nem világosak az adott könyvvizsgálat korlátai (a lényegesség elve, a mintavételi módszerek, a könyvvizsgálónak a csalások feltárásával kapcsolatos feladatai és a vezető tisztségviselők felelőssége), ezért túlzott várakozásokat táplálhatnak azzal szemben. A túlzott várakozások mérséklése érdekében fontos egyértelműbben meghatározni a jog szerinti könyvvizsgálat hatókörét.

(16) Noha a pénzügyi információk rendelkezésre bocsátásának elsődleges felelőssége a vizsgált jogalanyok vezetését terheli, a könyvvizsgálók is szerepet vállalnak ebben azzal, hogy a vezetést felhasználói szempontból tevékenyen ösztönzik. A könyvvizsgálat jobb minősége érdekében ezért fontos, hogy a könyvvizsgálók a vizsgált jogalannyal szemben erősebb szakmai szkepticizmussal éljenek. A könyvvizsgálóknak fel kell ismerniük annak lehetőségét, hogy csalásból vagy tévedésből eredő lényeges hibás állítások a könyvvizsgálónak a vizsgált jogalany vezetésének becsületességével és feddhetetlenségével kapcsolatos korábbi tapasztalata ellenére is előfordulhatnak. A könyvvizsgálati munka megszervezésében és a szükséges erőforrások feladatokhoz való rendelésében a fő szempont a könyvvizsgálat minőségének biztosítása kell, hogy legyen. A jog szerinti könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek és személyi állományuk feddhetetlensége alapvető fontosságú a jog szerinti könyvvizsgálatok és a pénzügyi piacok iránti közbizalom megteremtésében. Ezért megfelelően kell kezelni minden olyan eseményt, amely a jog szerinti könyvvizsgálati tevékenység feddhetetlensége szempontjából súlyos következményekkel járhat. A jog szerinti könyvvizsgálónak vagy könyvvizsgáló cégnek megfelelően dokumentálnia kell a könyvvizsgálati munkát.

(17) A konszolidált pénzügyi kimutatások esetében fontos világosan meghatározni a csoport különböző jogalanyainak vizsgálatát végző jog szerinti könyvvizsgálók felelősségi körét. Ennek érdekében a csoportkönyvvizsgálónak teljes felelősséget kell vállalnia a könyvvizsgálói jelentésért.

(18) Az egyes jog szerinti könyvvizsgálói megbízások keretében végzett munka megbízható belső minőség-ellenőrzése a könyvvizsgálat kiváló minőségét szolgálja. Ezért a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég a könyvvizsgálói jelentését csak a belső minőség-ellenőrzés befejezése után adhatja ki.

(19) A jog szerinti könyvvizsgálat eredményeit az érdekeltek számára a könyvvizsgálói jelentésben kell bemutatni. Az érdekelteknek a vizsgált jogalany pénzügyi kimutatásai iránti nagyobb bizalma érdekében különösen fontos, hogy a könyvvizsgálói jelentés megalapozott és kellően alátámasztott legyen, továbbá tartalmazzon a végzett könyvvizsgálatra vonatkozó további információkat. A könyvvizsgálói jelentésnek elégséges mértékben ismertetnie kell a könyvvizsgálat során alkalmazott módszertant, különösen azt, hogy a mérleg mekkora részét ellenőrizték közvetlenül, illetve az ellenőrzés milyen mértékben alapult rendszer- és megfelelőségi teszten; a könyvvizsgálat elvégzése során alkalmazott lényegességi szinteket; az éves és konszolidált pénzügyi kimutatásokban előforduló lényeges hibás állítás kockázatának fő területeit; azt, hogy a jog szerinti könyvvizsgálat célja csalás felderítése volt-e, valamint korlátozott vagy elutasító záradék, illetve a véleménynyilvánítás elutasítása esetén a döntés indokolását.

(20) A jog szerinti könyvvizsgálat értékét a vizsgált jogalany számára különösen növelné a kommunikáció erősítése a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég, valamint az audit bizottság között. A jog szerinti könyvvizsgálat során folytatott rendszeres párbeszéden túl fontos, hogy a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég a jog szerinti könyvvizsgálat eredményeit tartalmazó részletesebb kiegészítő jelentést nyújtson be az audit bizottságnak. Lehetővé kell tenni, hogy a részletes kiegészítő jelentést a közérdeklődésre számot tartó jogalanyok felügyeletei megismerhessék, azonban az nyilvánosságra nem hozható.

(21) A jog szerinti könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló cégek jelenleg is adnak információt a közérdeklődésre számot tartó jogalanyok felügyeleteinek olyan tényekről vagy döntésekről, amelyek a vizsgált jogalany tevékenységére vonatkozó szabályok megsértését, vagy a vizsgált jogalany folyamatos működésének megzavarását jelenthetik. A felügyeleti feladatok ellátását segítené továbbá, ha a hitelintézetek és pénzügyi intézmények felügyeletei számára kötelező lenne a rendszeres párbeszéd kialakítása az ilyen intézményeket vizsgáló jog szerinti könyvvizsgálókkal és könyvvizsgáló cégekkel.

(22) A közérdeklődésre számot tartó jogalanyok jog szerinti könyvvizsgálatát végző jog szerinti könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek iránti bizalom erősítése, valamint az említettek nagyobb felelőssége érdekében fontos, hogy a jog szerinti könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek fokozzák átláthatósági jelentési tevékenységüket. Emiatt a jog szerinti könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek számára elő kell írni, hogy auditált pénzügyi információkat tegyenek közzé, amelyekben kimutatják különösen teljes forgalmuk megoszlását a közérdeklődésre számot tartó jogalanyoktól kapott könyvvizsgálói díjak, az egyéb jogalanyoktól kapott könyvvizsgálói díjak, valamint az egyéb szolgáltatásokból származó díjbevétel között. Közzé kell tenniük továbbá annak a hálózatnak a pénzügyi információit is, amelyhez tartoznak. A könyvvizsgáló cégek átláthatósági jelentéseit a vállalatirányításra vonatkozó nyilatkozattal kell kiegészíteni, amely bemutatja, hogy a könyvvizsgáló cég fenntart-e intézkedéseket a megbízható vállalatirányítás érdekében. A könyvvizsgálói díjakkal kapcsolatban további kiegészítő információkat kell az illetékes hatóságok rendelkezésére bocsátani felügyeleti feladataik ellátásának elősegítésére.

(23) Az audit bizottság vagy a vizsgált jogalanynál annak megfelelő feladatot ellátó szerv döntő szerepet játszik a kiváló minőségű jog szerinti könyvvizsgálat elősegítésében. Az audit bizottság nagyobb függetlensége és szakmai felkészültsége érdekében különösen fontos annak előírása, hogy tagjainak többsége független legyen, és a bizottság legalább egy tagja a könyvvizsgálat, egy másik tagja pedig a könyvvizsgálat és/vagy a számvitel területén szaktudással rendelkezzen. A jegyzett társaságok nem ügyvezető igazgatói, illetve felügyelő bizottsági tagjai szerepéről és az igazgatóság (felügyelő bizottság) által létrehozott bizottságokról szóló, 2005. február 15-i bizottsági ajánlás[26] meghatározza, hogyan kell létrehozni az audit bizottságokat, és azoknak hogyan kell működniük. Figyelemmel azonban az igazgatótanács és a felügyelő bizottság méretére a kis piaci tőkeértékű társaságoknál, valamint a kis- és közepes méretű, közérdeklődésre számot tartó jogalanyoknál, indokolt az, hogy az ilyen jogalanyoknál az audit bizottsághoz vagy a vizsgált jogalanynál annak megfelelő feladatkört ellátó szervhez rendelt feladatokat az ügyviteli vagy felügyelő szerv is elláthassa. Az audit bizottság felállítására vonatkozó kötelezettség alól mentesíteni kell továbbá azokat a közérdeklődésre számot tartó jogalanyokat, amelyek ÁÉKBV-k vagy alternatív befektetési alapok. A mentesítés figyelembe veszi, hogy nem indokolt audit bizottság felállítása akkor, amikor az alap csupán a vagyonkoncentrációt szolgálja. Az ÁÉKBV-k és az alternatív befektetési alapok, valamint az ezeket kezelő társaságok szigorúan meghatározott szabályozási környezetben működnek, és olyan konkrét irányítási mechanizmusok alá tartoznak, mint a letéteményesük által gyakorolt ellenőrzések.

(24) Fontos továbbá, hogy az audit bizottság nagyobb szerepet kapjon az új jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég kiválasztásakor annak érdekében, hogy a vizsgált jogalany részvényeseinek vagy tagjainak közgyűlése megalapozottabb döntést hozhasson. A közgyűlésnek szóló javaslattételkor ezért az igazgatótanácsnak ismertetnie kell, hogy az audit bizottság ajánlása alapján jár-e el, és ha nem, ennek indokait. Annak érdekében, hogy a közgyűlés érdemben dönthessen, az audit bizottság ajánlásának legalább két választási lehetőséget kell tartalmaznia a könyvvizsgálói megbízásra vonatkozóan, ezek egyikének kellően megalapozott támogatásával. Ajánlásának tisztességes és megfelelő alátámasztására az audit bizottságnak saját felelősségi körében fel kell használnia a vizsgált jogalany által szervezett kötelező kiválasztási eljárás eredményeit. A kiválasztási eljárás során a vizsgált jogalanynak jog szerinti könyvvizsgálókat és könyvvizsgáló cégeket, köztük kisebbeket is, a könyvvizsgálói megbízásra vonatkozó ajánlattételre kell felhívniuk. A pályázati dokumentációnak átlátható és megkülönböztetéstől mentes kiválasztási feltételeket kell tartalmaznia az ajánlatok értékeléséhez. Tekintettel azonban arra, hogy a kiválasztási eljárás méretüknél fogva aránytalan költségekkel járhat a kis piaci tőkeértékű társaságok, valamint a kis- és közepes méretű, közérdeklődésre számot tartó jogalanyok számára, indokolt az ilyen jogalanyok felmentése e kötelezettség alól.

(25) A vizsgált jogalany részvényeseinek vagy tagjainak közgyűlése számára biztosított jog a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég kiválasztására értéktelen akkor, ha a vizsgált jogalany harmadik féllel olyan szerződést köt, amely a választást korlátozza. Ezért semmis a vizsgált jogalany és egy harmadik fél között kikötött olyan szerződéses feltétel, amely egy adott jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég kiválasztására vonatkozik, vagy azt korlátozza.

(26) Az egynél több jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég közérdeklődésre számot tartó jogalany általi kijelölése megerősíti a szakmai szkepticizmust és hozzájárul a könyvvizsgálat jobb minőségéhez. Emellett ez az intézkedés a kisebb könyvvizsgáló cégek jelenlétével együtt elősegíti az ilyen cégek kapacitásának fejlesztését, javítva ezzel a nagyméretű, közérdeklődésre számot tartó jogalanyok választási lehetőségét a jog szerinti könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek között. Ezért a közérdeklődésre számot tartó jogalanyokat bátorítani és ösztönözni kell arra, hogy a jog szerinti könyvvizsgálat elvégzésére egynél több jog szerinti könyvvizsgálót vagy könyvvizsgáló céget jelöljenek ki.

(27) A bizalmi viszony veszélyének kezelése és ezáltal a könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek függetlenségének erősítése érdekében fontos meghatározni a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég egy adott vizsgált jogalanynál teljesített könyvvizsgálói megbízásának maximális időtartamát. Emellett megfelelő, fokozatos rotációs mechanizmust kell kialakítani a jog szerinti könyvvizsgálatban részt vevő legmagasabb beosztású munkatársakra vonatkozóan, amely kiterjed a jog szerinti könyvvizsgálatot a könyvvizsgáló cég megbízásából végző fő könyvvizsgáló partnerekre is. Fontos egy olyan megfelelő időszak előírása is, amelyben a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég nem végezhet jog szerinti könyvvizsgálatot ugyanannál a jogalanynál. A zavartalan átmenet érdekében a korábbi könyvvizsgáló a lényeges információkat tartalmazó átadási aktát ad át a belépő könyvvizsgáló részére.

(28) A könyvvizsgáló függetlenségének védelme érdekében fontos, hogy felmentésére csak megfelelő indokok alapján kerülhessen sor, és akkor, ha ezeket az indokokat közlik a felügyeletért felelős hatósággal vagy hatóságokkal. Ha megfelelő indokok állnak fenn és a vizsgált jogalany nem jár el, akkor az audit bizottságot, a részvényeseket, a könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek, valamint a közérdeklődésre számot tartó jogalany felügyeletében illetékes hatóságokat fel kell hatalmazni arra, hogy valamely tagállami bíróságon a könyvvizsgáló felmentése iránti keresetet nyújtsanak be.

(29) A belső piac iránti nagyfokú befektetői és fogyasztói bizalom érdekében, amely az összeférhetetlenség elkerülésével teremthető meg, a jog szerinti könyvvizsgálókat és könyvvizsgáló cégeket olyan illetékes hatóságoknak kell felügyelniük, amelyek a könyvvizsgálói szakmától függetlenek, valamint kapacitásuk, szaktudásuk és erőforrásaik megfelelőek. A tagállami illetékes hatóságoknak megfelelő hatáskörrel kell rendelkezniük felügyeleti feladataik ellátásához, ideértve annak lehetőségét, hogy dokumentumokba betekintsenek, bármely személytől tájékoztatást kérjenek, és vizsgálatot folytassanak. A pénzügyi piacok, a pénzügyi beszámolással kapcsolatos kötelezettségek teljesítése, vagy a jog szerinti könyvvizsgálat felügyeletére kell szakosodniuk. Lehetővé kell tenni azonban, hogy a közérdeklődésre számot tartó jogalanyokat terhelő kötelezettségek teljesítését az ilyen jogalanyok felügyeletéért felelős illetékes hatóságok felügyeljék. Az illetékes hatóságok finanszírozásának mentesnek kell lennie a jog szerinti könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló cégek nemkívánatos befolyásától.

(30) A felügyelet minősége javul, ha hatékony együttműködés jön létre a tagállami szinten különféle feladatokkal megbízott hatóságok között. Emiatt a közérdeklődésre számot tartó jogalanyok jog szerinti könyvvizsgálatával kapcsolatos kötelezettségek felügyeletében illetékes hatóságoknak együtt kell működniük a jog szerinti könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek jóváhagyásáért és nyilvántartásba vételéért felelős hatóságokkal, a közérdeklődésre számot tartó jogalanyok felügyeleti hatóságaival, valamint a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló, 2006. október 26-i 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben említett pénzügyi hírszerző egységekkel[27].

(31) A könyvvizsgálat magas színvonalának biztosítása szempontjából alapvető jelentőséggel bír a jog szerinti könyvvizsgálat külső minőségbiztosítása. Növeli a közzétett pénzügyi információk hitelességét, és nagyobb védelmet biztosít a részvényesek, a befektetők, a hitelezők és a többi érintett fél számára. A jog szerinti könyvvizsgálókat és könyvvizsgáló cégeket ezért az illetékes hatóságok felelősségi körébe tartozó minőségbiztosítási rendszerben kell vizsgálni, amely biztosítja a tárgyilagosságot és a könyvvizsgálói szakmától való függetlenséget. A minőségbiztosítási ellenőrzéseket úgy kell megszervezni, hogy a közérdeklődésre számot tartó jogalanyok könyvvizsgálatát végző valamennyi jog szerinti könyvvizsgáló és könyvvizsgáló cég minőségbiztosítási ellenőrzésére legalább háromévenként sor kerüljön. A közérdeklődésre számot tartó jogalanyokat könyvvizsgáló jog szerinti könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek külső minőségbiztosításáról szóló 2008. május 6-i bizottsági javaslat[28] tájékoztatást ad az ellenőrzés lefolytatásának módjáról. A minőségbiztosítási ellenőrzéseknek arányosaknak kell lenniük az ellenőrzött jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég által végzett tevékenység terjedelmével és összetettségével.

(32) A vizsgálatok segítségével felderíthető, megelőzhető és helyesbíthető a közérdeklődésre számot tartó jogalanyok nem megfelelően végzett jog szerinti könyvvizsgálata. Az illetékes hatóságokat ezért fel kell hatalmazni a jog szerinti könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek vizsgálatára.

(33) A közérdeklődésre számot tartó jogalanyok részére nyújtott jog szerinti könyvvizsgálati szolgáltatások piaca idővel fejlődik. Emiatt az illetékes hatóságoknak figyelemmel kell kísérniük a piac fejlődését, különös tekintettel a könyvvizsgáló választásának esetleges korlátozására, valamint a nagyfokú piaci koncentrációból eredő kockázatokra.

(34) A fontos könyvvizsgáló cégek bukása esetén zavarok következhetnek be a könyvvizsgálói szolgáltatások nyújtásában, és a piaci kockázatok strukturális okokból tovább halmozódhatnak. Az illetékes hatóságoknak ezért megelőző intézkedésként elő kell írniuk az egyes tagállamok legnagyobb könyvvizsgáló cégei számára, hogy készenléti tervet dolgozzanak ki az adott cég folyamatos működését veszélyeztető események kezelésére. Az ilyen terv intézkedéseket határozhat meg az érintett cég rendezett csődjének előkészítésére.

(35) Az illetékes hatóságok tevékenységének átláthatósága hozzájárul a befektetők és fogyasztók belső piac iránti nagyobb bizalmához. Ezért elő kell írni az illetékes hatóságok számára, hogy tevékenységükről rendszeresen számoljanak be, és az egyes ellenőrzésekről jelentést tegyenek közzé.

(36) A tagállamok illetékes hatóságai közötti együttműködés nagyban hozzájárulhat a jog szerinti könyvvizsgálat egységesen kiváló minőségének biztosításához az Unión belül. A tagállamok illetékes hatóságainak ezért együtt kell működniük egymással, ha az a jog szerinti könyvvizsgálatokkal kapcsolatos felügyeleti feladataik ellátásához szükséges. Tiszteletben kell tartaniuk a honos ország szabályozásának elvét, és az azon tagállam általi felügyeletet, ahol a jog szerinti könyvvizsgálót vagy könyvvizsgáló céget jóváhagyják és a vizsgált jogalany székhelye van. Az illetékes hatóságok közötti együttműködés fokozható különösen akkor, ha azt az európai felügyeleti hatóságok vegyes bizottsága keretében, az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) létrehozásáról szóló, 2010. november 24-i 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott Európai Értékpapír-piaci Hatóság (EÉPH) vezetésével szervezik meg[29]. Az EÉPH az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról szóló, 2010. november 24-i 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság)[30] , valamint az európai felügyeleti hatóság (az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) létrehozásáról szóló, 2010. november 24-i 1094/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EBFH)[31] támogatásával az együttműködéshez a tagállami illetékes hatóságok részére nyújtott tanácsadással és iránymutatással járul hozzá.

(37) A tagállamok illetékes hatóságai közötti együttműködésnek ki kell terjednie az információcserére, a minőség-ellenőrzéssel kapcsolatos együttműködésre, a közérdeklődésre számot tartó jogalanyok jog szerinti könyvvizsgálatának végzésével kapcsolatos vizsgálatokhoz nyújtott segítségre, ideértve azokat az eseteket is, amikor a vizsgált magatartás nem jár az érintett tagállamok hatályos törvényi vagy rendeleti rendelkezéseinek megszegésével; továbbá a készenléti tervezésre. A tagállamok illetékes hatóságai közötti együttműködés keretében az illetékes hatóságok kollégiumokat hozhatnak létre, és egymás között átruházhatják a feladatokat. Az együttműködés során figyelembe kell venni a könyvvizsgálót és könyvvizsgáló céget magában foglaló hálózat fogalmát. Az illetékes hatóságoknak és az európai felügyeleti hatóságoknak tiszteletben kell tartaniuk a bizalmas adatkezelésre és a szakmai titoktartásra vonatkozó szabályokat.

(38) A jog szerinti könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek a közérdeklődésre számot tartó jogalanyok jog szerinti könyvvizsgálatának elvégzésére való alkalmasságának elismerése elősegíti a könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek számára, hogy új ügyfeleket szerezzenek. Ezért rendelkezni kell az EÉPH által kidolgozandó, európai léptékű minőségi tanúsítványról. A tagállami illetékes hatóságoknak részt kell venniük a tanúsítvány megszerzése iránti kérelmek elbírálásában.

(39) A tőkepiacok egymással való kapcsolata miatt fel kell hatalmazni a tagállamok illetékes hatóságait és az európai felügyeleti hatóságokat arra, hogy az információcsere vagy minőségbiztosítási ellenőrzés kapcsán együttműködjenek harmadik országbeli felügyeleti hatóságokkal és szervekkel. A 2006/43/EK irányelvben rögzített eljárásokat kell alkalmazni azonban akkor, ha a harmadik országbeli hatóságokkal való együttműködés a jog szerinti könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló cégek birtokában lévő könyvvizsgálati munkaanyagokkal vagy egyéb dokumentumokkal függ össze.

(40) A tőkepiacok zavartalan működéséhez fenntartható könyvvizsgálói kapacitásra és a jog szerinti könyvvizsgálati szolgáltatások versenyképes piacára van szükség, ahol biztosított a közérdeklődésre számot tartó jogalanyok jog szerinti könyvvizsgálatának elvégzésére képes könyvvizsgáló cégek megfelelő választéka. Az EÉPH-nak jelentést kell készítenie a könyvvizsgálati piac szerkezetében e rendelet hatására bekövetkező változásokról. A vizsgálat során az EÉPH-nak figyelembe kell vennie, hogy milyen hatást gyakorolnak a könyvvizsgálati piac szerkezetére a jog szerinti könyvvizsgálókra vonatkozó nemzeti polgári jogi felelősségi előírások. E jelentés és más megfelelő bizonyítékok alapján a Bizottságnak jelentést kell előterjesztenie a jog szerinti könyvvizsgálókra vonatkozó nemzeti polgári jogi felelősségi előírások által a könyvvizsgálati piac szerkezetére gyakorolt hatásról, és megállapításai nyomán meg kell tennie az általa szükségesnek ítélt intézkedéseket.

(41) Az e rendeletben foglalt követelményeknek való jobb megfelelés érdekében, és „A szankciórendszerek erősítése a pénzügyi szektorban” című, 2010. december 9-i bizottsági közlemény[32] nyomán ki kell bővíteni a felügyeleti intézkedések elfogadására vonatkozó hatáskört, valamint az illetékes hatóságok szankcionálási hatáskörét. Elő kell írni a meghatározott jogsértésekért a jog szerinti könyvvizsgálókkal, a könyvvizsgáló cégekkel és a közérdeklődésre számot tartó jogalanyokkal szembeni közigazgatási pénzbírság alkalmazását. Az illetékes hatóságoknak a szankciókat és intézkedéseket átlátható módon kell alkalmazniuk. A szankciók alkalmazása és közzététele során tiszteletben kell tartani az Európai Unió alapjogi chartájában rögzített alapvető jogokat, különösen a magán- és családi élethez való jogot (7. cikk), a személyes adatok védelméhez való jogot (8. cikk), valamint a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogot (47. cikk).

(42) A visszaélések bejelentői az illetékes hatóságok számára olyan új információkat szolgáltathatnak, amelyek segítik a hatóságokat a szabálytalanságok, ezen belül a csalás felderítésében és szankcionálásában. A bejelentőket azonban visszatarthatja a megtorlástól való félelem vagy az ösztönzők hiánya. A tagállamoknak ezért megfelelő rendszert kell biztosítaniuk, amely ösztönzi a visszaélések bejelentőit arra, hogy a tagállamok figyelmét felhívják a rendelet esetleges megszegésére, ugyanakkor megvédi őket a megtorlástól. A bejelentést a tagállamok ösztönözhetik, a bejelentők azonban csak akkor lehetnek jogosultak ezen ösztönzőkre, ha olyan új információt tárnak fel, amelyet nem jogszabályi kötelezettségük alapján szolgáltatnak, és a feltárt információ az e rendelet megszegéséért alkalmazott szankciót eredményez. A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról is, hogy a bejelentőkre vonatkozóan bevezetett rendszereik tartalmazzanak a bejelentett személy számára megfelelő védelmet biztosító mechanizmusokat is, különös tekintettel az ilyen személynek a személyes adatok védelméhez való jogára, továbbá olyan eljárásokat, amelyek biztosítják a bejelentett személy védelemhez és meghallgatáshoz való jogát az őt érintő döntések meghozatala előtt, valamint azt a jogát, hogy az őt érintő döntések ellen bíróság előtt hatékony jogorvoslattal éljen.

(43) A könyvvizsgálat és a könyvvizsgálati piac fejlődésének figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy technikai követelményeket határozzon meg a belépő könyvvizsgálónak átadandó átadási akta tartalmára, valamint a közérdeklődésre számot tartó jogalanyok jog szerinti könyvvizsgálatát végző könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek számára előírt európai minőségi tanúsítvány bevezetésére vonatkozóan.

(44) A pénzügyi piacok, a könyvvizsgálat és a könyvvizsgálói szakma technikai fejlődésének figyelembevétele, továbbá az ezen rendeletben rögzített követelmények pontos meghatározása érdekében a Bizottságot az EUMSZ 290. cikkének megfelelően fel kell hatalmazni jogi aktusok elfogadására. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok alkalmazása különösen fontos a kapcsolódó könyvvizsgálói szolgáltatások és a nem könyvvizsgálói szolgáltatások jegyzékének alkalmazásához, valamint azon díj mértékének megállapításához, amelyet az EÉPH az európai minőségi tanúsítvány kiállításáért a jog szerinti könyvvizsgálóknak és könyvvizsgáló cégeknek felszámíthat. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkálatok során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten. A Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és kidolgozása során egyidejűleg, időben és megfelelő módon továbbítania kell a megfelelő dokumentumokat az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz.

(45) A jogbiztonság, valamint az e rendelettel bevezetett szabályokra való zavartalan áttérés érdekében átmeneti szabályokat kell bevezetni a könyvvizsgáló cégek rotációjára vonatkozó kötelezettség hatálybalépésével, a könyvvizsgáló cég kiválasztási eljárásának kötelező megszervezésével, valamint a könyvvizsgáló cégek kizárólag könyvvizsgálói szolgáltatásokat nyújtó céggé való átalakulásával kapcsolatban.

(46) E rendelet célkitűzéseit, nevezetesen a jog szerinti könyvvizsgálat szerepének tisztázását és pontosabb meghatározását a közérdeklődésre számot tartó jogalanyok vonatkozásában; a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég által a vizsgált jogalanynak, a befektetőknek és egyéb érdekelteknek nyújtott tájékoztatás javítását; a közérdeklődésre számot tartó jogalanyok könyvvizsgálói és felügyeletei közötti kommunikációs csatornák javítását; a közérdeklődésre számot tartó jogalanyok részére nem könyvvizsgálói szolgáltatások nyújtásából adódó összeférhetetlenség megelőzését; a könyvvizsgáló vizsgált jogalany általi kiválasztásának és díjazásának jelenlegi gyakorlatából vagy a bizalmi viszonyból eredő esetleges összeférhetetlenség kockázatának csökkentését; a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég váltásának, valamint a könyvvizsgálói szolgáltatást nyújtó kiválasztásának megkönnyítését a közérdeklődésre számot tartó jogalanyok számára, a könyvvizsgálói szolgáltatást nyújtók közötti nagyobb választási lehetőséget a közérdeklődésre számot tartó jogalanyok számára; valamint a közérdeklődésre számot tartó jogalanyoknál jog szerinti könyvvizsgálatot végző jog szerinti könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek szabályozása és felügyelete, ezen belül az uniós szintű együttműködés terén a hatékonyság, a függetlenség és a következetesség javítását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért a célkitűzések terjedelme miatt azok uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió az EUMSZ 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el. Az említett cikkben foglalt arányossági elvvel összhangban ez a rendelet nem lépi túl a szóban forgó célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket.

(47) Ez a rendelet tiszteletben tartja különösen az Európai Unió alapjogi chartájában elismert alapvető jogokat és elveket, nevezetesen a magán- és családi élethez való jogot (7. cikk), a személyes adatok védelméhez való jogot (8. cikk), a vállalkozás szabadságát (16. cikk), a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogot (47. cikk), az ártatlanság vélelmét és a védelemhez való jogot (48. cikk), a bűncselekmények és büntetések törvényességének és arányosságának elveit (49. cikk), valamint a kétszeres eljárás alá vonás és a kétszeres büntetés tilalmát (50. cikk), és azokkal összhangban alkalmazandó,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. cím

Tárgy, hatály és fogalommeghatározások

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet megállapítja a közérdeklődésre számot tartó jogalanyok éves és konszolidált pénzügyi kimutatásainak jog szerinti könyvvizsgálatára vonatkozó követelményeket, a jog szerinti könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek szervezetére, valamint a közérdeklődésre számot tartó jogalanyok általi kiválasztására vonatkozó, a függetlenséget és az összeférhetetlenség elkerülését elősegítő szabályokat, valamint a jog szerinti könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek fenti követelményeknek való megfelelése felügyeletére vonatkozó szabályokat.

2. cikk

Hatály

(1) Ez a rendelet az alábbiakra vonatkozik:

a)      a közérdeklődésre számot tartó jogalanyok jog szerinti könyvvizsgálatát végző könyvvizsgálókra és könyvvizsgáló cégekre;

b)      a közérdeklődésre számot tartó jogalanyokra.

(2) Ezt a rendeletet a 2006/43/EK irányelv sérelme nélkül kell alkalmazni.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a 2006/43/EK irányelv 2. cikkében rögzített fogalommeghatározásokat kell alkalmazni, a „könyvvizsgálói jelentés” és az „illetékes hatóság” meghatározása kivételével.

4. cikk

Nagyméretű, közérdeklődésre számot tartó jogalanyok

E rendelet alkalmazásában a „nagyméretű, közérdeklődésre számot tartó jogalany” fogalma az alábbiakat foglalja magában:

a)           a 2006/43/EK irányelv 2. cikke 13. pontjának a) alpontjában meghatározott jogalanyokra vonatkozóan az egyes tagállamokban az év végi jegyzések alapján a tíz legnagyobb piaci tőkeértékű részvénykibocsátót, valamint minden olyan részvénykibocsátót, amely az év végi jegyzések alapján a megelőző három naptári évben 1 000 000 000 EUR-t meghaladó átlagos piaci tőkeértékkel rendelkezett;

b)           a 2006/43/EK irányelv 2. cikke 13. pontjának b)–f) alpontjában meghatározott jogalanyokra vonatkozóan minden olyan jogalanyt, amelynek mérlegfőösszege a mérleg fordulónapján meghaladta az 1 000 000 000 EUR-t;

c)           a 2006/43/EK irányelv 2. cikke 13. pontjának g) és h) alpontjában meghatározott jogalanyokra vonatkozóan minden olyan jogalanyt, amely a mérleg fordulónapján 1 000 000 000 EUR-t meghaladó értékű eszközt kezelt.

II. cím

A közérdeklődésre számot tartó jogalanyok jog szerinti könyvvizsgálatára vonatkozó feltételek

I. FEJEZET

FÜGGETLENSÉG ÉS AZ ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG ELKERÜLÉSE

5. cikk

Függetlenség és pártatlanság

A jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég minden szükséges lépést megtesz annak érdekében, hogy a közérdeklődésre számot tartó jogalany jog szerinti könyvvizsgálatának elvégzését ne befolyásolja olyan fennálló vagy lehetséges összeférhetetlenség, illetve üzleti vagy egyéb kapcsolat, amelyben érintett a jog szerinti könyvvizsgálatot végző jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég, vagy adott esetben annak hálózata, vezető tisztségviselői, könyvvizsgálói, alkalmazottai, vagy olyan egyéb természetes személy, akinek a szolgáltatásai a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég rendelkezésére vagy ellenőrzése alatt állnak, vagy a jog szerinti könyvvizsgálóhoz vagy könyvvizsgáló céghez irányítás útján közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódó személy.

6. cikk

A jog szerinti könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek belső szervezete

(1) A jog szerinti könyvvizsgálóra és könyvvizsgáló cégre az alábbi szervezeti követelmények vonatkoznak:

a)      a könyvvizsgáló cég megfelelő szabályzatokkal és eljárásokkal biztosítja, hogy tulajdonosai vagy részvényesei, valamint a cég vagy annak kapcsolt vállalkozása ügyviteli, ügyvezető és felügyelő szervei ne avatkozzanak a jog szerinti könyvvizsgálat végrehajtásába olyan módon, hogy az veszélyeztesse annak a jog szerinti könyvvizsgálónak a függetlenségét és pártatlanságát, aki a jog szerinti könyvvizsgálatot a könyvvizsgáló cég nevében végzi;

b)      a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég megbízható ügyviteli és számviteli folyamatokat, belső ellenőrzési mechanizmusokat, hatékony kockázatelemzési eljárásokat, valamint az információfeldolgozási rendszerekre vonatkozóan hatékony ellenőrzési és óvintézkedéseket alkalmaz.

A belső ellenőrzési mechanizmusokat úgy kell megtervezni, hogy a könyvvizsgáló cég, illetve a jog szerinti könyvvizsgáló munkavégzési struktúrája valamennyi szintjén biztosítsa a döntéseknek és az eljárásoknak való megfelelést.

A jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég döntéshozatali eljárásokat és szervezeti struktúrákat vezet be és tart fenn, amelyek egyértelműen és dokumentáltan meghatározzák a beszámolási útvonalakat, továbbá kijelölik a feladat- és felelősségi köröket;

c)      a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég megfelelő szabályzatokkal és eljárásokkal biztosítja, hogy alkalmazottai, valamint minden olyan természetes személy, akinek a szolgáltatásai a rendelkezésére vagy ellenőrzése alatt állnak, és aki közvetlenül részt vesz a jog szerinti könyvvizsgálati tevékenységben, megfelelő tudással és tapasztalattal rendelkezzenek a kijelölt feladatok elvégzéséhez;

d)      a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég megfelelő szabályzatokkal és eljárásokkal biztosítja, hogy a fontos könyvvizsgálati feladatok kiszervezésének módja ne rontsa a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég belső ellenőrzésének minőségét, valamint az illetékes hatóságok képességét annak felügyeletére, hogy a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég teljesíti-e az e rendeletben rögzített kötelezettségeit;

e)      a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég megfelelő és hatékony szervezeti és ügyviteli intézkedéseket hoz a függetlenséget fenyegető, a 11. cikk (2) bekezdésében említett veszélyek megelőzésére, azonosítására, megszüntetésére, illetve kezelésére és közzétételére;

f)       a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég megfelelő eljárásokat és standardokat vezet be a közérdeklődésre számot tartó jogalanyok jog szerinti könyvvizsgálatának elvégzésére, az alkalmazottak betanítására, valamint tevékenységük felügyeletére és ellenőrzésére, továbbá a 15. cikk (5) bekezdésében említett könyvvizsgálati dosszié felépítésére vonatkozóan;

g)      a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég belső minőség-ellenőrzési rendszer útján biztosítja a közérdeklődésre számot tartó jogalanyok jog szerinti könyvvizsgálatának minőségét. A minőség-ellenőrzési rendszer legalább az f) pontban említett eljárásokat és standardokat foglalja magában. Könyvvizsgáló cég esetében a belső minőség-ellenőrzési rendszerért olyan személy felelős, aki jog szerinti könyvvizsgálónak minősül;

h)      a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég megfelelő rendszerekkel, erőforrásokkal és eljárásokkal biztosítja az általa végzett jog szerinti könyvvizsgálati tevékenység folyamatosságát és szabályosságát;

i)       a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég szabályzat útján zárja ki azt, hogy saját maga vagy bármely alkalmazottja a munkavégzés során bűncselekményben vagy jogsértésben vegyen részt. A jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég emellett megfelelő és hatékony szervezeti és ügyviteli intézkedéseket hoz az olyan események kezelésére és nyilvántartására, amelyek jog szerinti könyvvizsgálati tevékenysége feddhetetlenségére nézve súlyos következményekkel járnak vagy járhatnak;

j)       a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég megfelelő javadalmazási politikákat alkalmaz, amelyek elegendő teljesítményösztönzőt nyújtanak a könyvvizsgálat minőségének biztosításához. Mindenekelőtt az alkalmazottak javadalmazása és teljesítményértékelése nem függhet annak a bevételnek a mértékétől, amelyre a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég a vizsgált jogalanytól szert tesz;

k)      a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég figyelemmel kíséri és értékeli az e rendelettel összhangban bevezetett rendszerei, valamint belső ellenőrzési és belső minőség-ellenőrzési mechanizmusai és intézkedései megfelelőségét és hatékonyságát, és megfelelő intézkedéseket hoz a hiányosságok kezelésére. Így a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég évente értékeli mindenekelőtt a g) pontban említett belső minőség-ellenőrzési rendszert. A jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég nyilvántartást vezet az értékelés megállapításairól, valamint a belső minőség-ellenőrzési rendszer módosítására javasolt intézkedésekről.

Az első albekezdésben említett szabályzatokat és eljárásokat dokumentálni kell, továbbá azokat közölni kell a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég alkalmazottaival.

A könyvvizsgálati feladatok d) pontban említett kiszervezése nem érinti a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég felelősségét a vizsgált jogalannyal szemben.

(2) A jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég az e cikk (1) bekezdésében megállapított követelményeket saját mérete, valamint tevékenységének összetettsége figyelembevételével teljesíti.

A jog szerinti könyvvizsgálónak vagy könyvvizsgáló cégnek igazolnia kell a 35. cikk (1) bekezdésében említett illetékes hatóság felé, hogy a követelmények teljesítése arányos a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég méretével, valamint tevékenységének összetettségével.

7. cikk

Függetlenség a vizsgált jogalanytól

(1) A jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég, valamint a könyvvizsgáló cégben szavazati joggal rendelkező személy független a vizsgált jogalanytól, és a vizsgált jogalany döntéshozatalában nem vesz részt.

(2) A jog szerinti könyvvizsgálók, a könyvvizsgáló cégek, ezek fő könyvvizsgáló partnerei, alkalmazottai, valamint az olyan természetes személyek, akiknek a szolgáltatásai a könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég rendelkezésére vagy ellenőrzése alatt állnak, és akik közvetlenül részt vesznek a jog szerinti könyvvizsgálati tevékenységben, valamint a 2004/72/EK bizottsági irányelv 1. cikkének (2) bekezdése szerint a velük szoros kapcsolatban lévő személyek[33] nem vásárolhatnak vagy adhatnak el a jog szerinti könyvvizsgálati tevékenységük körében vizsgált jogalany által kibocsátott, garantált vagy egyéb módon támogatott pénzügyi eszközt, továbbá nem vehetnek részt az ilyen eszközzel végrehajtott egyéb ügyletekben, a diverzifikált kollektív befektetési formákban való és a kezelt alapokban – mint például nyugdíjalapokban és életbiztosításban – való részesedések kivételével.

(3) A (2) bekezdésben említett személy vagy társaság egy adott vizsgált jogalany jog szerinti könyvvizsgálatában nem vehet részt vagy annak meghatározását egyéb módon nem befolyásolhatja, ha a személy vagy társaság:

a)      a vizsgált jogalany valamely pénzügyi eszközének birtokosa, a diverzifikált kollektív befektetési formákban való részesedések kivételével;

b)      a vizsgált jogalannyal kapcsolatban álló szervezet valamely pénzügyi eszközének birtokosa, amelynek birtoklása összeférhetetlenséget okozhat vagy általában összeférhetetlenséget okozónak tekinthető, a diverzifikált kollektív befektetési formákban való részesedések kivételével;

c)      nemrég a vizsgált jogalanynál állt alkalmazásban vagy azzal üzleti, vagy bármely egyéb olyan kapcsolatban állt, amely összeférhetetlenséget okozhat vagy általában összeférhetetlenséget okozónak tekinthető.

(4) A (2) bekezdésben említett személyek vagy társaságok nem kérhetnek vagy nem fogadhatnak el pénzt, ajándékot vagy szívességet olyan személytől, akivel a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég szerződéses kapcsolatban áll.

(5) Nem alkalmazhatók a szakmai etikára vonatkozóan a 2006/43/EK irányelv 21. cikkének (1) bekezdése alapján bevezetett olyan tagállami intézkedések, amelyek nem egyeztethetők össze a (2), (3) és (4) bekezdéssel.

8. cikk

Korábbi jog szerinti könyvvizsgálók, illetve a jog szerinti könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló cégek alkalmazottainak foglalkoztatása a közérdeklődésre számot tartó jogalanyoknál

(1) A közérdeklődésre számot tartó jogalany jog szerinti könyvvizsgálatát a könyvvizsgáló cég nevében elvégző jog szerinti könyvvizsgáló, illetve fő könyvvizsgáló partner a könyvvizsgálói megbízástól jog szerinti könyvvizsgálóként vagy fő könyvvizsgáló partnerként történő visszalépését követően legalább két évig:

a)      nem tölthet be kulcsfontosságú vezető tisztséget a vizsgált jogalanynál;

b)      nem lehet a vizsgált jogalany audit bizottságának tagja, vagy ilyen bizottság hiányában az audit bizottságnak megfelelő feladatkört ellátó szerv tagja;

c)      nem lehet a vizsgált jogalany ügyviteli szervének nem ügyvezető tagja, vagy a vizsgált jogalany felügyelő szervének tagja.

(2) A közérdeklődésre számot tartó jogalany jog szerinti könyvvizsgálatát végző jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég alkalmazottai, valamint az olyan egyéb természetes személyek, akiknek a szolgáltatásai az ilyen könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég rendelkezésére vagy ellenőrzése alatt állnak, akkor, ha az ilyen alkalmazottakat vagy egyéb természetes személyeket jog szerinti könyvvizsgálóként jóváhagyták, a jog szerinti könyvvizsgálati tevékenységben való közvetlen részvételüket követően legalább egy évig nem tölthetik be az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában említett tisztségeket.

9. cikk

Könyvvizsgálói díjak

(1) A közérdeklődésre számot tartó jogalanyoknál végzett jog szerinti könyvvizsgálat díja nem feltételektől függő díj.

Az első albekezdés alkalmazásában a feltételektől függő díj a könyvvizsgálói megbízásért járó olyan díj, amelyet előzetesen meghatározott alapon egy ügylet vagy végrehajtott munka kimenetelének vagy eredményének függvényében számítanak ki. A bíróság vagy illetékes hatóság által megállapított díj nem tekintendő feltételektől függő díjnak.

(2) Ha a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég a vizsgált jogalany részére a 10. cikk (2) bekezdésében említett kapcsolódó pénzügyi ellenőrzési szolgáltatásokat nyújt, az ilyen szolgáltatások díja legfeljebb a vizsgált jogalany által a jog szerinti könyvvizsgálatért fizetett díjak 10 %-a lehet.

(3) Ha egy jog szerinti könyvvizsgálat alá vont, közérdeklődésre számot tartó jogalanytól kapott díjak összege meghaladja a jog szerinti könyvvizsgálatot végző jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég teljes éves díjbevételének 20 %-át, vagy két egymást követő évben 15 %-át, akkor a könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég közli az audit bizottsággal, hogy a kapott díjak összege meghaladja teljes díjbevételének 20 %-át, illetve 15 %-át, és a 11. cikk (4) bekezdésének d) pontja szerinti egyeztetést le kell folytatni. Az audit bizottság mérlegeli, hogy a könyvvizsgálói jelentés kiadása előtt elvégezteti-e a könyvvizsgálói megbízás minőség-ellenőrzését más jog szerinti könyvvizsgálóval vagy könyvvizsgáló céggel.

Ha egy jog szerinti könyvvizsgálat alá vont, közérdeklődésre számot tartó jogalanytól kapott díjak összege két egymást követő évben eléri vagy meghaladja a jog szerinti könyvvizsgálatot végző jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég teljes éves díjbevételének 15 %-át, akkor a könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég tájékoztatja a 35. cikk (1) bekezdésében említett illetékes hatóságot erről a helyzetről. A 35. cikk (1) bekezdésében említett illetékes hatóság a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég által adott objektív indokok alapján dönt arról, hogy e jogalany jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cége folytathatja-e a jog szerinti könyvvizsgálatot egy további időszakban, amely semmi esetre sem haladhatja meg a két évet.

Ha a vizsgált jogalany mentesül az audit bizottság felállításának kötelezettsége alól, akkor a vizsgált jogalany eldönti, hogy melyik szerve álljon kapcsolatban a jog szerinti könyvvizsgálóval vagy könyvvizsgáló céggel az e bekezdésben rögzített kötelezettségek teljesítése céljából.

10. cikk

A nem könyvvizsgálói szolgáltatások nyújtásának tilalma

(1) A közérdeklődésre számot tartó jogalany jog szerinti könyvvizsgálatát végző jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég a vizsgált jogalany, annak anyavállalata és ellenőrzött vállalkozásai részére jog szerinti könyvvizsgálati szolgáltatásokat és kapcsolódó pénzügyi ellenőrzési szolgáltatásokat nyújthat.

Ha a jog szerinti könyvvizsgáló egy hálózat tagja, akkor a hálózat tagja a vizsgált jogalany, annak anyavállalata és Unión belüli ellenőrzött vállalkozásai részére jog szerinti könyvvizsgálati szolgáltatásokat vagy kapcsolódó pénzügyi ellenőrzési szolgáltatásokat nyújthat.

(2) E cikk alkalmazásában kapcsolódó pénzügyi ellenőrzési szolgáltatások az alábbiak:

a)      az évközi pénzügyi kimutatások könyvvizsgálata vagy ellenőrzése;

b)      bizonyosság nyújtása a vállalatirányítási nyilatkozatokkal kapcsolatban;

c)      bizonyosság nyújtása a társadalmi szerepvállalás kérdéseivel kapcsolatban;

d)      a jog szerinti könyvvizsgálat hatókörén kívül a szabályozói feladatellátás segítése érdekében bizonyosság nyújtása vagy igazolás a pénzügyi intézmények szabályozói részére történő adatszolgáltatásról, például a tőkekövetelményekre vagy szolvenciamutatókra vonatkozóan, amelyek alapján megállapítható annak valószínűsége, hogy a vállalkozás továbbra is teljesíti hitelkötelezettségeit;

e)      az adójogszabályok betartásának igazolása, amennyiben a nemzeti jog ilyen igazolást ír elő;

f)       a könyvvizsgálati munkával kapcsolatos egyéb jog szerinti feladat, amelyet a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég számára uniós jogszabály ír elő.

(3) A közérdeklődésre számot tartó jogalany jog szerinti könyvvizsgálatát végző jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég sem közvetlenül, sem közvetve nem nyújthat a vizsgált jogalany, annak anyavállalata és ellenőrzött vállalkozásai részére nem könyvvizsgálói szolgáltatásokat.

Ha a jog szerinti könyvvizsgáló egy hálózat tagja, akkor a hálózat egyetlen tagja sem nyújthat a vizsgált jogalany, annak anyavállalata és Unión belüli ellenőrzött vállalkozásai részére nem könyvvizsgálói szolgáltatásokat.

E cikk alkalmazásában nem könyvvizsgálói szolgáltatások az alábbiak:

a) minden esetben összeférhetetlenséget eredményező szolgáltatások:

i. a könyvvizsgálathoz nem kapcsolódó szakértői szolgáltatások, adótanácsadás, általános vezetési és egyéb tanácsadási szolgáltatások;

ii. könyvvitel, valamint számviteli nyilvántartások és pénzügyi kimutatások készítése;

iii. belső ellenőrzési vagy kockázatkezelési eljárás kialakítása és végrehajtása a pénzügyi kimutatásokban szerepeltetett pénzügyi információk előkészítésére és/vagy ellenőrzésére vonatkozóan, valamint kockázattal kapcsolatos tanácsadás;

iv. értékelési szolgáltatások, méltányossági állásfoglalások, természetbeni hozzájárulásról szóló jelentések készítése;

v. aktuáriusi és jogi szolgáltatások, ideértve a peres ügyek megoldását is;

vi. pénzügyi informatikai rendszerek kialakítása és végrehajtása a 2006/43/EK irányelv 2. cikke (13) pontja b)–j) alpontjában említett közérdeklődésre számot tartó jogalanyok számára;

vii. részvétel a könyvvizsgálati ügyfél belső ellenőrzésében, valamint a belső könyvvizsgálati feladatkörrel összefüggő szolgáltatások nyújtása;

viii. közvetítői vagy kereskedési, befektetési tanácsadási vagy befektetési banki szolgáltatások;

b) esetleg összeférhetetlenséget eredményező szolgáltatások:

i. humánerőforrás-szolgáltatások, ideértve a felső vezetők felvételét is;

ii. támogatói nyilatkozat kiadása befektetők részére egy vállalkozás értékpapírjainak kibocsátásával összefüggésben;

iii. pénzügyi informatikai rendszerek kialakítása és végrehajtása a 2006/43/EK irányelv 2. cikke (13) pontja a) alpontjában említett közérdeklődésre számot tartó jogalanyok számára;

iv. az eladói vagy vevői oldalon nyújtott átvilágítási szolgáltatások lehetséges egyesülés vagy felvásárlás esetén és a vizsgált jogalannyal kapcsolatos bizonyosság nyújtása más érdekeltek részére pénzügyi vagy társasági ügylet során;

Az első és a második albekezdéstől eltérve a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég nyújthat a b) pont iii. és iv. alpontjában említett szolgáltatásokat a 35. cikk (1) bekezdésében említett illetékes hatóság előzetes jóváhagyása alapján.

Az első és a második albekezdéstől eltérve a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég nyújthat a b) pont i. és ii. alpontjában említett szolgáltatásokat az e rendelet 31. cikkében említett audit bizottság előzetes jóváhagyása alapján.

(4) Ha annak a hálózatnak a tagja, amelyhez a közérdeklődésre számot tartó jogalany jog szerinti könyvvizsgálatát végző jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég tartozik, a vizsgált közérdeklődésre számot tartó jogalany ellenőrzése alatt álló, harmadik országban bejegyzett vállalkozás részére nem könyvvizsgálói szolgáltatásokat nyújt, akkor az érintett jog szerinti könyvvizsgálónak vagy könyvvizsgáló cégnek fel kell mérnie, hogy függetlenségét veszélyeztetik-e a hálózat tagja által nyújtott szolgáltatások.

Ha az így nyújtott szolgáltatások érintik a függetlenségét, akkor a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég óvintézkedések útján mérsékli a harmadik országban nyújtott szolgáltatásokból eredő veszélyeket. A jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég a közérdeklődésre számot tartó jogalany jog szerinti könyvvizsgálatát csak akkor folytathatja, ha a 11. cikkel összhangban igazolni tudja, hogy a szolgáltatások nyújtása nem befolyásolja szakmai megítélését és a könyvvizsgálói jelentést.

A vizsgált jogalany döntéshozatalában való részvételt, valamint a (3) bekezdés a) pontjának ii. és iii.alpontjában említett szolgáltatások nyújtását úgy kell tekinteni, hogy az minden esetben érinti a könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég függetlenségét.

A (3) bekezdés a) pontjának i., valamint iv–viii. alpontjában említett szolgáltatásnyújtásról feltételezni kell, hogy érinti a függetlenséget.

A jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég kikérheti az illetékes hatóság ezzel kapcsolatos véleményét.

(5) Ha egy könyvvizsgáló cég éves könyvvizsgálati bevételének több mint egyharmada nagyméretű, közérdeklődésre számot tartó jogalanyoktól származik, és a könyvvizsgáló cég olyan hálózathoz tartozik, amelyben a tagok összesített éves könyvvizsgálati bevétele az Unión belül meghaladja az 1 500 millió EUR-t, akkor teljesítenie kell az alábbi feltételeket:

a)      közérdeklődésre számot tartó jogalany részére sem közvetlenül, sem közvetetten nem nyújthat nem könyvvizsgálói szolgáltatásokat;

b)      nem lehet olyan hálózat tagja, amely az Unión belül nem könyvvizsgálói szolgáltatásokat nyújt;

c)      a (3) bekezdésben felsorolt szolgáltatásokat nyújtó jogalany sem közvetlenül, sem közvetetten nem birtokolhatja a könyvvizsgáló cég tőkéjének vagy szavazati jogainak 5 %-ot meghaladó részét;

d)      a (3) bekezdésben felsorolt szolgáltatásokat nyújtó jogalanyok sem közvetlenül, sem közvetetten nem birtokolhatják együttesen a könyvvizsgáló cég tőkéjének vagy szavazati jogainak 10 %-ot meghaladó részét;

e)      a könyvvizsgáló cég sem közvetlenül, sem közvetetten nem birtokolhatja a (3) bekezdésben felsorolt szolgáltatásokat nyújtó jogalany tőkéjének vagy szavazati jogainak 5 %-ot meghaladó részét.

(6) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 68. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (2) bekezdésében említett kapcsolódó pénzügyi ellenőrzési szolgáltatások, valamint az e cikk (3) bekezdésében említett nem könyvvizsgálói szolgáltatások jegyzékének alkalmazása céljából. E hatáskörében a Bizottság figyelembe veszi a könyvvizsgálat és a könyvvizsgálói szakma fejlődését.

11. cikk

A jog szerinti könyvvizsgálat előkészítése és a függetlenséget fenyegető veszélyek felmérése

(1) A közérdeklődésre számot tartó jogalany jog szerinti könyvvizsgálatára szóló megbízás elfogadása vagy folytatása előtt a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég értékeli és dokumentálja a következőket:

– azt, hogy teljesíti-e a belső szervezetre vonatkozóan a 6. cikkben rögzített követelményeket;

– azt, hogy teljesíti-e a 7., 9. és 10. cikkben rögzített követelményeket;

– azt, hogy rendelkezik-e a könyvvizsgálat megfelelő elvégzéséhez szükséges szakképzett alkalmazottakkal, idővel és erőforrásokkal;

– könyvvizsgáló cég esetében azt, hogy a fő könyvvizsgáló partnert jóváhagyták-e jog szerinti könyvvizsgálóként a jog szerinti könyvvizsgálatot előíró tagállamban;

– a 33. cikkben rögzített feltételek teljesülését;

– a 2005/60/EK irányelv sérelme nélkül a közérdeklődésre számot tartó jogalany feddhetetlenségét.

(2) A jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég felméri továbbá, hogy fennállnak-e a függetlenségét fenyegető veszélyek.

A jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég nem végezheti el a jog szerinti könyvvizsgálatot, ha a jog szerinti könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég vagy a hálózat, valamint a vizsgált jogalany között olyan közvetett vagy közvetlen pénzügyi, üzleti, munkáltatói vagy más kapcsolat áll fenn, amely alapján pártatlan, ésszerű és tájékozott harmadik fél arra a következtetésre juthatna, hogy az csorbítja a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég függetlenségét.

Ha a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég függetlensége önellenőrzés vagy önérdek miatt veszélybe kerül, a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég nem végezheti el a jog szerinti könyvvizsgálatot.

Ha a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég függetlensége érdekképviselet, bizalmi viszony vagy fenyegetés miatt veszélybe kerül, a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég köteles óvintézkedéseket alkalmazni az ilyen veszélyek csökkentése érdekében. Ha a veszély az alkalmazott óvintézkedésekhez képest olyan mértékű, hogy az a függetlenséget sérti, a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég nem végezheti el a jog szerinti könyvvizsgálatot.

(3) A jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég nyilvántartást vezet az (1) és (2) bekezdésben említett értékelésekről, továbbá a könyvvizsgálati munkaanyagokban dokumentálja a függetlenségét fenyegető összes jelentős veszélyt, valamint az e veszélyek csökkentésére alkalmazott óvintézkedéseket.

(4) A jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég:

a)      évente írásban igazolja az audit bizottságnak, hogy független a vizsgált jogalanytól;

b)      évente írásban megerősíti az audit bizottságnak a könyvvizsgáló partnerek, valamint a jog szerinti könyvvizsgálatot végző szűkebb csoport felső vezetője vagy vezetője nevét, továbbá tanúsítja, hogy nem áll fenn összeférhetetlenség;

c)      engedélyt kér az audit bizottságtól arra, hogy a 10. cikk (3) bekezdése b) pontjának i. és ii. alpontja szerinti nem könyvvizsgálói szolgáltatásokat nyújthasson a vizsgált jogalany részére;

d)      engedélyt kér a 35. cikk (1) bekezdésében említett illetékes hatóságtól arra, hogy a 10. cikk (3) bekezdése b) pontjának iii. és iv. alpontja szerinti nem könyvvizsgálói szolgáltatásokat nyújthasson a vizsgált jogalany részére;

e)      évente megvitatja az audit bizottsággal a függetlenségét fenyegető veszélyeket, valamint az általa a (3) bekezdés szerint dokumentált veszélyek csökkentésére alkalmazott óvintézkedéseket.

Ha a vizsgált jogalany mentesül az audit bizottság felállításának kötelezettsége alól, akkor a vizsgált jogalany eldönti, hogy melyik szerve lássa el az e bekezdésben az audit bizottság részére kijelölt feladatkört.

II. FEJEZET

BIZALMASSÁG ÉS SZAKMAI TITOKTARTÁS

12. cikk

Bizalmasság és szakmai titoktartás

A jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég, ideértve azt is, aki vagy amely befejezte részvételét egy adott könyvvizsgálói megbízásban, valamint a korábbi jog szerinti könyvvizsgáló és könyvvizsgáló cég nem hivatkozhat a bizalmasságra és a szakmai titoktartásra vonatkozóan a 2006/43/EK irányelv 23. cikkének (1) bekezdésében rögzített szabályokra annak érdekében, hogy e rendelet alkalmazását megakadályozza.

13. cikk

Információk közlése harmadik országbeli könyvvizsgálókkal és hatóságokkal

(1) Ha egy jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég olyan közérdeklődésre számot tartó jogalanynál végez jog szerinti könyvvizsgálatot, amely egy harmadik országban található anyavállalattal rendelkező vállalkozáscsoport tagja, akkor a 2006/43/EK irányelv 23. cikkének (1) bekezdésében a bizalmasságra és a szakmai titoktartásra vonatkozóan rögzített szabályok nem akadályozhatják azt, hogy a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég a végzett könyvvizsgálati munkára vonatkozó dokumentációját átadja a harmadik országban található csoportkönyvvizsgáló részére, ha a dokumentáció kizárólag az anyavállalat konszolidált pénzügyi kimutatásait vizsgáló könyvvizsgálat elkészítéséhez szükséges.

Az információknak a harmadik országban található csoportkönyvvizsgáló részére történő átadása a 95/46/EK irányelv IV. fejezetével, valamint a személyes adatok védelmére vonatkozó tagállami szabályokkal összhangban történik.

(2) Ha a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég olyan közérdeklődésre számot tartó jogalanynál végez jog szerinti könyvvizsgálatot, amely harmadik országban értékpapírt bocsátott ki, vagy amely olyan csoport tagja, amely harmadik országban jogszabályban előírt konszolidált pénzügyi kimutatást ad ki, akkor a birtokában lévő könyvvizsgálati munkaanyagokat vagy az adott jogalany könyvvizsgálatával kapcsolatos egyéb dokumentumokat csak a 2006/43/EK irányelv 47. cikkében foglalt feltételekkel adhatja át az érintett harmadik országok illetékes hatóságainak.

III. FEJEZET

A JOG SZERINTI KÖNYVVIZSGÁLAT ELVÉGZÉSE

14. cikk

A jog szerinti könyvvizsgálat hatóköre

(1) A közérdeklődésre számot tartó jogalany jog szerinti könyvvizsgálata során a jog szerinti könyvvizsgálónak vagy könyvvizsgáló cégnek meg kell tennie a szükséges lépéseket, hogy véleményt alkosson arról, hogy az éves vagy konszolidált pénzügyi kimutatások megbízható és valós képet adnak-e a vonatkozó pénzügyi beszámolási kerettel összhangban, és adott esetben arról, hogy az éves vagy konszolidált pénzügyi kimutatások megfelelnek-e a 22. cikkben említett jog szerinti követelményeknek.

E lépések során legalább a 15–20. cikkben rögzített követelményeket teljesíteni kell.

A jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég a 21–25. cikkel összhangban nyilvánít véleményt.

(2) A 22. és 23. cikkben említett beszámolási követelmények sérelme nélkül a jog szerinti könyvvizsgálat hatóköre nem terjed ki sem a vizsgált jogalany jövőbeli életképességére, sem annak hatékonyságára és eredményességére, ahogyan a vezetés vagy az ügyviteli szerv a jogalany ügyeit a múltban igazgatta vagy a jövőben igazgatja majd.

15. cikk

Szakmai szkepticizmus

A közérdeklődésre számot tartó jogalany jog szerinti könyvvizsgálata során a jog szerinti könyvvizsgálónak vagy könyvvizsgáló cégnek mindvégig szakmai szkepticizmussal kell élnie, figyelembe véve annak lehetőségét, hogy szabálytalanságra, ezen belül csalásra vagy tévedésre utaló tényből vagy magatartásból eredő lényeges hibás állítás attól függetlenül előfordulhat, hogy a könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég milyen korábbi tapasztalattal rendelkezik a vizsgált jogalany vezetése, valamint az irányításával megbízott személyek becsületességével és feddhetetlenségével kapcsolatban.

A jog szerinti könyvvizsgálónak vagy könyvvizsgáló cégnek különösen a valós értékekre, a goodwill és egyéb immateriális javak értékvesztésére, valamint a tevékenység folyamatossága szempontjából lényeges jövőbeni cash flow-kra vonatkozó vezetői becslések vizsgálatakor kell szakmai szkepticizmussal élnie.

E cikk alkalmazásában a szakmai szkepticizmus az olyan szakember hozzáállása, aki kételkedik, számít az olyan körülményekre, amelyek tévedésből vagy csalásból eredő hibás állításra utalhatnak, továbbá kritikai értékelésnek veti alá a könyvvizsgálati bizonyítékokat.

16. cikk

Munkaszervezés

(1) Ha a közérdeklődésre számot tartó jogalany jog szerinti könyvvizsgálatát könyvvizsgáló cég végzi, akkor a könyvvizsgáló cég legalább egy fő könyvvizsgáló partnert jelöl ki. A könyvvizsgáló cég valamennyi kijelölt könyvvizsgáló partner számára elegendő erőforrást biztosít feladatai megfelelő ellátásához.

A kijelölendő fő könyvvizsgáló partnerek kiválasztása során a könyvvizsgáló cég a könyvvizsgálati minőség, a függetlenség és a szaktudás biztosítását tekinti fő szempontnak.

A kijelölt fő könyvvizsgáló partnerek tevékenyen részt vesznek a jog szerinti könyvvizsgálat elvégzésében.

(2) Ha a közérdeklődésre számot tartó jogalany jog szerinti könyvvizsgálatát jog szerinti könyvvizsgáló végzi, akkor a könyvvizsgáló elegendő időt fordít a megbízásra, és alkalmazottai számára elegendő erőforrásokat biztosít feladatai megfelelő ellátásához.

(3) A jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég nyilvántartást vezet azokról az esetekről, amelyekben alkalmazottai nem tartják be ezt a rendeletet. Nyilvántartást vezet továbbá az ilyen esetek következményeiről, ideértve az érintett alkalmazottakkal szembeni intézkedéseket, valamint a belső minőség-ellenőrzési rendszer módosítására hozott intézkedéseket. A jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég éves jelentésben foglalja össze az e téren meghozott intézkedéseket, amelyet eljuttat az alkalmazottakhoz.

Ha a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég külső szakértőt kér fel tanácsadásra, akkor dokumentálja a felkérést, valamint a kapott tanácsokat.

(4) A jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég ügyfélnyilvántartást vezet. A nyilvántartás az egyes könyvvizsgálati ügyfelekről az alábbi adatokat tartalmazza:

a)      az ügyfél nevét, címét és tevékenységének helyét;

b)      könyvvizsgáló cég esetében a fő könyvvizsgáló partnereket;

c)      a jog szerinti könyvvizsgálatért, valamint az egyéb szolgáltatásokért az egyes pénzügyi években felszámított díjakat.

(5) A jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég könyvvizsgálati dossziét hoz létre minden elvégzett jog szerinti könyvvizsgálatra vonatkozóan. A könyvvizsgálati dosszié legalább az alábbi adatokat és dokumentumokat tartalmazza papíralapú vagy elektronikus formátumban:

a)      a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég és a vizsgált jogalany közötti szerződést és annak valamennyi módosítását;

b)      a vizsgált jogalannyal a jog szerinti könyvvizsgálattal kapcsolatban folytatott levelezést;

c)      a jog szerinti könyvvizsgálat várható hatókörét és módszerét rögzítő könyvvizsgálati tervet;

d)      az elvégzett könyvvizsgálati tevékenységek jellegének és terjedelmének leírását;

e)      a könyvvizsgálati tervben rögzített könyvvizsgálati eljárások szakaszainak kezdő és befejező dátumát;

f)       a végrehajtott könyvvizsgálati eljárások fő megállapításait;

g)      az f) pontban említett megállapítások alapján levont következtetéseket;

h)      a jog szerinti könyvvizsgáló vagy a fő könyvvizsgáló partner a 22. és 23. cikkben említett jelentések tervezetével alátámasztott véleményét;

i)       a 11. cikk (3) bekezdése, a 16. cikk (3) bekezdése, 17. és 18. cikk, valamint a 19. cikk (6) bekezdése alapján nyilvántartott adatokat;

j)       a 22. és 23. cikkben említett jelentéseket alátámasztó, valamint az e rendelet és más vonatkozó jogszabályi előírások betartásának figyelemmel kísérését szolgáló egyéb lényeges adatokat és dokumentumokat.

A könyvvizsgálati dossziét a 22. cikkben említett könyvvizsgálói jelentés aláírásának napjától számított két hónapon belül le kell zárni.

(6) A jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég nyilvántartást vezet a jog szerinti könyvvizsgálatok végzésével kapcsolatos panaszokról.

17. cikk

A piac integritása

(1) Olyan esemény előfordulásakor, amely a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég jog szerinti könyvvizsgálati tevékenységének feddhetetlensége szempontjából súlyos következményekkel jár vagy járhat, a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég:

a)      nyilvántartásba veszi az eseményt;

b)      megfelelő intézkedéseket hoz az esemény következményeinek kezelésére, valamint az esemény ismételt előfordulásának megelőzésére;

c)      az eseményről tájékoztatja a 35. cikk (1) bekezdésében említett illetékes hatóságot.

Az első albekezdés a) pontjában említett nyilvántartásban szerepeltetni kell az eseménnyel kapcsolatos tényeket és körülményeket, az érintett személyre vagy személyekre vonatkozó információkat, valamint az említett albekezdés b) pontja alapján hozott intézkedések részleteit.

(2) A 2005/60/EK irányelv sérelme nélkül, ha a közérdeklődésre számot tartó jogalanynál jog szerinti könyvvizsgálatot végző jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég szabálytalanságra, ezen belül a vizsgált jogalany pénzügyi kimutatásait érintő csalásra utaló tény vagy magatartás előfordulását, illetve elkövetését vagy annak kísérletét feltételezi vagy alapos okkal feltételezheti, akkor erről tájékoztatja a vizsgált jogalanyt, és felkéri a kérdés kivizsgálására, valamint arra, hogy hozzon megfelelő intézkedéseket a szabálytalanságok kezelésére és a szabálytalanságok ismételt előfordulásának megakadályozására.

Ha a vizsgált jogalany az ügyet nem vizsgálja ki vagy nem intézkedik, vagy ha a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég megítélése szerint a vizsgált jogalany által meghozott intézkedések nem megfelelőek az adott szabálytalanságok kezelésére, akkor a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég a szabálytalanságokról tájékoztatja a közérdeklődésre számot tartó jogalanyokat felügyelő illetékes hatóságokat.

Az első albekezdésben említett tények jóhiszemű közlése az illetékes hatóságokkal a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég részéről nem képezi az információ nyilvánosságra hozatalára vonatkozó szerződéses vagy jogszabályi korlátozások megszegését, és nem alapozza meg e személyek bárminemű felelősségét.

18. cikk

A konszolidált pénzügyi kimutatások könyvvizsgálata

(1) Az olyan vállalkozáscsoport konszolidált pénzügyi kimutatásainak jog szerinti könyvvizsgálata esetén, amelynél az anyavállalat közérdeklődésre számot tartó jogalany, a csoportkönyvvizsgáló:

a)      teljes felelősséggel tartozik a 22. cikkben említett könyvvizsgálói jelentésért, valamint a 23. cikkben említett audit bizottsághoz címzett, a konszolidált pénzügyi kimutatásokkal kapcsolatos kiegészítő jelentésért;

b)      dokumentálja, hogy a csoport könyvvizsgálata céljából a könyvvizsgálati munka mely elemeit végzik harmadik országbeli könyvvizsgálók, jog szerinti könyvvizsgálók, harmadik országbeli könyvvizsgáló jogalanyok és könyvvizsgáló cégek;

c)      dokumentált felülvizsgálatot végez a harmadik országbeli könyvvizsgálók, jog szerinti könyvvizsgálók, harmadik országbeli könyvvizsgáló jogalanyok és könyvvizsgáló cégek által a csoport könyvvizsgálata céljából végzett könyvvizsgálati munkáról. A csoportkönyvvizsgáló által megőrzött dokumentációnak lehetővé kell tennie az érintett illetékes hatóság számára, hogy megfelelően áttekinthesse a csoportkönyvvizsgáló munkáját.

Az első albekezdés (c) pontjának alkalmazásában a csoportkönyvvizsgáló azzal a feltétellel támaszkodhat harmadik országbeli könyvvizsgáló, jog szerinti könyvvizsgáló, könyvvizsgáló jogalany vagy könyvvizsgáló cég munkájára, hogy megszerzi az adott harmadik országbeli könyvvizsgáló, jog szerinti könyvvizsgáló, könyvvizsgáló jogalany vagy könyvvizsgáló cég hozzájárulását a vonatkozó dokumentációnak a konszolidált pénzügyi kimutatások könyvvizsgálata során való átadásához.

(2) Ha a csoportkönyvvizsgáló nincs abban a helyzetben, hogy az (1) bekezdés első albekezdésének c) pontját betartsa, akkor megfelelő intézkedéseket hoz, és erről tájékoztatja a 35. cikk (1) bekezdésében említett illetékes hatóságot.

Ilyen intézkedés lehet további jog szerinti könyvvizsgálat elvégzése a közérdeklődésre számot tartó jogalany érintett leányvállalatánál akár közvetlenül, akár a feladatok kiszervezése útján.

(3) Ha a csoportkönyvvizsgálót minőségbiztosítási ellenőrzés vagy olyan vizsgálat alá vonják, amely egy vállalkozáscsoport konszolidált pénzügyi kimutatásainak jog szerinti könyvvizsgálatára irányul, ahol az anyavállalat közérdeklődésre számot tartó jogalany, akkor a csoportkönyvvizsgáló kérésre az illetékes hatóság rendelkezésére bocsátja a birtokában lévő dokumentációt a harmadik országbeli könyvvizsgálók, jog szerinti könyvvizsgálók, könyvvizsgáló jogalanyok vagy könyvvizsgáló cégek által a csoport könyvvizsgálata céljából végzett könyvvizsgálati munkáról, ideértve a csoport könyvvizsgálatára vonatkozó munkaanyagokat is.

Az illetékes hatóság e rendelet IV. címének III. fejezete alapján további dokumentációt kér be arról a könyvvizsgálati munkáról, amelyet a jog szerinti könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló cégek a csoportos könyvvizsgálat céljából az érintett illetékes hatóságok részére végeznek.

Ha a vállalkozáscsoport egy részének könyvvizsgálatát harmadik országbeli könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló jogalanyok végzik, az illetékes hatóság a 2006/43/EK irányelv 47. cikkében említett munkavégzési megállapodások keretében további dokumentációt kér be a harmadik országbeli könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló jogalanyok által a harmadik országbeli illetékes hatóságok részére végzett könyvvizsgálati munkáról.

A harmadik albekezdéstől eltérve, ha a vállalkozáscsoport egy részének könyvvizsgálatát olyan harmadik országbeli könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló jogalanyok végzik, amely harmadik országgal nem kötöttek a 2006/43/EK irányelv 47. cikkében említett munkavégzési megállapodást, a csoportkönyvvizsgáló kérésre megfelelően eljuttatja részükre a harmadik országbeli könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló jogalanyok által végzett könyvvizsgálati munka további dokumentációját, ezen belül a csoport könyvvizsgálatára vonatkozó munkaanyagokat. Az eljuttatás biztosítása érdekében a csoportkönyvvizsgáló megőrzi a dokumentáció egy példányát, vagy megállapodik a harmadik országbeli könyvvizsgálóval vagy könyvvizsgáló jogalannyal, hogy ezekhez kérelem esetén megfelelően és korlátozásmentesen hozzáférhessen, vagy egyéb megfelelő intézkedést hoz. Ha jogi vagy egyéb okok miatt a könyvvizsgálati munkaanyag nem kerülhet a harmadik országból a csoportkönyvvizsgálóhoz, a csoportkönyvvizsgáló által megőrzött dokumentációnak bizonyítékot kell tartalmaznia arra, hogy a csoportkönyvvizsgáló végrehajtotta a megfelelő eljárásokat ahhoz, hogy hozzáférjen a könyvvizsgálói dokumentációhoz, a harmadik ország jogszabályaiból fakadó jogi akadályokon kívüli akadályok esetén pedig tartalmaznia kell az ilyen akadály meglétét alátámasztó bizonyítékot is.

19. cikk

Belső minőség-ellenőrzés

(1) A 22. és 23. cikkben említett jelentések kiadása előtt belső minőség-ellenőrzést kell végezni, amely értékeli a jog szerinti könyvvizsgáló vagy a fő könyvvizsgáló partner által a jelentések tervezetében foglalt vélemény és következtetések megalapozottságát.

(2) A belső minőség-ellenőrzést belső minőségellenőr végzi. Az ellenőr olyan jog szerinti könyvvizsgáló, aki nem vesz részt abban a jog szerinti könyvvizsgálatban, amelyre a belső minőség-ellenőrzés vonatkozik.

(3) A belső minőség-ellenőrzés során az ellenőr legalább a következőket nyilvántartásba veszi:

a)      a jog szerinti könyvvizsgáló vagy a fő könyvvizsgáló partner által a végrehajtott könyvvizsgálati eljárások megállapításait, valamint az azokból levont következtetések alátámasztására adott szóbeli vagy írásbeli tájékoztatást, függetlenül attól, hogy azt a belső minőségellenőr kérésére adták vagy sem;

b)      az auditált pénzügyi kimutatásokat;

c)      a végrehajtott könyvvizsgálati eljárások megállapításait, valamint az azokból levont következtetéseket;

d)      a jog szerinti könyvvizsgáló vagy a fő könyvvizsgáló partner a 22. és 23. cikkben említett jelentések tervezetében közölt véleményét.

(4) A belső minőség-ellenőrzés legalább a következő elemeket értékeli:

a)      a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég függetlenségét a vizsgált jogalanytól;

b)      a jog szerinti könyvvizsgáló vagy a fő könyvvizsgáló partner által a jog szerinti könyvvizsgálat során feltárt jelentős kockázatokat, valamint az általa a feltárt kockázatok megfelelő kezelésére hozott intézkedéseket;

c)      a jog szerinti könyvvizsgáló vagy a fő könyvvizsgáló partner által adott indokolást különösen a lényegességre és a b) pontban említett jelentős kockázatokra vonatkozóan;

d)      a külső szakértők tanácsadás iránti megkeresését, valamint a kapott tanácsok alkalmazását;

e)      a könyvvizsgálat során a pénzügyi kimutatásokban feltárt, helyesbített és helyesbítetlen hibás állítások jellegét és hatókörét;

f)       az audit bizottsággal, valamint a vizsgált jogalany ügyvezető és/vagy felügyelő szerveivel megvitatott kérdéseket;

g)      az illetékes hatóságokkal és adott esetben egyéb harmadik felekkel megvitatott kérdéseket;

h)      azt, hogy a dossziéból kiválasztott dokumentumok és információk megfelelően tükrözik-e a könyvvizsgálatba bevont alkalmazottak álláspontját, valamint azt, hogy e dokumentumok és információk alátámasztják-e a jog szerinti könyvvizsgáló vagy a fő könyvvizsgáló partner által a 22. és 23. cikkben említett jelentések tervezetében közölt véleményt.

(5) A belső minőségellenőr a belső minőség-ellenőrzés eredményeit megvitatja a jog szerinti könyvvizsgálóval vagy a fő könyvvizsgáló partnerrel. A jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég meghatározza az akkor követendő eljárást, ha az ellenőr és a jog szerinti könyvvizsgáló vagy a fő könyvvizsgáló partner véleménye az ellenőrzés eredményeit illetően eltér.

(6) A jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég nyilvántartást vezet a belső minőség-ellenőrzés eredményeiről, valamint az eredményeket megalapozó szempontokról.

20. cikk

Nemzetközi könyvvizsgálati standardok alkalmazása

A jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég a közérdeklődésre számot tartó jogalanyok jog szerinti könyvvizsgálatát a 2006/43/EK irányelv 26. cikkében említett nemzetközi könyvvizsgálati standardoknak megfelelően végzi, amennyiben a standardok összhangban állnak az e rendeletben rögzített követelményekkel.

IV. FEJEZET

KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS

21. cikk

A jog szerinti könyvvizsgálat eredményei

A jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég a jog szerinti könyvvizsgálat eredményeit az alábbi jelentésekben mutatja be:

– a 22. cikk szerinti könyvvizsgálói jelentés;

– az audit bizottsághoz címzett, a 23. cikk szerinti kiegészítő jelentés.

A jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég a jog szerinti könyvvizsgálat eredményeit a vizsgált jogalany audit bizottságának a 24. cikkel összhangban, a közérdeklődésre számot tartó jogalanyok felügyeleteinek a 25. cikkel összhangban mutatja be.

22. cikk

Könyvvizsgálói jelentés

(1) A jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég a közérdeklődésre számot tartó jogalanynál végzett jog szerinti könyvvizsgálat eredményeit könyvvizsgálói jelentésben mutatja be.

(2) A könyvvizsgálói jelentés írásban készül. A könyvvizsgálói jelentés legalább:

a)      azonosítja azt a jogalanyt, amelynek éves vagy konszolidált pénzügyi kimutatásaira a könyvvizsgálat vonatkozik;

b)      meghatározza az éves vagy konszolidált pénzügyi kimutatásokat, valamint azokat a dátumokat és időszakokat, amelyekre vonatkoznak;

c)      további jelentések felülvizsgálata esetén ismerteti a felülvizsgálat hatókörét;

d)      meghatározza, hogy a vizsgált jogalanyon belül melyik szerv jelölte ki a jog szerinti könyvvizsgálókat vagy könyvvizsgáló cégeket;

e)      közli a kijelölés napját, valamint a folyamatos megbízás teljes időtartamát a korábbi hosszabbításokkal és megújításokkal együtt;

f)       közli, hogy a jog szerinti könyvvizsgálatot a 20.cikkben említett nemzetközi könyvvizsgálati standardokkal összhangban végezték el;

g)      megjelöli a pénzügyi kimutatások összeállítása során alkalmazott pénzügyi beszámolási szabályrendszert;

h)      ismerteti az alkalmazott módszertant, ezen belül azt, hogy a mérleg mekkora részét ellenőrizték közvetlenül, illetve az ellenőrzés milyen mértékben alapult rendszer- és megfelelőségi teszten;

i)       ismerteti a részletes vizsgálat és megfelelőségi teszt súlyozásának változását az előző évhez képest akkor is, ha az előző évi jog szerinti könyvvizsgálatot más jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég végezte;

j)       részletezi a jog szerinti könyvvizsgálat elvégzése során figyelembe vett lényegességi szintet;

k)      meghatározza azokat a területeket, amelyeken fennáll annak a kockázata, hogy az éves vagy konszolidált pénzügyi kimutatások lényeges hibás állítást tartalmaznak, ideértve a kritikus számviteli becsléseket vagy az értékelési bizonytalanság területeit;

l)       nyilatkozatot tartalmaz a vizsgált jogalany helyzetéről, illetve konszolidált pénzügyi kimutatások jog szerinti könyvvizsgálata esetén az anyavállalat és a csoport helyzetéről, különösen arról, hogy a jogalany, illetve az anyavállalat és a csoport képes-e a kötelezettségeit belátható időn belül teljesíteni, és ezáltal biztosított-e tevékenységének folyamatossága;

m)     értékeli a jogalany, illetve konszolidált pénzügyi kimutatások esetében az anyavállalat belső ellenőrzési rendszerét és azon belül a jog szerinti könyvvizsgálat során feltárt jelentős belső ellenőrzési hiányosságokat, továbbá a könyvviteli és számviteli rendszert;

n)      ismerteti, hogy a jog szerinti könyvvizsgálatnak milyen mértékben volt célja a szabálytalanságok, ezen belül a csalás felderítése;

o)      jelzi és ismerteti a számviteli szabályok, a jogszabályok, a létesítő okiratok megsértését, valamint a számviteli politikai döntéseket és a jogalany irányítása szempontjából jelentős egyéb ügyeket;

p)      megerősíti, hogy a könyvvizsgálói vélemény összhangban áll a 23. cikkben említett, az audit bizottsághoz címzett kiegészítő jelentéssel;

q)      nyilatkozatot tartalmaz arról, hogy a 10. cikk (3) bekezdésében említett nem könyvvizsgálói szolgáltatásokra nem került sor, valamint arról, hogy a jog szerinti könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló cégek a könyvvizsgálat során teljes mértékben megőrizték függetlenségüket. Ha a jog szerinti könyvvizsgálatot könyvvizsgáló cég végezte, a jelentésben azonosítani kell a könyvvizsgálói megbízást teljesítő csoport valamennyi tagját, továbbá meg kell állapítani azt, hogy valamennyi tag teljes mértékben megőrizte függetlenségét, és a vizsgált jogalanyhoz nem fűződött közvetlen vagy közvetett érdeke;

r)       felsorolja a 10. cikk (3) bekezdése b) pontjának i. és ii. alpontjában említett azon nem könyvvizsgálói szolgáltatásokat, amelyekre vonatkozóan az audit bizottság engedélyezte a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég részére, hogy azokat a vizsgált jogalany számára nyújtsa;

s)       felsorolja a 10. cikk (3) bekezdése b) pontjának iii. és iv. alpontjában említett azon nem könyvvizsgálói szolgáltatásokat, amelyekre vonatkozóan a 35. cikk (1) bekezdésében említett illetékes hatóság engedélyezte a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég részére, hogy azokat a vizsgált jogalany számára nyújtsa;

t)       könyvvizsgálói záradékot tartalmaz, amely egyértelműen tartalmazza a jog szerinti könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló cégek arról alkotott véleményét, hogy az éves vagy konszolidált pénzügyi kimutatások a vonatkozó pénzügyi beszámolási szabályrendszernek megfelelően készültek-e, valamint megbízható és valós képet adnak-e, és adott esetben azt is tartalmazza, hogy az éves vagy konszolidált pénzügyi kimutatások megfelelnek-e a jogszabályi követelményeknek; a könyvvizsgálói záradék hitelesítő, korlátozott vagy elutasító lehet, illetve ha a jog szerinti könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló cégek nem tudnak záradékot adni, elutasítják a véleménynyilvánítást. Korlátozott vagy elutasító záradék, illetve a véleménynyilvánítás elutasítása esetén a jelentésben indokolni kell az ilyen döntést;

u)      hivatkozik minden olyan kérdésre, amelyre a jog szerinti könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló cégek nyomatékosan felhívták a figyelmet anélkül, hogy korlátozott záradékot adtak volna;

v)      véleményt fogalmaz meg arra vonatkozóan, hogy az éves beszámoló összhangban áll-e az azonos pénzügyi évről készített éves pénzügyi kimutatásokkal;

w)     meghatározza a jog szerinti könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló cégek székhelyét.

(3) Ha a közérdeklődésre számot tartó jogalany jog szerinti könyvvizsgálatának elvégzésére több jog szerinti könyvvizsgálót vagy könyvvizsgáló céget jelölnek ki, akkor azok megállapodnak a jog szerinti könyvvizsgálat eredményeiről, és közös jelentést nyújtanak be, amelyet közös záradékkal látnak el. Megállapodás hiányában az egyes jog szerinti könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló cégek a jelentést külön záradékkal látják el. Ha a jog szerinti könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló cégek egyike korlátozott vagy elutasító záradékot ad vagy a véleménynyilvánítást elutasítja, akkor úgy kell tekinteni, hogy a jelentést valamennyi jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég korlátozott vagy elutasító záradékkal látta el, illetve a véleménynyilvánítást elutasította. Az egyes jog szerinti könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló cégek a nézeteltérést külön bekezdésben indokolják.

(4) A könyvvizsgálói jelentés terjedelme legfeljebb négy oldal, vagy szóközök nélkül 10 000 karakter. Nem tartalmazhat kereszthivatkozást a 23. cikkben említett, az audit bizottsághoz címzett kiegészítő jelentésre.

(5) A könyvvizsgálói jelentést a jog szerinti könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló cégek aláírják és keltezik. Ha a jog szerinti könyvvizsgálatot könyvvizsgáló cég végzi, akkor a könyvvizsgálói jelentést legalább a könyvvizsgáló cég megbízásából a jog szerinti könyvvizsgálatot végző jog szerinti könyvvizsgálók írják alá.

(6) A vállalkozások meghatározott fajtáinak éves pénzügyi kimutatásairól, konszolidált pénzügyi kimutatásairól és kapcsolódó beszámolóiról szóló [XXX] irányelv 35. cikke a közérdeklődésre számot tartó jogalanyokról készült könyvvizsgálói jelentésekre nem vonatkozik.

(7) A jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég nem használhatja fel illetékes hatóság nevét úgy, hogy az arra utaljon vagy azt sugallja, hogy az adott illetékes hatóság a könyvvizsgálói jelentést elfogadta vagy jóváhagyta.

23. cikk

Az audit bizottsághoz címzett kiegészítő jelentés

(1) A közérdeklődésre számot tartó jogalany jog szerinti könyvvizsgálatát végző jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég a vizsgált jogalany audit bizottsága részére kiegészítő jelentést nyújt be.

Ha a vizsgált jogalanynál nem működik audit bizottság, akkor a kiegészítő jelentést a vizsgált jogalanynál az audit bizottságnak megfelelő feladatkört ellátó szervhez kell benyújtani.

Az audit bizottság vagy az annak megfelelő feladatkört ellátó szerv jogosult a kiegészítő jelentést a vizsgált jogalany irányító, ügyviteli vagy felügyelő szerve részére átadni.

A kiegészítő jelentés a vizsgált jogalany közgyűlése részére akkor adható át, ha a vizsgált jogalany ügyvezető vagy ügyviteli szerve úgy dönt.

(2) Az audit bizottsághoz címzett kiegészítő jelentés írásban készül. Részletesen és konkrétan ismerteti az elvégzett jog szerinti könyvvizsgálat eredményeit, ezen belül legalább:

a)      a 22. cikk (2) bekezdésének q) pontja szerinti függetlenségi nyilatkozatot tartalmaz;

b)      megjelöli az audit bizottsággal vagy a vizsgált jogalanynál annak megfelelő feladatkört ellátó szervvel folytatott megbeszélések napját;

c)      megjelöli a vizsgált jogalany ügyvezető, ügyviteli vagy felügyelő szervével folytatott megbeszélések napját, ha van ilyen;

d)      ismerteti a kijelölési eljárást;

e)      ismerteti a feladatok megoszlását a jog szerinti könyvvizsgálók és/vagy könyvvizsgáló cégek között;

f)       jelzi és ismerteti a lényeges bizonytalansággal kapcsolatos megítéléseket, amelyek kétségessé tehetik azt, hogy a jogalany képes a vállalkozás folytatására;

g)      részletesen meghatározza, hogy a könyvvitel, a számvitel, valamennyi auditált dokumentum, az éves vagy konszolidált pénzügyi kimutatások és az esetleges kiegészítő jelentések megfelelőnek ítélhetők-e;

h)      jelzi és részletesen ismerteti az előírások megsértésének valamennyi esetét, ideértve a nem lényeges eseteket is, amennyiben azok az audit bizottság számára fontosnak tekinthetők feladatai ellátásához;

i)       értékeli az éves vagy konszolidált pénzügyi kimutatások különböző tételeire alkalmazott értékelési módszereket, valamint azok változásának hatását;

j)       részletesen ismerteti a vállalkozás folytatásának értékeléséhez felhasznált garanciákat, támogatói nyilatkozatokat, állami intervencióra vonatkozó vállalásokat, valamint egyéb támogató intézkedéseket;

k)      igazolja a leltározás és egyéb fizikai ellenőrzés során való jelenlétet akkor, ha leltározásra vagy fizikai ellenőrzésre sor került;

l)       konszolidált pénzügyi kimutatások jog szerinti könyvvizsgálata esetében közli és ismerteti a konszolidáció elveit;

m)     konszolidált pénzügyi kimutatások jog szerinti könyvvizsgálata esetében jelzi, hogy a könyvvizsgálati munka mely elemeit végzik harmadik országbeli könyvvizsgálók, jog szerinti könyvvizsgálók, harmadik országbeli könyvvizsgáló jogalanyok vagy könyvvizsgáló cégek;

n)      jelzi, hogy a vizsgált jogalany minden kért magyarázatot és dokumentumot megadott, illetve rendelkezésre bocsátott-e.

(3) Ha a kijelölt jog szerinti könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló cégek nem értenek egyet egymással a könyvvizsgálati eljárásokat, a számviteli szabályokat, vagy a jog szerinti könyvvizsgálat elvégzését érintő egyéb kérdést illetően, akkor a nézeteltérést az audit bizottsághoz címzett kiegészítő jelentésben indokolni kell.

(4) Az audit bizottsághoz címzett kiegészítő jelentést a jog szerinti könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló cégek aláírják és keltezik. Ha a jog szerinti könyvvizsgálatot könyvvizsgáló cég végzi, akkor az audit bizottsághoz címzett kiegészítő jelentést legalább a könyvvizsgáló cég megbízásából a jog szerinti könyvvizsgálatot végző jog szerinti könyvvizsgálók írják alá.

(5) Kérésre az audit bizottsághoz címzett kiegészítő jelentést a jog szerinti könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló cégek haladéktalanul az illetékes hatóságok rendelkezésére bocsátják.

24. cikk

A jog szerinti könyvvizsgálat audit bizottság általi felügyelete

A közérdeklődésre számot tartó jogalany audit bizottsága nyomon követi a jog szerinti könyvvizsgálatot végző jog szerinti könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló cégek munkáját.

A jog szerinti könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló cégek beszámolnak az audit bizottságnak a jog szerinti könyvvizsgálat során felmerült legfontosabb kérdésekről, különösen a belső ellenőrzés azon lényeges gyengeségeiről, amelyek a pénzügyi beszámolás folyamatát érintik. Bármelyik fél kérésére a jog szerinti könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló cégek ezeket a kérdéseket megvitatják az audit bizottsággal.

Az audit bizottság tájékoztatja a vizsgált jogalany ügyviteli vagy felügyelő szervét a jog szerinti könyvvizsgálat kimeneteléről. Az audit bizottság ismerteti, hogy a jog szerinti könyvvizsgálat miképp járult hozzá a pénzügyi beszámolás feddhetetlenségéhez, valamint a folyamatban betöltött saját szerepét.

Ha a vizsgált jogalany mentesül az audit bizottság felállításának kötelezettsége alól, akkor a vizsgált jogalany eldönti, hogy melyik szerve álljon kapcsolatban a jog szerinti könyvvizsgálóval vagy könyvvizsgáló céggel az e cikkben rögzített kötelezettségek teljesítése céljából.

25. cikk

A közérdeklődésre számot tartó jogalany felügyeleteihez szóló jelentés

(1) A 2004/39/EK irányelv 55. cikkének, a 2006/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[34] 53. cikkének, a 2007/64/EK irányelv irányelv 15. cikke (4) bekezdésének, a 2009/65/EK irányelv 106. cikkének, a 2009/110/EK irányelv 3. cikke első bekezdésének, valamint a 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[35] 72. cikkének sérelme nélkül a közérdeklődésre számot tartó jogalany jog szerinti könyvvizsgálatát végző jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég köteles haladéktalanul beszámolni a közérdeklődésre számot tartó jogalanyokat felügyelő illetékes hatóságoknak az adott közérdeklődésre számot tartó jogalanyt érintő olyan tényekről vagy döntésekről, amelyekről a jog szerinti könyvvizsgálat során tudomást szerez, és amelyek az alábbiak bármelyikét eredményezhetik:

a)      azoknak a törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseknek a súlyos megsértését, amelyek adott esetben megszabják az engedélyezésre vonatkozó feltételeket, vagy amelyek kifejezetten a közérdeklődésre számot tartó jogalanyok tevékenységének gyakorlását szabályozzák;

b)      a közérdeklődésre számot tartó jogalany folyamatos működésének károsodását;

c)      a pénzügyi kimutatások hitelesítésének megtagadását, vagy fenntartások kifejezését.

A jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég köteles továbbá beszámolni azokról a tényekről vagy döntésekről, amelyekről az általa jog szerinti könyvvizsgálat keretében vizsgált közérdeklődésre számot tartó jogalannyal szoros kapcsolatban álló vállalkozás jog szerinti könyvvizsgálata során szerez tudomást.

(2) A hitelintézeteket és biztosítóintézeteket felügyelő illetékes hatóságoknak rendszeres párbeszédet kell folytatniuk az ilyen vállalkozások jog szerinti könyvvizsgálatát végző jog szerinti könyvvizsgálókkal és könyvvizsgáló cégekkel.

Az első albekezdésben említett feladatok ellátásának elősegítésére az EBH és az EBFH iránymutatást ad ki a hitelintézeteket és biztosítóintézeteket felügyelő illetékes hatóságok részére az 1093/2010/EU rendelet, illetve az 1094/2010/EU rendelet 16. cikkével összhangban.

(3) Az (1) bekezdésben említett tények vagy döntések, vagy a (2) bekezdésben előírt párbeszéd során bármilyen tény jóhiszemű közlése az illetékes hatóságokkal a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég részéről nem képezi az információ nyilvánosságra hozatalára vonatkozó szerződéses vagy jogszabályi korlátozások megszegését, és nem alapozza meg e személyek bárminemű felelősségét.

V. FEJEZET

A JOG SZERINTI KÖNYVVIZSGÁLÓK ÉS KÖNYVVIZSGÁLÓ CÉGEK ÁLTAL KÉSZÍTETT ÁTLÁTHATÓSÁGI JELENTÉS ÉS NYILVÁNTARTÁS

26. cikk

A pénzügyi információk közzététele

(1) A közérdeklődésre számot tartó jogalanyok jog szerinti könyvvizsgálatát végző könyvvizsgáló cég az egyes pénzügyi évek végét követően legkésőbb négy hónapon belül a 2004/109/EK irányelv 4. cikkének (2) bekezdése szerint közzéteszi éves pénzügyi beszámolóját.

A közérdeklődésre számot tartó jogalanyok jog szerinti könyvvizsgálatát végző könyvvizsgálók éves eredménykimutatást tesznek közzé.

(2) Az éves pénzügyi beszámolóban és az éves eredménykimutatásban a teljes forgalmat meg kell bontani a közérdeklődésre számot tartó jogalanyok, valamint az anyavállalatként közérdeklődésre számot tartó jogalannyal rendelkező vállalkozáscsoportok éves és konszolidált pénzügyi kimutatásainak jog szerinti könyvvizsgálatából származó díjbevétel, az egyéb jogalanyok éves és konszolidált pénzügyi kimutatásainak jog szerinti könyvvizsgálatából származó díjbevétel, valamint a 10. cikk (2) bekezdésében meghatározott kapcsolódó pénzügyi ellenőrzési szolgáltatásokért felszámított díjak szerint.

Az éves pénzügyi beszámoló vagy az éves eredménykimutatás könyvvizsgálatát az e rendeletben foglaltak szerint kell elvégezni.

(3) A hálózathoz tartozó jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég az éves pénzügyi beszámolóban, illetve az éves eredménykimutatás mellékleteként az alábbi kiegészítő információkat is közzéteszi:

a)      a hálózathoz tartozó valamennyi jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég neve;

b)      azok az országok, amelyekben a hálózathoz tartozó egyes jog szerinti könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló cégek jog szerinti könyvvizsgálónak minősülnek, vagy amelyekben székhelyük, központi ügyvezetésük vagy üzleti tevékenységük fő helye található;

c)      a hálózathoz tartozó jog szerinti könyvvizsgálóknak és könyvvizsgáló cégeknek az éves és konszolidált pénzügyi kimutatások jog szerinti könyvvizsgálatából származó összesített forgalmát;

d)      a hálózat auditált konszolidált pénzügyi kimutatásait, valamint ha a hálózatot jogi személy irányítja, akkor az ilyen jogi személy auditált, a 2004/109/EK irányelv 4. cikkének (3) bekezdésével összhangban készített pénzügyi kimutatásait.

Az első albekezdéstől eltérve a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég a kiegészítő információkat nem teheti közzé akkor, ha azokat a hálózatot irányító jogi személy, vagy a hálózat egyéb képviselője teszi közzé. Ebben az esetben a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég az éves eredménykimutatás vagy az éves pénzügyi beszámoló mellékletében feltünteti, hogy a kiegészítő információk hol találhatók meg.

(4) Az éves pénzügyi beszámolót vagy éves eredménykimutatást a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég honlapján közzé kell tenni úgy, hogy a közzétételt követően legalább öt évig elérhető legyen.

A jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég közli az illetékes hatóságokkal, hogy az éves eredménykimutatást vagy az éves pénzügyi beszámolót a honlapján közzétette.

27. cikk

Átláthatósági jelentés

(1) A közérdeklődésre számot tartó jogalanyok jog szerinti könyvvizsgálatát végző jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég az egyes pénzügyi évek végét követően legkésőbb három hónapon belül közzéteszi éves átláthatósági jelentését. Az átláthatósági jelentést a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég honlapján közzé kell tenni úgy, hogy a közzétételt követően legalább öt évig elérhető legyen.

A jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég a közzétett átláthatósági jelentést aktualizálhatja. Ilyenkor a könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég jelzi, hogy a jelentés aktualizált változatát tette közzé, és a jelentés eredeti változatához továbbra is hozzáférést biztosít.

A jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég közli az EÉPH-val és az illetékes hatóságokkal, hogy az átláthatósági jelentést a honlapján közzétette, vagy adott esetben azt, hogy a jelentést aktualizálta.

(2) Az éves átláthatósági jelentés kötelező tartalmi elemei:

a)      a könyvvizsgáló cég jogi struktúrájának és tulajdonosi szerkezetének leírása;

b)      ha a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég egy hálózathoz tartozik, a hálózat, valamint a hálózat jogi és szerkezeti kialakításának leírása;

c)      a könyvvizsgáló cég irányítási struktúrájának leírása;

d)      a könyvvizsgáló cég belső minőség-ellenőrzési rendszerének leírása és az ügyviteli vagy ügyvezető szerv nyilatkozata a rendszer működésének hatékonyságáról;

e)      arra való utalás, hogy mikor került sor a 40. cikkben említett legutóbbi minőségbiztosítási ellenőrzésre;

f)       azon közérdeklődésre számot tartó jogalanyok felsorolása, amelyekre nézve a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég az előző pénzügyi évben jog szerinti könyvvizsgálatot végzett, valamint azoknak a jogalanyoknak a felsorolása, amelyektől a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég éves bevételének 5 %-ot meghaladó része származik;

g)      a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég függetlenséget biztosító gyakorlatáról szóló nyilatkozat, amely azt is alátámasztja, hogy a függetlenségi kritérium belső ellenőrzése megtörtént;

h)      a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég által a jog szerinti könyvvizsgálóknak a 2006/43/EK irányelv 13. cikkében említett folyamatos képzésével kapcsolatban alkalmazott politikáról szóló nyilatkozat;

i)       a könyvvizsgáló cégek által fizetett partneri díjak alapjáról szóló információk;

j)       a fő könyvvizsgáló partnereknek és a személyi állománynak a 33. cikk (5) bekezdése szerinti rotációjára irányuló politika leírása;

k)      vállalatirányítási nyilatkozat, ha van.

A jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég rendkívüli esetekben, valamely személy személyes biztonságát fenyegető közvetlen és jelentős veszély enyhítéséhez szükséges mértékben eltekinthet az első albekezdés f) pontjában előírt információk közzétételétől. A jog szerinti könyvvizsgálónak vagy könyvvizsgáló cégnek bizonyítania kell az illetékes hatóságnak, hogy a veszély fennáll.

(3) Az átláthatósági jelentést a jog szerinti könyvvizsgálónak vagy könyvvizsgáló cégnek alá kell írnia.

28. cikk

Vállalatirányítási nyilatkozat

(1) Ha egy könyvvizsgáló cég éves könyvvizsgálati bevételének több mint egyharmada nagyméretű, közérdeklődésre számot tartó jogalanyoktól származik, akkor vállalatirányítási nyilatkozatot kell közzétennie. Ennek a nyilatkozatnak az átláthatósági jelentés elkülönült részét kell képeznie.

(2) A vállalatirányítási nyilatkozat kötelező tartalmi elemei:

a)      hivatkozás legalább a következők egyikére:

i.        a könyvvizsgáló cégre vonatkozó vállalatirányítási kódex;

ii.       az a vállalatirányítási kódex, amelynek alkalmazását a könyvvizsgáló cég önkéntesen elhatározta;

iii.      minden, a nemzeti jogszabályok által előírton túl alkalmazott vállalatirányítási gyakorlatra vonatkozó releváns információ.

Az i. és ii. alpontban említett információra való hivatkozáskor a könyvvizsgáló cégnek azt is fel kell tüntetnie, hogy a vonatkozó szövegek hol férhetők hozzá a nyilvánosság számára. A iii. alpontban említett információra való hivatkozáskor a könyvvizsgáló cégnek hozzáférhetővé kell tennie vállalatirányítási gyakorlatait a nyilvánosság számára;

Ha a könyvvizsgáló cég nem esik vállalatirányítási kódex hatálya alá és ilyen kódexet önkéntesen sem alkalmaz, erről nyilatkoznia kell.

b)      annak magyarázata, hogy a könyvvizsgáló cég a nemzeti jogszabályokkal összhangban milyen mértékben tér el az a) pont i. és ii. alpontjában említett vállalatirányítási kódextől és annak mely részeitől, illetve az eltérés okainak magyarázata. Ha a könyvvizsgáló cég úgy határozott, hogy nem alkalmazza az a) pont i. vagy ii. alpontjában említett vállalatirányítási kódex bármely rendelkezését, azt meg kell indokolnia;

c)      leírás a vállalkozás belső ellenőrzési és kockázatkezelési rendszereinek főbb jellemzőiről a pénzügyi beszámolási folyamat összefüggésében;

d)      az alábbi információk:

i.        a könyvvizsgáló cég szavazati jogainak jelentős, 5 %-os vagy annál nagyobb arányú, közvetlen vagy közvetett birtoklása, ideértve a piramis jellegű szerkezetben birtokolt szavazati jogokat, valamint a szavazati jogok kölcsönös birtoklását;

ii.       a különleges irányítási jogokkal rendelkezők azonosítása és az ilyen jogok ismertetése, valamint annak megjelölése, hogy a jogok értékpapír birtoklásán, szerződésen vagy egyéb körülményen alapulnak;

iii.      a szavazati jogok korlátozása, ezen belül az adott arányú vagy számú szavazattal rendelkezők szavazati jogainak korlátozása, valamint a szavazati jogok gyakorlásának határideje;

iv.      az igazgatósági tagok kinevezésére és cseréjére, valamint a létesítő okirat módosítására vonatkozó szabályok;

v.       az igazgatósági tagok jogosultságai;

e)      a részvényesek vagy szavazati joggal rendelkezők közgyűlésének működése és fő jogosultságai, valamint a részvényesek vagy szavazati joggal rendelkezők jogainak és annak a leírása, hogy azok hogyan gyakorolhatók, kivéve, ha ezen információról a nemzeti jogszabályok vagy rendelkezések teljes mértékben gondoskodnak;

f)       az ügyviteli, ügyvezető és felügyelő szervek és ezek bizottságainak összetétele és működése.

29. cikk

Az illetékes hatóságok tájékoztatása

A jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég az illetékes hatóság számára évente megküldi az auditált közérdeklődésre számot tartó jogalanyok jegyzékét, a tőlük származó díjbevétel szerinti bontásban.

30. cikk

Nyilvántartás

A jog szerinti könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek a 6. cikk (1) bekezdésében, a 9. cikk (3) bekezdésében, a 11. cikk (3) és (4) bekezdésében, a 16. cikk (2)–(6) bekezdésében, a 17. cikk (1) és (2) bekezdésében, a 18. cikk (1) és (3) bekezdésében, a 19. cikk (3)–(6) bekezdésében, a 22., 23. és 24. cikkben, a 25. cikk (1) és (2) bekezdésében, a 29. cikkben, a 32. cikk (2), (3), (5) és (6) bekezdésében, a 33. cikk (6) bekezdésében, valamint a 43. cikk (4) bekezdésében említett dokumentumokat és információkat azok keletkezését követően öt évig kötelesek megőrizni.

A tagállamok előírhatják a jog szerinti könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek számára, hogy az első albekezdésben említett dokumentumokat és információkat a személyes adatok védelmére, valamint a közigazgatási és bírósági eljárásra vonatkozó szabályaiknak megfelelően hosszabb ideig őrizzék meg.

III. cím

A jog szerinti könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek kijelölése a közérdeklődésre számot tartó jogalanyoknál

31. cikk

Audit bizottság

(1) Minden közérdeklődésre számot tartó jogalanynak rendelkeznie kell audit bizottsággal. Az audit bizottság az ügyviteli szerv nem ügyvezető tagjaiból és/vagy a vizsgált jogalany felügyelő bizottságának tagjaiból, és/vagy a vizsgált jogalany részvényesi közgyűlése, illetve részvényesek nélküli jogalanyok esetében az annak megfelelő szerv által kinevezett tagokból áll.

Az audit bizottság legalább egy tagjának a könyvvizsgálat terén, egy másik tagjának pedig a számvitel és/vagy a könyvvizsgálat terén kell szaktudással rendelkeznie. Összességében a bizottság tagjainak a vizsgált jogalany ágazatával kapcsolatos szaktudással kell rendelkezniük.

Az audit bizottság tagjainak többsége független kell, hogy legyen. Az audit bizottság elnöke független, kinevezése a tagok feladata.

(2) E cikk (1) bekezdésétől eltérve az olyan közérdeklődésre számot tartó jogalanyoknál, amelyek teljesítik a 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikke (1) bekezdésének f) és t) pontjában rögzített feltételeket[36], az audit bizottsághoz rendelt feladatkört összességében az ügyviteli vagy felügyelő szerv is elláthatja legalább azzal a feltétellel, hogy ha az érintett szerv elnöke ügyvezető tag, akkor nem lehet az audit bizottság elnöke.

(3) Az (1) bekezdéstől eltérve az alábbi közérdeklődésre számot tartó jogalanyok úgy dönthetnek, hogy nem alkalmaznak audit bizottságot:

a)      azok a közérdeklődésre számot tartó jogalanyok, amelyek a 83/349/EGK irányelv 1. cikke értelmében vett leányvállalatok, ha a jogalany vállalatcsoporti szinten megfelel az említett cikk (1)–(4) bekezdésében foglalt követelményeknek;

b)      azok a közérdeklődésre számot tartó jogalanyok, amelyek a 2009/65/EK irányelv 1. cikkének (2) bekezdésében meghatározott átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások (ÁÉKBV), vagy a 2011/61/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott alternatív befektetési alapok (ABA);

c)      azok a közérdeklődésre számot tartó jogalanyok, amelyek kizárólag a 809/2004/EK bizottsági rendelet 2. cikkének 5. pontjában meghatározott eszközökkel fedezett értékpapírok kibocsátójaként működnek[37];

d)      a 2006/48/EK irányelv 1. cikkének (1) bekezdése szerinti hitelintézetek, amelyek részvényeit a 2004/39/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 14. pontja szerint nem vezették be valamely tagállam szabályozott piacán, és amelyek kizárólag – folyamatos vagy ismétlődő módon – szabályozott piacon bevezetett, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat bocsátottak ki, feltéve hogy az ilyen kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok teljes névértéke 100 000 000 EUR alatt marad, továbbá hogy nem adtak ki a 2003/71/EK irányelv szerinti tájékoztatót.

A b) és c) pontban említett közérdeklődésre számot tartó jogalany nyilvánosságra hozza azokat az okokat, amelyek miatt nem tartja megfelelőnek sem audit bizottság, sem audit bizottsági feladatkört ellátó ügyviteli vagy felügyelő szerv alkalmazását;

(4) Az (1) bekezdéstől eltérve az olyan közérdeklődésre számot tartó jogalany, amely rendelkezik a vizsgálandó jogalany bejegyzése szerinti tagállamban érvényben lévő rendelkezéseknek megfelelően létrehozott és működő, az audit bizottságnak megfelelő feladatkört ellátó testülettel, úgy dönthet, hogy nem alkalmaz audit bizottságot. Ilyen esetben a jogalanynak nyilvánosságra kell hoznia, hogy melyik szerv látja el e feladatkört, továbbá milyen a szerv összetétele.

(5) Az ügyviteli, ügyvezető vagy felügyelő szerv tagjainak, illetve a vizsgált jogalany részvényeseinek közgyűlése által kinevezett egyéb tagok felelősségének sérelme nélkül az audit bizottság többek között:

a)      figyelemmel kíséri a pénzügyi beszámolás folyamatát, és ajánlásokat vagy javaslatokat fogalmaz meg annak feddhetetlensége érdekében;

b)      figyelemmel kíséri a vállalkozás belső ellenőrzésének, adott esetben belső könyvvizsgálatának és kockázatkezelő rendszereinek hatékonyságát;

c)      figyelemmel kíséri az éves és konszolidált pénzügyi kimutatások jog szerinti könyvvizsgálatát, továbbá ellenőrzi a könyvvizsgálói jelentéstervezetek teljességét és feddhetetlenségét a 22–23. cikknek megfelelően;

d)      felülvizsgálja és figyelemmel kíséri a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég függetlenségét az 5–11. cikkel összhangban, és különösen a vizsgált jogalany részére nyújtott további szolgáltatásokat a 10. cikkel összhangban;

e)      felelős a jog szerinti könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló cégek kiválasztási eljárásáért, és javaslatot tesz a jog szerinti könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló cégek a 32. cikkel összhangban történő kijelölésére;

f)       eseti alapon engedélyezi a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég számára az e rendelet 10. cikke (3) bekezdése b) pontjának i. és ii. alpontjában említett szolgáltatások nyújtását a vizsgált jogalany részére.

32. cikk

A jog szerinti könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló cégek kijelölése

(1) A 2006/43/EK irányelv 37. cikkének alkalmazásában a jog szerinti könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló cégek a közérdeklődésre számot tartó jogalanyok általi kijelölésére az e cikk (2)–(5) bekezdésében rögzített feltételek vonatkoznak.

Ha a 2006/43/EK irányelv 37. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó, akkor a közérdeklődésre számot tartó jogalany tájékoztatja az illetékes hatóságot az abban a cikkben említett alternatív rendszerek vagy szabályok alkalmazásáról.

(2) Az audit bizottság ajánlást nyújt be a vizsgált jogalany ügyviteli vagy felügyelő szervének a jog szerinti könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló cégek kijelölésére vonatkozóan. Az audit bizottságnak az ajánlást indokolnia kell.

Ha az ajánlás nem egy könyvvizsgálói megbízás 33. cikk (1) bekezdésének második albekezdése szerinti meghosszabbítására irányul, akkor az ajánlásnak legalább két választási lehetőséget kell tartalmaznia a könyvvizsgálói megbízásra vonatkozóan, amelyek egyikét az audit bizottság kellő megalapozottsággal támogatja.

Ha az ajánlás egy könyvvizsgálói megbízás 33. cikk (1) bekezdésének második albekezdése szerinti meghosszabbítására irányul, az audit bizottság az ajánlás elkészítése során figyelembe veszi a 40. cikk (6) bekezdésében említett, az ajánlott jog szerinti könyvvizsgálóra vagy könyvvizsgáló cégre vonatkozó megállapításokat és következtetéseket, amelyeket az illetékes hatóság a 44. cikk (d) pontja alapján tesz közzé.

Ajánlásában az audit bizottság közli, hogy ajánlását harmadik fél nem befolyásolta, továbbá azt, hogy nem köti a (7) bekezdésben említett szerződéses feltétel.

(3) Ha az ajánlás nem egy könyvvizsgálói megbízás 33. cikk (1) bekezdésének második albekezdése szerinti meghosszabbítására irányul, akkor az audit bizottság az e cikk (2) bekezdésében említett ajánlása a vizsgált jogalany által szervezett kiválasztási eljárást követően készül, amelyre az alábbi feltételek vonatkoznak:

a)      a vizsgált jogalany bármely jog szerinti könyvvizsgálót vagy könyvvizsgáló céget felkérhet arra, hogy tegyen ajánlatot a jog szerinti könyvvizsgálati szolgáltatás nyújtására akkor, ha a 33. cikk (2) bekezdése nem sérül, és a felkért könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló cégek legalább egyikének az előző naptári évben az érintett tagállamban található nagyméretű, közérdeklődésre számot tartó jogalanyoktól származó könyvvizsgálói díjbevétele a teljes bevétele legfeljebb 15 %-ának felel meg;

b)      a vizsgált jogalany szabadon megválaszthatja a felkért jog szerinti könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló cégek megkeresésének módját, nem köteles pályázati felhívást közzétenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában és/vagy tagállami közlönyben vagy napilapban;

c)      a vizsgált jogalany a pályázati dokumentációt a meghívott jog szerinti könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló cégek szándéka szerint készíti el. A pályázati dokumentációból a pályázóknak meg kell ismerniük a vizsgált jogalany tevékenységét, valamint az elvégzendő jog szerinti könyvvizsgálat típusát. A pályázati dokumentáció átlátható és megkülönböztetéstől mentes kiválasztási szempontokat tartalmaz, amelyek alapján a vizsgált jogalany a jog szerinti könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek által benyújtott ajánlatokat értékeli;

d)      a vizsgált jogalany a kiválasztási eljárást szabadon határozhatja meg, és az érdekelt pályázókkal az eljárás során közvetlenül tárgyalhat;

e)      ha tagállami jog vagy az uniós jog alapján a 35. cikkben említett illetékes hatóságok a jog szerinti könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek számára bizonyos minőségi standardok teljesítését írják elő, akkor a standardokat a pályázati dokumentációban meg kell jelölni;

f)       a vizsgált jogalany a jog szerinti könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló cégek által benyújtott ajánlatokat a pályázati dokumentációban előzetesen meghatározott kiválasztási szempontok alapján értékeli. A vizsgált jogalany a kiválasztási eljárás eredményéről jelentést készít, amelyet az audit bizottság hitelesít. A vizsgált jogalany és az audit bizottság figyelembe veszi a 40. cikk (6) bekezdésében említett, a pályázó jog szerinti könyvvizsgálóról vagy könyvvizsgáló cégről szóló ellenőrzési jelentéseket, amelyeket az illetékes hatóság a 44. cikk (d) pontja alapján tesz közzé;

g)      a vizsgált jogalanynak igazolnia kell a 35. cikkben említett illetékes hatóság felé, hogy a kiválasztási eljárást tisztességesen folytatta le.

Az audit bizottság felelős az első albekezdésben említett kiválasztási eljárásért.

Az első albekezdés a) pontjának alkalmazásában a 35. cikk (1) bekezdésében említett illetékes hatóság közzéteszi az érintett könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek évente aktualizált jegyzékét. A megfelelő számításokat az illetékes hatóság a jog szerinti könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek által a 28. cikk szerint megadott információk alapján végzi el.

(4) Nem köteles alkalmazni a (3) bekezdésben említett kiválasztási eljárást az olyan közérdeklődésre számot tartó jogalany, amely teljesíti a 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikke (1) bekezdésének f) és t) pontjában rögzített feltételeket.

(5) A vizsgált jogalany ügyviteli vagy felügyelő szervének a vizsgált jogalany részvényeseiből vagy tagjaiból álló közgyűlése elé terjesztett, a jog szerinti könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló cégek kijelölésére vonatkozó javaslatának tartalmaznia kell az audit bizottság ajánlását.

Ha az ügyviteli vagy felügyelő szerv javaslata az audit bizottság ajánlásától eltér, a javaslatban indokolni kell az audit bizottság ajánlásától való eltérést.

(6) Hitelintézet vagy biztosítóintézet esetében az ügyviteli vagy felügyelő szerv javaslattervezetet nyújt be a 35. cikk (2) bekezdésében említett illetékes hatóságnak. A 35. cikk (2) bekezdésében említett illetékes hatóság az ajánlásban javasolt választás ellen vétójoggal élhet. Az ilyen kifogást érdemben indokolni kell.

Ha az illetékes hatóság az audit bizottság ajánlásának benyújtását követően az előírt határidőn belül nem válaszol, akkor ez az ajánlás hallgatólagos elfogadásának minősül.

(7) Semmis a közérdeklődésre számot tartó jogalany és egy harmadik fél között kikötött olyan szerződéses feltétel, amely a jogalany részvényesei vagy tagjai közgyűlésének a 2006/43/EK irányelv 37. cikke szerinti, az adott jogalany jog szerinti könyvvizsgálatára vonatkozó választását a jog szerinti könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló cégek bizonyos típusaira vagy csoportjaira korlátozza.

A közérdeklődésre számot tartó jogalany tájékoztatja a 35. cikkben említett illetékes hatóságokat bármely harmadik fél arra irányuló kísérletéről, hogy ilyen szerződéses feltételt kössön ki, vagy egyéb módon befolyásolja a részvényesi közgyűlésnek a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég kiválasztására vonatkozó döntését.

(8) Ha a vizsgált jogalany mentesül az audit bizottság felállításának kötelezettsége alól, akkor a vizsgált jogalany eldönti, hogy melyik szerve lássa el az audit bizottság feladatkörét az e cikkben rögzített kötelezettségek teljesítése céljából.

(9) A tagállamok előírhatják, hogy bizonyos körülmények között a közérdeklődésre számot tartó jogalanyoknak legalább hány jog szerinti könyvvizsgálót vagy könyvvizsgáló céget kell kijelölniük, továbbá meghatározhatják a kijelölt könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló cégek kapcsolatát.

Ha egy tagállam ilyen előírásokat alkalmaz, akkor arról tájékoztatja a Bizottságot és az EÉPH-t.

(10) Annak elősegítésére, hogy a vizsgált jogalany ellássa a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég kijelölésére irányuló kiválasztási eljárás megszervezésével kapcsolatos feladatait, az EBH, az EBFH és az EÉPH az 1093/2010/EU rendelet, az 1094/2010/EU rendelet, illetve az 1095/2010/EU rendelet 16. cikkével összhangban iránymutatást ad ki a közérdeklődésre számot tartó jogalanyok részére a (3) bekezdésben említett kiválasztási eljárásra vonatkozó feltételekről.

33. cikk

A könyvvizsgálói megbízás időtartama

(1) A közérdeklődésre számot tartó jogalany a jog szerinti könyvvizsgálót vagy könyvvizsgáló céget az első megbízás keretében legalább kétéves időtartamra jelöli ki.

A közérdeklődésre számot tartó jogalany a megbízást csak egyszer hosszabbíthatja meg.

A két megbízás együttes időtartama legfeljebb hat év lehet.

Amennyiben a hatéves folyamatos megbízás időtartama alatt két jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég kapott megbízást, az egyes jog szerinti könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló cégek megbízásának időtartama nem haladhatja meg a kilenc évet.

(2) Az (1) bekezdésben említett megbízás maximális időtartamának lejárta után a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég, vagy adott esetben hálózatának bármely Unión belüli tagja a közérdeklődésre számot tartó jogalanynál legalább négy évig nem végezhet jog szerinti könyvvizsgálatot.

(3) Az (1) és (2) bekezdéstől eltérve a közérdeklődésre számot tartó jogalany kivételes esetben kérheti a 35. cikk (1) bekezdésében említett illetékes hatóságot, hogy biztosítsa a meghosszabbítást a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég újbóli kijelöléséhez egy további időszakra. Két jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég kijelölése esetén ez a harmadik megbízás nem haladhatja meg a három évet. Egy jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég kijelölése esetén a harmadik megbízás nem haladhatja meg a két évet.

(4) A jog szerinti könyvvizsgálat elvégzéséért felelős fő könyvvizsgáló partner a kijelölés napjától számított hét év leteltét követően beszünteti részvételét a vizsgált jogalany jog szerinti könyvvizsgálatában. A fő könyvvizsgáló partner egy legalább hároméves időszak után vehet ismét részt a vizsgált jogalany jog szerinti könyvvizsgálatában.

A jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég megfelelő, fokozatos rotációs mechanizmust alakít ki a jog szerinti könyvvizsgálatban részt vevő legmagasabb beosztású munkatársakra vonatkozóan, amely kiterjed legalább a jog szerinti könyvvizsgálóként nyilvántartásba vett személyekre. A fokozatos rotációs mechanizmust szakaszokban, és az egyéneken, nem pedig egy teljes csapaton alapulva kell megvalósítani. Arányosnak kell lennie a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég tevékenységének terjedelmével.

A jog szerinti könyvvizsgálónak vagy könyvvizsgáló cégnek igazolnia kell az illetékes hatóság felé, hogy a mechanizmust eredményesen alkalmazzák, és az igazodik a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég tevékenységének terjedelméhez.

(5) Ha egy jog szerinti könyvvizsgálót vagy könyvvizsgáló céget egy másik jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég vált fel, a korábbi jog szerinti könyvvizsgálónak vagy könyvvizsgáló cégnek a belépő jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég részére átadási aktát kell átadnia. Az átadási akta tartalmazza azokat a vizsgált jogalanyra vonatkozó lényeges információkat, amelyek megléte ésszerűen elvárható a vizsgált jogalany tevékenysége jellegéneknek és belső szervezetének megismeréséhez, továbbá annak biztosításához, hogy a jog szerinti könyvvizsgálat folyamatos, és az előző években végzett könyvvizsgálatokkal összehasonlítható legyen.

A korábbi jog szerinti könyvvizsgálónak vagy könyvvizsgáló cégnek a belépő jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég számára hozzáférést kell biztosítania továbbá a 23. cikkben említett, az audit bizottsághoz címzett, az előző évekre vonatkozó kiegészítő jelentésekhez, valamint a 25. és 27. cikk alapján az illetékes hatóságoknak átadott információkhoz.

A korábbi jog szerinti könyvvizsgálónak vagy könyvvizsgáló cégnek igazolnia kell az illetékes hatóság felé, hogy az információkat a belépő jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég megkapta.

(6) Az EÉPH szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki a (6) bekezdésben említett átadási akta tartalmát érintő technikai követelmények meghatározása céljából.

A Bizottság felhatalmazást kap a (6) bekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10. cikkével összhangban történő elfogadására.

34. cikk

A jog szerinti könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek felmentése és lemondása

(1) A 2006/43/EK irányelv 38. cikke (1) bekezdésének sérelme nélkül a vizsgált jogalany és a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég tájékoztatja az illetékes hatóságot a jog szerinti könyvvizsgálónak vagy könyvvizsgáló cégnek a megbízás időtartama alatt történt felmentéséről vagy lemondásáról, és ezt megfelelően indokolja.

Ha egy tagállam e rendelet III. címének alkalmazásában a 35. cikk (2) bekezdésével összhangban más illetékes hatóságot jelölt ki, akkor az az illetékes hatóság az információt átadja a 35. cikk (1) bekezdésében említett illetékes hatóságnak.

(2) Az audit bizottság, egy vagy több részvényes és a 35. cikk (1) vagy (2) bekezdésében említett illetékes hatóságok számára lehetővé kell tenni azt, hogy indokolt esetben valamely tagállami bíróságon a jog szerinti könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló cégek felmentése iránti keresetet nyújtsanak be.

Ha a 2007/36/EK irányelv 6. cikkének (2) bekezdésében rögzített feltétel alkalmazandó, akkor azt az első albekezdésben leírt hatáskört gyakorló részvényesekre is alkalmazni kell.

Ha a vizsgált jogalany mentesül az audit bizottság felállításának kötelezettsége alól, akkor a vizsgált jogalany eldönti, hogy e bekezdés alkalmazásában melyik szerve lássa el az audit bizottság feladatkörét.

IV. cím

A közérdeklődésre számot tartó jogalanyok jog szerinti könyvvizsgálatát végző könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek tevékenységének felügyelete

I. FEJEZET

ILLETÉKES HATÓSÁGOK

35. cikk

Az illetékes hatóságok kijelölése

(1) Minden egyes tagállam kijelöl egy illetékes hatóságot, amely felelős az ebben a rendeletben előírt feladatok végrehajtásáért és azért, hogy e rendelet rendelkezéseit alkalmazzák.

Az illetékes hatóság az alábbiak egyike kell, hogy legyen:

a)      a 2004/109/EK irányelv 24. cikkének (1) bekezdésében említett illetékes hatóság;

b)      a 2004/109/EK irányelv 24. cikke (4) bekezdésének h) pontjában említett illetékes hatóság;

c)      a 2006/43/EK irányelv 32. cikkében említett illetékes hatóság.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve a tagállamok dönthetnek úgy, hogy adott esetben az e rendelet III. címében foglalt rendelkezések érvényesítésével kapcsolatos feladatokkal részben vagy egészben az alábbiakban említett illetékes hatóságokat bízzák meg:

a)      a 2004/109/EK irányelv 24. cikkének (1) bekezdése;

b)      a 2004/109/EK irányelv 24. cikke (4) bekezdésének h) pontja;

c)      a 2006/48/EK irányelv 40. cikke;

d)      a 2009/138/EK irányelv 30. cikke;

e)      a 2007/64/EK irányelv 20. cikke;

f)       a 2009/110/EK irányelv 3. cikkének (1) bekezdése;

g)      a 2004/39/EK irányelv 48. cikke;

h)      a 2009/110/EK irányelv 97. cikke;

i)       a 2011/61/EU irányelv 44. cikke.

(3) Ha az (1) és (2) bekezdés alapján egynél több illetékes hatóság kijelölésére került sor, akkor a hatóságokat úgy kell megszervezni, hogy feladataik meghatározása egyértelmű legyen.

(4) Az (1), (2) és (3) bekezdés rendelkezései nem sértik a tagállamok azon lehetőségét, hogy külön jogi és közigazgatási megoldásokat alkalmazzanak azon tengerentúli európai területekre, amelyek külkapcsolataiért az adott tagállam felelős.

(5) Az illetékes hatóságok kapacitás és szakértelem tekintetében elegendő alkalmazottal, valamint megfelelő erőforrásokkal rendelkeznek ahhoz, hogy az e rendeletben előírt feladataikat elláthassák.

(6) A tagállamok az 1093/2010/EU, az 1094/2010/EU és az 1095/2010/EU rendelet vonatkozó rendelkezéseivel összhangban tájékoztatják egymást, az EBH-t, az EBFH-t és az EÉPH-t, továbbá tájékoztatják a Bizottságot arról, ha e rendelet alkalmazásában illetékes hatóság kijelölésére kerül sor.

Az EÉPH a tájékoztatást egységes szerkezetbe foglalja és közzéteszi.

36. cikk

A függetlenségre vonatkozó feltételek

Az illetékes hatóságok, valamint az olyan hatóság, amelyre a 35. cikk (1) bekezdésében említett illetékes hatóság feladatot ruházott, függetlenek a jog szerinti könyvvizsgálóktól és könyvvizsgáló cégektől.

Az ilyen hatóság irányításában nem vehet részt az a személy, aki az előző három évben:

a)           közérdeklődésre számot tartó jogalanynál jog szerinti könyvvizsgálatot végzett;

b)           könyvvizsgáló cégben szavazati jogokat birtokolt;

c)           könyvvizsgáló cég ügyviteli, ügyvezető, vagy felügyelő szervének tagja volt;

d)           könyvvizsgáló cég alkalmazásában vagy azzal bármilyen egyéb kapcsolatban állt.

A hatóságok finanszírozásának mentesnek kell lennie a jog szerinti könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló cégek esetleges nemkívánatos befolyásától.

37. cikk

Szakmai titoktartás

A szakmai titoktartás kötelezettsége minden olyan személyre vonatkozik, akit illetékes hatóság vagy olyan hatóság foglalkoztat vagy foglalkoztatott, amelyre a 35. cikk (1) bekezdésében említett illetékes hatóság feladatot ruházott át, ideértve az ilyen hatóság által megbízott szakértőket is. A szakmai titoktartás alá tartozó információk nem közölhetők más személlyel vagy hatósággal, kivéve az e rendeletben foglalt kötelezettségek, vagy valamely tagállam törvényei, rendeletei vagy közigazgatási eljárásai alapján.

38. cikk

Az illetékes hatóságok hatásköre

(1) A 40. és a 41. cikk sérelme nélkül az e rendelet szerinti feladatainak ellátása során egy tagállam illetékes hatósága vagy egyéb hatósága nem befolyásolhatja a könyvvizsgálói jelentések tartalmát.

(2) E rendelet szerinti feladataik teljesítése érdekében az illetékes hatóságok a nemzeti joggal összhangban rendelkeznek minden olyan felügyeleti és vizsgálati hatáskörrel, amely feladatuk végrehajtásához szükséges. Az illetékes hatóság hatáskörét az alábbi módok valamelyikén gyakorolja:

a)      közvetlenül;

b)      más hatóságokkal együttműködésben;

c)      oly módon, hogy felelősségét megtartva a 35. cikk (1) bekezdésével összhangban más hatóságokra ruházza át feladatait;

d)      az illetékes igazságügyi szervekhez benyújtott kérelem útján.

(3) E rendelet szerinti feladataik teljesítése érdekében az illetékes hatóságok felügyeleti jogkörükben – a nemzeti joggal összhangban – a következő hatáskörökkel rendelkeznek:

a)      hozzáférhetnek minden, a feladataik ellátása szempontjából lényeges dokumentumhoz azok formájától függetlenül, és azokról másolatot kaphatnak vagy készíthetnek;

b)      bármely személytől információt kérhetnek, és ha szükséges, információszerzés céljából beidézhetnek és kihallgathatnak személyeket;

c)      előre bejelentett vagy bejelentés nélküli helyszíni ellenőrzéseket végezhetnek;

d)      kérhetik a telefon- és adatforgalomnak a jog szerinti könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek által kezelt nyilvántartásait;

e)      valamely ügyben büntetőeljárást kezdeményezhetnek;

f)       szakértőt kérhetnek fel ellenőrzés vagy vizsgálat lefolytatására;

g)      alkalmazhatják a 61. cikkben említett közigazgatási intézkedéseket és szankciókat.

Az illetékes hatóságok az első albekezdésben említett hatásköreiket csak a közérdeklődésre számot tartó jogalanyok jog szerinti könyvvizsgálatát végző jog szerinti könyvvizsgálókkal és könyvvizsgáló cégekkel, a közérdeklődésre számot tartó jogalanyok jog szerinti könyvvizsgálatát végző jog szerinti könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek tevékenységében részt vevő személyekkel, a vizsgált jogalanyokkal, kapcsolt vállalkozásaikkal és a velük kapcsolatban álló harmadik felekkel, valamint olyan harmadik felekkel szemben, amelyekhez a közérdeklődésre számot tartó jogalanyok jog szerinti könyvvizsgálatát végző jog szerinti könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek kiszerveztek bizonyos feladatköröket vagy tevékenységeket, továbbá más, a közérdeklődésre számot tartó jogalanyok jog szerinti könyvvizsgálatát végző jog szerinti könyvvizsgálókkal és könyvvizsgáló cégekkel egyéb módon kapcsolatban álló vagy ezekhez kapcsolódó személyekkel szemben gyakorolhatják.

(4) A (3) bekezdés d) pontjában említett telefon- és adatforgalmi nyilvántartások bekéréséhez       igazságügyi szerv engedélye szükséges.

(5) Amennyiben egy, a 2006/43/EK irányelv 2. cikkének (14) pontja szerinti szövetkezet vagy a 86/635/EGK irányelv 45. cikkében említett hasonló jogalany esetében nemzeti jog írja elő vagy engedélyezi annak nonprofit jellegű könyvvizsgáló jogalanyban való tagságát, a 35. cikk (1) bekezdésében említett illetékes hatóság dönthet úgy, hogy az e rendeletben megállapított egyes rendelkezések nem alkalmazandók e jogalany jog szerinti könyvvizsgálatára, feltéve, hogy a jog szerinti könyvvizsgálatot végző jog szerinti könyvvizsgáló és azok a személyek, akik befolyásolhatják a jog szerinti könyvvizsgálatot, megfelelnek a függetlenségre vonatkozóan e rendelet I. fejezetében meghatározott elveknek. Amikor a 35. cikk (1) bekezdésében említett illetékes hatóság arról dönt, hogy e kivételes helyzetben a rendelet egyes rendelkezései nem kerülnek alkalmazásra, konzultál a szövetkezetet vagy adott esetben a hasonló jogalanyt felügyelő hatósággal.

A 35. cikk (1) bekezdésében említett illetékes hatóság tájékoztatja az EÉPH-t a rendelet egyes rendelkezései alóli mentességet eredményező kivételes helyzetről. Közli az EÉPH-val e rendelet azon előírásait, amelyek az (5) bekezdésben említett jogalanyok jog szerinti könyvvizsgálata során nem kerülnek alkalmazásra, valamint az e mentesség nyújtásának igazolásául szolgáló indokokat.

(6) Az e cikk szerinti felügyeleti és vizsgálati hatáskör gyakorlása során kezelt személyes adatok feldolgozása a 95/46/EK irányelvnek megfelelően történik.

39. cikk

Tagállami szintű együttműködés más illetékes hatóságokkal

A 35. cikk (1) bekezdése alapján kijelölt illetékes hatóság és adott esetben az olyan hatóság, amelyre az illetékes hatóság feladatot ruházott át, tagállami szinten együttműködik:

a)           a 2006/43/EK irányelv szerint a jog szerinti könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek jóváhagyásáért és nyilvántartásba vételéért felelős illetékes hatóságokkal;

b)           a 35. cikk (2) bekezdésében említett hatóságokkal, függetlenül attól, hogy azokat e rendelet alkalmazásában illetékes hatóságként kijelölték-e;

c)           a 2005/60/EK irányelv 21. és 37. cikkében említett pénzügyi hírszerző egységekkel és illetékes hatóságokkal.

II. FEJEZET

MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS, VIZSGÁLAT, PIACFELÜGYELET, KÉSZENLÉTI TERVEZÉS ÉS AZ ILLETÉKES HATÓSÁGOK FELADATAINAK ÁTLÁTHATÓSÁGA

40. cikk

Minőségbiztosítás

(1) E cikk alkalmazásában:

a)      „ellenőrzés” a jog szerinti könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek minőségbiztosítási ellenőrzése, amelyet egy ellenőr vezet, és amely nem minősül a 41. cikk szerinti vizsgálatnak;

b)      „ellenőr” az ellenőrzést végző személy, aki megfelel az e cikk (3) bekezdése második albekezdésének a) pontjában meghatározott követelményeknek, és akit illetékes hatóság foglalkoztat;

c)      „szakértő” az olyan természetes személy, aki a pénzügyi piacok, a pénzügyi beszámolás, a könyvvizsgálat tekintetében vagy az ellenőrzésekhez kapcsolódó egyéb területen megfelelő tapasztalattal rendelkezik, ideértve a gyakorló, jog szerinti könyvvizsgálókat is.

(2) A 35. cikk (1) bekezdésében említett illetékes hatóságok hatékony rendszert hoznak létre a könyvvizsgálat minőségbiztosításához.

Az illetékes hatóság legalább háromévente elvégzi a közérdeklődésre számot tartó jogalanyok jog szerinti könyvvizsgálatát végző jog szerinti könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek minőségbiztosítási ellenőrzését.

(3) Az illetékes hatóság felelős a minőségbiztosítási rendszerért, és azt az ellenőrzött jog szerinti könyvvizsgálóktól és könyvvizsgáló cégektől függetlenül szervezi meg.

Az illetékes hatóságnak az alábbi feladatai vannak, amelyeket nem ruházhat át olyan szervezetre, amely kötődik a könyvviteli vagy könyvvizsgálói szakmához:

a)      az ellenőrzési módszertanok jóváhagyása és módosítása, ideértve a nyomonkövetési kézikönyveket, a jelentéstételi módszertanokat és az időszaki ellenőrzési programokat is;

b)      az ellenőrzési és nyomonkövetési jelentések jóváhagyása és módosítása;

c)      az egyes ellenőrzéseket végző ellenőrök jóváhagyása és kijelölése.

Az illetékes hatóság megfelelő erőforrásokat biztosít a minőségbiztosítási rendszerhez.

(4) Az illetékes hatóság gondoskodik arról, hogy a személyzet – ideértve az ellenőröket és az ellenőrzési rendszer vezetőit is – függetlenségével és pártatlanságával kapcsolatos megfelelő politikák és eljárások hatékonyan működjenek.

Az illetékes hatóság az ellenőröket az alábbi szempontok alapján jelöl ki:

a)      az ellenőröknek megfelelő szakmai képzettséggel és a jog szerinti könyvvizsgálat, valamint a pénzügyi beszámolás területén releváns tapasztalattal kell rendelkezniük azzal együtt, hogy a minőségbiztosítási ellenőrzéssel kapcsolatos külön képzésben is részesültek;

b)      gyakorló könyvvizsgáló vagy olyan személy, akit jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég foglalkoztat, vagy vele más módon kapcsolatban áll, nem tevékenykedhet ellenőrként;

c)      az adott személy partneri vagy munkavállalói viszonyának, illetve egyéb fennálló kapcsolatának megszűnésétől számított legalább két évig nem vehet részt ellenőrként olyan jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég ellenőrzésében, amelynek partnere vagy alkalmazottja volt, illetve azzal más módon kapcsolatba került;

d)      az ellenőröknek nyilatkozniuk kell arról, hogy köztük és az ellenőrzés alá vont jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég között nem áll fenn összeférhetetlenség.

Az illetékes hatóság szakértőt bízhat meg konkrét ellenőrzések lefolytatásával akkor, ha a hatóságon belül nem áll rendelkezésre elegendő ellenőr. Az illetékes hatóság munkáját szakértők segíthetik továbbá akkor, ha az valamely ellenőrzés szakszerű lebonyolításához szükséges. Ilyen esetben az illetékes hatóságoknak és a szakértőknek az e bekezdésben foglalt követelményeknek megfelelően kell eljárniuk. A szakértők függetlenek a szakmai szervezetektől és testületektől.

(5) Az ellenőrzés magában foglalja az alábbiakat:

a)      a könyvvizsgáló cég vagy a jog szerinti könyvvizsgáló belső minőség-ellenőrzési rendszerének felépítéséről készített értékelést;

b)      az eljárások megfelelőségének megállapítására alkalmas tesztet és a közérdeklődésre számot tartó jogalanyok könyvvizsgálati anyagainak ellenőrzését a belső minőség-ellenőrzési rendszerek hatékonyságának igazolása céljából;

c)      a fenti a) és a b) pont szerinti ellenőrzési megállapítások függvényében a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég által közzétett, a 27. cikk alapján készített legfrissebb átláthatósági jelentésről készült értékelést.

A jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég belső ellenőrzési politikájának és eljárásainak legalább az alábbi elemeit meg kell vizsgálni:

a)      a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég megfelelését az érvényben lévő könyvvizsgálati és minőség-ellenőrzési standardoknak, illetve az etikai és függetlenségi követelményeknek – ideértve a 2006/43/EK irányelv IV. fejezetében és e rendelet 5–10. cikkében szereplőket, továbbá az érintett tagállam vonatkozó törvényeit, rendeleteit és igazgatási előírásait is;

b)      a felhasznált erőforrások mennyiségét és minőségét, ideértve a 2006/43/EK irányelv 13. cikkében a folyamatos képzéssel kapcsolatban megállapított követelményeknek való megfelelést is;

c)      a könyvvizsgálói díjakkal kapcsolatban a 9. cikkben meghatározott követelményeknek való megfelelést.

A megfelelőség vizsgálatához a könyvvizsgálati anyagoknak legalább egy meghatározó részét a jog szerinti könyvvizsgálat helytelen elvégzésére vonatkozó kockázatelemzés alapján kell kiválasztani.

Az illetékes hatóságok ezenkívül időszakosan ellenőrzik a jog szerinti könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek által a jog szerinti könyvvizsgálat során alkalmazott módszertanokat.

Az ellenőrzés az ellenőrzött könyvvizsgáló cég vagy jog szerinti könyvvizsgáló által folytatott tevékenység terjedelmének és összetettségének megfelelő és azzal arányos kell, hogy legyen.

(6) Az ajánlások alapjául szolgáló ellenőrzési megállapításokról és következtetésekről – ideértve az átláthatósági jelentésre vonatkozókat is – az ellenőrzési jelentés lezárása előtt tájékoztatni kell a jog szerinti könyvvizsgálót vagy könyvvizsgáló céget, illetve meg kell vele vitatni azokat.

Az ellenőrzési ajánlásokat az ellenőrzött jog szerinti könyvvizsgálóknak és könyvvizsgáló cégeknek az illetékes hatóság által előírt ésszerű időn belül a gyakorlatban is követniük kell. A könyvvizsgáló cég belső minőség-ellenőrzési rendszerére vonatkozó ajánlások esetében azok gyakorlati megvalósítására legfeljebb 12 hónap áll rendelkezésre.

(7) Az ellenőrzésről jelentést kell készíteni, amelyben szerepelnek a minőségbiztosítási ellenőrzés fő következtetései.

41. cikk

Vizsgálat

A 35. cikk (1) bekezdésében említett illetékes hatóságok hatékony vizsgálati rendszert hoznak létre a közérdeklődésre számot tartó jogalanyok nem megfelelő jog szerinti könyvvizsgálatának felderítése, helyesbítése és megelőzése céljából.

Abban az esetben, ha egy illetékes hatóság szakértőt bíz meg konkrét feladatok ellátásával, a hatóságnak meg kell győződnie arról, hogy nem áll fenn összeférhetetlenség a szakértő és a vizsgált jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég között.

42. cikk

Piacfelügyelet

(1) A 35. cikk (1) bekezdésében említett illetékes hatóságok rendszeresen figyelemmel kísérik a közérdeklődésre számot tartó jogalanyok részére nyújtott jog szerinti könyvvizsgálati szolgáltatások piacának fejleményeit.

Az illetékes hatóságok különösen az alábbiakat mérik fel:

a)      a nagyfokú koncentrációból eredő kockázatokat, ideértve a jelentős piaci részesedésű könyvvizsgáló cégek bukását, a jog szerinti könyvvizsgálati szolgáltatások nyújtásában egy vagy több ágazatot érintően bekövetkező zavarokat, a piaci kockázatok további felhalmozódását, valamint a pénzügyi szektor általános stabilitására gyakorolt hatást;

b)      a fenti kockázatokat csökkentő intézkedések alkalmazásának szükségességét.

(2) 20XX.X.X-ig [a rendelet hatálybalépését követő 2 év] és azt követően legalább kétévente az egyes illetékes hatóságok a kérdésről jelentést készítenek, amelyet benyújtanak az EÉPH, az EBH és az EBFH részére.

Az EÉPH, az EBH és az EBFH a jelentések alapján közös jelentést készít az uniós helyzetről. A jelentést a Bizottsághoz, az Európai Központi Bankhoz és az Európai Rendszerkockázati Testülethez kell benyújtani.

43. cikk

Készenléti tervezés

(1) Az 52. cikk sérelme nélkül a 35. cikk (1) bekezdése szerint kinevezett illetékes hatóságok legalább az egyes tagállamok hat, a nagyméretű, közérdeklődésre számot tartó jogalanyok jog szerinti könyvvizsgálata szempontjából legnagyobb könyvvizsgáló cége számára előírják, hogy készenléti tervet dolgozzanak ki az adott cég folyamatos működését veszélyeztető események kezelésére.

Az illetékes hatóság közzéteszi az első albekezdés által érintett könyvvizsgáló cégek évente aktualizált jegyzékét. A hat legnagyobb könyvvizsgáló cég meghatározásához szükséges számításokat az illetékes hatóság a jog szerinti könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek által a 28. cikk szerint megadott információk alapján végzi el.

(2) A készenléti tervek intézkedéseket határoznak meg, amelyekkel elkerülhető a közérdeklődésre számot tartó jogalanyok részére nyújtott jog szerinti könyvvizsgálati szolgáltatások zavarainak bekövetkezése, a zavarok más – azonos hálózathoz tartozó vagy azon kívüli – könyvvizsgáló cégekre való, azok felelősségét vagy hírnevét érintő kockázatok miatti átterjedése, valamint a piaci kockázatok strukturális okokra visszavezethető további felhalmozódása.

A készenléti tervek meghatározzák:

a)      a könyvvizsgáló cégen belül az egyes partnerek felelősségének mértékét;

b)      azt, hogy a jogi felelősség milyen mértékben terjedhet át a hálózaton belüli további könyvvizsgáló cégekre tagállami, uniós és nemzetközi szinten.

(3) A fizetésképtelenséget szabályozó tagállami törvények sérelme nélkül az illetékes hatóságok kifejezetten előírhatják, hogy a készenléti terv határozzon meg intézkedéseket az érintett cég rendezett csődjének előkészítésére.

(4) Az érintett könyvvizsgáló cégek a készenléti tervüket az illetékes hatóságok által szabott határidőn belül nyújtják be az illetékes hatóságoknak. Szükség szerint a készenléti terveket aktualizálni kell.

Az illetékes hatóságoknak nem kell hivatalosan jóváhagyniuk vagy elfogadniuk a készenléti terveket. A könyvvizsgáló cégek előzetes megkeresésére azonban véleményt nyilváníthatnak a készenléti tervekről vagy azok tervezetéről.

44. cikk

Az illetékes hatóságok átláthatósága

Az illetékes hatóságoknak átláthatónak kell lenniük, és legalább az alábbiakat közzé kell tenniük:

a)           az e rendeletben előírt feladatokkal kapcsolatos éves tevékenységi jelentéseket;

b)           az e rendeletben előírt feladatokkal kapcsolatos éves munkaprogramokat;

c)           éves jelentést a minőségbiztosítási rendszer átfogó eredményeiről. A jelentésben szerepelnie kell a megfogalmazott ajánlásokra, az ajánlások követésére, továbbá a meghozott felügyeleti intézkedésekre és az alkalmazott szankciókra vonatkozó információknak. A jelentésben számszerűsített információkat és alapvető teljesítménymutatókat kell szerepeltetni a pénzügyi forrásokra és a személyi állományra, valamint a minőségbiztosítási rendszer hatékonyságára és eredményességére vonatkozóan is;

d)           a 40. cikk (6) bekezdésében említett ellenőrzési megállapításokat.

III. FEJEZET

AZ ILLETÉKES HATÓSÁGOK KÖZÖTTI EGYÜTTMŰKÖDÉS, KAPCSOLAT AZ EURÓPAI FELÜGYELETI HATÓSÁGOKKAL

45. cikk

Együttműködési kötelezettség

A tagállamok illetékes hatóságai az e rendelet céljainak érdekében szükséges körben együttműködnek egymással, ideértve azokat az eseteket is, amikor a vizsgált magatartás nem jár az érintett tagállam hatályos törvényi vagy rendeleti rendelkezéseinek megszegésével.

46. cikk

AZ EÉPH

(1) Az illetékes hatóságok közötti együttműködést az EÉPH keretei között kell megszervezni.

E célból az EÉPH az 1095/2010/EU rendelet 41. cikke szerinti állandó belső bizottságot hoz létre. A belső bizottság legalább az e rendelet 35. cikkének (1) bekezdésében említett illetékes hatóságokból áll. A 2006/43/EK irányelv 32. cikkében említett illetékes hatóságok meghívást kapnak azokra a belső bizottsági ülésekre, amelyek témája a jog szerinti könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek jóváhagyásával és nyilvántartásba vételével kapcsolatos kérdések, valamint a harmadik országokkal fennálló kapcsolatok köre, amennyiben azok a közérdeklődésre számot tartó jogalanyok jog szerinti könyvvizsgálatát érintik.

Az EÉPH az EBH-val és az EBFH-val az 1095/2010/EU rendelet 54. cikkével létrehozott európai felügyeleti hatóságok vegyes bizottsága keretében működik együtt.

Az EÉPH szükség szerint átvesz minden meglévő vagy folyamatban lévő feladatot a 2005/909/EK határozattal létrehozott Könyvvizsgálók Felügyeleti Testületei Európai Csoportjától (EGAOB).

(2) Az EÉPH az ebben a rendeletben meghatározott esetekben tanácsot ad az illetékes hatóságoknak. Az illetékes hatóságok a tanácsot mérlegelik, mielőtt e rendelet értelmében bármilyen végleges határozatot hoznának.

(3) Az e rendeletben előírt feladatok ellátásának elősegítésére az EÉPH szükség szerint iránymutatásokat ad ki az 1095/2010/EU rendelet 16. cikkével összhangban:

a)      a 22. cikkben említett jelentés tartalmi és formai követelményeire vonatkozó közös standardokról;

b)      a 23. cikkben említett jelentés tartalmi és formai követelményeire vonatkozó közös standardokról;

c)      az audit bizottság 24. cikkben említett felügyeleti tevékenységére vonatkozó közös standardokról;

d)      a 27. cikkben említett jelentés, ezen belül a 28. cikkben említett nyilatkozat tartalmi és formai követelményeire vonatkozó közös standardokról és legjobb gyakorlatokról;

e)      a 33. cikkben említett fokozatos rotációs mechanizmusra vonatkozó közös standardokról és legjobb gyakorlatokról;

f)       a könyvvizsgálók felmentésére, valamint az azt megalapozó, a 34. cikkben említett alapos indokok meglétére vonatkozó közös standardokról és legjobb gyakorlatokról;

g)      az illetékes hatóságok által az e rendeletnek megfelelően végzendő végrehajtási gyakorlatokról és tevékenységekről;

h)      a 40. cikk szerinti minőségbiztosítási ellenőrzés lefolytatására vonatkozó közös standardokról és legjobb gyakorlatokról, különös tekintettel:

i.        a jog szerinti könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek tevékenységének és szabályzatainak eltérő terjedelmére;

ii.       a jog szerinti könyvvizsgálókból és könyvvizsgáló cégekből álló hálózatok tagjai által alkalmazott minőségi standardok, szabályzatok és eljárások egységességére;

i)       a 41. cikk szerinti vizsgálatok lefolytatására vonatkozó közös standardokról és legjobb gyakorlatokról;

j)       a 48. cikkben előírt információcsere eljárásairól;

k)      a 49. cikk szerinti minőségbiztosítási ellenőrzéssel kapcsolatos együttműködés eljárásairól és módozatairól;

l)       az 51. cikk szerinti közös vizsgálattal ás ellenőrzéssel kapcsolatos együttműködés eljárásairól és módozatairól;

m)     az 53. cikk szerinti kollégiumok operatív működéséről, beleértve a kollégiumi tagság megállapításának módozatait, a szervezők kiválasztását és a kollégiumok működésére vonatkozó írásbeli szabályokat, valamint a kollégiumok közötti koordinációra vonatkozó rendelkezéseket is.

Az első albekezdésben említett iránymutatások kiadása előtt az EÉPH egyeztet az EBH-val és az EBFH-val.

(4) 20XX.X.X-ig [a rendelet hatálybalépését követő 4 év] és azt követően legalább kétévente az EÉPH jelentést készít e rendelet alkalmazásáról.

A jelentés közzététele előtt az EÉPH egyeztet az EBH-val és az EBFH-val.

A 20XX.X.X-ig [a rendelet hatálybalépését követő 2 év] elkészítendő jelentésben az EÉPH értékeli a könyvvizsgálati piac szerkezetét.

E jelentés céljából az EÉPH megvizsgálja, hogy a tagállamoknak a jog szerinti könyvvizsgálókra vonatkozó polgári jogi szabályozása milyen hatást gyakorol a könyvvizsgálati piac szerkezetére.

Az EÉPH a 20XX.X.X-ig [a rendelet hatálybalépését követő 4 év] elkészítendő jelentésben megvizsgálja, hogy a 35. cikk (1) bekezdésében említett illetékes hatóságok rendelkeznek-e a megfelelő felhatalmazással és erőforrásokkal feladataik ellátásához.

Az EÉPH a 20XX.X.X-ig [az átmeneti időszak végét követő 6 év] elkészítendő jelentésben az alábbi kérdéseket vizsgálja:

a)      a könyvvizsgálati piac szerkezeti változásai;

b)      a több országra kiterjedő tevékenységek mintáinak változása, többek között a 2006/43/EK irányelv a(z) xxxx/xx/EU irányelvvel módosított II. fejezetének eredményeképpen;

c)      időközi értékelés a könyvvizsgálat minőségének javulásáról, továbbá e rendelet hatásáról azokra a kis- és középvállalkozásokra, amelyek közérdeklődésre számot tartó jogalanyok.

A 20XX.X.X-ig [a rendelet hatálybalépését követő 12 év] elkészítendő jelentésben az EÉPH e rendelet hatását értékeli.

(5)          A Bizottság 20XX.X.X-ig [a rendelet hatálybalépését követő 3 év] az EÉPH jelentései és más megfelelő bizonyítékok alapján jelentést terjeszt elő arról, hogy a tagállamoknak a jog szerinti könyvvizsgálókra vonatkozó polgári jogi szabályozása milyen hatást gyakorol a könyvvizsgálati piac szerkezetére. E jelentéssel összefüggésben a Bizottság megállapításai nyomán megteszi az általa szükségesnek ítélt intézkedéseket.

47. cikk

A székhely szerinti tagállam elve

(1) A tagállamok tiszteletben tartják a székhely szerinti tagállam általi szabályozás elvét, és az azon tagállam általi felügyeletet, ahol a jog szerinti könyvvizsgálót vagy könyvvizsgáló céget jóváhagyják és a vizsgált jogalany székhelye van.

(2) A konszolidált pénzügyi kimutatások jog szerinti könyvvizsgálata esetén a konszolidált pénzügyi kimutatások jog szerinti könyvvizsgálatát megkövetelő tagállam a jog szerinti könyvvizsgálat kapcsán nem írhat elő további követelményeket a másik tagállamban letelepedett leányvállalat jog szerinti könyvvizsgálatát végző jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég számára a nyilvántartásba vétel, a minőségbiztosítási ellenőrzés, a könyvvizsgálati standardok, a szakmai etika és a függetlenség tekintetében.

(3) Az olyan vállalkozás esetében, amelynek értékpapírjait a vállalkozás bejegyzett székhelyének tagállamától eltérő tagállam szabályozott piacán bevezetik, az értékpapírok forgalmazásának helye szerinti tagállam a jog szerinti könyvvizsgálat kapcsán nem írhat elő további követelményeket a vállalkozás éves vagy konszolidált pénzügyi kimutatásainak jog szerinti könyvvizsgálatát végző jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég számára a nyilvántartásba vétel, a minőségbiztosítási ellenőrzés, a könyvvizsgálati standardok, a szakmai etika és a függetlenség tekintetében.

48. cikk

Információcsere

(1) A 35. cikkben említett illetékes hatóságoknak indokolatlan késedelem nélkül át kell adniuk egymásnak és a megfelelő európai felügyeleti hatóságoknak az e rendeletben meghatározott feladataik ellátásához szükséges információkat.

(2) Egy másik illetékes hatóságtól vagy valamely európai felügyeleti hatóságtól érkező információkérés esetén a megkeresett illetékes hatóság indokolatlan késedelem nélkül intézkedik a kért információk beszerzéséről. Ha a megkeresett illetékes hatóság nem képes haladéktalanul rendelkezésre bocsátani a kért információt, értesíti a megkereső illetékes hatóságot ennek okairól.

(3) Az illetékes hatóságok az alább felsoroltak közül bármely esetben megtagadhatják az információkérés teljesítését:

a)      az információ átadása hátrányosan érintheti a megkeresett tagállam szuverenitását, biztonságát vagy közrendjét, vagy sértheti a nemzetbiztonsági szabályokat;

b)      ugyanezen intézkedések tekintetében és ugyanazon jog szerinti könyvvizsgálókkal vagy könyvvizsgáló cégekkel szemben a megkeresett tagállam hatóságai előtt már indítottak bírósági eljárást;

c)      a megkeresett tagállam illetékes hatóságai már jogerős ítéletet hoztak ugyanezen tevékenységekért, ugyanazon jog szerinti könyvvizsgálókkal vagy könyvvizsgáló cégekkel szemben.

Azon illetékes hatóságok vagy európai felügyeleti hatóságok, amelyek az (1) bekezdés értelmében jutnak információkhoz, azokat csak e rendelet hatályába tartozó feladatok ellátásához, valamint az ezen feladatok ellátásával konkrétan összefüggő közigazgatási vagy bírósági eljárásokkal összefüggésben használhatják fel, a bírósági eljárások során rájuk vonatkozó kötelezettségek sérelme nélkül.

(4) Az illetékes hatóságok továbbíthatnak olyan bizalmas információkat a közérdeklődésre számot tartó jogalanyok felügyeletéért felelős illetékes hatóságoknak, a központi bankoknak, a Központi Bankok Európai Rendszerének és az Európai Központi Banknak mint monetáris hatóságoknak, valamint az Európai Rendszerkockázati Testületnek, amelyek azok feladatainak ellátásához szükségesek. Az ilyen hatóságok vagy szervek nem akadályozhatók meg abban, hogy az illetékes hatóságoknak az e rendelet szerinti feladataik ellátásához szükséges információkat átadják.

49. cikk

A minőségbiztosítási ellenőrzéssel kapcsolatos együttműködés

(1) Az illetékes hatóságok intézkedéseket tesznek a hatékony uniós szintű együttműködés biztosítása érdekében a minőségbiztosítási ellenőrzést illetően.

(2) Valamely tagállam illetékes hatósága segítséget kérhet egy másik tagállam illetékes hatóságától az olyan jog szerinti könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló cégek minőségbiztosítási ellenőrzésével kapcsolatban, amelyek az adott tagállamban jelentős tevékenységet folytató hálózathoz tartoznak.

A segítséget kérő illetékes hatóság tájékoztatja az EÉPH-t a kérésről. Több országra kiterjedő vizsgálat vagy ellenőrzés esetén az illetékes hatóságok felkérhetik az EÉPH-t, hogy koordinálja a vizsgálatot vagy ellenőrzést.

(3) Ha egy illetékes hatóságot egy másik tagállam illetékes hatósága arra kér fel, hogy olyan jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég minőségbiztosítási ellenőrzésében vegyen részt, amely az adott tagállamban jelentős tevékenységet folytató hálózathoz tartozik, akkor a megkeresett illetékes hatóság lehetővé teszi a megkereső hatóság számára a minőségbiztosítási ellenőrzésben való részvételt.

A megkereső illetékes hatóság nem férhet hozzá olyan információhoz, amely hátrányosan érintheti a megkeresett tagállam szuverenitását, biztonságát vagy közrendjét, vagy sértheti a nemzetbiztonsági szabályokat.

50. cikk

Európai minőségi tanúsítvány

(1) Az EÉPH európai minőségi tanúsítványt vezet be a közérdeklődésre számot tartó jogalanyok jog szerinti könyvvizsgálatát végző könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek számára.

Az európai minőségi tanúsítvány megfelel az alábbi követelményeknek:

a)      az európai minőségi tanúsítványt az EÉPH adja ki, és az Unióban mindenütt érvényes;

b)      a megfelelő követelményeket teljesítő uniós könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek jogosultak az európai minőségi tanúsítvány igénylésére;

c)      az EÉPH közzéteszi az európai minőségi tanúsítvány megszerzésére vonatkozó követelményeket. A követelményeknek a könyvvizsgálat minőségén, valamint a 2006/43/EK irányelv 30. cikkében és e rendelet 40. cikkében említett minőségbiztosítási rendszerekkel kapcsolatos tapasztalatokon kell alapulnia.

d)      az EÉPH a kérelmező jog szerinti könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek részére az európai minőségi tanúsítványt díj ellenében állítja ki az e cikk (4) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktussal összhangban. A díjnak teljes mértékben fedeznie kell az EÉPH részéről a tanúsítvány kiállításával kapcsolatban indokoltan felmerült kiadásokat, valamint az illetékes hatóságok részéről az e cikk alapján végzett munka során esetlegesen felmerült költségek megtérítését;

e)      az EÉPH a tanúsítvány kiállítását vagy a kérelem elutasítását köteles megindokolni;

f)       a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég mindenkor megfelel a tanúsítvány első odaítélésére vonatkozó feltételeknek;

g)      az EÉPH bármely jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég részére kiállított tanúsítványt valamely illetékes hatóság kérésére vagy saját kezdeményezésére felülvizsgálhat. Figyelembe kell venni a minőségbiztosítási ellenőrzés eredményeit;

h)      az EÉPH az európai minőségi tanúsítványt visszavonhatja, ha a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég már nem teljesíti a megszerzésére vonatkozó feltételeket;

i)       az EÉPH nyilvántartást vezet a tanúsítványt megszerző jog szerinti könyvvizsgálókról és könyvvizsgáló cégekről;

j)       az európai minőségi tanúsítvány önkéntes jellegű, és nem szabható feltételként a jog szerinti könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló cégek számára ahhoz, hogy közérdeklődésre számot tartó jogalanyoknál jog szerinti könyvvizsgálatot végezhessenek, más tagállamban a 2006/43/EK irányelv 14. cikke szerint jóváhagyják őket, vagy más tagállamban az említett irányelv 3a. cikke szerint elismerjék őket.

(2) Az EÉPH szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyek meghatározzák az európai minőségi tanúsítvány megszerzésére vonatkozó eljárást a közérdeklődésre számot tartó jogalanyok jog szerinti könyvvizsgálatát végző jog szerinti könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek számára. Az említett technikai standardok megfelelnek a következő elveknek:

a)      a kérelmeket az EÉPH-hoz kell benyújtani a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég jóváhagyása szerinti tagállamban elfogadott nyelven, vagy a nemzetközi pénzügyi gyakorlatban szokásosan használt nyelven.

Ha az európai minőségi tanúsítvány iránti kérelmet könyvvizsgáló cégek csoportja nyújtja be, a csoport tagjai megbízhatják a csoport egyik tagját, hogy a csoport nevében az összes kérelmet nyújtsa be;

b)      a kérelem egy példányát az EÉPH továbbítja a kérelem által érintett tagállamok illetékes hatóságaihoz;

c)      a kérelem által érintett tagállamok illetékes hatóságai a tanúsítvány iránti kérelmet közösen, az 53. cikkben említett, illetékes hatóságokból álló kollégium keretében bírálják el. Az elbírálás során a kollégium vizsgálja a kérelem teljességét, valamint azt, hogy teljesíti-e a tanúsítvány kiállításának feltételeit. Az elbírálás során fel kell használni az adott kérelmezőre vonatkozó minőségbiztosítási ellenőrzésből nyert információkat;

d)      a kérelem által érintett tagállamok illetékes hatóságai tájékoztatják az EÉPH-t arról, hogy a kérelmező jogosult-e a tanúsítvány megszerzésére;

e)      a kérelemről az EÉPH határoz;

f)       az eljárási lépéseket és a határidőket az EÉPH határozza meg;

A b) pont alkalmazásában az érintett tagállam legalább:

– ha a kérelmező jog szerinti könyvvizsgáló, akkor az a tagállam, amelyben a jog szerinti könyvvizsgálót a 2006/43/EK irányelv 3. cikke szerint jóváhagyták, valamint adott esetben az a tagállam, amelyben a jog szerinti könyvvizsgálót az említett irányelv 14. cikke szerint jóváhagyták, és/vagy az a tagállam, amelyben a jog szerinti könyvvizsgáló a 2006/43/EK irányelv 14. cikke szerinti alkalmazkodási időszakot tölti;

– ha a kérelmező könyvvizsgáló cég, akkor az a tagállam, amelyben a könyvvizsgáló céget a 2006/43/EK irányelv 3. cikke szerint jóváhagyták, valamint adott esetben az a tagállam, amelyben a könyvvizsgáló céget az említett irányelv 3a. cikke szerint elismerték, és/vagy az a tagállam, amelyben a könyvvizsgáló cég ellenőrzött társasága, kapcsolt vállalkozása vagy anyavállalata található.

(3) Az EÉPH a (2) bekezdésben említett szabályozástechnikai standardtervezeteket [a rendelet hatálybalépését követő 3 év]-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság felhatalmazást kap a (2) bekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10. cikkével összhangban történő elfogadására.

(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 68. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az (1) bekezdés d) pontjában említett díjak meghatározása céljából.

A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok meghatározzák különösen a díjak fajtáit, a díjköteles ügyeket, a díjak mértékét és a díjfizetés módját, valamint azt, hogy az EÉPH milyen módon téríti meg az illetékes hatóságoknak az e cikk alapján végzett munkájuk kapcsán felmerült költségeiket.

A jog szerinti könyvvizsgálónak vagy könyvvizsgáló cégnek felszámított díj fedez valamennyi igazgatási költséget.

51. cikk

A vizsgálattal és helyszíni ellenőrzéssel kapcsolatos együttműködés

(1) Ha valamely illetékes hatóság arra a következtetésre jut, hogy a rendelet rendelkezéseivel ellentétes tevékenységeket végeznek vagy végeztek egy másik tagállam területén, erről a lehető legkonkrétabb módon értesíti a másik tagállam illetékes hatóságát. A másik tagállam illetékes hatósága megteszi a megfelelő intézkedést. E hatóság továbbá a lehető legteljesebb mértékig tájékoztatja az értesítő illetékes hatóságot az eredményről és a jelentős közbenső fejleményekről.

(2) Az egyik tagállam illetékes hatósága kérheti, hogy egy másik tagállam illetékes hatósága ez utóbbinak a területén vizsgálatot folytasson le.

Kérheti továbbá, hogy saját személyzetének néhány tagja számára engedélyezzék, hogy a vizsgálat, valamint a helyszíni ellenőrzés során ezen másik tagállam illetékes hatóságának személyzetét elkísérjék.

A megkereső illetékes hatóság tájékoztatja az EÉPH-t az első és második albekezdésben említett minden kérésről.

A vizsgálat vagy ellenőrzés az elvégzésének helye szerinti tagállam átfogó felügyelete alá tartozik annak teljes időtartama alatt. Több országra kiterjedő vizsgálat vagy ellenőrzés esetén azonban az illetékes hatóságok felkérhetik az EÉPH-t, hogy koordinálja a vizsgálatot vagy ellenőrzést.

(3) A megkeresett illetékes hatóság megtagadhatja, hogy eljárjon a (2) bekezdés első albekezdésében meghatározott vizsgálat elvégzésére vonatkozó kérelem vagy azon kérelem tekintetében, hogy a (2) bekezdés második albekezdésében meghatározottak szerint személyzetét egy másik tagállam illetékes hatóságának személyzete kísérje el, ha:

a)      az ilyen vizsgálat vagy helyszíni ellenőrzés hátrányosan érintené a megkeresett tagállam szuverenitását, biztonságát vagy közrendjét;

b)      ugyanezen tevékenységekért, ugyanazon személyekkel szemben a megkeresett tagállam hatóságai előtt már indítottak bírósági eljárást;

c)      a megkeresett tagállam illetékes hatóságai e személyekkel szemben, ugyanezen tevékenységekért már jogerős határozatot hoztak.

52. cikk

A készenléti tervezéssel kapcsolatos együttműködés

Ha a 43. cikkben foglalt követelmény által érintett könyvvizsgáló cégek legalább uniós kiterjedésű hálózathoz tartoznak, akkor az illetékes hatóságok az EÉPH keretében együttműködve biztosítják, hogy a különböző tagállami követelmények figyelembe vegyék a hálózat terjedelmét.

Az illetékes hatóságok az EÉPH és a többi illetékes hatóság rendelkezésére bocsátja a 43. cikk (4) bekezdése alapján átvett készenléti terveket.

Az EÉPH-nak a készenléti terveket nem kell hivatalosan jóváhagynia vagy elfogadnia, azonban véleményezheti azokat.

53. cikk

Az illetékes hatóságok kollégiumai

(1) Illetékes hatóságokból álló kollégium hozható létre a 40., 41., 50., 51., 52. és 61. cikkben említett, az egyes jog szerinti könyvvizsgálókkal, könyvvizsgáló cégekkel vagy hálózataikkal kapcsolatos feladatok ellátásának elősegítésére.

(2) Az egyes jog szerinti könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek vonatkozásában az illetékes hatóságok kollégiumait a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága hozza létre.

A kollégium a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságából, valamint az alábbi feltételekkel más tagállamok illetékes hatóságaiból áll:

a)      a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég az illetékes hatóság joghatósága alá tartozó közérdeklődésre számot tartó jogalanyok részére jog szerinti könyvvizsgálati szolgáltatásokat nyújt; vagy

b)      a joghatósága alá tartozik a könyvvizsgáló cég részét képező valamely fióktelep székhelye.

A székhely szerinti tagállam illetékes hatósága szervezőként jár el.

(3) Az egyes hálózatokra vonatkozóan az illetékes hatóságokból álló kollégiumot egy vagy több illetékes hatóság kérésére az EÉPH hozza létre.

A kollégium azoknak a tagállamoknak az illetékes hatóságaiból áll, ahol a hálózat jelentős tevékenységet folytat.

(4) Az adott hálózatra vonatkozóan létrehozott, illetékes hatóságokból álló kollégium létrehozását követő 15 munkanapon belül a kollégium tagjai szervezőt választanak. Megállapodás hiányában a szervezőt az EÉPH jelöli ki.

Annak biztosítása érdekében, hogy a választott szervező továbbra is a legmegfelelőbb legyen, a kollégium tagjai legalább ötévente felülvizsgálják a szervező kiválasztását.

(5) A szervező vezeti a kollégium üléseit, koordinálja a kollégium tevékenységeit, és biztosítja a kollégium tagjai közötti hatékony információcserét.

(6) A szervező a megválasztását követő tíz munkanapon belül megállapítja az alábbi kérdésekre vonatkozóan a kollégiumban alkalmazandó írásbeli koordinációs szabályokat:

a)      az illetékes hatóságok között kicserélendő információk;

b)      azok az esetek, amikor az illetékes hatóságoknak konzultálniuk kell egymással;

c)      azok az esetek, amikor az illetékes hatóságok a felügyeleti feladatokat az 54. cikknek megfelelően átruházhatják.

(7) A (6) bekezdés szerinti írásbeli koordinációs szabályokról való megegyezés hiányában a kollégium bármely tagja az EÉPH-hoz utalhatja az ügyet. A szervezőnek a végleges szöveg elfogadását megelőzően kellően figyelembe kell vennie az EÉPH-nak az írásbeli koordinációs szabályokról adott tanácsát. Az írásbeli szabályokat olyan egységes dokumentumba kell foglalni, amely tartalmazza az EÉPH-nak az írásbeli koordinációs szabályokról adott tanácsától való bármilyen jelentős eltérés teljes körű indoklását is. A szervezőnek továbbítania kell az írásbeli koordinációs szabályokat a kollégium tagjainak és az EÉPH-nak.

54. cikk

Feladatok átruházása

A székhely szerinti tagállam illetékes hatósága feladatait egy másik tagállam illetékes hatóságára – annak egyetértése mellett – átruházhatja. A feladatok átruházása nem érinti az átruházó illetékes hatóság felelősségét.

55. cikk

Bizalmasság és szakmai titoktartás az EÉPH tekintetében

(1) A szakmai titoktartási kötelezettség minden olyan személyre vonatkozik, aki az EÉPH-nál vagy olyan személynél dolgozik vagy dolgozott, akire az EÉPH feladatokat ruházott át, ideértve az EÉPH által megbízott szakértőket is. A szakmai titoktartás hatálya alá tartozó információk nem hozhatók más személyek vagy hatóságok tudomására, kivéve, ha azok közlését bírósági eljárás teszi szükségessé.

(2) A fenti (1) bekezdés és a 37. cikk nem gátolja az EÉPH-t és az illetékes hatóságokat a bizalmas információk cseréjében. Az ilyen módon rendelkezésre bocsátott információk a szakmai titoktartás kötelezettsége alá esnek, amely köti az illetékes hatóságok által foglalkoztatott, vagy korábban foglalkoztatott személyeket.

(3) Az e rendelet alapján az EÉPH és az illetékes hatóságok, valamint az egyéb hatóságok és szervek között kicserélt információk bizalmasnak minősülnek, kivéve, ha azok közlésekor az EÉPH, az érintett illetékes hatóság vagy egyéb hatóság, illetve szerv kijelenti, hogy az információk közölhetők, vagy ha azok közlését bírósági eljárás teszi szükségessé.

56. cikk

A személyes adatok védelme

(1) A tagállamok a személyes adatok e rendelet szerinti kezelése során a 95/46/EK irányelvet alkalmazzák.

(2) Az EÉPH, az EBH és az EBFH a személyes adatok e rendelet szerinti kezelése során a 45/2001/EK rendeletet alkalmazza.

IV. FEJEZET

EGYÜTTMŰKÖDÉS HARMADIK ORSZÁGBELI HATÓSÁGOKKAL, VALAMINT NEMZETKÖZI SZERVEZETEKKEL ÉS SZERVEKKEL

57. cikk

Megállapodás az információcseréről

(1) Az illetékes hatóságok és az EÉPH az információk cseréjéről harmadik országok illetékes hatóságaival csak abban az esetben köthetnek együttműködési megállapodást, ha a közölt információk tekintetében az érintett harmadik országokban olyan szakmai titoktartási garanciák vannak érvényben, amelyek legalább a 37. és 55. cikkben meghatározott garanciákkal egyenértékűek.

Az információcsere az említett illetékes hatóságok feladatainak elvégzését szolgálja.

Ha az információcsere személyes adatok harmadik országoknak történő továbbításával jár, akkor a tagállamoknak a 95/46/EK irányelv, az EÉPH-nak a 45/2001/EK rendelet szerint kell eljárnia.

(2) Az illetékes hatóságok együttműködnek a harmadik országok illetékes hatóságaival és egyéb érintett szerveivel a könyvvizsgálókra és könyvvizsgáló cégekre irányuló minőségbiztosítási ellenőrzésekkel és vizsgálatokkal kapcsolatban. Az EÉPH részt vesz az együttműködésben.

Az EÉPH hozzájárul a harmadik országokkal való felügyeleti konvergencia kialakításához.

(3) A 2006/43/EK irányelv 47. cikkében rögzített eljárásokat kell alkalmazni akkor, ha az együttműködés vagy információcsere a jog szerinti könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló cégek birtokában lévő könyvvizsgálati munkaanyagokkal vagy egyéb dokumentumokkal függ össze.

58. cikk

A harmadik országokból származó információk közlése

Egy tagállam illetékes hatósága vagy az EÉPH a harmadik országok illetékes hatóságától származó információkat csak abban az esetben közölheti, ha ehhez megszerezte az információt átadó illetékes hatóság kifejezett hozzájárulását, és amennyiben az ilyen információkat adott esetben kizárólag olyan céllal közli, amelyhez az adott illetékes hatóság hozzájárult, vagy ha azok közlését bírósági eljárás teszi szükségessé.

59. cikk

A harmadik országoknak átadott információk közlése

Egy tagállam illetékes hatósága vagy az EÉPH előírja, hogy az általa harmadik országok illetékes hatóságával közölt információkat az átvevő illetékes hatóság csak abban az esetben közölheti harmadik felekkel vagy más hatósággal, ha ehhez saját tagállami jogával összhangban megszerezte az információt átadó illetékes hatóság kifejezett előzetes hozzájárulását, és amennyiben az ilyen információkat kizárólag olyan céllal közli, amelyhez az adott tagállam illetékes hatósága vagy az EÉPH hozzájárult, vagy ha azok közlését bírósági eljárás teszi szükségessé.

60. cikk

Együttműködés nemzetközi szervezetekkel és szervekkel

Az EÉPH együttműködik a nemzetközi könyvvizsgálati standardokat kidolgozó nemzetközi szervezetekkel és szervekkel.

V. cím

Közigazgatási szankciók és intézkedések

61. cikk

Közigazgatási szankciók és intézkedések

(1) A tagállamok megállapítják az e rendelet előírásainak a mellékletben meghatározott megsértéséért felelős személlyel szemben alkalmazandó közigazgatási szankciókra és intézkedésekre vonatkozó szabályokat, és minden szükséges intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy alkalmazását biztosítsák. Az előírt szankcióknak és intézkedéseknek hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.

(2) A tagállamok legkésőbb [a rendelet hatálybalépését követő 24 hónap]-ig tájékoztatják a Bizottságot és az EÉPH-t az (1) bekezdésben említett szabályokról. A tagállamok haladéktalanul közlik a Bizottsággal és az EÉPH-val az ilyen szabályok későbbi módosításait.

(3) E cikk és a 62–66. cikk a tagállami büntetőjog rendelkezéseinek sérelme nélkül alkalmazandó.

62. cikk

Szankcionálási hatáskör

(1) Ezt a cikket a rendelet megsértésének a mellékletben felsorolt eseteiben kell alkalmazni.

(2) Az illetékes hatóságok 38. cikk szerinti felügyeleti hatáskörének sérelme nélkül az (1) bekezdésben említett jogsértések bármely esetében az illetékes hatóságok a nemzeti joggal összhangban jogosultak legalább az alábbi közigazgatási intézkedések és szankciók alkalmazására:

a)      végzés, amely előírja a jogsértésért felelős személy számára, hogy hagyjon fel az adott magatartással és tartózkodjon a magatartás megismétlésétől;

b)      az illetékes hatóságok internetes oldalán közzétett nyilvános nyilatkozat, amely megnevezi a felelős személyt és a jogsértés jellegét;

c)      a jog szerinti könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég vagy a fő könyvvizsgáló partner ideiglenes, az egész Unióra kiterjedő eltiltása a közérdeklődésre számot tartó jogalanyok jog szerinti könyvvizsgálatától és/vagy a 22. cikk szerinti könyvvizsgálói jelentés aláírásától a jogsértés megszűnéséig;

d)      a jogsértés megszűnéséig érvényes nyilatkozat arról, hogy a könyvvizsgálói jelentés nem felel meg a 22. cikkben foglalt követelményeknek;

e)      a könyvvizsgáló cég tagjának, vagy a közérdeklődésre számot tartó jogalany ügyviteli vagy ügyvezető szerve tagjának ideiglenes eltiltása attól, hogy könyvvizsgáló cégnél vagy közérdeklődésre számot tartó jogalanynál tisztséget töltsön be;

f)       közigazgatási pénzbírság a jogsértésből származó nyereség vagy az amiatt elkerült veszteség összegének legfeljebb kétszereséig, ha azok meghatározhatók;

g)      természetes személy esetében közigazgatási pénzbírság legfeljebb 5 000 000 EUR, vagy azokban a tagállamokban, amelyekben nem az euró a hivatalos pénznem, a nemzeti pénznemben e rendelet hatálybalépésének napján ennek megfelelő értékben;

h)      jogi személy esetében közigazgatási pénzbírság az adott jogi személy előző üzleti évi teljes éves árbevételének legfeljebb 10 %-áig; ha a jogi személy a 83/349/EGK irányelv 1. és 2. cikke szerinti anyavállalat leányvállalata, a vonatkozó teljes éves árbevétel a végső anyavállalat konszolidált beszámolójából eredő, előző üzleti évi teljes éves árbevétel.

(3) A tagállamok az illetékes hatóságokat a (2) bekezdésben említetteken felüli szankcionálási hatáskörrel is felruházhatják, és az említett bekezdésben rögzített mértéket meghaladó közigazgatási pénzbírságot is előírhatnak.

63. cikk

A szankciók hatékony alkalmazása

(1) A közigazgatási szankciók és intézkedések típusának meghatározásakor az illetékes hatóságok figyelembe vesznek minden lényeges körülményt, többek között:

a)      a jogsértés súlyosságát és időtartamát;

b)      a felelős személy felelősségének mértékét;

c)      a felelős személynek a felelős vállalkozás teljes árbevételében vagy a felelős természetes személy éves jövedelmében kifejezett pénzügyi erejét;

d)      a felelős személy által elért nyereség vagy elkerült veszteség jelentőségét, amennyiben ezek meghatározhatók;

e)      a felelős személynek az illetékes hatósággal való együttműködésének mértékét, amelytől függetlenül az adott személy által elért nyereség vagy elkerült veszteség visszaszolgáltatásáról gondoskodni kell;

f)       a felelős személy általi korábbi jogsértéseket.

Az illetékes hatóságok a nemzeti jogban meghatározott további körülményeket is figyelembe vehetnek.

(2) Az EBH, az EBFH és az EÉPH az 1093/2010/EU rendelet, az 1094/2010/EU rendelet, illetve az 1095/2010/EU rendelet 16. cikkének megfelelően az illetékes hatóságoknak címzett közös iránymutatásokat bocsát ki az egyes esetekben a tagállami jogi keretek között alkalmazandó közigazgatási intézkedések és szankciók típusáról és közigazgatási pénzbírságok mértékéről.

64. cikk

A szankciók és intézkedések közzététele

Az e rendelet megsértéséért alkalmazott közigazgatási intézkedést vagy szankciót indokolatlan késedelem nélkül közzé kell tenni, ezen belül legalább a jogsértés típusára és jellegére és a felelős személyek azonosságára vonatkozó információkat, kivéve, ha az ilyen közzététel súlyosan veszélyeztetné a pénzügyi piacok stabilitását. Ha a közzététel aránytalan kárt okozna az érintett feleknek, az illetékes hatóságok anonim módon teszik közzé az intézkedéseket és szankciókat.

Az illetékes hatóságok indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatják az EÉPH-t az e rendelet megsértéséért alkalmazott szankciókról és intézkedésekről.

A szankciók közzététele során tiszteletben kell tartani az Európai Unió alapjogi chartájában rögzített alapvető jogokat, különösen a magán- és családi élethez való jogot és a személyes adatok védelméhez való jogot.

65. cikk

Fellebbezés

A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóság e rendelettel összhangban hozott határozata ellen fellebbezéssel lehessen élni.

66. cikk

A jogsértések jelentése

(1) A tagállamok e rendelet megsértésének az illetékes hatóságoknál történő bejelentését hatékony mechanizmusok bevezetésével ösztönzik.

(2) Az (1) bekezdésben említett mechanizmusok közé tartoznak legalább a következők:

a)      a jogsértésekről szóló jelentések átvételére és nyomon követésére vonatkozó konkrét eljárások;

b)      a lehetséges vagy tényleges jogsértést bejelentő személyek megfelelő védelme;

c)      a személyes adatok védelme a lehetséges vagy tényleges jogsértést bejelentő személyt és a bejelentett személyt érintően egyaránt, a 95/46/EK irányelvben meghatározott elveknek megfelelően;

d)      megfelelő eljárások, amelyek biztosítják a bejelentett személynek a védelemhez és a meghallgatáshoz való jogát az őt érintő döntések meghozatala előtt, valamint azt a jogát, hogy az őt érintő döntések és intézkedések ellen bíróság előtt hatékony jogorvoslattal éljen.

(3) A könyvvizsgáló cégek és a közérdeklődésre számot tartó jogalanyok megfelelő eljárásokat vezetnek be, amelyek keretében alkalmazottaik speciális belső csatornán bejelenthetik az e rendelet lehetséges vagy tényleges megsértését.

67. cikk

Információcsere az EÉPH-val

(1) Az illetékes hatóságok és igazságügyi szervek minden évben összesített információkat bocsátanak az EÉPH rendelkezésére a 61., 62., 63., 64., 65 és 66. cikkel összhangban alkalmazott valamennyi közigazgatási intézkedésről, szankcióról és bírságról. Az EÉPH a kapott információkat éves jelentésben teszi közzé.

(2) Az illetékes hatóság a közigazgatási intézkedés, szankció vagy bírság nyilvános közzétételével egyidejűleg az EÉPH-t is értesíti.

VI. cím

Felhatalmazáson alapuló jogi aktusok, jelentéskészítés, átmeneti és záró rendelkezések

68. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit e cikk határozza meg.

(2) A Bizottság [a rendelet hatálybalépésének napja]-tól/-től határozatlan időre szóló felhatalmazást kap a 10. cikk (6) bekezdésében és az 50. cikk (4) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 10. cikk (6) bekezdésében és az 50. cikk (4) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. Az említett határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján vagy a határozatban megjelölt későbbi napon lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(5) A 10. cikk (6) bekezdése és az 50. cikk (4) bekezdése alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az értesítést követő [két hónapos] időtartam leteltéig sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen, vagy ha az Európai Parlament és a Tanács az időtartam leteltét megelőzően egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem emel kifogást. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére az említett időtartam [két hónappal] meghosszabbodik.

69. cikk

Jelentés

20XX.X.X-ig [az átmeneti időszak végét követő 5 év] a Bizottság jelentést készít e rendelet alkalmazásáról. A jelentés kellő figyelmet fordít az EÉPH által készített, a 46. cikk (4) bekezdésének negyedik albekezdésében említett jelentésre.

70. cikk

Átmeneti rendelkezés

(1) A 32. és 33. cikktől eltérve az alábbi követelmények vonatkoznak a közérdeklődésre számot tartó jogalanynál végzett jog szerinti könyvvizsgálatról szóló, [a rendelet hatálybalépésének napja]-án/-én hatályban lévő szerződésekre:

a)      az olyan, XXXX.XX.XX. [a bizottsági javaslat elfogadásának napja] előtt kötött könyvvizsgálói szerződés, amely [a rendelet hatálybalépésének napja]-án/-én hatályban van, [a rendelet hatálybalépésének napja]-át/-ét követően legfeljebb négy pénzügyi évig maradhat hatályban;

b)      a XXXX.XX.XX. [a bizottsági javaslat elfogadásának napja] után és XXXX.XX.XX [a rendelet hatálybalépésének napja] előtt kötött, hatályos könyvvizsgálói szerződés XXXX.XX.XX [a rendelet hatálybalépésének napja]-át/-ét követően legfeljebb öt pénzügyi évig maradhat hatályban;

c)      a fenti a) vagy b) pontban említett, lejárt vagy megszüntetett könyvvizsgálói szerződést a közérdeklődésre számot tartó jogalany ugyanazzal a jog szerinti könyvvizsgálóval vagy könyvvizsgáló céggel a 31. cikk (3) bekezdésének alkalmazása nélkül, egy alkalommal megújíthatja. A megújított szerződés maximális időtartama:

i.        1 év, ha a könyvvizsgáló a vizsgált jogalany részére több mint 100 egymást követő éven keresztül nyújtott szolgáltatást;

ii.       2 év, ha a könyvvizsgáló a vizsgált jogalany részére 51–100 egymást követő éven keresztül nyújtott szolgáltatást;

iii.      3 év, ha a könyvvizsgáló a vizsgált jogalany részére 21–50 egymást követő éven keresztül nyújtott szolgáltatást;

iv.      4 év, ha a könyvvizsgáló a vizsgált jogalany részére 11–20 egymást követő éven keresztül nyújtott szolgáltatást;

v.       5 év, ha a könyvvizsgáló a vizsgált jogalany részére legfeljebb tíz egymást követő éven keresztül nyújtott szolgáltatást.

A c) pontban rögzített feltételektől eltérve, a könyvvizsgálói szerződés a [a rendelet hatálybalépését követő 2 év] után végződő első pénzügyi év végéig hatályban maradhat.

Az a)–c) ponttól eltérve akkor, ha a tagállami szabályok a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég és a vizsgált jogalany közötti szerződéses jogviszony maximális időtartamát legfeljebb kilenc évben határozzák meg, és a maximális időtartam kitöltését követően előírják, hogy a vizsgált jogalany más jog szerinti könyvvizsgálót vagy könyvvizsgáló céget válasszon, a könyvvizsgálói szerződés az így meghatározott maximális időtartam végéig hatályban maradhat.

(2) A 33. cikk minden olyan könyvvizsgálói szerződés esetében alkalmazandó, amely [...] [a rendelet hatálybalépésének napja] után és [...] [a rendelet hatálybalépésének napját követő 2 év] előtt jött létre.

A 32. cikk (3) bekezdése az ilyen szerződésre csak akkor alkalmazandó, ha az első megújítást követően a szerződés lejárt vagy azt megszüntették.

71. cikk

Nemzeti rendelkezések

A tagállamok meghozzák az e rendelet hatékony alkalmazásának biztosítása szempontjából indokolt rendelkezéseket.

72. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet [a rendelet hatálybalépését követő 2 év]-tól/-től kell alkalmazni.

A 32. cikk (7) bekezdését azonban [...] [a rendelet hatálybalépésének napja]-tól/-től, a 10. cikk (5) bekezdését [...] [a rendelet hatálybalépésének napját követő 3 év]-tól/-től kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, […]-án/-én.

Az Európai Parlament részéről                     A Tanács részéről

Az elnök                                                         Az elnök

MELLÉKLET

I.          A jog szerinti könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek és fő könyvvizsgáló partnerek által elkövetett jogsértések

A. Összeférhetetlenséggel és szervezeti vagy működési követelményekkel kapcsolatos jogsértések

(1) Ha a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég nem alkalmaz megfelelő szabályzatokat és eljárásokat a 6. cikk (1) bekezdésének a)–k) pontjában foglalt szervezeti minimumkövetelmények teljesítésére, azzal megsérti a 6. cikk (1) bekezdését.

(2) Ha a jog szerinti könyvvizsgálatot a könyvvizsgáló cég nevében elvégző jog szerinti könyvvizsgáló, illetve fő könyvvizsgáló partner a könyvvizsgálatban jog szerinti könyvvizsgálóként vagy fő könyvvizsgáló partnerként betöltött szerepéről történő lemondását követő két éven belül kulcsfontosságú vezető tisztséget tölt be a vizsgált jogalanynál, azzal megsérti a 8. cikk (1) bekezdésének a) pontját.

(3) Ha a jog szerinti könyvvizsgálatot a könyvvizsgáló cég nevében elvégző jog szerinti könyvvizsgáló, illetve fő könyvvizsgáló partner a könyvvizsgálatban jog szerinti könyvvizsgálóként vagy fő könyvvizsgáló partnerként betöltött szerepéről történő lemondását követő két éven belül a vizsgált jogalany audit bizottságában vagy annak megfelelő szervében tagságot vállal, azzal megsérti a 8. cikk (1) bekezdésének b) pontját.

(4) Ha a jog szerinti könyvvizsgálatot a könyvvizsgáló cég nevében elvégző jog szerinti könyvvizsgáló, illetve fő könyvvizsgáló partner a könyvvizsgálatban jog szerinti könyvvizsgálóként vagy fő könyvvizsgáló partnerként betöltött szerepéről történő lemondását követő két éven belül a vizsgált jogalany ügyviteli szervében nem ügyvezető tagságot, vagy felügyelő szervében tagságot vállal, azzal megsérti a 8. cikk (1) bekezdésének c) pontját.

(5) Ha a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég nem gondoskodik arról, hogy a vizsgált jogalany részére nyújtott kapcsolódó pénzügyi ellenőrzési szolgáltatásokból származó díjbevétele ne haladja meg a vizsgált jogalany által a jog szerinti könyvvizsgálatért fizetett díj 10 %-át, azzal megsérti a 9. cikk (2) bekezdését.

(6) Ha a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég a vizsgált jogalany részére a jog szerinti könyvvizsgálati szolgáltatásokon és a kapcsolódó pénzügyi ellenőrzési szolgáltatásokon kívül egyéb szolgáltatást nyújt, azzal megsérti a 10. cikket.

B. A jog szerinti könyvvizsgálat elvégzésével kapcsolatos jogsértések

(7) Ha a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég nem vezet nyilvántartást azokról az esetekről, amelyekben alkalmazottai nem tartják be az e rendeletben foglaltakat, vagy nem készít éves jelentést a rendeletben foglaltak betartatására hozott intézkedésekről, azzal megsérti a 16. cikk (3) bekezdését.

(8) Ha a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég nem vezet a 16. cikk (4) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett adatokat tartalmazó ügyfélnyilvántartást, azzal megsérti a 16. cikk (4) bekezdését.

(9) Ha a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég nem állít össze a 16. cikk (5) bekezdésének a)–j) pontjában említett információkat tartalmazó könyvvizsgálati dossziét az egyes általa végzett jog szerinti könyvvizsgálatra vonatkozóan, azzal megsérti a 16. cikk (5) bekezdését.

(10) Ha a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég nem tájékoztatja a 36. cikkben említett illetékes hatóságot az olyan eseményről, amely jog szerinti könyvvizsgálati tevékenysége feddhetetlenségére nézve súlyos következményekkel jár vagy járhat, azzal megsérti a 17. cikk (1) bekezdésének c) pontját.

(11) Ha a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég nem tájékoztatja a közérdeklődésre számot tartó jogalanyok felügyeletét ellátó illetékes hatóságot a vizsgált jogalany pénzügyi kimutatásaival kapcsolatban elkövetett vagy megkísérelt csalásról, azzal megsérti a 17. cikk (2) pontját.

(12) Ha a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég nem gondoskodik a belső minőség-ellenőrzésnek a 19. cikk (2)–(6) bekezdésében foglalt követelmények szerinti lefolytatásáról, azzal megsérti a 19. cikket.

C. A könyvvizsgálói jelentéssel kapcsolatos jogsértések

(13) Ha a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég nem ad a 22. cikk (2), (3), (4), (5) és (7) bekezdésében foglalt követelmények szerint elkészített könyvvizsgálói záradékot, azzal megsérti a 22. cikket.

(14) Ha a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég nem nyújt be a 23. cikk (2)–(5) bekezdésében foglalt követelmények szerint elkészített kiegészítő jelentést a vizsgált jogalany audit bizottsága részére, azzal megsérti a 23. cikket.

(15) Ha a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég nem számol be haladéktalanul a közérdeklődésre számot tartó jogalanyokat felügyelő illetékes hatóságoknak az adott közérdeklődésre számot tartó jogalanyt érintő olyan tényekről vagy döntésekről, amelyekről a jog szerinti könyvvizsgálat során tudomást szerez, és amelyek a 25. cikk (1) bekezdésének a)–c) pontjában felsorolt jogsértések valamelyikéhez kapcsolódhatnak, azzal megsérti a 25. cikket.

D. A közzétételi szabályokkal kapcsolatos jogsértések

(16) Ha a könyvvizsgáló cég az egyes pénzügyi évek végét követően legkésőbb négy hónapon belül a 2004/109/EK irányelv 4. cikkének (2) bekezdése szerint a honlapján nem teszi közzé éves pénzügyi beszámolóját és ahhoz legalább öt éven keresztül nem biztosít hozzáférést, azzal megsérti a 26. cikk (1) bekezdésének első albekezdését és azzal összefüggésben a 26. cikk (4) bekezdését.

(17) Ha a jog szerinti könyvvizsgáló a honlapján nem teszi közzé eredménykimutatását és ahhoz legalább öt éven keresztül nem biztosít hozzáférést, azzal megsérti a 28. cikk (2) bekezdésének második albekezdését és azzal összefüggésben a 27. cikk (1) bekezdését.

(18) Ha a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég az éves pénzügyi beszámolóban, illetve az éves eredménykimutatásban a teljes forgalmat nem bontja meg a közérdeklődésre számot tartó jogalanyok, valamint az anyavállalatként közérdeklődésre számot tartó jogalannyal rendelkező vállalkozáscsoportok éves és konszolidált pénzügyi kimutatásainak jog szerinti könyvvizsgálatából származó díjbevétel, az egyéb jogalanyok éves és konszolidált pénzügyi kimutatásainak jog szerinti könyvvizsgálatából származó díjbevétel, valamint a 10. cikkben meghatározott kapcsolódó pénzügyi ellenőrzési szolgáltatásokért felszámított díjak szerint, azzal megsérti a 26. cikk (2) bekezdését.

(19) Ha a hálózathoz tartozó jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég az eredménykimutatás, illetve az éves pénzügyi beszámoló mellékleteként nem adja meg a 26. cikk (3) bekezdésének a)–d) pontjában említett információkat és az említett bekezdés második albekezdése szerinti eltérés nem alkalmazható, azzal megsérti a 26. cikk (3) bekezdését.

(20) Ha a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég nem vagy késve teszi közzé a 27. cikk (2) bekezdésében, valamint adott esetben a 28. cikkben foglalt információkat tartalmazó átláthatósági jelentést, azzal megsérti a 27. cikket.

(21) Ha a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég a 35. cikk (1) bekezdésében említett illetékes hatóság számára évente nem küldi meg a közérdeklődésre számot tartó, auditált jogalanyok jegyzékét a tőlük származó díjbevétel szerinti bontásban, azzal megsérti a 29. cikket.

(22) Ha a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég nem őrzi meg a 30. cikk (1) bekezdésében említett dokumentumokat és információkat, azzal megsérti a 30. cikk (1) bekezdését.

E. A jog szerinti könyvvizsgálóknak és könyvvizsgáló cégeknek a közérdeklődésre számot tartó jogalanyoknál való kijelölésével kapcsolatos jogsértések

(23) Ha a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég a 33. cikk (1) bekezdésében említett két egymást követő megbízás lejártát követő négy éven belül jog szerinti könyvvizsgálatot végez a közérdeklődésre számot tartó jogalanynál, azzal megsérti a 33. cikk (2) bekezdését.

(24) Ha a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég a könyvvizsgálói megbízás végével nem adja át a teljes átadási aktát a belépő jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég részére, azzal megsérti a 33. cikk (6) bekezdését.

F. A minőségbiztosítással kapcsolatos jogsértések

(25) Ha a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég az ellenőrzési ajánlásokat az illetékes hatóság által szabott határidőn belül nem teljesíti, azzal megsérti a 40. cikk (6) bekezdését.

II.        A közérdeklődésre számot tartó jogalanyok által elkövetett jogsértések

A.        A jog szerinti könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek kijelölésével kapcsolatos jogsértések

(1) A 31. cikk (2), (3) és (4) cikkének sérelme nélkül, ha a közérdeklődésre számot tartó jogalany nem hoz létre audit bizottságot és/vagy nem jelöli ki az előírt számú független tagot, és/vagy az előírt számban nem jelöl ki a számvitel és/vagy a könyvvizsgálat terén szaktudással rendelkező tagokat, azzal megsérti a 31. cikk (1) bekezdését.

(2) Ha a közérdeklődésre számot tartó jogalany nem jelöl ki jog szerinti könyvvizsgálót vagy könyvvizsgáló céget a 32. cikk (2)–(6) bekezdésében foglalt feltételek szerint, azzal megsérti a 32. cikk (1) bekezdését.

(3) Ha a közérdeklődésre számot tartó jogalany a 33. cikkben említett időszakot meghaladóan ugyanazt a jog szerinti könyvvizsgálót vagy könyvvizsgáló céget foglalkoztatja, azzal megsérti a 33. cikket.

(4) Ha a közérdeklődésre számot tartó jogalany a jog szerinti könyvvizsgálót vagy könyvvizsgáló céget alapos ok hiányában menti fel, azzal megsérti a 34. cikket.

[1]               A különféle programok keretében jóváhagyott nagy összegű támogatások azzal magyarázhatók, hogy egyes tagállamok keretgarancia-programokat fogadtak el, amelyek bankjaik valamennyi adósságát fedezték. A tagállamok főként garanciaintézkedéseket alkalmaztak. Feltőkésítési intézkedések céljára 546,08 milliárd EUR-t (a GDP 4,5 %-át) hagytak jóvá, amelyből a tagállamok 2009-ben ténylegesen 141,5 milliárd EUR-t használtak fel. A 2008 októbere és 2010 októbere közötti időszakban a Bizottság 22 tagállamban, vagyis Bulgária, a Cseh Köztársaság, Észtország, Málta és Románia kivételével valamennyi tagállamban pénzügyi válságkezelési intézkedést engedélyezett az állami támogatások területén.

[2]               Európai Bizottság: „Könyvvizsgálati politika: a válság tanulságai”, COM (2010) 561, 2010.10.13.

[3]               http://ec.europa.eu/internal_market/accounting/conferenc_20110209_en.htm

[4]               http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=en&procnum=INI/2011/2037

[5]               COM(2010)561 végleges, HL C 248, 2011.8.25., 92.o.

[6]               Az egyes javaslatok hatályával kapcsolatban lásd a 2006/43/EK irányelv módosítására irányuló javaslat indokolásának 4.3. szakaszát.

[7]               Adott esetben erre megfelelő átmeneti intézkedések vonatkoznak.

[8]               COM(2010) 716 végleges.

[9]               COM(2009) 501 végleges, COM(2009) 502 végleges, COM (2009) 503 végleges.

[10]             HL C ., ., o.

[11]             [Az európai adatvédelmi biztos véleményének kelte]

[12]             HL L 372., 1986.12.31., 1. o.

[13]             HL L 374., 1991.12.31., 7. o.

[14]             HL L 390., 2004.12.31., 38. o.

[15]             HL L 319., 2007.12.5., 1. o.

[16]             HL L 302., 2009.11.17., 32. o.

[17]             HL L 267., 2009.10.10., 7. o.

[18]             HL L 174., 2011.7.1., 1. o.

[19]             HL L 145., 2004.4.30., 1. o.

[20]             HL L 222., 1978.8.14., 11. o.

[21]             HL L 193., 1983.7.18., 1. o.

[22]             HL L 157., 2006.6.9., 87. o.

[23]             COM(2010) 561 végleges.

[24]             HL L 281., 1995.11.23., 31. o.

[25]             HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

[26]             HL L 52., 2005.2.25., 51. o.

[27]             HL L 309., 2005.11.25., 15. o.

[28]             HL L 120., 2008.5.7., 20. o.

[29]             HL L 331., 2010.12.15., 84. o.

[30]             HL L 331., 2010.12.15., 12. o.

[31]             HL L 331., 2010.12.15., 48. o.

[32]             COM(2010) 716 végleges.

[33]             HL L 162., 2004.4.30., 70. o.

[34]             HL L 177., 2006.6.30., 1. o.

[35]             HL L 335., 2009.12.17., 1. o.

[36]             HL L 345., 2003.12.31., 64. o.

[37]             HL L 149., 2004.04.30., 1. o.